Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

2001. Május 24., Csütörtök 9. OLDAL Egyházi hírek NYUGDÍJASOTTHON ALAPKÖVÉT TESZIK LE. Vasárnap délután ünnepélyes keretek között teszik le a Csertán Márton nyugdíjasotthon alapkövét Kaposváron. A Református Egyház mintegy 240 millió forin­tos bemházása nyomán félszáz önálló lakrészt alakítanak majd ki a Béla király utcában. Az alapkőletételi ünnepségen részt vesz dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a magyarországi Református Egyház zsina­tának lelkészi elnöke, dr. Márkus Mihály, a dunántúli egyházkerület püspöke, valamint Szita Károly, Kaposvár polgármestere is. (bf) PAPI GYŰLÉS NAGYBAJOMBAN. A segesdi esperesi kerület pap­sága tegnap tartotta Nagybajomban szokásos tavaszi gyűlését. A plé­bánia-szerkezet átalakításáról, az egyházi szolgálat ellátásának a jö­vőjéről beszélgettek Balás Béla megyéspüspökkel. (bf) ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓT RENDEZNEK a hét végén Nagymaroson. A rendezvényen, amelyre mintegy négyezer fiatalt várnak az ország minden tájáról és a határon túlról, hagyományosan vesz részt Balás Béla kaposvári megyéspüspök. Somogy több telepü­léséről indulnak majd ifjúsági küldöttségek a Dunakanyarba, (bf) MEGÚJUL AZ ISTVÁNDI TEMPLOM. Hamarosan befejeződik az Istvándi református templom külső felújítása. A beruházás költsége meghaladja a félmillió forintot. Az önkormányzat 200 ezer forinttal támogatta a munkálatokat, a többit a hívek adományaiból és egyhá­zi forrásokból teremtették elő. (ga) LORÁNTFFY-NAPOK KAPOSVÁRON. Az ország 16 református is­kolájának pedagógusai és diákjai vesznek részt a hét végén a kapos­vári Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium hagyományos programsorozatán. A pénteki nyitó istentisztelet után a tanulók egyebek között dicséreténeklési, prózamondó, bibliaisme­reti, valamint angol és német szépkiejtési versenyeken mérik össze felkészültségüket, a pedagógusok pedig bemutató órák kapcsán cse­rélnek tapasztalatot. Szombaton 16 órától gálaműsort rendeznek a kaposvári református templomban, itt az iskolák művészeti csoport­jai, szólistái lépnek fel. (bf) KATOLIKUS SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK. A következő bérmálási al­kalom vasárnap délelőtt 11 órakor lesz Somogysámsonban. Ezt köve­tően 28-án este Balatonszentgyörgyön a kultúrházban, 31-én pedig a kaposvári székesegyházban találkozik a megyéspüspök a bérmálko­zó gyerekek szüleivel. Június 1-jén este a donneri városrész szülőivel, illetve felnőtt híveivel lesz kötetlen püspöki fórum, (bf) SINSHEIMI VENDÉGEK. Harminctagú sinsheimi egyházi küldött­ség érkezett Dél-Somogyba barcsi és csokonyavisontai testvérgyüle­kezetének a meghívására. Hatnapos programjuk során a vendégek ellátogatnak a csurgói református templomba és gimnáziumba. Va­sárnap a hősi halottak emlékére ünnepi istentiszteletet tartanak a csokonyavisontai református templomban, (ga) KATOLIKUS HITTANVERSENY. Csurgón rendezik meg június 2- án, szombaton az egyházmegyei hittanverseny döntőjét. Az egész napos program keretében a résztvevők a kultúrában és a sportban is összemérik felkészültségüket, erejüket, (bf) BÉRMÁLÁS A SZÉKESEGYHÁZBAN. A kaposvári székesegyház­ban lesz bérmálási alkalom pünkösd vasárnapján, ugyanaznap dél­után a donneri plébánián. Pünkösd hétfőn délelőtt - és a fiatalok je­lentős száma miatt délután is - Nagykanizsán a Jézus Szíve temp­lomban lesz bérmálás, (bf) EGYHÁZZENEI NAP KAPOSVÁRON. E hét végén szombaton első alkalommal rendezik meg Kaposváron az egyházmegyében működő templomi, egyházi kórusok, katolikus iskolai énekkarok, zenekarok, valamint orgonisták és kántorok találkozóját. A hagyományteremtő rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődik a székesegyházban, (bf) SZÍNDARAB MISSZIÓ. A Menny kapuja, pokol lángjai címmel amatőr szereplők közreműködésével mutattak be a héten három al­kalommal színielőadást a kaposvári Dorottya-házban. A programot a kaposvári keresztény közösség a baptista és metodista gyülekezet szervezte, (bf) KONFIRMÁCIÓ KAPOSVÁRON. Szombaton a presbitérium és a szülők, majd vasárnap a kaposvári gyülekezet előtti sikeres vizsga után 26 fiatal - közöttük két felnőtt - tett vallást a hite mellett, s így a gyülekezet teljes jogú tagjává vált. Az ünnepélyes eskü után Bellái Zoltán lelkipásztor megáldotta a fiatalokat, akik oklevelet és egy-egy Bibliát kaptak az egyház gondnokaitól, (nm) __________________■ Hi tet ébreszt a gyermekekben „Menjetek el az egész világ­ra, és hirdessétek az evangé­liumot minden teremtmény­nek." Az Úr parancsa első­rendű feladata egy hitoktató­nak. Bacsmai László, a fiatal felsőszentmártoni plébános Lakócsán is oktat hittant he­ti két órában. Munkáját Greges Jánosáé hitoktató se­gíti. Bacsmai László az iskola tanulóinak, a legnagyobb helybeli ifjúsági közösség lel­ki vezetője. Innen kerülnek ki a jövő hitüket gyakorló polgá­rai. Nem mindegy, hogy mi­lyen lelkülettel.- A papi szolgálathoz ké­pest csak a körülmény, a fel­adat változik. A cél mindig ugyanaz: hitet ébreszteni és neveim - vallja. - Ennek a lé­nyege: segítsük a gyerekeket, hogy eljussanak az igazi ke­resztény élethez. Az Istennel való kapcsolat pedig mind­annyiunk legszemélyesebb ügye. Lakócsán a katolikus tanulók 90 szá­zaléka, nyolcvanöt kisdiák jár hitoktatásra. A keresztény életre nevelés azonban már otthon, a családban elkezdődik. Ott, ahol a hároméves apróság a feszületre mutat, és azt mondja: Jézus Krisztus. Az ilyen vallá­sos környezetben élő diák már az első órá­kon is jóval felkészültebb. Ezért fontos, hogy ha játékosan is, de már az óvodások­kal is foglalkozzunk. A plébános most készíti fel tanítványait a bérmálásra. Mint mondta: csak a rend­szeresen templomba járó veheti föl a szentségeket.- Ez ne egyfajta népünnepély legyen a falvakban. A tapasztalat azonban az, hogy Bacsmai László: a gyerekek különösen a bibliai történeteket szeretik ilyenkor többen is „kibérmálják” magukat a közösségből, és azután nem jönnek töb­bé isten házába - mondta. Szavait egy hu­moros történettel toldotta meg: két pap be­szélget. Az egyik panaszkodik: „Rengeteg bagoly van a templom környékén.” Mire a másik: „Én megbérmáltam valamennyit, és azóta egy sem jött vissza...” A gyerekek hittan iránti érdeklődéséről Bacsmai László elmondta, hogy különösen szeretik a bibliai történeteket: Jézus példa­beszédeit, az Ószövetség fejezeteit.- Sokuknál tapasztaltam a mély érzelmi . beleélést. Láttam a bánatos szempárokat, amikor a tékozló fiú történetét meséltem. Kérdéssel ugyan nem tudtak zavarba hoz­ni, de amikor az egyik kislány a világ te­remtéséről akart hallani, gondban voltam egy kicsit. Nehéz volt a gyerekek nyelvén úgy megfogalmazni, hogy megértsék. Bacsmai László könnyen szót ért a fiata­lokkal. A hittanórán tett látogatásom során tapasztaltam, hogy szeretik.- Két évig egyedül oktattam a hittant, és sikerült mindenkit megismernem. Örö­mömre szolgált, hogy már a kezdet kezde­tén csüggtek rajtam a legkisebbek. Alapel­vem a fegyelem és a szeretettel fegyelme­zés. Sokszor azonban félek, hogy átesem a ló másik oldalára. A gyerekek ösztönösen is segítenek, hogy ne így legyen. CAMOS ADRIENN A harctéren is a szeretet evangéliumát hirdette „A lelkipásztor nevében hordozza hivatását. Gyülekezeti és társadal­mi közösségben, békében és hábo­rúban, a rábízott emberek lelki gondozása és reménységének megőrzése, a testi és lelki össze­omlástól való megmentése a dolga. Annak a plusznak az erősítése, ami az embert emberré teszi és a kriti­kus pillanatokban a túlélés lehető­ségét adja” - írta Gueth Gyula bala- tonőszödi nyugalmazott reformá­tus lelkész Egy tartalékos tábori lel­kész II. világháborús visszaemlé­kezései című, most befejezett könyvének előszavában. Leveleire, naplójára és több mint ötven év távlatából az emlékeire támasz­kodva foglalta össze háborús élmé­nyeit, hányódtatásait.