Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-25 / 121. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 5 7 2001. Május 25., Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Horváth Zsolt. Az alpolgármester: Tatár Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Horváth János, Tivolth János, Lakatos Pál és Vármos Zoltán. A jegyző: Csordásné Bukovics Klára. m Porrogért az ördöggel is cimborálnék Horváth Zsolt huszonhárom évesen lett polgármester, 1990-ben, s azóta biztosan ül hivatali székében. A szókimondó fiatalember nem titkolja: fontos döntések előtt mindig kikérte az idősebbek véleményét. Az oldalt írta: Varga Andrea Fotó: Varga György- Nagyon fiatalon választották polgármesterré.- Bíztam magamban, és más is bízott bennem. Persze, bátorság kellett hozzá, mert nemcsak a tisztség volt új; a rendszerváltást követően mindenki bizonytalan volt, az új apparátus felállítása sok nehézséget okozott. A körjegyzőséghez tartozó négy falu polgármestere azonban nagyon jó csapatot alkotott, mindannyian egyet akartunk. S voltak idősebb segítőim is, például az édesapám. Falun nem egy személyt választanak polgármesternek, hanem egy családnak szavaznak bizalmat, s az én családom köztiszteletnek örvend.- Melyek voltak a legsürgetőbb feladatok?- Szilárd burkolatú utat kellett építeni, a ravatalozót felújítani, a szőlőhegyre vezető utat autók számára is járhatóvá tenni. Mikor ez megvolt, felújítottuk a művelődési otthont, ott kapott helyet az orvosi rendelő, a könyvtár, a polgár- mesteri hivatal és a gyermekjóléti szolgálat is, a legjelentősebb fejlesztést azonban az óvodában végeztük. Szerintem a falun élő gyereknek bizonyos szempontból többet kell adni az óvodában, mint a városinak. Ezért az óvodánk csak egy hónapra zár be nyáron, a málna és a szeder érése között. Ez azért fontos, mert a porro- giak többsége bogyós gyümölcsöket termel, sokuknak van almása, szőlője és fenyőültetvénye is. A fiatalok helyben próbálnak boldogulni, s - bár nem építkeznek a faluban - kevésbé mennek el, mint korábban.- Mire figyel leginkább a munkájában? Horváth Zsolt polgármester- Porrogon lakom, s ha az emberek nem érzik jól magukat itt, akkor én sem. Arra esküdtem: a falum érdekét képviselem, s mindenki tudja rólam, hogy Porrogért az ördöggel is cimborálnék. A saját pénzemnél is jobban vigyázok a község vagyonára, s mindig van tartalékunk. A jó szándékkal érkező idegent szívesen fogadják a porrogiak. Most leginkább egy vállalkozónak örülnének, aki a falu határában talált 82 fokos termálvizet hasznosítaná. A kút egyelőre a Mól kezelésében van, a meleg víz pedig két település vagy egyhektáros üvegház fűtését szolgálhatná.- A fürdő sokára térül meg, ezért inkább egy korszerű kertészetben gondolkodunk; az a helybelieknek munkát ad - avatott be távolabbi terveibe a polgármester__________________■ Ősszel huszonnégy gyertya ég a tortán Huszonhárom kisgyerek aluszik békésen ebéd után. Tóth Lászlóné óvodavezető lábujjhegyen lép ki az előtérbe, s fél szemét az alvó csoporton tartva meséli:- Négy községből van egy csoportnyi gyerekünk, és természetesen vegyes a csoport. Évek óta megvan a húsz-huszonkettő, bár emlékszem, amikor harminchét kicsi járt ide. Szűkösen voltunk, de senkit nem utasítottunk el. Néhány szülő, aki Csurgóra jár dolgozni, oda viszi a gyerekét óvodába, de a porrogiak örülnek, hogy helyben, a családhoz közel biztonságban tudhatják a csemetéiket - mondta a vezető. A két óvónőtől és egy dajkától ügyes szervezést kíván a kicsik utaztatása. Reggel falubusz hozza őket Porrogra, délután azonban a Volán-buszra kísérik őket, két irányba utaznak. Hátukon a kis hátizsák, benne az üzenőfüzet - kapocs a szülő és az óvoda között. Az óvodában gyönyörű, tágas udvaron játszanak az apróságok, hetente egyszer az evangélikus lelkész tart nekik zenés hittanórát, amit rendkívül élveznek. Megtudtuk: a porrogi óvodában nemcsak a gyerekek születésnapját ünnepük meg, az intézmény fennállásának évfordulóiról sem feledkeznek el. Az ősszel huszonnégy gyertya ég majd az óvoda szülinapi tortáján. ■ Óvó szemek figyelik a postát Papagájból nem lesz ebéd Egyetlen istálló van a faluban, ami nem áll üresen. Tivolthék tehenet, üszőt és lovat is tartanak. Tivolth Csabámé azt mondta: soha nem gondolta, hogy egyszer megtanul tehenet fejni, de a kényszer rávitte. 1986- ban, mikor összeházasodtak, vásároltak három bikát.- Azokat eladtuk, és az árából tehenet vettünk. Tizenhat liter tejet fejünk. Nagy részét elviszik a falusiak, a többiből túrót készítünk, s hűtőládába teszem, meg szétosztom a családban - sorolta az asz- szony. Bolti eladóként dolgozott, de a két gyerek születése után már nem tudta vállalni a többműszakos munkát. Férjével úgy döntött, hogy szaporítják az állatállományt, s ha a vemhes tehénnek üszője születik, azt is megtartják.- A tehenek sem mind egyformák. A mienk csak nekem adja le a tejet, a férjemnek nem; talán azért, mert korábban is nő fejte - mondta. Tivolthék óla sem üres, de a disznót nem eladásra szánják. Azt mondták: a drága tápon nevelt sertés nem sok nyereséget hoz. Húsa a család asztalára kerül, s ez a sors vár a nyulakra meg az udvaron totyogó kacsákra, libákra is. Hogy a gyerekek mégse maradjanak állat nélkül: szüleiktől kaptak ajándék- ba két papagájt. ______________■ Sz ociális teleházért pályáznak Benczes Zsuzsa postamester Huszonhét éve postamester Benczes Zsuzsa Négy település küldeményeiért felel, két kézbesítőt indít munkába reggel és fogad délután.- Napközben mindenki dolgozik, inkább reggel nagy a forgalom, olyankor 15-20 ember is megfordul itt - mondta a délutáni postakocsira várva. Kevesen adnak föl csomagot, képeslapot, még kevesebben dísztáviratot, így is bőven van azonban tennivalója a postamester asz- szonynak.. Tudják a helybeliek, hogy számíthatnak rá: szívesen segít a nyomtatványok kitöltésében, hivatalos papírok, segélykérelmek megírásánál. Arra a kérdésre, hogy biztonságban érzi-e magát egyedül a postahivatalban, mosolyogva válaszolta: nem fél, mert a szemben lakó néni éberen figyel, feltűnne itt az idegen. ■ A porrogi körjegyzőség pályázatot adott be a Szociális és Család- védelmi Minisztériumhoz, hogy szociális teleházzá fejleszthesse a teleházat. Csordásné Bukovics Klára jegyző elmondta: a lakosság 30-40 százaléka idős ember. Életüket a házigondozó meg a falugondnoki szolgálat már eddig is megkönnyítette, de a pályázat elnyerésével lehetőség nyílik még három - az öregeket segítő - ember foglalkoztatására.- Azoknak az időseknek, akik maguk erre már nem képesek, rendbe teszik a kertjét és az udvarát - mondta. - A pályázat révén beszerezzük az ehhez szükséges munkagépeket is - mondta a falu jegyzője.__ ■ Po rrog A Porrogról szóló, első írásos dokumentum 1536-ból maradt fenn. az összeírás Lakkal együtt említi özvegy laky Lázárnó tulajdonaként. Később a Török és a Huszár család is a földbirtokosok közé tartozott, ám a falu a török hódítás során elpusztult 1552-54-ben mindössze egy, húsz évvel később hat házat találtak a török adószedők. 1598/99-ben Batthány György lett a löldesura. majd a Hollósy család. A település birtokosai gyakran változtak. A XVIII. század végén 540-en éltek a faluban, ebből az időből ismert a település pecsétje, amelyben eke és ekevas utal a földművelő lakosokra. A XIX. század elején került a vidék Festetics Taszító gróf és Inkey Pál báró tulajdonába. Porrog volt 1877-től a körjegyzőség székhelye. A következő év szomorú dátumként íródott a falu történetébe, akkor ugyanis a házak nagy része leégett. A XX. század elején létrehozták az evangélikus lakosságot szolgáló népiskolát, tűzoltóegylet és lövészegyesület alakult, a Hangya és a tejszövetkezet szolgálta az állattenyésztőket. A fejlődés ellenére a lakosság bizonyos csökkenése is észlelhető volt. s ez napjainkig folytatódott. Porrognak jelenleg 251 lakosa van. több mint a negyede hatvan éven felüli. Szőlőhegyi bömbölde Mikor Kránicz János a szőlőhegyre indul, csak annyit mond a feleségének: hazajövök éjfélre, háromra vagy négyre. A nyugdíjas buszsofőr hetente legalább háromszor kimegy a hegybe, ahol 1500 négyzetméteren szőlője, málnása van, s a konyhára való zöldséget, krumplit is megtermeli.- Ebből főzünk magunknak ebédet itt kinn - mondta Bebők József hegyszomszéd -, de ma csak tojást éttünk szalonnával, máskor bürkepörköltet meg vadhúst is készítünk. Most fattyazzák a gazdák a - többnyire - otelló szőlőt, a kedvező időjárás jó termést ígér. Munka végeztével hatan-nyolcan összejönnek, mindig másnál, s kártya- partin pihenik ki a szőlőművelés fáradalmait. Kránicz János elEgy kis borkóstoló: Kránicz János és Bebők József mondta: a bort maguknak termelik, eladásra nem is jutna.- Néha nyolc liter bor is elfogy, mikor együtt a társaság. Még jó, hogy a feleségem nem fogyasztja, elég, ha mi isszuk a fiaimmal - mondta derűsen a gazda. Sártö- mésű pincéje még a nagyszülőké volt, és le nem bontaná egy újért. A csaknem százéves présházat a nyolcvanas években felújították, kisszobája a névnapok és a téli nótázások helyszíne, ezért a társaság csak bömböldeként emlegeti. Az oldal összeállítását támogatta a porrogi önkormányzat A védőnő szélesre tárja ajtaját A mai szülők Kuczkó Józsefné védőnő keze alatt váltak felnőtté; harminckét éve dolgozik Porrogon. Ismeri a nagyszülőket, szülőket, sejti, mit várhat a család legfiatalabb édesanyjától. Az utcán az emberek messziről köszöntik; kedvessége s több évtizedes tapasztalata alapján már-már családtagként kezelik. Ragaszkodnak hozzá az idősek, anyák nevelési kérdésekben is kérik a véleményét, de a kamaszok is gyakran kopogtatnak ajtaján.- Közvetlen viszonyban vagyok a fiatalokkal, nemcsak a lányok, a fiúk is megkeresnek; arra tanítom őket, hogy érezzenek felelősséget a barátnőjük iránt. Időnként még óvszerrel is kisegítem őket, hogy megelőzzük a bajt. Esetenként rám hárult a szerep, hogy a teherbe esett leányt a szülőhöz elkísérjem, mert előbb tudtam meg, mint az anya - mondta Kuczkóné, de úgy véli, ebben nincs rendkívüli, s azt végzi, amire 1962-ben fölesküdött. Maga is anya, sőt boldog, kétgyermekes nagymama.- Anyaként vagyok védőnő, védőnőként anya; szakmai tudásomat próbáltam a gyereknevelésben is alkalmazni. Az unokákkal persze egyszerűbb, mint a‘lányommal volt, mert a felelősség az anyáé, a szeretet a nagyszülőé. Boldoggá tesz, hogy a lányomnak jók az anyai ösztönei, és megfogadja a tanácsaimat, amiket nem viszek túlzásba. A védőnő szerint az a fontos, hogyan közelít egy anya a gyerekéhez. Ha leesik valahonnan a csemete, veréssel fenyegetőzik-e vagy odarohan és megkérdezi: drága gyerekem, mi történt veled? Kuczkó Józsefné 1942-ben született Görgetegen. Csurgón érettségizett, majd elvégezte a budapesti kétéves védönöképzöt. s 1979-ben diplomát szerzett. Hat évig Inkán dolgozott, 32 éve Porrogon védőnő és a nyugdíjasklub vezetője. Ámbrafák árnyékában Az ágneslaki arborétumot három falu is magáénak érzi, de - a köz- igazgatási határt tekintve - Porroghoz tartozik, és a Sefag Rt iharosi erdészetének kezelésében van. Ámbrafát - ami a környéken áé- hol másutt nincs - és életfát is talál itt a látogató, de Perjési Sándor erdész szerint nem az egyes fajok különlegessége, hanem az arborétum fekvése, a növények össze- válogatása s a formák, színek harmóniája a lenyűgöző.- Nyáron építkezések kezdődnek; ezek a fákat nem érintik, de a házat végre visszaállítják eredeti formájába - mondta az erdész. ■
