Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

6. OLDAL 2001. Május 2., Szerda | R A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Marton Ru­dolf. Az alpolgármester: Farkas Róbert. A képviselő-testület tagjai: | Balogh Jenő, Bognár Dezsőné, Horváth József, Makarész Ist­ván, Nyíri Imre és Szeleckmann László. A jegyző: dr. Buzinkay Gyula. Az általános iskola igazgatója Nyíri Imre, az óvoda vezetője Csapóné Nagy Bernadett. ■ Azt beszélik... hogy az egyik mezőgazdasá­gi vállalkozó felszántotta pár he­te a földekhez vezető dűlőutat. Egyesek úgy hallották, hogy nem is helybéli az illető. ..., hogy sok az elkóborolt eb j a faluban. Többen panaszkod- | tak, hogy egyesek nem hajlan­dók elzárni a harapós kutyáju­kat, s ezzel veszélyeztetik má­sok testi épségét. .... hogy a település közepén összefüggő tórendszert alakíta­nak ki. Ha beindulna a halte­nyésztés, az sok helybelinek te- | remtene idényjellegű munkát, és talán turistákat is vonzana a faluba. .... hogy az utóbbi időben ek­kora gyermekáldásra nem volt példa. Jelenleg 11 fiatal asszony van áldott állapotban. ..., hogy Látrányban nagy si­kert aratott a nyugdíjasok szín­játszó csoportja. Reményked­nek abban, hogy bejutnak a me­gyei gálára. .... hogy az adósság miatt be­zárt a kocsma. Már festik az épületet, várhatóan a presszó üzemeltetői veszik ki a műintéz­ményt. ..., hogy kevés a lány, ezért idén kevesebb májusfát állítot­tak a fiatalemberek. Néhány éve még 6-8 májusfa állt, de idén csak kettőt állítottak az ifjak a lá- nyos porták kertjében. _______■ Az oldalt írta: Takács Zoltán Fotók: Kovács Tibor Az oldal elkészítését a somogygeszti önkormány­zat támogatta. Új útban Geszti reményei Egykori körzetközponti sze­repét elvesztve Somogygeszti mára szinte kitörési pontok nélkül maradt. A kisebbség aránya eléri a 30 százalékot, s jellemző az alacsony iskolá­zottság és a munkanélküli­ség. Marton Rudolf polgár- mester mégis bízik a fölemel­kedésben, ennek legnagyobb esélyét adná egy összekötő út megépítése. Somogygeszti sok természeti kin­cse ellenére is az elszegényedő fal­vak közé tartozik, bár az önkor­mányzat minden eszközt megra­gad ennek a folyamatnak a megfor­dítására. Marton Rudolf polgár- mester a templom felújítását és a járdák megépítését tartja számon az utóbbi idők legnagyobb beruhá­zásai között.- A katolikus templomunkat már öt éve felújítottuk, s azóta a SOMOGYGESZTI PÉNZE Évi költségvetés: 47.075 millió forint szerint két szakaszban készítjük el.- Nagy a munkanélküliek ará­nya. Hogyan próbálnak nekik pénzkereseti lehetőséget teremteni?- Erre nagyon figyelünk, s ki­használjuk minden üyen program lehetőségeit. Legutóbb tíz állásta­lant segítettünk munkához, a Ci­gány Érdekvédelmi Szervezet Deseda-parkosítási munkálataiban vesznek részt tízszázalékos költ­ségtérítéssel. Százhúsz polgárnak fizet kisegítő családi pótlékot az önkormányzat, s tavaly vetőmagot is adtunk a rászorultaknak, hogy művelhessék a földjüket. Az idén is tervezünk hasonló akciót mint­egy húsz családnál, s természete­sen ellenőrizzük azt is, hogy elve­tették-e a magot. Aki ezt nem teszi meg, az a későbbiekben nem élhet Marton Rudolf polgármester kérelemmel.- Melyek lehetnek a település ki- járdaprogramunk megvalósítása törési pontjai; mitől várnak új kapta a főszerepet. Ennek a lég- munkahelyeket? újabb eredménye: tavalyra sike- - Elsősorban a táj szépsége, ami rült megépítenünk egy 830 méte- sok embert vonzhatna, hiszen en- res utat, ez a beruházás 9,6 mii- nek köszönhetően választotta lió forintba került. Az önkor- Gesztit az a vállalkozó is, aki meg- mányzat idei költségvetésének vásárolta és felújította a Jankovich- összeállításakor a rendelkezésre kastélyt. Másik két vállalkozó a álló források nagyságát is figyel- halastavak fejlesztésében látja a jő­ve a község működésének szin- vöt, s ebből a falunak is lenne ten tartása a fő célunk, de kisebb haszna. A legfőbb célom mégis az, lépésekben szeretnénk folytatni hogy nyitottá tegyem a falut, mert az útjavításokat is. Legfontosabb Somogygeszti jövőjét csak az biz­feladatunk a Szabadság és a Dó- tosíthatja, ha elkészül az zsa György utca szélesítése és Alsóbogátra vezető 2,8 kilométer aszfalttal burkolása, ezt terveink hosszú összekötő úti__________■ Újjávarázsolták a régi kastélyt Az iskolával szomszédos a település ne­vezetessége, a Jankovich-kastély. Koz­ma Elemér, egy Ausztráliában élt ha­zánk fia építteti át, megőrizve műemlé­ki jellegét. Az erdélyi származású egy­kori magyar síugróbajnok még 1993- ban vásárolta meg a műemlék épületet és a kastélyt övező hathektáros - töl­gyekkel, fenyőkkel és tulipánfákkal be­ültetett - természetvédelmi területet. Az üzletember októbertől május közepéig kenguruföldön nyaral, de Péma Sándor ügyvezető elmondta: mára mintegy 280-300 millió forintot ér az annak ide­jén 24,5 miihó forintért vásárolt kastély. A felújítás során a műemléki igazgató­sággal egyeztetett tervek alapján egy 55 személy fogadására alkalmas konferen­cia- és sportszállót hoztak létre. Az épü­letben 25 szobát, éttermet, biliárdsza­lont, tárgyalótermet, erdélyi bárt és egy pinceborozót alakítottak ki. Az évek so­rán megvásárolt szomszédos földeken - csaknem 40 hektáron - pedig mestersé­ges tavakat alakítottak ki, teniszpályá­kat építettek, és lovaglási, vadászati le­hetőségeket is szeremének teremteni a Gesztibe látogatóknak. S mindezt a nyár elejéig, amikor hivatalosan is átadják a hotelt. Jelenleg 12 alkalmazottjuk van, heten helybeliek, a többiek Mernyéről járnak ide. Az ügyvezető szerint az át­adási ünnepség után is megtartják őket, sőt a sportszállóhoz újabb geszti mun­kások is kellenek. ■ Kozma Elemér megvalósította a kastélyhoz fűződő álmait Somogygeszti A krónika először 1302-ben említi a települést, Gezte néven. Délen sík terület határolja két halastóval, máshol a szelíd dom­bokon főként akác- és tölgyerdők, valamint szántóföldek válta­koznak. A település valaha az Örsi, az Osztopáni, majd a Perne­sz! család birtoka volt. A hódoltság Itt sem múlt el nyomtala­nul: 1715-ben csupán hét háztartást írtak össze. A Jankovlch- . Bésán család kastélyát Botka János építtette 1823-ban. A falu­nak a múlt század hatvanas éveiben még több mint ezer lakosa volt. a körzetesítés kö­vetkeztében a kilencvenes évekre azonban csak 600 maradt. A kisebbség aránya eléri a 30 százalékot, elsősorban rájuk jellemző az alacsony iskolázottság és a munkanélkü­liség. A gesztiek többsége katolikus; a templomot 1995-ben újították föl, a plébános Mernyéről Jár ide. A lakások száma 213: a felében van vezetékes Ivóvíz, az ötödében gáz is, telefon pedig minden hatodik házban. Száz évnyi élő emlékezet Ha valaki tudni akar valamit Geszti múlt századi törté­nelméről, legjobb, ha fölke­resi faluszéli házában Major Istvánnét, a község legidő­sebb lakóját. A küencvenöt éves asszony kertjében tuli­pánok nyílnak, udvarán tyú­kok kapirgálnak. A döngölt földes konyhában petróle­umlámpa világít.- Sokan kérdezik, hogy mi a hosszú élet titka; min­dig csak azt mondom: sokat kell dolgozni, keveset inni. Fiatalabb koromban egy nap alatt megkapáltam egy holdnyi földet, de a szőlőt csak ettem, s nem ittam bort. Már gyerekként nap­számba jártam; ismertem a környék összes uraságát és földművesét is. Major Istvánná pár éve combnyaktörést szenvedett, s nem bír már annyit dolgoz­ni, mégsem hagyja el szülő­faluját. Elköltözött ugyan a lányá- egyetlen szórakozásom a rádió, de hoz, de csakhamar visszatért a víz néha bemegyek a faluba is. és vülany nélküli kis házba. Ilyenkor mindenki segíti az- Itt éltem le az életem, és rémé- idős asszonyt, aki állítja: csak lem, itt is halok meg. Nagyobb ba- egyetlen haragosa van. S úgy véli, jóm nincs, s még el tudom látni nem a kora miatt köszönnek neki magam. A kertben sok minden előre az emberek, hanem mert ő is megterem, a többit megveszem a megadja mindenkinek a tisztele- nyugdíjamból. Ha itthon vagyok, tét. ■ Major Istvánná Színház az iskolában Huszonküenc tanuló jár ide. A me­gye egyik legkisebb iskolájának két összevont osztályában három pe­dagógus tanít. Nyíri Imre igazgató mindent megtesz, hogy a kisiskola ne hátrányára, hanem előnyére le­gyen az itt tanulóknak.- Az óvodával közös fenntartá­sú az intézmény, évente 55-60 gye­rek iratkozik be. A számuk szeren­csére nem csökken, így nem került veszélybe az iskola. Egy vélemé­nyen vagyunk az önkormányzat­tal, hogy a településnek szüksége van az oktatási intézményre. Ennek érdekében a szerény költségvetést pályázati pénzekkel próbálják kiegészíteni, sikerrel. Legutóbb az óvoda százezer forin­tot nyert; a pénzt Kresz-pálya kiala­kítására költik, valamint rollerekre és kerékpárra. Ugyanakkor az isko­la 150 ezer forinttal lett gazda­gabb, ebből egy kosarazásra alkal­mas betonplacc épülhet, és bővít­hetik az audiovizuális eszközpar­kot is.- Sikeresen pályáztunk az öt éve indított kisiskolák kulturális sereg­szemléjének megrendezésére is, ezen Juta, Magyaregres, Kaposszerdahely és Bárdudvarnok vett részt az idén. Azért indítottuk útjára ezt a gyermekszínházat, mert a személyiségközpontú okta­tásban nagyon fontos a vers, a pró­za, a tánc és a zene. Ezenkívül minden szereplés ünnep a gyere­keknek és a szülőknek is. Ahogy a színházi előadáshoz a szerepet, a tanulásban a leckét is egyénre szabják a geszti iskolában, hiszen a kevesebb gyermek folytán alaposabban megismerhetik a diá­kok képességeit is. Mivel sok a hát­rányos helyzetű roma kisgyerek, nekik is készítenek egy felzárkóz- tató programot. ______________■ Ve vőhöz megy a bolt A falu egyetlen vegyesboltja mel­lett elkél egy másik is - gondolta Buzsákyné Korpics Tímea. Az utóbbi fél év fényesen igazolta vá­rakozását, bár a lakosoknak azért vannak újabb igényei is.- Az idősek nehezen teszik meg az utat gyalog a boltig - mondta. - Ezért is kellett kialakítanunk a na­pi körjáratot. Ez lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok akár a házuk előtt is bevásárolhassanak. A mozgó bolt a legszüksége­sebb háztartási cikkekkel és élel­miszerrel keresi fel a vevőket, s nyitva áll a családi házban kialakí­tott kis üzlet is.- Sok a kispénzű vásárló. Töb­ben a hónap végén már nehezen tudnák megvenni a szükséges élelmiszert, fizetéskor viszont rendesen megadják a tartozásu­kat. Reméljük, hogy pár éven be- szeretnék bővíteni szolgáltatásu- lül jobb lesz a helyzet, és nem lesz kát. Megvették a szemközti tel- szükség hitelre. két, hogy ott fölépíthessék önálló Addigra Korpics Tímeáék is boltjukat. __________________■ Bu zsákyné Korpics Tímea Csalikancsó és hordókulacs a korongon Csak óvatosan léphetünk Győri Béla műhelyében; kétoldalt faze­kak, kancsók, tányérok és szá­mos frissen égetett, törékeny edény határolja a szűk teret. A megyeszerte ismert fazekas öt éve él Somogygesztiben, de a falu apraja-nagyja ismeri a keze mun­káját.- Minden érdeklődőt szívesen látok bemutatóra, az iskolásokat pedig rendszeresen fogadom egy kis korongozásra. Amikor ide nő­sültem és megnyitottam a mű­helyt, nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan befogadnak a falu­beliek. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a település mesterembere rendszeres felajánló, ha éppen tomboladíjra van szüksége egy jó­tékonysági rendezvénynek vagy a sulibálnak. Nemrég plakettet is készített a falu címerével, s ezt látva más települések is megren­delték tőle a sajátjukat. A fazekas­műhelyben persze művészi ihle­tésre is készülnek használati és dísztárgyak.- Leginkább a kék habán és a hódmezővásárhelyi díszítést használom, mert egyszerű, s mégis mutatós. Ilyenek ezek a só­tartók, vázák, fali dísztányérok vagy fokhagymatartók. Most ép­pen egy borospohár-készleten dolgozom, ami a korsóval együtt dísze lehet bármelyik hegyi pin­cének. A fazekasműhely remekeinek egy része megrendelésre készül. I Győri Béla 1966. november 8-án született Barcson. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában ötvösnek tanult, majd Kaposváron végzett fazekasiskolát. Öt éve él a te leségével Somogygesztiben. Győri Béla kedvence a hordóku- drágábbak is. Helybe is jönnek ve- rat, hiszen a kézművesvásárok lacs és a csalikancsó; ezek igen- vők, de viszonteladók is viszik az hangulata semmi mással össze csak munkaigényes tárgyak, ezért edényeket, mégis alig várja a nya- nem hasonlítható. ______ ■ ÁL MÁN A C H 188_________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents