Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
2001. Május 26., Szombat Hétvége 9. OLDAL Kalózhajó Paralia partjain Káprázatosán élénk színek, szikrázó napsütés, ókori emlékek, ouzo, jellegzetes ételek - ezek jellemzik Görögországot. Az elmúlt néhány évben azonban nemcsak Athént és a történelemből ismert helyeket keresik föl a turisták, hanem ellátogatnak olyan kevésbé felkapott üdülőfalvakba is, mint például Paralia és Sárii. A kaposvári Túra Tours jóvoltából mi is élvezhettük ezeknek a helyeknek a szépségét, ott ugyanis a tamási székhelyű Parti Tours programajánlatával, szállásaival ismerkedtünk. Csaknem 16 órás buszozás után, Jugoszlávián és Macedónián át érkeztünk meg az észak-görögországi Paraliába. Az Égei-tenger partján épült a falu vagy inkább kisváros. Ezt csak néhány éve fedezték föl a turisták. Gyorsan reagált azonban az „invázióra”. Kiépült a főutcája, s ma esti fényeivel világvárosi hangulatot kölcsönöz a kis településnek. Üzlet üzlet hátán, hívogató kisvendéglők, tavernák várják az ide érkező vendégeket. Már az első séta alkalmával fölfedeztük a város szépségét és hangulatát. Ami minden ide látogató külföldinek feltűnik: rengeteg a szőrme- és bundabolt. Ennek egyszerű az oka: Észak-Görögország híres a szőrmeiparáról. S nemcsak a görög szőrmék minősége, hanem a bundák szabása is kedvelt és elismert világszerte. Paraliában a szőrmeüzletek a legcsillogóbbak. Vonzó is ez az orosz turisták számára, akik egy-egy napra csak bundát vásárolni jönnek ide. A kelet-európai turizmus egyébként is jellemző a városra. Szép számmal üdülnek itt csehek, lengyelek és magyarok. Hogy hazánkból mennyien utaznak ide, azt jól jelzi: nem kell bajlódni az angollal, egyéb világnyelvekkel vagy tömi a der-die-dast, mert itt megértik a magyar szót. Sok helyen beszélik is vagy olyan alkalmazottat tartanak, aki tud magyarul. Szembeötlő a város főterén a görög katolikus templom. A legtöbb turistabusz ide érkezik. Mint minden tengerparti üdülőhelyen, itt is a napfényé, a fürdésé a főszerep. Aki azonban szabadsága idején hosszabb időt szeretne görög földön tölteni, annak igazán jó választás Paralia. Innen könnyen és gyorsan eljuthat számos híres helyre. Görög vendéglátónk: Charalampos Lemonas irodája például szervez utakat a Meteorákhoz, illetve Athénba és Delphoiba is. Az izgalmakat kedvelők megismerkedhetnek egy „igaSartiban mindig kék a tenger fotó: kovács tibor zi” kalózhajó által nyújtott élmé- Utunk következő állomása a Paraliától nyekkel. Vonzó program lehet az 120 kilométene délre fekvő Sárii. Nyolc-tíz Olümposz fölkeresése is. Az istenek éve kezdtek a turisták tömegesen jönni eblakóhelyének tartott hegy Görögor- be a kis halászfaluba. Azóta külön falurészt szág nemzeti parkja. Itt található az építettek az ide látogatóknak, ott szülte csak ország legmagasabb pontja: 2790 apartmanok találhatók. Sárii közvetlenül a méter magasan. Rövid gyaloglás tengerpartra épült. A part jellegzetessége, után juthatunk el az Olümposz egyik hogy háromféle homok is található itt, egye- látványosságához, a „Zeusz kádja” bek között a karibi térségre jellemző fehér nevű vízeséshez. Innen nyeri a köze- homok. A falu őrzi a régi képét, amit legin- li város - a kristálytiszta és nyári kább dél-görög tájakon láthatunk. Az üzle- nagymelegben is jéghideg - ivóvizet, tekben itt is beszélnek, értenek magyarul, A napozás és a túrázás után érdé- sőt főszezonban még magyar orvos is dol- mes betérni Paralia kisvendéglőibe gozik a rendelőben. A településen több he- egy-egy vacsorára. Személyenként lyütt is bérelhetők motorok, s ezekkel köny- már 2000-2500 drachmáért jóllakha- nyen bejárhatjuk a környező hegyeket, tünk. A gyrost 350-450 drachmáért Sáriival szemben van Athosz, az a - főadják. Egy üveg sörért mintegy 400 ként a gyengébbik nem számára - rejtel- drachmát kémek, a koktélok mes „sziget”, amelynek a területére egyet800-1000 drachmába kerülnek (1 len nő, sőt semmiféle nőnemű lény nem drachma = 80 fillér). léphet be. _______kovács tibor Né meth László és Illyés Gyula Csurgón Ötvenhárom éve, május elején Matoltsy Sándor igazgatótanácsi elnök kíséretében Csurgóra látogatott Németh László és Illyés Gyula. Azért jöttek, hogy az akkor nagyon szűkös körülmények között élő Tamási Áronnak valami állást szerezzenek, esetleg nevelőként elhelyezzék a kollégiumban. • Boros Dezső csurgói (később kaposvári) tanár arról számolt be, hogy a felső osztályok diákjainak akkor Németh László és Illyés Gyula írásai jelentették az élő irodalmat. Németh László könyvei közkézen forogtak, a tájékozottabbak már az „Iszony”-t is olvasták a Kelet Népéből és a Válaszból. Illyés Gyula Csurgón a Csokonai gimnáziumban tudta meg, hogy „A tű foka” című drámáját néhány héttel korábban tanította be Együd Árpád tanár, a neves somogyi néprajzkutató. Amikor az ifjúság megtudta, hogy kik a látogatók, azonnal és spontán szervezni kezdték a délutáni előadást. A tanárok feladata csak az volt, hogy a vendégeket maradásra és a diákokkal való találkozásra rábírják. Illyésnek az keltette föl az érdeklődését, hogy a könyvdrámája hogyan hat a színpadon. „A tű foka” még soha nem sikerült olyan jól, mint ezúttal.. A két főszereplő, Ross Aranka és Für Lajos (később az Antall- kormány minisztere) játéka könynyeket csalt a felnőtt nézők szemébe. Illyés Gyula meghatottan mondott nekik köszönetét. Németh Lászlót nehezen lehetett rábeszélni, hogy a vásárhelyi pedagógiai kísérleteiről szóljon. Messze, jövendőbe mutató előadása az integrált oktatás szükségességéről szólt. Ennek hűvösebb volt a fogadtatása. A tanárok az újszerűségtől, az ifjak pedig a tartalomtól ijedtek meg. A természettudományok Németh László által kipróbált összevonása és felépítése különösen a hetedikeseket ingerelte, akik közül 45-en voltak a humán és csak 11-en a reál osztályból. Külön beszélgetésre hívták a vendégeket. Boros Dezső élete végéig féltve őrizte A minőség forradalmának első kötetét a szerző ajánlásával: „Csurgói látogatásunk emlékére szeretettel Németh László Csurgó, 1948. május 10.” HORVÁTH JÓZSEF „Erős várunk a nyelv” ____(Kosztolányi) „Piszokul tetszik”? Mindennapi beszédünkben, á . köznyelvben nagyon gyakran találkozunk a címhez hasonló szókapcsolatokkal, kifejezésekkel; amikor valakinek vagy valaminek az értékes tulajdonságát ellentétes jelentésű melléknévvel vagy határozószóval igyekszünk hangsúlyozni, kiemelni. : Már aki. Hisz aki igényesen, vá- i lasztékosan használja nyelvünket, bizonyára nem így beszél okos barátjáról: „rettentően okos” (bár van, akit az okosság | rettent), hanem inkább azt mondja: „rendkívül okos". A nagyon szép nőkről is gyakran hallani: „baromi szép”, pedig a hölgyek is' jobban örülnének a „feltűnően szép" kifejezésnek. Nézzünk néhány gyakran használt szókapcsolatot és a helyettük ajánlott választékosabbat: „ borzasztóan bájos" - „ elké- pesztően bájos”, „rettenetesen kedves" - „roppant kedves”, „kegyetlenül művelt" - „hihetetlenül művelt". Néhány érdekes mondatpár is árulkodik a nyelvi jelenség tarthatatlanságáról. „Borzalmasan intelligens tanár az osztály- főnököm.” - jelenti ki a diák. Pedig nevelője is jobban örülne talán a „fantasztikusan intelligens” szókapcsolatnak. „Marha kedves kislánnyal ismerkedtem meg!” - újságolja édesanyjának a fiú. Helyette nyugodtan mondhatná így: „hallatlanul kedves” vagy „végtelenül kedves...” „Ma szörnyen sokoldalú előadót hallottunk.” - .mondják az egyetemisták a „szokatlanul sokoldalú" előadóról. „Állati jó volt a mai ebéd a menzán!”, pedig lehet, hogy egyszerűen csak „na- í gyón jó” vagy „finom" volt. Folytathatnám az „iszonyato- j san udvarias”, a „rémesen ren- \ des” az „átkozottul aranyos” vagy „irtózatosan gyönyörű" ha- j tározószós kapcsolatokkal, j amelyek helyett az „utánozha- í tatlanul udvarias”, „módfelett \ vagy szerfelett rendes”, „felet- ; tébb aranyos" vagy a „páratlanul gyönyörű" választékos kifejezéseket javaslom. A folytatás helyett egy - a napjainkban - aktuális mondatot ajánlhatunk minden sport- ! kedvelő kaposvári figyelmébe: : „A paksiak számára pokolian izgalmas lehetett a mi számunkra mennyei izgalmakat hozó csütörtöki kosárlabda-mérkőzés!” Ez a mondat - ellentétben a címben és az előzőekben elítéltekkel - nyelvhelyességi szempont- j ból is elfogadható. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Dobos László: Földönfutók-Engedelmével Dobos László, a kiváló csehszlovákiai - ma már inkább úgy mondanánk, hogy szlovákiai- magyar író, szerkesztő, politikus 71 éves. 1994-ben Kossuth-díjat kapott. És mégis, sajnálatos módon, nagyon kevesen ismerik a nevét nálunk. Az irodalom ma oly divatos árapályának áldozata ő is, amikor oly sok kiváló alkotás eltűnik, eltűnhet - szerencsére csak időlegesen - a süllyesztőben. A szekszárdi Babits Kiadó példásan széles látókörrel szerkesztett sorozata, a „Korjellemző magyar próza 1945-1990” gondoskodik most arról, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legmarkánsabb alakját ma újra fölfedezhessük. A közelmúltban megjelent kötet az író két legjelentősebb alkotását tartalmazza. A „Földönfutók” című regényt és az „Engedel- mével” címet viselő elbeszélésgyűjteményt. A „Földönfutók először 1967- ben jelent meg. És sokan mindmáig Dobos László legnagyobb munkájának tartják. Szinte példátlanul plasztikus ábrázolása ez a szlovákiai magyar kisebbség életének, tragédiájának. Sajnálatos aktualitása ma is mellbevágó és lenyűgöző... A „Földönfutók” - milyen kifejező a cím is! - több idősíkban játszódó regény. Ez lehetőséget ad az írónak arra, hogy az oly gazdag hagyományokkal rendelkező magyar prózát is megújítsa. A regény két főszereplője egy szlovák pilóta és egy magyar író. Ez utóbbi természetesen Dobos László. Hiszen önvallomása számos önéletrajzi elemmel van színesítve. Önvallomás, jeleztük az előbb. Igen. A két főhős beszélgetése életük, életsorsuk kibontakozása is. A szlovák pilóta elsősorban rosz- szul sikerült házasságáról mondja el emlékeit, keserű élményeit. Felesége, Gallai Nelli, a huszadik századi magyar próza egyik legszínesebben megfestett alakjai közé tartozik. Az író vallomása azonban még keserűbb, még kiábrándítóbb. Akár a gyermekkort, akár a közelmúltat idézi, benne van a kisebbségi magyar sors ezernyi kálváriája... „Az esztendők hosszú sora szinte emlékeket őrző jegenyesor”. Ezek a vallomásos szép sorok szinte mottóul is fölfoghatók. Hiszen az emlékek újra és újra előjönnek, kísértenek, napjainkban is... Mint az író kamasz (szinte gyermek) - korának egyik legszörnyűbb élménye: „Nyelvük szerint különválasztják az embereket jókra és rosszakra, győztesekre és legyőzöttekre... Aki anyanyelvén szól, az bűnös, azt ütni és gyűlölni kell...” A 15-16 éves fiú (nem csak az író, más is lehetne!) magyar iskola híján csak. kallódik. Es a szükség, a csak garasokkal mérhető megélhetés a csempészek közé sorolja. Micsoda kegyetlen képek... Hol a hó, a csontig ható szél, hol a folyók hozzák nagyon is közel (sokszor be is teljesedik!) a halált... A regény talán legdrámaibb része az 1946-os áttelepítés leírása. Több mint 50 év telt el... De Dobos László - és oly sokan mások! - soha nem felejtik, felejthetik. „Nehéz számot adni róla, mikor törik meg egy élet... Minden szomszédság halotti arcokat idéz... Rég halott gazdákat... olthatatlan görcsökbe ránduló sorsukat és érdemtelen pusztulásukat... Életem szakadozó emlékszálai ők, felszívódtak az idegsejtekbe, beleszövődtek a lelkembe...” És mégis, a történelem minden szörnyűsége ellenére, csodálatosan szép ez a vidék... Azért ragaszkodnak, ragaszkodtak hozzá annyira az ott élők... „A szőlőhegy öltöző menyasszony, s öltözéke érett korában, ősszel a .legszebb. Gazdag szépség, ingerlő szépség. ízek, színek, zamatok karneválja...” A kötet másik része, az „Engedelmével” az író legszebb, legkifejezőbb elbeszéléseit tartalmazza. Nem csattanóra kihelyezett alkotások ezek. Széíes höm- pölygésükkel szinte körülölelik az olvasót... Nehéz választani közülük... Egyik legmegrázóbb talán mégis „A néma”. Egy tragikusan magára maradt emberi sors ez is... Néma üvöltése (groteszk a kép, mégis igaz!) szinte harsog a fülünkben... Kicsoda hát Dobos László? író, vagy közéleti ember? Maga az alkotó adja meg rá a választ. „Évtizedek óta az irodalom és a politika mezsgyéjén élek...” dr.síposcsaba