Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
6. OLDAL 2001. Május 26., Szombat # H A GONDOS GAZDÁK A település fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: dr. Feledy Gyula. Az alpolgármester: György László. A képviselő-testület tagjai: Dénes Jánosné, Hegyessyné dr. Joó Zsuzsanna, Geiger Attila, Miiller Tibor, Richter Imre és Veszprémi Sándor. Az óvoda-iskola megbízott igazgatója: Nagy Judit. A háziorvos: Hegyessyné dr. Joó Zsuzsanna. m AZ OLDALT ÍRTA; CZENE ATTILA, FÓNAI IMRE FOTÓ: ESZES ANDREA Százmilliót nyertek tíz év alatt Nem mindig azt építünk, amire á legnagyobb szükség volna, hanem amire pályázatokkal pénzt tudunk szerezni - mondta dr. Feledy Gyula polgármester, aki fontosnak tartja a lokálpatrióták nevelését.- Az érzelmekre akartunk hatni akkor is, amikor kiadtuk a falunkról szóló könyvet - árulta el dr. Feledy Gyula. - Kötcse büszke lehet az örökségére, volt mihez nyúlni. Nagyon sok pénzt költünk az óvodára és az iskolára is, hogy kényelmes KOTCSE PÉNZÉ Költségvetés 93,7 millió FI, a bevételek aránya egeszsegugyi biztosítótól más településtől átvett pénz legyen és színvonalas legyen az oktatás. Azt szeretnénk, hogy az itteni gyerekek ne érezzék semminek a hiányát, s annak a hátrányát sem, hogy egy kis faluban élnek. Ebben az évszázadban a falu lakóinak a kétharmada elvándorolt, most is szinte teljesen hiányzik a 30-60 év közötti korosztály. Az utóbbi tíz évben azonban sikerült megállítani ezt a folyamatot. Az utóbbi évtizedben a kisebb- nagyobb feladatok megoldására mintegy százmillió forintot nyert az önkormányzat. Ezzel kapcsolatban dr. Feledy Gyula elmondta: sokszor nem azt építenek, ami a legfontosabb lenne az egész lakosság szempontjából. így például rövidesen átadják az új sportöltözőt; ebbe azért vágtak bele, mert csak erre a célra tudtak pénzt szerezni. Ha már így alakult, a falusi mesteremberek minden szakipari munkát ingyen elvégeztek, a segédmunkásaik pedig főképp a focisták voltak. És ez a létesítmény már megvan, ki lehet pipáim.- Sok mindent meg lehet oldani helyi összefogással - mondta a polgármester. - Hátra van azonban még a szennyvízcsatornázás, Dr. Feledy Gyula polgármester amit azonban mindenképp meg kell oldani, mert enélkül a Balaton- törvény értelmében 2005 után már nem szabad kiadni építési engedélyt. Ez a beruházás nagyon jelentős állami pénztámogatást igényel, a tárgyalások már megkezdődtek. Amíg ez a program nem ér véget, addig nincs értelme, hogy felújíttassuk a járdákat, utakat, mert a csatornák lefektetésekor úgy is föl kell majd túrni az egész falut. ■ Iskolások, óvodások egy fedél alatt A lányok kedvence a hulahop; az óraközi szünetekben is gyakorolják Az iskolában hatvanan vagyunk - idézte Kosztolányit Nagy Judit, az általános iskola megbízott igazgatója. A mostani tanévtől összeköltöztek az óvodával; a legapróbbak harmincán vannak, egy csoportban. Bővítették az épületnek az iskolára jutó részét egy tanteremmel és egy számítógépes oktatásra alkalmas helyiséggel.- Telekiből és Nagycsepelyből járnak hozzánk az alsó tagozatosok, s három diák Szóládról - mondta Nagy Judit. - Vállaljuk a hátrányos helyzetű, a társaikhoz képest gyengébb képességű gyerekek oktatását is, hiszen a szülőknek nagyon távol van Siófok, hogy oda a speciális tagozatra vigyék őket. Most a négy évfolyamon hét ilyen tanulónk van. A megbízott igazgató szerint kedvező, hogy kis létszámúak az osztályok, így több idő jut egy gyerek nevelésére, tanítására. Nem érzik a hátrányát annak, hogy kis település kisiskolája a kötcsei. Eljutnak színházba és kirándulásokra is. S nagyon jól megférnek a szomszédos óvodával; a gyerekeket az udvaron nem választják szét, és közösen használják a tornatermet is.- A nyáron kialakítunk egy játszókertet is az ovisoknak - árulta el Vargámé Naár Szilvia vezető óvónő. - Telekiből tíz kicsi jár hozzánk, a többiek helybéliek. Családias a légkör. Két óvónő, egy dajka és hat pedagógus vigyázza, pallérozza a jövő nemzedékét a kötcsei iskolában és óvodában. ■ Több újság, mint ahány ház Kétszázharminc házban laknak Kötcsén, s lakóik 280 újságra fizetnek elő. Van tehát, ahol többre is. Ráadásul lehet lapokat kapni a postán is, melyet Richter Imréné vezet.- Sok levelet írnak a kötcseiek, jóllehet szinte minden házban van telefon és azzal egyszerűbb intézni az ügyeket - mondta. - A számítógépes e-mail üzenet küldése még em jellemző. A postán hullámzó az ügyfél- forgalom; főleg hónap elején és végén fordulnak meg itt sokan. Már nem csak azért jönnek, hogy táviratot adjanak föl vagy bélyeget vásároljanak. A posta ugyanis több lábra állt, s a ^kötéséi fiókjukban is lehet kapni egyebek között cigarettát, szépítőszereket, sakkot, sőt videokazettát is. Sokan a szerencséjüket keresve kaparós sorsjegyet vesznek; ott jártunkkor éppen egy vesztes távozott... Lesz azonban újabb esélye: róVid időn belül a posta gépi totó-lottó szelvénykezelő berendezést telepit Kötcsére. ____________■ Me gújul az oltárkép a falunapra György László templomgondnok: Sokan segítettek Újra a régi fényében pompázik majd a júliusi -faíunapon a kétszázhárom éves evangélikus templom oltárképe. Hárommillió forintnál is többe kerül a restaurálása - tudtuk meg György László templomgondnoktól.- A templom felújítása is összefogással és a község jelentős anyagi hozzájárulásával valósult meg a kétszázadik évfordulóra - emlékezett. - Egymillió forintot adott a restaurálás költségeihez az evangélikus püspöki hivatal, a többi pénzt pályázatok útján nyerte el a település a megyétől, illetve a kulturális tárcától. Ahogy a templom, az oltárkép is műemlék. A tizenkét éves Jézus látható rajta, ahogy a jeruzsálemi templomban a bölcsekkel vitatkozik. György Lászlótól tudjuk azt is: valaha Kötcse lakosainak a kilencven százaléka evangélikus volt, ma csak a fele az. Egyházi adót másfél százan fizetnek, és harminc- negyven százalékuk jár rendszeresen a vasárnapi istentiszteletekre. A perselypénz és az adomány jóval több annál, mint amennyi az egyházi adóból összejön. ____________■ Kötcse Kö tcse a Balaton déli partjától kilenc kilométerre meghúzódó, festői fekvésű kis falu. Itt van a somogyi dombság egyik legmagasabb pontja, a 314 méter magas Csillagé a kilátóval. A fennmaradt legkorábbi írásos emlékek 1229-ből valók és Keccha infe- rior (Alsó-Kölese), valamint Keccha superior (Felsö-Kötcse) néven két faluról szólnak. Ekkor a székesfehérvári káptalan tulajdona, s csak a XIV. században szűnt meg az egyházi birtoklás. A törők Kétesét is elpusztította, s átmenetileg elnéptelenedett. Az élet újraindításában az új tulajdonos Antall családnak, a néhai Antall József miniszterelnök őseinek volt nagy érdemük. A lassanként visszaszivárgó őslakosság mellé német jobbágyokat telepítettek le. A többnyire evangélikus telepesek 1725-től Hessen tartományból jöttek, Welchersbach és Gross-Bieberau térségéből; ezekkel a településekkel a kétesei önkormányzatnak a rendszerváltás óta jó a kapcsolata. A falu gazdasági élete föllendült: a németek a somogyi tájon akkor ismeretlen dohányt kezdték termeszteni, s gyorsan híressé vátt a boruk is. Kötcse felvirágzott. A gazdagság azonban a falu lakosságának csökkenéséhez vezetett, a jómódú szülök ugyanis városban vettek a gyerekeiknek lakást. A faluban az 1900-as évek elején még több mint 1800-an éltek, 1976-ban 1200 lakost számláltak össze, most pedig csak 595 állandó lakosa van Kétesének. Édesszájú kötcseiek Édesszájúak a kötcseiek - ezt mondta Vargá- né Szekér Hajnalka, aki a falu stratégiailag legfontosabb pontján tart fenn fagyizót. Átellenben, az utca másik oldalán van ugyanis az óvoda és iskola, előtte pedig a buszmegálló.- Én csak akkor eszem fagyit, ha meg- kóstolom, amit kikevertem - mondta a fiatal vállalkozó. - Korábban több fa- gyizóban dolgoztam, és ellestem a jó recepteket, de magam is kísérletező kedvű vagyok. Egyébként a vanília a legkedveltebb, második a csoki, ezt a citromízű követi, hiába kínálok különlegesebbeket is. Sok a törzsvendég, ha ők közelednek a bejárathoz, már tudom, hogy a mérőkanállal melyik ízű felé nyúljak. Naponta mintegy háromszáz Gyakran jönnek a gyerekek, mert közel az iskola, óvoda gombócnyi fogy, nyáron azonban a faluban szállást vásárló turisták miatt megnő a forgalom.- Jó volna süteménnyel is foglalkozni, de kicsi az üzlet - árulta el Vargáné Szekér Hajnalka. - Ennek ellenére nem adtam fel, foglalkozom még a gondolattal, mert nagyobb ünnepek, például búcsú és húsvét előtt rendelést veszek föl, és igen sok fogy. Azt beszélik a faluban... .... hogy a korábbi községházában helyezték el az óvodát és iskolát. A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség a volt tűzoltószertárba szorult. Az önkormányzat az új hivatalt a falu közepén álló ingatlanban kívánja kialakítani, ami valaha a termelőszövetkezet irodája volt. ..., hogy nem működnek Kötcsén a mobiltelefonok. Valószínűleg két erősítőberendezést is föl kellene állítani, hogy használni tudják őket. Még a templom tornyában sem lehet hívást fogadni vagy kezdeményezni, pedig az a település egyik legmagasabban fekvő pontján épült. Száz méterre a falu határától azonban már minden rendben van. ..., hogy jó üzlet lehet a csirkenevelés. Az előnevelt fehér húscsirke darabját 240 forintért adták április végén. Ugyanez június eleji szállítással „felnőtten” kilónként már 260 forintot kóstál, a vágott csirke kilóját pedig 385 forintért kínálják a faluban. ..., hogy ferde szeműek jártak minap a faluban. Japánok látogattak ide, a messze földön ismert Csepinszky Máriához, a Kötcsén élő néprajzkutatóhoz. ■ Az oldal elkészítését a kötcsei önkormányzat támogatta. Felújítják a kúriákat Tizenküenc kúria épült az 1800-as évek elején a faluban, legalábbis a kutatások ennyit tudtak földeríteni. Szinte valamennyinek a tulajdonosa olyan kisnemes volt, aki kapcsolatban állt az Antall famíliával. Ma nyolc kúriát tartanak számon Kötcsén, három közülük műemlék, a többi helyi védelem alatt áll. Az egyik az óvodának és az iskolának ad helyet. Az új tulajdonosok között van például Dés László zeneszerző, Megyik János szobrászművész, aki Bécsből települt ide, és dr. Antall György, a néhai miniszterelnök fia is. Mindenben segítik a falut. Dr. Antall György például észrevette, hogy az evangélikus templomon nincs toronyóra, megígérte hát, hogy pótolja ezt a hiányosságot, és egy éven belül meg is tette.______ ■ Opperheim-bor a Camponában Fröccsöt ajánlott szomjoltónak Opper- heim József, akinek a pincészetéből 1997- ben került ki az első palack bor. Csodálkozó tekintetünket látva (ritkán ajánlja egy borász a nedűjét vízzel hígítva) azt mondta: - Ha valaki szomjas, lehet, hogy nem fogadná el tisztán a boromat. így meg azért csak megkóstolja... Egyébként Puskin is arról írt, hogy vétek a bort vizezni; ám lehet, hogy ő sem a fröccs ellen ágált, hanem a borhamisítókra gondolt. Húsz éve volt egy saját hordója Opperheim Józsefnek az apja pincéjében. Azzal kezdte. Aztán tizenöt éve már akadt négy-öt vevő, tíz éve több mint húsz, most meg ennek a sokszorosa.- Négy éve a chardonnayt palackoztuk először - emlékezett a borász. - Kedvező fogadtatásra talált. S minél több bort adtunk el, annál inkább kellett bővítenünk a kisüzemünket. Most is fejlesztek, új ültetvény telepítésén gondolkodom. Négy hektárnyi szőlője van Opperheim Józsefnek a Bóka-völgyben. Szülei és felesége segítségével jórészt még maguk kapálják, metszik s töltik palackba a bort. - Akkor érzi jól magát a szőlész-borász, ha ezt mind maga csinálhatja - magyarázta. - Lassan azonban már meghaladja ezt a pincészetünk. Rengeteg a papírmunka, és foglalkozni kell az értékesítéssel is. Magam szállítom például a bort több fővárosi kereskedőhöz, így a Campona bevásárlóközpontba is. Évente 400 mázsa szőlőt dolgoznak föl Opperheimék, ebből mintegy háromszáz hektoliter boruk lesz. Azt tervezik, hogy a 2000-es évjárat zömét már palackban értékesítik, és készek akár harmincezer palack megtöltésére is. Későbbi terveiről Opperheim József elárulta: egy-két éven belül remélhetőleg néhány új munkahelyet is teremthetnek majd Kötcsén, egy si- keres pályázat segítségével. ___________■ Kőbal ta a gyűjteményben Kevéssel a vüágháborút követően az esőzések után Mihály Gyula talált egy sáros pénzdarabot az utcán. Gyűjteményének ez lett az első darabja: több száz éve vert, ritka érme. Kőbaltát, vágóeszközöket is összegyűjtött. Mihály Gyula amatőr helytörténész az utóbbi évtizedekben feldolgozta Kötcse múltját. Honismereti szakkört is vezetett. Kutatásaiból kiderül: a falu híresebb szülötte Roboz István volt, Kossuth imájának írója és az első somogyi újság szerkesztője. Itt született Kisfaludy Atala korának híres poétája és Gutmann János, a parasztköltő. Kötéséről 1868-ban domborzati térkép készült. Már akkor híres szőlőtermő hely volt. S céhet is a szabadság- harc előtt alapítottak a faluban. ■ A L M A N A C H - 110