- Sokan kérdezték már tőlem: hogyan tudtam összeegyeztetni hi­vatásomat a háborúval? Mit keres egy lelkész a harctéren? Gyilkolás­ra buzdítottam az embereket? Ez nem igaz. Nem ölni, hanem élet­ben maradni tanítottam a katoná­kat. Az egyik tábornok azt mondta nekünk: most annak az ideje jött el, hogy a gyűlölet evangéliumát hirdessük. Minden lelkésztársam hallgatott, csak én tiltakoztam. Fel­álltam, s azt válaszoltam: ezt nem tehetjük, mi kizárólag a szeretet, az emberszeretet és a hazaszeretet evangéliumát prédikálhatjuk.- Rettenetes érzés volt ott állni az állomáson és nézni, hogyan ro­bog el vele a vonat a nagykanizsai állomásról - emlékezett Gueth Gyuláné arra a napra, amikor férjét a frontra vitték. - Csodálatos az Úr kegyelme, mert mindvégig meg­őrizte őt.- Az embernek egy percig sem lehetett biztonságérzete - mondta az egykori tábori lelkész. - Tud­tam, hogy Isten kezében vagyok; ez segített kibírni a hatalmas fe­szültséget, ami rám nehezedett. Egyszer lefeküdtem egy fa alá pi­henni, s Antalics Lajos százados azt kérdezte tőlem: hogy tudsz aludni, amikor körülöttünk puska­golyók süvítenek és bármikor ide eshet egy aknalövedék? Azt vála­szoltam: ha itt csapódna be, akkor mindegy, hogy alszom vagy ébren vagyok. így legalább tudok pihen­ni, és tovább bírom a megpróbálta­tásokat. Ha nem teszel így te is, ide­gileg ldkészülsz. Rövidesen bekö­vetkezett, amit mondtam, ideg­összeroppanást kapott, és sírva azt mondogatta: mindannyian elve-' szünk. Visszaemléke­zéseiben számta­lan olyan ese­ményt elevenít föl, ami megakadá­lyozhatta volna e könyv megírásá- Csendes temetés bán.- Egy hosszú parasztházban tartózkodtunk, egyik felében né­met segélyhely volt. Hirtelen ha­talmas robbanást hallottunk. Min­denki odaveszett, aki a szomszéd szobákban volt. Az ottíniai harcok idején három nap alatt tízezer ma­gyar esett el. Rengeteg katona halt meg a kezeim között. Bár a napló­vezetés kötelező volt a lelkészek­nek, soha nem gondoltam arra, hogy megírjam a frontvonalban átélt élményei­met. Ismerőse­im, történész ba­rátaim bátorítot­tak arra, hogy osszam meg.szé- lesebb közön­séggel is az em­lékeimet. Sokak szerint elsősor­ban azért fontos az orosz fronton ez, mert olyan háborús esemé­nyek résztvevője voltam, melyek­ről eddig senki nem adott hiteles tudósítást, így fontos hiánypótló dokumentum lehet ez a beszámo­ló. MÓROCZ MILÁN Mindszenty emlék­mise Rómában Mindszenty egykori templomában, a Szent István vértanúról elnevezett kerek temp­lomban emlékeztek meg a bíboros hamvai­nak tíz évvel ezelőtt Esztergomba való ha­zatéréséről. Az örök város szívében levő templom egykor a magyar Pálosoké volt. Itt gyűltek ma össze a Rómában élő honfitár­saink. Az Itáliában is jól ismert és tisztelt Mindszenty József emlékére tartott misét Angelo Sodano bíboros, szentszéki állam­titkár celebrálja Paskai László prímás, esz­tergomi érsekkel. Az alkalomra Rómába ér­kezett Habsburg Mihály, a Mindszenty Ala­pítvány elnöke, és jelen volt az olasz fővá­rosban tárgyaló Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője, valamint Semjén Zsolt, egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki a Vatikánban tett látogatást. Semjén a Szent­széknél beszámolt az egyházi házasság ál­lami elismerésére tett kezdeményezésről. Ezt a Vatikán megelégedéssel fogadta, és ér­deklődést mutatott a hazánk és a konstanti­nápolyi, valamint a moszkvai pátriárkátus között egyre erősödő párbeszéd iránt is. ■ A jövő a A csurgói esperesi kerület szo­kásos tavaszi gyűlésén a paphi­ányból adódó feladatokat is megvitatták. A lelkipásztori munka megvalósítani kívánt új modellje az egész kaposvári egyházmegyét érinti. A kaposvári egyházmegyében az or­szágos átlaghoz képest jónak mondha­tó a kispapok száma - 24-en vannak -, bár közülük nyolcán határainkon túl­ról érkeztek. Ugyanakkor hat 80 éves vagy annál idősebb pap szolgál. Wilth János általános püspöki hely- nök elmondta: a 156 jogilag működő plébániából mindössze 90-et látnak el, sok falu elnéptelenedik. A 60-as évek­ben megkezdődött a fiatalok elvándor­lása, mert csak a városban találtak munkahelyet, aztán elment a tanító és a pap, s meggyengült a hit is.- A rendszerváltás sem hozott válto­zást? közösségekben rejlik- A papok felszabadultak ugyan a politikai nyomás alól és eleinte valóban növekedett a templomba és hittanra já­rók száma, de napjainkban közömbö­sek az emberek. Romániában a megke­reszteltek számára kötelező a hittanóra, hazánkban a hittan a tanórák után van, gyakran egyéb elfoglaltságokkal pár­huzamosan, amiket a szülő a gyerek boldogulása szem­pontjából esetleg fontosabb­nak tart. A püspöki helynök szerint kevés a hívő család. Eleve ke­vés gyermek születik, s kevés az a szü­lő, aki a fiát szívesen adná papnak, nem érzik ezt a kiválasztottak megtisztelő hivatásának.- Hogyan lehet a papságot tehermen­tesíteni?- Diakónusok és igeliturgiát végzők segítik a papokat. Régen a filiákban nem volt mise, csak ünnepeken, úgy gondolom, ez nem csak a plébános szá­mára volt könnyebbség, a hívek lelki összetartozását is erősítette. Át kell gondolnunk, melyek azok a működő plébániák, ahol plébános már nincs, s nem is várható, hogy lesz. Ezeket filiává vonnánk össze, amelynek adminisztrációs, anyagi és egyéb ügyeit a plé­bános irányítja. 24 plébánia oldallagos maradna, ez azt je­lenti, hogy idővel, ha megfele­lő számban vannak hívek, ak­kor plébánost kaphat. Fontos; hogy azokat a plébánia épüle­teket, amikre nincs szükség, értékesít­sük és ezt a forrást a központi plébáni­ára fordítsuk. Sokan azt mondják, hogy idejétmúlt a plébániarendszer, s a jövő a közösségekben van, annál is inkább, mert a mai emberben erős a késztetés, hogy közösségbe tömörüljön. Egyelőre magam nehezen tudom elképzelni, ám lehet, hogy valóban ez a jövő. v. a. A katolikus sajtó napja A katolikus tömegtájékoztatás világnapját Magyarországon az idén is egy héttel a világ­egyház előtt, május 27-e helyett vasárnap ün­nepelték. A Katolikus Egyház minden évben a húsvét utáni hatodik vasárnapon emlékezik meg a világnapról, az idén immár 35. alka­lommal. Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (Makúsz) elnöke az ünneplés időbeni eltérését indokolva elmond­ta: a Katolikus Egyház a húsvét utáni negyve­nedik napon ünnepli Jézus Krisztus menny- bemenetelét. Ez az időpont csütörtökre esik, s a legtöbb országban munkaszüneti nap. Magyarországon azonban - Közép-Kelet- Európa több országához hasonlóan - a mennybemenetel napját nem nyilvánították munkaszünetté, így azt a következő vasárnap ünnepük. Ez a bizonyos vasárnap egybeesik a katolikus tömegtájékoztatás világnapjával, így az utóbbi megünneplését a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia egy héttel a hivata­los időpont elé helyezte. Szikora József tájé­koztatása szerint a világnapot korábban nem ünnepelte meg a magyar egyház, annak tar­talma a rendszerváltás óta vált Magyarorszá- gon igazán ismertté. ______■ EG YHÁZA K ÉLETE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents