Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-28 / 123. szám
6^ OLDAL 2001. Május 28.. Hétfő $3; Szenyér Szenyér mai helyén már a honfoglalás korában Is volt település. Egy 1309-ben keltezett pátensben olvasható, hogy a vitás határügyekben döntök közt volt comes Pongraclus de Synér. Ez azt is bizonyítja, hogy királyi birtokként Szenyér urai a comesek. azaz a királyi ispánok voltak. 1331-ben a Szenyéri- család a tulajdonos, majd László fia, Mátyás birtokába kerül Lajos király adományaként. Ekkor kapott engedélyt Anthlmusfi Mikló fia, László, hogy bármelyik birtokán várat építhessen, és Szenyérre esett a választása. A 16. századtól a második világháborúig az esztergomi káptalan volt a falu gazdája. A szenyéri vár a magyar végvár- rendszernek fontos tagja volt. de 1566-ban, Szigetvár eleste után lelégették, hogy máshol állják útját a töröknek. A 20. században a hatalmas állatállományáról volt híres a falu, akkoriban a házak és a lakosság száma Is közel háromszorosa volt a mainak. Gondos gazdák Polgármester: Balogh József Alpolgármester: Báli Gyuláné Képviselők: Bogdán Imre, Gaál Gézáné, Kőműves Lajos, Varga János Jegyző: Varga Miklós Plébános: Varga Attila Háziorvos: dr. Huszár Zoltán, dr. Szíjártó Henrik __________■ A F ALU SZÁMOKBAN Szenyér belterülete 89 hektár, külterülete 1928 hektár. Lakosainak száma: 345. Ebből: 0-18 éves: 92. 18-65 éves: 166. 65 év feletti: 87. Aktív dolgozók száma: 49. Lakóházak száma: 146. Szilárd burkolatú út hossza 3,5 kilométer, járda az egész településen kiépült. A telefon-előfizetők száma: 48, az autók száma 26. ■ Az oldal cikkeit írta: Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor Szenyérben nem látják a jövőt A századfordulón még virágzó Szenyémek 1910-ben 1046 lakója volt. Az egykor gazdag település aranykoráról ma már csak néhány tisztes parasztporta mesél. A házakból kifogytak a szenyériek, és a házak egy része is eltűnt már. A dim- bes-dombos kicsi falunak évrő évre kevesebb az állandó lakója. Nemcsak a lakók fogynak. A lendület is kifogyott már a maradókból. A településen egykedvűen beszélnek a jövőről: a hétszáz éves település egy évszád múlva szinte bizonyos, hogy nem lesz már. SZENYÉR PÉNZE A település költségvetése: 23,156 millió Ft intézményi- Az öregek fogynak, a fiatalok nem maradnak - összegezte a népességfogyás okait Balogh József, Szenyér polgármestere. - Nincs nekünk jövőnk, sajnos be kell ezt látni.- Bele lehet törődni ebbe?- Van más választásunk? Nem lehet már ezt a falut talpra állítani. Sosem lesz az, ami volt.- Próbálkoztak tenni valamit?- Több céggel is tárgyaltunk, hogy teremtsen itt munkahelyeket. Az talán itt tartaná az embereket. Nem sikerült. Kevés az ember ahhoz, hogy valamit idetelepítsenek. A régi iskola épületében pedig | lenne hozzá hely. Még segíte- I nénk helyrehozni is, ha valaki [ jönne, de hiába.- Sok az üres, lepusztult ház | és sok a fiatal. Ha az önkormányzat megvenné a házakat és fiatabkat költöztetne bek, talán maradnának.- Nincs rá pénz. így is alig működik a falu. Rendbe kéne hozni az utakat, a gázt be kéne vezetni, de hiába. Nem jut rá. Nekünk sem, meg a lakosságnak sem. A fiatalok pedig kellenének.- Mi lesz így Szenyérrel? Balogh József polgármester- Hát, egyszer csak szépen elfogy. Mi nem bízhatunk a falusi turizmusban, nincs termálvizünk, csak egy szép kis falunk. Ez ma már kevés. De a hanyatlás nem most kezdődött. Jóravaló, dolgos emberek laktak itt. Amikor a tée- szesítés megkezdődött és elvették mindenkitől a sajátját, akkor elvették a falutól a jövőt, amit máig sem találunk. ■ Emlékeznek a hőseikre Szenyérben hagyomány, hogy tisz- akinek történetét több könyv és a telettel emlékeznek a falu hőseire. Latinka-ballada is őrzi. „Mehettek Ezért is tartották fontosnak, hogy már Marcaliba, Simon paphoz, amint pénzügyi lehetőség nyílik meggyónni.” Az elvakult gyűlölet rá, emléket állítsanak mindkét vi- ellen szólt, ezért életével fizetett, lágháború szenyéri áldozatainak Emlékét Szenyérben a Simon Jóemlékére. Az iskola előtt álló I. vi- zsef utca és emléktábla is őrzi. Sír- lágháborús emlékmű 44 szenyéri' ja a régi temetőben, a templom nevet tartalmaz, akik hősi halált mellett található, haltak a világégésben. A második Az új temetőben található háború 33 áldozatot szedett a so- Bojtor Ferenc kiskatona sírja. Őt az mogyi faluból, az ő nevüket az is- 1956-os forradalom idején, sorka- kola kertjében álló emlékmű őrzi. tonai szolgálata közben Veszprém- Szenyér szülötte volt Simon pap, ben ölte meg egy orosz akna. Az ő aki a fehérterror áldozatává vált, és emlékét is őrzi szülőfaluja. ■ Vár állott... Mátyás király adott engedélyt arra, hogy Anthimusi Miklós fia, László várat építhessen egyik birtokán. Ő Szenyért választotta, és megépíttette a falutól délre a földvárt. A kastélyt kettős sáncárok vette körül, az egyik a belső várat, másik a külső, huszárvárat védte. A belső várban a virrasztó és a szakmás bástya volt, kívül körben a Nádasdy bástya, a Tarossy, a Tóth Pál, a Vajda István, a Kovács Lőrinc és a Rácz László bástya. A várőrség létszáma a hadihelyzetnek megfelelően változott, az első komoly török fenyegetésre 1555-ben kellett készülniük. Több szenyéri vitézt is név szerint emlegettek a törökök, Kalauz Márton, Zöld Imre és Nagy Balázs vívta ki szó szerint magának ezt az akkoriban elismerésnek számító ismertséget. 1566-ban Szigetvár veszte a szenyéri vár veszte is lett: felégették a többi környékbeli végvárral együtt. Mivel a vár nagyrészt döngölt agyagból és vályogból épült, mára nyoma sem maradt, a Várdombot benőtte az akácos. ■ Újra benépesül az iskola A szenyéri iskolába ezentúl nyaranta járhatnak a gyerekek Évek óta üresen áll a szenyéri iskola épülete. A családsegítő szolgálatnak köszönhetően nyáron ismét gyermekzsivajtól lesz hangos. Igaz, csak két hétre.- Hüszonkét gyermekkel tartunk kapcsolatot - mondta Gombai Győző, a családsegítő központ böhönyei munkatársa. - A legtöbb családban szociális területen vannak lemaradások. A szülők nagy része munkanélküli és nagyon kevés pénzből próbálja eltartani a családját. Munkánknak eleinte voltak nehézségei: el kellett fogadtatnunk, hogy segítő szándékkal jövünk. De hamar rájöttek a szülők és a legtöbben már hálásak is, hogy segítünk eligazodni számukra, hiszen a legnagyobb hiányosságuk az életvezetési képességükkel van. A családsegítő két munkatársa minden héten legalább egyszer megfordul Szenyérben. Segítenek a hivatalos ügyek intézésénél, és a hirtelen adódó problémákat is orvosolják. Ha nincs semmi rendkívüli, családot látogatnak. Szeptembertől gyakrabban jönnek majd, hiszen az önkormányzattal közösen egy háztartási tanfolyamot szerveznek. Kertészkedésre, főzni, varrni tanítanák a nehéz körülmények között élő családok érdeklődő tagjait. Addig azonban hátravan még a nyár. Az óvodás- és iskoláskorú gyermekek számára, első alkalommal a település életében, napközistábort szerveznek. Kézműves- és sportprogramok, valamint kirándulások színesítik a napjaikat az egykori iskola épületében. ■ Segít a cigány önkormányzat Aktívan dolgozik a kisebbségi önkormányzat Szenyérben. A szervezet 1994 óta működik. Támogatja az iskolai oktatást, közhasznú munkásokat foglalkoztat és kulturális programokat szervez. A szenyéri cigányok tudják, ha valami gondjuk van, a kisebbségi önkormányzathoz fordulhatnak segítségért. A településen élő romák sok támogatást kapnak a szervezettől, amely már megalakulása előtt tapasztalatot szerzett a hasonló munkában. • - A kilencvenes évek elején a megyében az elsők között alakítottuk meg az érdekvédelmi szervezetet - mondta Bogdán Imre, a kisebbségi önkormányzat vezetője. - Cigánybált szerveztünk, jogi ügyekben segítettünk, ha kérték és összejöttek már akkor azok az emberek, akik szeretnek a közösségért dolgozni. Velük alakítottuk meg a kisebbségi önkormányzatot. Együttműködünk az önkormányzattal, az iskolával és a munkaügyi központtal. Két közhasznú munkást foglalkoztatunk egy~e8Y évre, a tanévkezdéskor segítjük a családokat és karácsonyra is mindig jut ajándék. Tavaly a Magyarországi Cigány Köz- alapítvány támogatásával berendeztünk egy roma civü házat. Itt lehetőség van a találkozásra, a fiataloknak különböző rendezvények szervezésére. Tavaly volt először falunap Szenyérben, amiből aktívan kivettük a részünket. Az idén több sikeres pályázatot Bogdán Imre készítettünk, hogy megrendezhessük, hiszen tavaly is nagy sike- re volt az egész falu körében. _■ ________________________Szenyériek Szenyérröl _____________ Bá li Gyuláné: Ennek a falunak sajnos már vége. Aki ide- Fábos Ferencné: Én itt éltem le az életemet, nekem ez a jön, azért jön, mert nincs más választása. A régi falu a legszebb ezéri is rossz látni, ahogy tönkremegy, szenyériek meg már szinte mind öregek. Sajnálatos, Amikor mi voltunk fiatalok, minden darab föld meg mert nagyon szép kis település volt ez. volt művelve, minden házban laktak és volt közösségi élet: bálok, búcsúk, szüretek. Most már az is ünnepnek Németh Józsefnél Én Budapestről költöztem ide, 12 év- számít, ha összejövünk páran a pádon beszélgetni, vei ezelőtt. Rosszat nem tudok mondani erről a faluról. Persze hiányosságok itt is vannak, mint máshol is. Jó Horváth Sándor. Nehéz itt a boldogulás. A boltban minienne még egy bolt, hogy nagyobb legyen a választék és den drágább, mint egy városban, munkáért utazni kell olcsóbbak az árak, és munkahely, hogy többen legye- innen. Lehetőség semmi. Nem csoda, ha a fiatalok nem nek a fiatalok. Én mindig vidéki életre vágytam és nem maradnak, inkább mennek. Aki nem itt élte le az életét, bántam meg, hogy Szenyérre esett a választásom. az elvágyik innen.__________ ■ Az oldal elkészítését a szenyéri önkormányzat támogatta A fiatalokban a falu reménye A gyerekeken keresztül szeretnék elérni, hogy tegyenek a faluért a lakói Szenyérben a lakosság egyharma- da kiskorú. Ennek ellenére sokáig nem volt ifjúsági élet a településen. A Kölyökklub és a Szenyéri Ifjúsági Közösség 80 gyermeket tömörít a legapróbbtól a középiskolásig és azért alakultak, hogy felrázzák a falut. Nemcsak a fiatalokat.- Azt szeretnénk, ha megmozdulna a falu - mondta Karancz Sándomé - az ifjúsági közösség vezetője. - Nem csak a fiatalokat, az öregeket is ki szeretnénk mozdítani otthonról. Más lenne ez a település, ha nem csak a saját portája lenne mindenkinek fontos, hanem a másé és az egész falu is. A munka nehezen megy, de nem adjuk fel. Vállaltam, hogy patronálom a fiatalokat. Abban reménykedek, ha kicsit összefognak itt az emberek, jobb lesz a hangulat. Sajnos csak pályázaton tudunk a programokhoz pénzt nyerni, mivel az önkormányzatnak nem futja a támogatásunkra. Helyünk van, ahol a programokat megtartjuk, mert tavaly elkészült a roma civil ház. Az idén három pályázatot adtunk be eddig. Reméljük, hogy a terveinkből minél több megvalósul. ■ Ünnepi misék a templomban Somogy egyik legérdekesebb és legrégebbi temploma Szenyérben található. A román kori toronytalan templomot minden évben több száz turista keresi fel. Szenyér már az Anjouk alatt is templomos és plébániás helységként szerepelt. A templomot az 1333-as pápai tizedjegyzékben említik először. Azt is egyházi iratokból tudjuk, hogy 1754-ben átépítették. A középkori épület ekkor gázdagodott barokkstílus-je- gyekkel, ám szentélye és kórusa eredeti. A műemlék védelméről a hatvanas években kezdtek el gondoskodni. Akkor tárták fel azokat a freskórészleteket, amelyek majd 700 éves valóságukban maradtak meg a meszelés alatt.- Most már csak az ünnepek alkalmával tartunk itt misét - mondta Pintér Jánosné, a falu egyházi dolgainak intézője. - A faluban a legtöbb templombajáró idős, nehezen mozgó ember, messze van ez a kápolna. Először csak telente tartottuk a miséket a faluban lévő egykori paplakásban, mivel azt lehet fűteni. Ót-hat éve azonban már tavasszal és nyáron is ott jövünk össze vasárnaponként és csak a búcsúra, karácsonyra megyünk misére ki a templomba. A falusiak és a turisták legnagyobb bánatára a középkori templomot az évek alatt teljesen kifosztották. Eredeti, több száz esztendős, fából készült szobrait mind ellopták. A település két védőszentjét, Pétert és Pált vitték el először, utolsónak pedig Szent Vendel lett a betörők martaléka. A védőszentek neki még segítettek és Szent Vendel szobrát egy határátkelőn lefoglalták, de azóta sem merték eredeti helyén felállítani. Tapsonyban jól őrzött helyen vigyázzák. _______■ A L M A N A C H - 2 11
