Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

8. OLDAL • BUX INDEX VI. 1 -VI. 8-IG 72fll) 17054,477030.78 \ j ___J 71Q0 I ” 693343692*.52 6937.56 7°°°_ í J 69 00 j 6800 ! ; ; ; ! pont j Jg ^3 ■§ :0 ® 3 t3 <5 3 3 '<tt 03 M V) *<U CL ^ CO O D_ MÉDIA. A Gazdasági Verseny- hivatal (GVH) Versenytanácsa engedélyezte, hogy az Axel Springer Magyarország Kft. (ASM) irányítást szerezzen a Postabank Press Hirdetésszer­vező Reklámügynökség Rt., va­lamint a KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft. felett, amelyek­nek tulajdonában van a Zöld Újság Rt. részvényeinek többsé­ge. így az ASM közvetett iráftyí- tása alá kerül a Világgazdaság című gazdasági napilap. A GVH indoklása szerint az Axel Sprin­ger érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások a hazai lapkiadás jelentős szereplői, a fogyasztók szempontjából önálló piacok­nak minősülő különböző téma- | tikával és gyakorisággal meg­jelenő magazinok, valamint a megyei napilapok piacain ren­delkeznek számottevő részese­déssel. A gazdasági napilapok önálló piacán az Axel Springer vállalkozáscsoport eddig nem volt jelen. EGÉSZSÉGÜGY. Sem a kor­mány, sem az egészségügyi tár­ca nem akarja tönkretenni a pa­tikákat, közös törekvés viszont a gyógyszerárak megfizethető- sége, valamint a hazai gyógy­szeripar nemzeti érdekkörben tartása - jelentette ki pénteken Tatán egy, a kórházi gyógyszer­gazdálkodással foglalkozó nem­zetközi konferencián Mikola István. Az egészségügyi minisz­ter az Európai Unió úgyneve­zett HOPE-programja keretében rendezett tanácskozáson el­mondta: bő egy évtized alatt robbanásszerűen megnőtt a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek száma, hiszen a kilencvenes évek elején 870-, jelenleg pedig 6800-féléhez le­het hozzájutni az országban. VÁMIGAZGATÁS. A globalizá­ció korában egy modern vám- igazgatástól gyorsaságot, átlát­hatóságot, rugalmasságot, jogi biztonságot és egyenlő bánás­módot várnak el a vállalkozá­sok - közölte Michel Dánét, a Vámigazgatások Világszerve­zetének főtitkára. Hozzátette: a jövőben csak az a vámigazga­tás lesz képes segíteni a kül­kereskedelmi áruforgalmat, amely a magánszektorral part­neri kapcsolatot alakít ki, és egyensúlyt tud teremteni az el­lenőrzések gyorsasága és haté­konysága között. 2001. Június 9., szombat Egyetértés, kritika és változtatás Medgyessy Péter szerint csak a mezőgazdaság nem tudta utolérni tíz évvel ezelőtti önmagát Dinamikusan fejlődik a magyar gazdaság, kiegyensúlyozott a fizetési mérleg, az államháztartási hiány pedig jóval a várakozások alatt van. Az infláció azonban csak nagyon las­san mérséklődik. Milyennek látja a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét az ex-pénzügyminiszter, Medgyessy Péter, aki nemrég került ismét reflek­torfénybe a szocialisták párton kívüli miniszterelnök-jelöltjeként.- Megtorpant a nyugat-európai és az ame­rikai gazdasági növekedés. Tartható lesz- e itthon az ötszázalékos GDP-növekedés ebben környezetben?- Európában Németország a húzóerő, s a német gazdaság lelassult. Ellenben jól bírja az iramot Franciaország, Spanyolor­szág és Olaszország. Az Európai Unióból mégsem számíthatunk nagy húzóerőre, tekintetbe véve, hogy külkereskedelmünk meghatározó része Németországhoz kö­tődik. A magyar kilátások ezzel együtt nem rosszak, de a fejlődés nem sokkal haladja meg a 4 százalékot. Vannak gyen­ge pontok: például az importkereslet megugrása. Ha a külföldi konjunktúra gyengülése mellett a magyar export veszít húzóerejéből, és emellett import­többletigény jelentkezik, akkor romolhat a külkereskedelmi mérleg.- A forint sávszélesítése viszont felérté­kelte a nemzeti valutát, javítva ezen a helyzeten.- Rosszul időzített lépés volt a sávszé­lesítés, egy évvel hamarabb kellett volna megtenni, amikor biztosabb növekedési pályán segített volna az infláció leszorítá­sában. A forint 6-8 százalékos felértékelő­dését még a nagy multik is nehezen vise­lik, nemhogy a kis- és közepes, exportáló vállalkozások. Ez kifejezetten rossz a ma­gyar vállalkozóknak. Ilyen körülmények között fenntartani a forint csúszó leérté­kelését, amatőrizmusra vall. A kamatok változásainak irányát pedig egyáltalán nem látni, összevissza ugrálnak. A gazda­ságpolitika ugyanis „lőhet arra”, hogy na­gyobb növekedés mellett eltűri a maga­sabb inflációt, illetve fordítva. A jelenlegi, a kettő közötti átmeneti állapot: sem egyik, sem másik nem érvényesül.- A gyors deviza­liberalizáció ellen­ben fordíthat ezen a folyamaton.- Nem vagyok biztos ebben, mert a tőke akkor jön egy országba, ha biza­lom van iránta. A tőzsdéről például ki­vonult, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány az inflációt két éve rendre alá­becsüli. Az idén szinte biztosan ki­lenc százalék fölé kúszik, noha a költ­ségvetés számai jók. Ám nem biztos, hogy ezek a számok reálisak, mert pél­dául az útépítésre vállalt garanciákat sem tünteti fel. Nem beszélve a mesterségesen leszorított gáz- és gyógyszerárakról.- Hogyan értékeli a minimálbér ötven­két százalékos emelését?- Ilyen drasztikus változtatást a ma­gyar gazdaság csak három évre elhúzva, apránként lett volna képes elviselni. Az intézkedéssel semmi baj, de a következ­mények magukért beszélnek: elbocsátá­sok, tb-befizetések elkerülése, fejleszté­sek elmaradása, bérfeszültségek a kísérő jelenségek.- Uniós csatlakozásunk viszont sürget­né a bérek gyorsabb felzárkóztatását.- A bérek felzárkóztatását nem lehet pontosan ütemezni, a piac és a munka­erő-vándorlás maga kényszeríti majd ki a bérek felemelését. A közalkalmazottak bérszínvonala azonban valóban állami döntés kérdése.- Az alsó és a felső tízezer jövedelme kö­zött már ma is közel tízszeres a különb­ség. Mi várható a csatlakozásunk után?- Miközben a gazdasági növekedés csak tavaly érte el az 1989-es szintet, ad­dig a jövedelmi különbségek az egykori ötszörös, arányhoz képest a tízszeresére ugrottak. Számomra ma a gazdaságpoliti­ka ezen különbsé­gek mérséklését je­lenti elsősorban, el­lenkező esetben ugyanis a fejlődés gátjává válik a nagy különbség. A kö­zéposztálynak csak egy nagyon szűk ré­tege erősödött meg az elmúlt három év­ben. Úgy gondolom, hogy például a pe­dagógustársadalom­nak is a középosz­tályhoz kellene tar­toznia, akárcsak a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozóknak. Az uniós források ésszerű felhasználá­sa ennek a közép- osztálynak a megerősödését jelentheti.- Leszámítva az agrártárca körüli botrányokat, milyennek látja ma a mező- gazdaságot?- A nemzetgazdaságban egyedül a me­zőgazdaság nem tudta utolérni a tíz évvel ezelőtti önmagát, zuhanását kell sürgő­sen megfékezni, amellett pedig az értéke­sítés biztonságát megteremteni, hiszen megszűntek a korábbi felvásárlási csator­nák, amelyek többé-kevésbé kiszámítha­tóvá tették az agráriumot. Elkerülhetetlen tehát az agrárrendtartás új alapokra he­lyezése. Az uniós átlagot meghaladó a magyar termékek, elsősorban a zöldségek és a gyümölcsök minősége; jó esélyei vannak a biotermesztésnek, ezért az EU- ban jó piacot építhetne ki magának az agrárium. A birtokszerkezet elavultságát a kisbirtokok életképtelensége bizonyítot­ta be. Noha erős szövetkezeti modellel, állat- és növény-egészségügyi szolgáltatá­sokkal a háttérben a családi gazdaságok működőképesek lehettek volna. A nem­zeti földalap-elképzelés valamit segíthet­ne a helyzeten, de megvalósítása nem ha­lad. Nem tartom különösebben helyes­nek a nagyüzemek feltétel nélküli segíté­sét, de a hátrányos megkülönböztetését még kevésbé. A nagyüzemek termelé­kenysége magyarázza az amerikai mező- gazdaság előnyét az Unióval szemben.- Több kormány tett már kísérletet a le­szakadt országrészek felzárkóztatására, a régiós különbségek felszámolására. Van-e erre javaslata?- A magyar államnak a mostaninál töb­bet kell majd áldoznia a régiós különbsé­gek kiegyenlítésére, noha uniós források nélkül a terv kivitelezhetetlen. Túl sok megyénk van, csatlakozásuk rengeteg pénzbe kerülne, ezért mély lélegzetet kell venni, és kialakítani az új régiókat.- Az utóbbi három évben sok kritikát kapott az ön nevével fémjelzett magán­nyugdíjrendszer. Mit szól az állami pillér reformkísérletéhez?- Engem nem a kormány kritikája ér­dekel, az emberek pedig az új rendszert szeretik, többen választották, mint bárki várta volna. A jó nyugdíjrendszerhez va­lóban elkerülhetetlen az állami rendbe­tétele, ám nem a tőkefedezeti rendszer ro­vására. Hiba volt félrelökni az utóbbit, és nem teljesíteni az előző parlament által vállalt kötelezettséget.- Menedzselhető-e gazdaságilag a 2012- re tervezett olimpia?- Minden magyar büszke lenne az olimpiára. Ezzel együtt a kormány nép­szerűségét szolgáló sziporkázásnak tar­tom a bejelentést. Meggondolatlanság háttérszámítások nélkül vagdalkozni egy ötlettel. Először le kellett volna tenni a ter­veket a parlamenti bizottságok asztalára, s akkor felhőtlen lenne az én örömöm is.- Az ön pénzügyminisztersége idején ingott meg a Postabank lába alatt a talaj. Mit szól a konszolidációjához és a mosta­ni eladási kísérletekhez?- A Postabank teljesítménye 1993 óta gyenge, és mára sem javult. Az egykor ér­tékes bank sokat veszített: ügyfélkörét, tő­kéjét. Már rég el kellett volna adni, akár az OTP-nek . akár más befektetőknek is meg­hirdethették volna. Nem örvendetes, hogy a kormány egyre inkább az államosítás­ban gondolkodik, úgy tesz, mintha nem értené a piac törvényeit, és azt, hogy az ál­lam nem jó tulajdonos, csernyánszky judit A gazdák a kormány szövetségesei A kormány stratégiai szövetségesének tekinti a gazdakörö­ket - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) tegnapi jubileumi küldöttgyűlésén. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a polgári kormány csak egy részét teljesítette annak a prog­ramnak, amit hivatalba lépésekor megígért, ezért az elkövetkező hét-nyolc hónapban a lemaradást pótolni fogja. Elmondta: a mező- gazdaságnak Magyarországon és az Európai Unióban is van jövője. Ez a családi gazdaságokra épül, ezért a kormány szeretné megal­kotni az e gazdaságok megerősí­tését szolgáló törvényt. A földtör­vényt több ponton is alapvetően módosítani tervezik. A kabinet hozzákezdett a termőföldtulajdon rendezéséhez, már folynak azok a munkák, amelyek lehetővé teszik a gyors előrehaladást. Jakab István, a MAGOSZ elnö­ke elmondta: a családi gazdasá­gok birtokolják a mezőgazdasági fölterületek hatvan százalékát, és évente 400-500 milliárd forint ár­bevételt realizálnak. Ezért a szö­vetség szorgalmazza a családi gazdaságok működését szabályo­zó törvénytervezet mielőbbi megalkotását és elfogadását. A gazdakörök továbbá szorgalmaz­zák azt is, hogy hazánk csatlako­zása után a külföldiek - legalább tíz évig - ne vásárolhassanak ter­mőföldet. A külső üzletrésztulaj­donnal kapcsolatosan Jakab ki­fejtette: a jogszabály alkotmány- bírósági megsemmisítésével a ha­tályos szövetkezeti törvény is sé­rült, a külső tulajdonosok nem kapták vissza szavazati jogukat. A törvény módosításával ezt mi­nél előbb rendezni kell. A ver­senyképesség érdekében - muta­tott rá - a gazdáknak össze kell fogniuk, szövetkezniük kell, ehhez azonban komoly állami tá- mogatásra van szükség. ______uo Az első négy hónapban Magyar- országon 1,3 millió vendég 3,4 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ami mindkét esetben 3 száza­lékos emelkedés 2000 azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorstájékoztatójából. A szállásdíj-bevételek az első négy hónapban 11 százalékkal, mintegy 19 milliárd forintra nö­vekedtek. Az idegenforgalomból származó bevételek a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 16 százalékkal bővültek. Januárban-áprilisban a hatá­rokon 8,4 millió külföldi látoga­tót regisztráltak, 9 százalékkal többet, mint 2000 azonos idő­Az energialiberalizáció árat is emelhet A gázpiac szereplői készülnek az új modell belépésére A hazai gázpiac szereplői megkezdték a felkészülést az új piaci modell kialakítására. Bár a hazánk EU-csatlakozásá- nak feltételéül megszabott liberalizációnak még csak az elvi és jogszabályi előkészületei folynak, a főként nyuga­ti tulajdonban lévő szolgáltatók már előzetes piackutatáso­kat, felméréseket végeznek. A lakossági fogyasztókat a liberalizáció egyelőre vásárlóként nem érinti, ugyanakkor a versenypiac működése várhatóan a lakossági gázárakat is emeli majd. A kormányzati elképzelések sze­rint az új földgázpiaci modell ki­alakításában egyértelműen érvé­nyesülni kell a gazdasági verseny szempontjainak, ugyanakkor szo­ciális okokból feltétlenül meg kell tartani az állami beavatkozás le­hetőségét. Ez utóbbi elsősorban azt szolgálja, hogy a kisfogyasz­tók ne kerülhessenek a szabad verseny által kiszolgáltatott hely­zetbe. ' A villamosenergia-piachoz ha­sonlóan a gázpiac liberalizálását is több lépcsőben tervezik. A Ma­gyar Energia Hivatal (MÉH) to­vábbra is meghatározó tényező marad a piac szabályozásában. A szervezet adja ki a szereplők mű­ködési engedélyét, bekapcsolódik az árszabályozásba, és a közüze­mi vásárlók esetében fogyasztó- védelmi funkciókat is ellát. A termelők, kereskedők és a kezdték a piac tuda­tos felmérését, a fej­lődési potenciálok, esetleges nagyfo­gyasztók feltárását. A szolgáltatók maj­dani eredményessé­gét nagyban befo­lyásolja, hogy mi­lyen együttműködé­si konstrukciókat tudnak kialakítani a forgalmazókkal, il­letve a vásárlókkal. A liberalizált gáz­piacon az arra feljo­gosított fogyasztók szabadon állapod- felhasználók között az új modell hatnak meg a gáz árában a keres- kulcsfigurái lesznek a szolgálta- kedőkkel, ugyanakkor a fizikai tók is. Ennek tudatában a hazai szolgáltatás, szállítás, elosztás dí- gázszolgáltatók már most meg- jait továbbra is a MÉH állapítja meg. Az első minősített fogyasz­tók megjelenése 2002-2003-ban várható a piacon, ezek köre ké­sőbb évről évre bővülhet. Ami a piac nem liberalizált ré­szét illeti, ott továbbra is érvénye­sül a hatósági ármeghatározás. Ugyanez vonatkozik a közüzemi árakra is. A gazdasági kormányzat elképzelése szerint a jelenlegi ke­vert árképzés gyakorlatával is biz­tosítani kívánják a magyar kiter­melésű földgáz árelőnyét a hazai fogyasztók számára. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a piac fokozatos liberalizációjával nem lehet a jelenlegi, nyomott szinten tartani a hazai földgázára­kat. Ez azt jelenti, hogy közép­hosszú távon a lakossági fogyasz­tók is az energiahordozó drágulá­sára számíthatnak. kaszás e. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK __ 20 01. június 8. Borsodchem 5130Ft ff Fotex 234 Ft q Matáv 887 Ft fi Mól 4 315 Ft U OTP 15 205 Ft Á Rába 1595 Ft A Richter 16 430 Ft íf Zalakerámia 2 080 Ft____ BUX : 6937,56 +0,23 % eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 406,05 Cseh korona 7,34 Euró 250,18 Német márka 127,92 Osztrák schilling 18,18 Lengyel zloty 73,69 Svájci frank 164,27 Szlovák korona 5,82 USA-dollár_________294,09 G A Z D A S Á G I TÜKÖR •• Növekvő turizmus szakában. Az első három hónap­ban a kereskedelmi szállás­helyeken 816 ezer vendéget és 2,2 millió vendégéjszakát re­gisztráltak, mindkét esetben 4 százalékkal többet, mint egy év­vel korábban. Április végéig a vendégeknek mintegy fele érke­zett kongresszusra, illetve egyéb üzleti céllal. Az első négy hónapban a kül- földivendég-forgalomban 9 szá­zalékos élénkülés volt: 621 ezer vendég 1,9 millió éjszakát töltött el az országban. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az át­lagos tartózkodási idő 3 éjszaka volt. A vendégforgalom két­harmadát az Európai Unió adta. __________________________■ PR IMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGON szilárd:^^^^^ ^földgáz: 38,3%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents