Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-25 / 121. szám

8. OLDAL 2001. Május 25., péntek HHH Biztonságos erőmű Paks Az atomerőmű blokkjainak élettartam-hosszabbítása lé­nyegében annyit jelent, mint ha egy autó motorját, karosz- szériáját és minden tartozékát kicserélik - végül csak a régi rendszám marad az új kocsin. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap a paksi atomerőben tartotta ülését, amelynek tartalmát Latorcai János, a bizottság elnöke fog­lalta össze a nyilvánosság szá­mára. A testület sorra látogatja a nemzetgazdaság legfonto­sabb állami tulajdonú gazda­sági társaságait, így került Paksra az ülés, amelyen a Ma­gyar Energia Hivatal (MÉH) beszámolója volt az egyik té­ma, mielőtt az Országgyűlés elé kerülne jóváhagyásra. Fon­tos törvényalkotási időszak következik energetikai szem­pontból is - mondta Latorcai János a piaci szerepek válto­zásának előkészítése, az ener­giapiac liberalizálása. Ennek egyik tényezője, hogy a jelen­leg kormányhivatalként mű­ködő MÉH az uniós normák­nak megfelelően függetlenné váljon, vagyis a parlament el­lenőrzése alá kerüljön. A paksi atomerőmű aktuális kérdései is napirendre kerül­tek az ülésen, így az élettar­tam-hosszabbítás és a hulla­dékkezelés is. Az atomerőmű blokkjainak élettartam-hosz- szabbítása lényegében annyit jelent, mint ha egy autó mo­torját, karosszériáját és min­den tartozékát kicserélik - vé­gül csak a régi rendszám ma­rad az új kocsin - fogalmazott a bizottság elnöke -, vagyis lé­nyegében új blokkok jönnek létre, nagy biztonsággal üze­melve. Ma úgy látjuk, hogy nincs olyan biztonsági korlát, amely az atomerőmű élettarta­mának tíz-húsz évvel való megnövelését nem tenné lehe­tővé, akár 2030-ig is - mondta Latorcai. Hozzáfűzte: erre mód és lehetőség nyílik meg­felelő feltételrendszer kimun­kálásával. Nem szabad elfelej­teni, hogy Európa egyik leg­modernebb és legbiztonságo­sabb atomerőművéről van szó, talán nem is igazán ment át ez a magyar közgondolko­dásba - vélte. RG Vállalkozói tantárgy lesz az EU A kis cégek segítséget kapnak a forrásteremtésben A magyar gazdaság növekedésével párhuza­mosan javul a hazai kis- és középvállalko­zások versenyképessége is. A pillanatnyi előny azonban roppant törékeny, a követ­kező nagy kihívást ugyanis az európai piaci viszonyokra való felkészülés jelenti - hangsúlyozzák a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek. A vállalkozók felkészülése az EU-csatlakozásra több meghatározó területet is magába ölel. A nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégek szá­mára a piaci ismeretek bővítésén túl elengedhetet­len az EU gazdasági jogrendszerének bizonyos fo­kú ismerete is. A piaci érvényesülést elősegítő má­sik tényező a minőségpolitika elterjedése, a be­szállítóként működő cégek számára az elkövetke­ző években elengedhetetlen a minőségbiztosítási tanúsítványok auditálása. Hasonlóan érzékeny te­rület a környezetvédelem, ahol a magyar vállalko­zásoknak ugyancsak jelentős lemaradást kell be­hozniuk a csatlakozásig. A felkészülés különösen komoly feladatot jelent a kis- és középvállalkozá­sok számára. Az Ipartestületek Országos Szövetsége egy tu­datos felkészítési programot indít. Ennek egyik eleme a napokban kezdeményezett állapotfelmé­rés, a kis- és középvállalkozások helyzetére rámu­tató elemzés, amelynek költségvetése mintegy 180 millió forint. Az információszegénységen se­gít az IPOSZ másik kezdeményezése, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségével karölt­ve készül az a kiadványsorozat, amely a vonatko­zó közösségi előírásokat is tartalmazza. A területi gazdasági kamarák saját információs bázisukon túl leggyakrabban az Euro Info Cente­reken keresztül segítik a helyi vállalkozások felké­szülését. A többnyire a kamarák keblein belül mű­ködő ElC-k ugyancsak rendelkeznek a szükséges ismeretanyagokkal, emellett a folyamatos brüsz- szeli kapcsolattartás miatt a legfrissebb napi aktu­alitásokról is tájékoztatni tudják a vállalkozókat. Sem a felkészülést, sem pedig a csatlakozás utáni vállalkozói gyakorlatot nem lehet pusztán a helyi anyagi erőkből finanszírozni. A Gazdasági Minisztérium a Magyar Vállalkozásfejlesztési Ala­pítványon keresztül támogatja a felkészülését. A munkára nemzetközi pályázati pénzek is megcé- lozhatók. Ezek elérését nehezíti, hogy az unió te­rületén működő vállalkozások ismereteik és kap­csolataik folytán előnyt élveznek a magyarokkal szemben. A hátrány leküzdése érdekében a már említett szervezetek a helyi szakmai segítségen kí­vül kooperációs kapcsolatok kialakításával is köz­reműködhetnek, ugyanis a tapasztalatok szerint az uniós partnerrel készített pályázatok lényege­sen hatékonyabbak a forrásteremtésben. KASZÁS E. Gazdasági növekedés kérdőjellel Legkorábban 2007-ben lehetünk az Európai Monetáris Unió (EMU) tagja, ahhoz azonban meg kell felelnünk a 3 száza­lék körüli inflációs követelménynek - mondta Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Gazdaságpoliti­ka a növekedési pályán című konferencián. Márpedig ez a pénzromlás mesterséges fékentartását is megkövetelheti. Európai uniós tagságunk azzal a kötelezettséggel jár, hogy mi­előbb csatlakozzunk a közös európai árfolyamrendszerhez. Ehhez pedig számos kritérium­nak kell megfelelnünk - fogalma­zott Szapáry György. A pénzrom­lás csak 1,5 százalékkal haladhat­ja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagát, ami a mai körülmények között legfel­jebb 3 százalékos inflációt tenne lehetővé. 2005-2006 között ha­zánk pénzügyi „megfigyelés” alatt lesz, ezért mindenképpen szükséges az infláció természetes Gyorsjelentés A gazdasági növekedés mértéke mintegy 5 százalékos lesz, stabil marad a külső és a belső egyensúly, az infláció üteme 8-9 százalékra mérséklődik - áll a Pénzügyminisztérium lapunkhoz tegnap eljuttatott jelentésében. A nemzetközi kon­junktúra romlása nem okozott törést a külkereskedelmünkben, a dinamika valamelyest lassult, de egyelőre magasabb a jelzettnél. Az exportvolumene 16-18 százalékkal, az importé 15-17 százalékkal emelkedett az első negyedévben. A reál­keresetek 4,5 százalékkal nőttek. Nyugellátásra a tavaly első negyedévinél 14,3 százalékkal több a kifizetés. szint alá szorítása. Utána ki lehet majd engednünk a levegőt, s hagyni, hogy a dolgok a maguk rendjén menjenek. A konferencián részt vevő Bőd. j Péter Ákos (képünkön), a jegy­bank egykori elnöke a működő tőke beáramlása felől közelítette meg uniós esélyeinket, amelyek e szempontból vitathatatlanul ked­vezőek. Ma már a legszegényebb keleti megyékben is vannak be­fektetők, és a mostani tendencia szerint a kis és közepes külföldi cégek megjelenésével folytatódik a tőkebeáramlás. Hazánk gyenge pontjaként említette, hogy nem mobil a munkaerő, aminek ké­zenfekvő magyarázata a drága lakáspiac, illetve a szakképzett munkaerő hiánya. A mezőgazdasági EU-politiká- val ellenkező irányba halad a ma­gyar agrárium, hiszen sokkal óva­tosabban kellene bánni a szubven- | dókkal illetve visszafogni a túlter­melést - vélekedett Csaba László, | a Közép-európai Egyetem tanára. Antal László közgazdász arra fi- j gyelmeztetett, hogy az amerikai és ] az európai recesszió. kedvezőtle- | nül hathat a húzó ágazatnak te­kinthető magyar exportra, amely | akár a kétharmadára is csökken­het az európai importkereslet visz- szaesése következtében. (cs. j.) Továbbra is a sertéshús a sláger Kilónként 150 forintért is eladhatatlan a marha Az elmúlt hetekben megélénkült a kereslet a vágósertés iránt, s ez megemelte a felvásárlási árakat. A marha viszont szinte eladhatatlan a piacon és a boltokban - derül ki egye­bek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium tegnap közzétett jelentéséből. Az agrártárca felmérése szerint minimálisra esett vissza az el­múlt hetekben a hazai marhahús­fogyasztás. A kiváló minőségű növendék hízómarhából is csak jelentéktelen mennyiséget vesz­nek át a feldolgozók, a selejt te­hén pedig szinte eladhatatlan. A gazdáknak súlyos terhet jelente­nek a túltartásból adódó többlet- költségek. A