Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-11 / 134. szám
6. OLDAL 2001. Június 11., Hétfő Somogysimonyi Somogysimonyi a 14. század óla lakott település, ám a 19. század közepéig csak Simonyiként ismert község a török megszállás ideje alatt teljesen elpusztult. A környék igen gazdag termőföldjei, tavai és erdőségei gyorsan újra életre keltették a környéket. A 18. század elején Festetlch Pál birtoka volt és virágzó gazdálkodást folytattak az ott élők. Ez után a Zichy család birtokába került az akkor már 400-nái is több lakost számláló település. Az 1930-as években már elemi iskola is működött a katolikus egyház fenntartásában. 1932-ben templom is épült a híveknek. Mivel hatalmas termőterületek övezték a falut, több kisebb puszta is kialakult a vonzáskörzetében. Ilyen Gardospuszta. Irmapuszta és Angyalvártelep. 1951- től 1969-ig önálló községként működött, majd a közigazgatási feladatokra más településsel társult. A körjegyzőség ma is Nemesvidon található. Sorban állnak Somogysimonyiért Somogy és Zala határán, a fűszeres illatú erdők karéjában bújik meg Somogysimonyi. A megyeszéli kistelepülésen 87-en laknak, de külföldiből minden évben több van. Vonzó a nyugalom, a természet, a Kis- Balaton és a melegvizes fürdők közelsége. Egy idő óta nem csak a pihenni vágyók számára. Egy svédországi cég 200 házat szeretne felépíteni a faluban. SOMOGYSIMONYI PÉNZE Dologi Hutás- Nagyon bízunk benne, hogy szerencsével járnak - mondta Kovács Imréné, Somogysimonyi polgármestere. - A rendezési tervek már elkészültek. Egy, a magyar építészeti hagyományokból építkező villaparkot álmodott ide a tervező. Az építkezés jövőre kezdődne és öt év alatt kétszáz ház épülne fel.- Most hány ház van Somogysimonyiban?- Most 52 ház van a faluban, de akkor sem volt sokkal több amikor a legtöbben laktak itt. Az 1900-as években is csak 55 lakó- ingatlan volt a településünkön.- 200 ház az nagyon sok. Nem túlméretezettek kicsit a tervek?- Nem. Most úgy néz ki a helyzet itt Simonyiban, hogy a külföldi ingatlanvásárlók sorban állnak a házakért. Van egy várakozók listája, akik azt kérték, értesítsük őket, ha üresedik ház a faluban. Bármennyi házat el lehetne itt adni.-Mi az ami ennyire vonzó?- Az erdő, a nyugalom, az hogy közel van a Balaton is és Zalakaros is. Somogysimonyiból fél óra alatt el lehet jutni pihenni is, a megye- székhelyre is. Idegenforgalmi szempontból szerencsés helyen vagyunk.- Mi az, ami hiányzik Simányiból? Az állandó lakosok. Nyolcvanhét lakónk van, ami nagyon kevés. Három évvel ezelőtt mégis kikerültünk a hátrányos helyzetű települések közül, pedig mindössze 40 ember keresőképes a településen. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás fele a korábbinak. Fejlesztésre alig gondolhatunk, pályázni az önrész hiányában nem tudunk, és szinte napi gondjai vannak az önkormányzatnak.- Ennek ellenére úgy láttam építkeznek. Kovács Imréné polgármester- Vannak terveink, mert mindezek ellenére úgy látjuk van jövője a településnek. Pályázati forrásból kultúrházat építettünk és a polgár- mesteri hivatal számára is kialakítunk benne egy irodát. Augusztusra talán elkezdhetjük a gázépítést és jövőre a csatornázást. _______■ A G ONDOS GAZDÁK Polgármester: Kovács Imréné. Alpolgármester: Hegyi László. Képviselők: Gájer Sándor, Matakovics Ferenc. Falugondnok: Csalló István. Háziorvos: dr. Bolla Borisz. m Az oldal cikkeit írta: Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor Hűség fél évszázadon át Faluközpont a kocsmában Peti István és felesége tavaly ünnepelték az 50. házassági évfordulójukat. Rajtuk kívül csak egy házaspár élt meg egymás mellett ilyen hosszú időt a faluban. Azt mondják sosem tehették meg, hogy elmenjenek Simonyiból, de soha nem is akartak.- Jó emberek laktak itt mindig - mondta Peti Istvánné. - Összetartó falu volt ez és akármilyen kevesen maradtunk is, most is mindenki törődik a másikkal.- Itt éltük le az életünket, persze, hogy szép nekünk - mondta Peti István. - Csöndes, nyugodt vidék ez, nem véletlen, hogy jönnek ide a külföldiek. * Maguk miért jöttek? t Mind ' a ' ketreir rrszomszéd pusztákon laktunk. Egyikünk sem akart ott maradni, Így aztán ideköltöztünk.: Még a házunk is ebből a földből van. Tömésház, nem futotta másra.- Bizony nehéz idők voltak akkor - veszi át a szót a feleség. - Még a házhoz való tömést is csak lassanként hordtuk össze. Elkezdtünk gazdálkodni itt, aztán amire jutottunk volna valamire jött a té- esz.- Nehezen éltek?- Ha visszagondolok, sokszor mondom a papának, hogy nem is tudom, hogyan tudtunk kijönni abból a kis nyomorult pénzből. Segített a Jóisten, nem máshogy. Egyszerűen éltünk mindig, de szépen. Sokat segített az anyósom nekünk, nélküle nem tudtuk volna felnevelni a két fiunkat.- A gyerekek nem akartak itt maradni?- Sokáig * morttíogátt hogy nem mennek el, aztán.,.amikor jött a családalapítás, mégis mentek. Ma már nem úgy van mii Akkor hogy a szülők ve- Egymáshoz és a faluhoz is hűségesek maradtak lünk voltak és segítettek. Most egymaguk akarnak lenni a fiatalok.- Maguk szerint mi lesz Somogysimonyiban 100 év múlva?- Lesznek akkor is. Jönnek a külföldiek, meg épül az üdülőfalu. Simonyiak akkor már biztos csak páran maradnak, de ez a falu olyan szép, hogy mindig lesz aki idevágyik majd. ___________■ He gyi Árpád nagymamája boltos volt Somogysimonyiban. Aztán jött az államosítás, majd az Áfész. Most újra a család kezébe került a bolt. A különbség csak annyi: a nagyszülők még több mint 400 embert szolgáltak ki, neki csak alig több mint 70 vásárló maradt.- A tej meg a kenyér a sláger - mondja. - Akik megtehetik, elmennek bevásárolni Kanizsára a nagyobb üzletekbe, az idősek meg ingyen utaznak, úgyhogy ők is elmennek havonta egyszer az olcsóbb bevásárlás kedvéért. A kocsma tartja el a boltot is. Oda többen járnak. Nem mintha olyan sokat innának itt az emberek, inkább a j társaság kedvéért. Megbeszélgetik | mi történt a faluban, politizálnak. Telente a kártya megy, ilyenkor a teke meg a foci. Összetartó csapat ez. Havonta egyszer szakmai na- ! pót tartunk. Olyankor összejön két csapat, focizunk, megfőzzük a simonyi bográcsost, aztán mindenkinek jobban esik másnap a munka. így aztán én naprakész vagyok a faluból. Tudom kinek kivel van baja,-ki kivel veszett össze, meg mikor békült ki. Szeretem amit csinálok és fontos nekem, hogy ide az emberek nem csak a sör kedvéért jönnek.__________■ Két tehén hírmondónak A falu utolsó tehenei már csak a családnak tejelnek Volt idő, amikor reggelente több mint T20 tehenet hajtott ki a legelőre a simonyi csordás. Most már csak két állat van a simonyi istállókban.- Korábban nekünk is négy volt - mondta Kovács Imréné. - De leadtunk minden évben egy bikát is. Tízezer forintot fizettek akkoriban egy hízott állatért. Óriási pénz volt az, manapság meg már a kétszázezer sem sok. A teheneket eddig eladásra tartottuk, a borjúkat is mindig eladtuk, de most már kiöregedtünk az állattenyésztésből és a szabályok is megszigorodtak. Abbahagytuk. Most már csak a tejért vannak. Annyit ad a kettő, hogy ellátja az egész családot, meg még a szomszédoknak is marad. Aki szereti a friss tejet, csak meg-megjön az utcából. Nálunk mindenki csak a házi tejtermékeket eszi meg. Ebből a legfinomabb a tejföl meg a túró, de még a kakaó is más ízű, ha hazaiból készül. Gondoltunk rá, hogy eladjuk a teheneket, de aztán mégis megmaradtak. A takarmányuk a háztájiból megvan, meg aztán furcsa is lenne üresen az istálló. El te- szünk-veszünk körülöttük, aztán amikor már nem bírjuk, mi is túl- adunk rajtuk. _______________■ Az oldal összeállítását támogatta a somogysimonyi önkormányzat Tízezer hektáros csábítás A minőségi vadállomány nem csak hozza, viszi is a pénzt Tízezer hektáron gazdálkodik a több település környékét is magában foglaló somogysimonyi központú Szent Hubertus Vadásztársaság. A természet bő kézzel mérte az adottságokat, amit igyekeznek is a legjobb tudásuk szerint kihasználni. A társaság elnöke dr. Makai Lajos, a megyei bíróság büntető kolégiumának elnöke maga is a környékről származik, s mint mondta, elsősorban az ott lakóknak igyekeznek vadászati lehetőséget biztosítani.- Tagjaink zöme helybéli vadász, akik nem csak jól ismerik a környéket és a vadállományt, de szívesen dolgoznak is a társaság érdekében és persze őrzik vigyázzák a terület rendjét. Ennek köszönhető talán elsősorban, hogy eredményes vadgazdálkodást folytathatunk. Hogy mennyire, azt a számok is bizonyítják. A simonyi társaság az egyik legeredményesebb a vendégvadászok kiszolgálása terén, az esetek 80-90 százalékában azt lő a vendég amiért érkezett. Ez nem kis dolog egy ekkora területen. Az pedig külön előny, hogy a méltán messze földön ismert gímszarvas állományból minden évben puskavégre kerül jó néhány tíz kiló feletti bika is. Mivel a nagy bikák kilövése és trófeája már komoly összegekbe kerül, az igényes és pénzes vendégek kiszolgálása terén is fel kellett nőniük a feladathoz.- Vendégvadászaink több mint fele visszatérő, akad olyan is, aki már több mint egy évtizede jár hozzánk vadászni, akár évente többször is - mondta dr. Makai Lajos. - A szarvasállományunk mellett sokakat Vonz telente a vaddisznóhajtás is. A sok vad persze nem csak hozza, viszi is a pénzt. A társaság évente több mint 20 vagon kukoricát rak ki az etetőhelyekre, és bizony ha sok a vad, sok a vadkár is. Ez is több millió forintjába és több konfliktusába is kerül a vadászoknak. Nehéz ugyanis pontosan megítélni a vadkár nagyságát, és bizony a gazdák igyekeznek ezt kihasználni. Ennek ellenére jó a vadászok kapcsolata a környékbeli gazdálkodókkal és az önkormányzatokkal is.- A polgármesterasszonnyal és a falubeliekkel is jó kapcsolatot ápolunk - mondta az elnök. - Ha kérik, szívesen adjuk rendezvényekhez a vadászházunkat és ha kell, vadhússal is támogatjuk a simonyi rendezvényeket. Mi otthon érezzük magunkat, szeretnénk, ha valóban otthon is lehet- nénk Somogysimonyiban. ■ A kihívás összerázza a falut Somogysimonyi másodszor indult a Kihívás napján. A 87 fős kis falu hetedik lett az országban. Ez annak volt köszönhető, hogy jó taktikát választottak a barátságos versenyre. Azt találták ki a simonyiak, hogy csak akkor érhetnek el jó eredményt, ha a környékről a faluba tudják csábítani sportolni az embereket. A futás vagy a foci kedvéért azonban senki nem mozdult volna a kihívásra. Hagyományos falusi sportokból rendeztek kavalkádot, ami az idén is sikeresnek bizonyult. Több mint 150 ember csak azért jött Somogysimonyiba, hogy kipróbálja a karikagurítást, az abrincso- lást vagy a gólyalábazást. A sokféle hagyományos sport közül ez utóbbinak volt a legnagyobb a sikere. Kovács Imre bácsi volt az, aki próbálta továbbadni az évtizedes tudományát.- Én tíz éves koromban, a bátyáimtól tanultam meg gólyalábon járni - mondta Kovács Imre. - Gyorsan belejöttem és úgy beletanultam, hogy lépcsőn is járok vele, de még táncolni is tudok a gólyalábakkal. Régen ilyen volt a szórakozás. Nem volt tévé, meg videó, maradt az árok széle meg az utca és ezek a találékonyságok. A mostani fiataloknak már más is van, de ezeknek is igen nagy volt a sikere. Én egyébként már a kihívás Kovács bácsi szeret gólyalábakon járni napja előtt megtanítottam az unokákat, nagyon szeretnek gó- lyalábazni ők is. A somogysimonyiak egyébként nem csak a kihívás napja alkalmából fognak össze. Ugyanennyire összetartók, ha társadalmi munkáról van szó. Kalákában készült el az utcák kátyúzása, és összefogással tavaly lefestették az összes kerítést is. Most a kultúrházon szorgoskodnak és a munka végeztével legalább akkora a buli, mint ha egy sportversenyre jött volna össze a csapat. _____________■ A „világ vége” nyugalma Blitzerék otthonra leltek Simonyiban Willy Blitzer minden nyarát Fonyódon töltötte. Nagyon tetszett neki a környék. Már a legelső alkalmak egyikén eldöntötte a feleségével egyetértésben, ha megöregszenek Magyarországra költöznek. A somogysimonyi házikóra egy balatoni ingatlanközvetítő segítségével talált rá. Két éve költöztek ide, azóta újítgatják a portájuk és nem bánják, hogy távolabb kerültek a balatoni forgatagtól.- Amikor fiatalok voltunk az tetszett, most meg semmiért nem adnánk ezt a nyugalmat - mondta Willy. - Évente alig egy hónapot töltünk már csak Németországban. Amikor ideköltöztünk, gondolkoztam rajta, vajon mit lehet csinálni egész nap egy ekkora kis faluban. Most már belejöttem a vidéki életbe. Gondolkozni nincs idő, annyi a munka. Mindig van tennivaló a házon és a kertben is. Úgy elmegy a nap, hogy az ember észre sem veszi. Ha meg nincs mit dolgozni, akkor elmegyünk és barangolunk a környéken. Gyönyörű a természet itt a falu körül. Egyáltalán nem hiányzik a város. Amikor bemegyünk Kanizsára vásárolni, alig várom, hogy visszaérjünk a simonyi nyugalomba. Ebben a fölső utcában alig járnak autók, itt tényleg olyan nagy a csend, mintha a vi- lág végén lennénk. ___________■ ♦ A L M A N A C H - 19 3_________