földművelésügyi hi­vatalok jelzései szerint egyes tér­ségekben az állatállománytól sza­badulni igyekvő gazdák már ki­lónként 100-150 forintért is túl adnának a jószágon, de még ilyen áron sem akad rá vevő. A hús­típusú növendék bika ára jelenleg kilónként 210-250, a növendék üszőé 180-290, a tehéné 140-160 forint között mozog. A jó minőségű vágósertés iránt viszont tovább nőtt a ke­reslet, egyes feldolgozók már alapanyaghiányról panaszkod­nak. A felvásárlási és szabad­piaci árak is emelkedtek. A ter­melők érdeklődését felkeltette az árak emelkedése, sokan újra kedvet kaptak a sertéstenyész­téshez illetve hizlaláshoz. Ezt mutatja a termelők minőségi ko­ca cseréjének és létszámának emelési szándéka. Nem ritka a kilónkénti 320-350 forintos felvásárlási ár sem. A nagysúlyú disznókért és a selejt kocákért 300-320 forintot fizetnek a fel­dolgozók. A választott malac ára megyénként igen változó: 400-650 forint között van. Az elmúlt hetekben keresett lett a brojlercsirke is, kétszáz fo­rinton alul már nem hozzájutni. A napos csibe darabja 80-90 fo­rintba kerül a szabad piacon, mig az előnevelthez kilónként 250-280 forintért lehet hozzájut­ni. A tojás ára 13-17 forintra csök­kent. A napos kacsát 130, az elő­neveltet 260 forintért kínálják. Az előnevelt liba ára 800 forint, a pulykáé pedig 1000 forint. Tovább emelkedett a vágónyúl szabadpiaci értéke is, jelenleg 350-450 forint között mozog.-UG­Vétel előtt előtakarékosság Szabályozás vár Évente 50-80 panasz érke­zik a vásárlói klubokról a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőséghez. A becsapot­tak zöme úgy véli, rászed­ték őket, s van, aki piramis- játékhoz hasonlítja az álta­lában ingatlanvásárlás céljából létrejött klubokat. Kormányrendelet készül a szabályozásukra. Tárcaközi egyeztetésen van már a „vásárlói klubok” működését sza­bályozó kormányrendelet, gya­korlatilag már csak az Igazságügyi Minisztérium véleményére kell várnunk - tudtuk meg Tamainé Bálint Esztertől a Gazdasági Mi­nisztérium jogi főosztályán. A rendelet egy törvényi hiányossá­got számol fel, mert miközben a vásárlói klubok működése meg­engedett, addig ellenőrzésük egy­általán nincs megoldva, a fogyasz­tóvédelmi felügyelőségeknek pe­dig nincs hatósági jogosítványuk érdeksérelem orvoslására. A rendelet például kikötné, hogy csak részvénytársasági for­mában működhetnének ezek a cégek, ami eleve megkövetelné a 20 millió forintos alaptőkét. Szak­értők szerint a több milliárdos, komoly cégeknek ez csak techni­kai, s nem működésbeli változta­tást jelentene. A rendelet a vásár­lói csoportok zártkörűvé tételére is tesz javaslatot annak érdeké­ben, hogy egy bizonyos célra (la­kás, autó, építőanyagok) és meg­határozott futamidőre szervező­dött csoportok tagjai között ne le­gyenek években és szerződő ösz- szegben jelentős eltérések. A Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség évente 50-80 panasz érke­vásárlói klubokra zik. A többség arra panaszkodik, hogy nem kapja meg a szerződés­ben megígért összeget, s kihátrál­ni sem tud később a klubból. Jó páran pedig a piramisjátékokhoz hasonlították a klubokat. A szer­ződéskötéskor nem nyomatéko- sítják az ügyfélben, hogy rossz esetben csak a futamidő végén jut az áhított ingatlanhoz vagy ingó­sághoz - mondják a panaszosok. A szerződések módosítására a kormányrendelet állítólag 15 na­pos elállási időt is meghatároz majd. A Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyeletéhez is szép szám­ban érkeznek panaszos levelek, de azokat az intézmény a fogyasz­tóvédelemhez irányítja, mivel a vásárlói klubok nem pénzügyi szolgáltatók, hanem csupán szer­vezők. A Carat Marketing, a Cre­dit Center, az Eurocass, Hungary Home és a Reál Profit Agency cé­gektől érkezett eddig a legtöbb pa­nasz, amelyekből jó pár a Gazda­sági Minisztériumban landolt. Hazánkban a portugál mintára meghonosodott vásárlói klubok száma megközelíti a tízet.. Közü­lük az elsőként megalakult Poligrupo kilenc éve van a piacon. Nyéki Zoltán ügyvezető igazgató elmondta, az első ügyfe­lek közül már mindenki hozzáju­tott ahhoz, amire szerződött. A szerződésértékeket és a hozzá kapcsolódó kezelési költséget (0,16%), a hitelfedezeti biztosítást és az életbiztosítást a KSH ne­gyedéves inflációs adataihoz szokták igazítani. Tavaly három­szor módosították ennek alapján a fentiekből adódó havi törleszté­seket. Peres ügyeik voltak, de egyben sem veszítettek. CSERNYÁNSZKY JUDIT Egy család - két mobil Töretlenül őrzi népszerűségét a szerű telekommunikációs esz- mobiltelefon, Magyarországon közzel. A felméréséből az is kide- egy év alatt közel a duplájára rült, hogy a húszezer lakosnál emelkedett a mobiltelefonok és - nagyobb városokban élő csalá- használók száma. A Gfk Hungá- dóknak a többsége már birtokol ria Piackutató Intézet legfrissebb valamilyen készüléket. Érdekes felmérése szerint március-ápri- módon kivétel ez alól Budapest, lisban a háztartások 43 százaié- ahol ez az arány még csak 47 szá­A MOBILTELEFON ELTERJEDTSÉGE A HÁZTARTÁSOKBAN 2000. március- 2001. március­április április A mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya az összesen 3 766 000-ből %-ban 24 százalék 43 százalék Mobiltelefonok száma 3,5 millió darab 1,9 millió darab Egy háztartásra jutó mobiltelefonok száma____________2,1 darab __________2,2 darab Fo rrás: Gfk Piackutató Intézet kában összesen 3,5 millió készü- zalék. Ennek némiképpen ellent- léket használtak. mond a 14-16 évesek körében A vállalkozók és cégtulajdono- végzett vizsgálat. Ez azt mutatja, sok, a szellemi szabadfoglalkozá- hogy e korosztály fővárosi és súak, a diplomás vezető beosztá- Pest megyei képviselői között a sú alkalmazottak, illetve család- legnagyobb, juk többsége rendelkezik a kor- __________________újvári oizell* Adófizetők toplistája A személyi jövedelemadó­bevallások feldolgozása során elkészült az a 100-as toplista, amelyben a leg­nagyobb összjövedelmet valló magánszemélyek neve szerepel. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatal (APEH) munkatársai természetesen szigorúan őrzik a bevallottan legjobban keresők névsorát. Annyit azért elárul­tak, hogy a toplista első helye­zettje a 2000. évben 535 millió forint jövedelmet vallott. Az elő­ző évben 269 millió forinttal győzött a lista élén álló. A név­sor legvégére - ám még így is sokak által irigyelt pozícióba - 60 millió forinttal lehetett fel­kerülni, mig az elmúlt eszten­dőben 54 milliós összjövedel- mű 'személy állt a lista végén. Az előkelő százas átlagjövedel­me évi 102 millió forint volt, 18,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Lapunk kérdésére válaszolva dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese elmond­ta, hogy ezek a bevallott, ki­emelkedően magas jövedelmek alapvetően nem munkabér jel­legűek. Jól menő ügyvédek és még nagyon sok szakma kép­viselői hiányoznak a listáról. A kereskedők sem dicsekedhet­nek, hiszen évről évre inkább veszteséget, mint jövedelmet vallanak. Csupán viszonyítás­ként: a munkabérek átlaga mindössze 869 ezer forintra nőtt. Főként az értékpapírpiaco­kon lehet több százmillió forin­tos legális jövedelemre szert tenni. Ez a tevékenység nem számít munkavégzésnek, de be­fektetési szakértelmet minden- képpen feltételez._________n. zs. G A Z D A S Á G I TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 24.) Borsodchem 5160Ft 6­Fotex 235 Ft ff Matáv 963 Ft ff Mól 4 280 Ft ff OTP 15 400 Ft o Rába 1770 Ft ff Richter 15800 Ft ö Zalakerámia 2185 Ft -0­BUX: 6972,70 +0,35 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 18-24-IG 7220— __)_J__I _._L-_Ij 71 00 i l™* i j 7000 __1_| ^^WjW72.70j 69 00 ___J>983,01 :6 948 62< 6800 . . 3860,53:: . t- ^ . :< .; i_ pont \ * * * *-se »© ■C jc ro-3 3 so -o 3 1 I I 1 I ______O CL ZC *C fii : AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,95 Cseh korona 7,49 Euró 256,81 Német márka 131,30 Osztrák schilling 18,66 Lengyel zloty 74,96 Svájci frank 168,36 Szlovák korona 5,98 USA-dotlár_________299,42

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents