Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-23 / 119. szám
6. OLDAL 2001. Május 23., Szerda Somogysárd A falu nevét - Saard - először 1346-ban említi oklevél, majd 1454-ben Is. Valaha a Győr nemzetség birtoka volt. később a XV. századig a Szerdahelyi családé. Somogysárd 1737-ben lett mezőváros, majd 1801-ben országos vásárok tartására is jogot kapott. A falu híres szülöttei a Somssichok. Somogysárd 1752-ben királyi adományként került Somssich Antal birtokába, s akkor vette löl a család a „saárdi" előnevel. Ugyanebben az évben épült a híres csárda a család megbízásából. Később templomot építtettek a faluban, majd a XVIII. század közepén elkészült a barokk stílusú kastélyuk. Az 1848-as forradalom idején a falunak félszáz jobbágyháztartása. a XX. század elején pedig már kétezer lakosa volt. Napjainkban csak 1432 lakost tartanak számon. A népesség tíz százaléka - többségük cigány - Sörnyepusztán él. A község oktatási intézményei Újvárfalva lakosságát is ellátják: háziorvos és védőnő gondoskodik a betegekről, és állatorvos is van a faluban. A lakosság nagy része gazdálkodásból él. Somogysárd hagyományos rendezvénye a házinyúlhajtó verseny, amit minden év szilveszterének délelőttjén tartanak. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Vancsura Miklós. Az alpolgármester: Szukics Sándor. A képviselő-testület tagjai: dr. Albert Antal, Baksáné Csák Mária, Csikós Nagy Márton, Fentős Zoltán, Horváth Teréz, Nagy Ferenc, Sznlimán Jó- zsefné, Sznlimán Tibomé. A megbízott jegyző: Laczóné Hardi Mária. A körzeti orvos: dr. Albert Antal. A plébános: Nikovitz Antal. Az iskola igazga- tója: Baksáné Csák Mária. ■ Sokszínű az iskolai élet A körzeti feladatokat ellátó iskolát 300 tanulóra tervezték, s csaknem 70 millió forintból gazdálkodik. 170 gyerek tanul itt; számuk - épp mint a tanári karé - évek óta változatlan. Az iskola konyhája a faluban 250 ember étkeztetését is szolgálja, így Somogysárdon a teljes közétkeztetést magára vállalja az intézmény. A tanulók többsége helybeli, de járnak ide újvárfalvai- ak, nadalosiak és sömyepusztaiak is. Zeneiskola is működik az intézményben, melyet a szülők kezdeményezésére hoztak létre.- Több képzést is indítunk az új tanévben, s szeptemberre megszervezzük a speciális kiegészítő tagozatot - mondta Baksáné Csák Mária igazgató. - A kisegítő képzésre azért volt szükség, mert sok szülő, akinek a gyerekeit nem hagyományos iskolába kellett volna vinni, nem tudta vállalni a Kaposvárra utaztatást. Iskolánkat választották, s így több település gyengébb képességű tanulóit igyekeznek majd felzárkóztatni a pedagógusok. A művészeti képzést is erősítem kívánják. A következő tanévtől indítják az Együd Árpád művelődési központ művészed iskolájának kihelyezett tagozatát, s tánc- és drámapedagógiát tanulhatnak a gyerekek. Tanulóik első helyezést szereztek az országos színjátszóversenyen, tavaly pedig Kapolcson a Művészetek völgyében csillogtatták képességeiket ___________________■ Tu rizmusra épít a fejlődő falu Megélhetést ad a gyümölcs- Somogysárd fejlődése szépen nyomon követhető - mondta Vancsura Miklós polgármester, aki több mint harminc éve irányítja a falut. - Több jelentős eredményt értünk el az utóbbi évtizedben: a község útjainak 80 SOMOGYSÁRD PÉNZE A település költségvetése: 149 millió Ft százaléka szilárd burkolatú, kiépült az új telefonhálózat és bevezettettük a gázt. Emellett felújítottunk több mint egy kilométernyi járdát. Több olyan elképzelésünk is van, amely a lakosság kényelmének növelését szolgálja. A település kritikus pontja a száznál. is kevesebb lelket számláló Sörnyepuszta. Főleg roma családok élnek ott, és igen elhanyagoltak a kertek meg a házak. Az önkormányzat legfontosabb célja, hogy a községet bekapcsolja a térség falusi turizmusába - tudtuk meg a polgármestertől. Fontos szerepet kapnak ebben a sárdi lovak is. Ehhez a ménest fenntartó Országos Rendőr-főkapitányság vezetőivel kell tárgyalásokat kezdeni, és megterve- J zik, hogyan kapcsolódhatna a Vancsura Miklós polgármester falu a Kaposvártól idáig tartó lovas-útvonalra. Vancsura Miklós szerint nagy gondot okoz, hogy sem szállás, sem étterem nincs Somogysárdon. Az egykori híres betyárcsárda épülete teljesen lepusztult. Az önkormányzat közhasznú munkásokkal igyekszik rendben tartani, de nagyon sürgető már a felújítás, mert - többek szerint - ha így hagyják, hamarosan összerogy. Tizenhat halastó van a falu közelében, s a polgármester szerint ez is lehetőséget kínál az idegen- forgalom föllendítésére. A tavak egy része magántulajdon, s többségükben halat tenyésztenek. Az átlagosan kéthektáros vizekben ponty és amur van, de akad ragadozó hal is. A falu fejlesztéséről a polgár- mester elmondta: a közeljövőben szeretnék kiépíteni a szennyvízhálózatot. Többször is tárgyaltak róla, hogy ezt a környék 12 települése közösen végezze el, de a tervek eddig sorra meghiúsultak._______________■ A falu 1432 lakosának többsége a mezőgazdaságból él. Növénytermesztéssel és állattartással foglalkoznak, így elenyésző a munka- nélküliség. Többen a gyümölcs- termesztésben látják a jövőt, hat- vanan foglalkoznak málnával, eperrel, feketeribizlivel és szamócával. Á termést helyi vállalkozóknak adják el, s azok továbbszállítják a budapesti feldolgozóknak. Az önkormányzat mellett a szövetkezet a falu legnagyobb foglalkoztatója, csaknem százan itt keresik meg mindennapi kenyerüket. A rendőr-főkapitányság lovasbázisán hetvenen dolgoznak. A lótenyésztésnek nagy hagyományai vannak Sárdon, s több magángazdaságban is tartanak lovakat a szántóföldi munkák végzéséhez, illetve fuvarozásra. Többen városi üzemekben találtak állást. ■ Tízmilliót ér a ménes büszkesége Több mint fél évszázada a falu büszkesége az állami versenyló- és tenyésztelep. Régebben az ügető- és galoppversenyekre nevelték itt az utánpótlást. A lovasbázison évek óta képezik a rendőröket es a rendorlovakat A lovasbázis először a kutasi állami gazdasághoz tartozott, nyolc éve az Országos Rendőr-főkapitányság kezelésébe került. Ezt követően kezdték Somogysárdon a lovas rendőrök és a rendőrlovak kiképzését. A telep ma a falu egyik legnagyobb foglalkoztatója: hetven embernek ad munkát. Lóállománya csaknem háromszázra tehető. Hatszáz hektárnál is több termőföld tartozik hozzá, ezen termesztik a lovaknak a takarmányt. Ernyes István, a telep igazgatója elmondta: a ménesnek ma mindössze 12 lova fut a verseny- pályán, fő feladatuk a rendőrlovak nevelése. Á bentlakásos képzéseken pedig lovas járőrszolgálatra oktatják a rendőröket. Feladataik között szerepel a mezei szolgálat és a tömegoszlatás. A rendőrlovak kiválasztására és nevelésére nagy gondot fordítanak, mert nemcsak könnyen lova- golhatónak, de nyugodtnak is kell lennie. Új program kezdődött az idén, ennek során a bázison kialakítottak egy mesterséges megtermékenyítő állomást. Ezzel párhuzamosan lezajlott a szakemberek továbbképzése, és.megvásároltak egy kiváló genetikai adottságokkal rendelkező, tízmillió forint értékű francia ugrólovat, a Welcome Fontaine-t.- Somogysárd minden évben rangos lovasversenyeknek ad otthont - mondta az igazgató. Júniusban itt rendezik meg a nyolcadik országos lovasrendőr-bajnokságot, és évtizedes gyökerei vannak a hagyományos augusztusi military viadalnak is. ■ A csipetnyi Skandinávia teremtője Hét éve költözött Somogysárdra a svéd származású képzőművész, Anne- Margarete Karlsson és férje, Gyenge Imre. Házukról messziről látszik, hogy gazdáik kedvelik a természetes és praktikus tárgyakat, a teraszon égetett virágtartók, a kertben mulatságos kerámiadíszek pihennek. A házaspár 12 éve vásárolta a somogysárdi házat, majd j nyugdíjazásuk után végleg ide költöztek. Elmondták, hogy az első pillanatban beleszerettek a lovasbázissal szomszédos házba. Gyenge Imre 1956- ban, a forradalom leverése után hagyta el az országot; Ausztriából előbb Franciaországba ment, majd Svájcban telepedett le. 1987-ben házasodtak össze svéd származású feleségével, aki több mint harminc évig élt első férjével a közép-európai országban. Anne-Margarete Karlsson kisgyermekkora óta foglalkozik képzőművészettel. Először csak festett, de - mint mondta - mindig vonzották a kerámi- | ák. Neves keramikusoktól igyekezett ellesni az alkotás fortélyait. Több kiállítása volt Svájcban, de ma már csak a maga örömére készít kerámiát.- Otthon formázok, égetem és festem az anyagot - mondta -; türelem kell hozzá, és sok-sok idő. Az anyagot A svéd keramikus konyhájában is használja „alkotásait” alaposan elő kell készíteni, szigorúan betartva a szabályokat. Gyenge nemcsak kerámiákat készített, hanem edéA műhelyt a ház egyik helyiségben rendezte be, nyékét is, és ezeket naponta használja a háztartásod kapott helyet a kemence is. Anne-Margarete bán. ■ Kettős kereszttel emlékezik Csikós Nagy Márton képzőművész Somogysárdon élő neves képzőművész Csikós Nagy Márton. Hazánkban harmincnyolc, külföldön - például Kanadában és Francia- országban - nyolc köztéri szobra áll. Csikós Nagy Márton az Alföldön, a fában legszegényebb vidéken született, ahol - mint mondta - egy 300 négyszögöles fás téridét már erdőnek számít, így Somogy erdei számára lenyűgözőek. Csikós Nagy Márton iskolás kora óta fest és szob- rászkodik. A faragás mellett ma is szívesei} nyúl az ecsethez, hiszen bevallása szerint mindig a színek világában él.- A fa szerelmese vagyok, de időnként követ is faragok. Ezt sokkal nehezebb megmunkálni. Igen közel áll hozzám a természet. Evekig a fővárosban tanultam, ott ismerkedtem meg a feleségemmel, de soha nem találtam otthonra Budapesten; hiányzód a természet és a szabadság. így kerültünk Somogyba. A munkámban itt sem voltak nehézségeink, mert a megrendelők mindig megtaláltak. A neves képzőművész munkáit Somogy több közintézményében megcsodálhatják a látogatók. Emlékművet készített egyebek között a kaposvári Táncsics és Munkácsy gimnáziumnak, augusztus 20-án pedig Kaposváron a Kecel-hegyen avatják föl talán legnagyobb alkotását, a 20 méter magas kettős keresztet, ami a város csaknem minden pontjáról látható. Csikós Nagy Mártonnak mozgalmasak a napjai. Az alkotómunka mellett irányítja a gazdaságát is, ebben tizenegy lovat tart. A sárdi iskolában pedig a kézművesszakkört irányítja, nagy szeretettel fog- lalkozik a gyerekekkel. ______ ■ Ny úlvágta a futballpályán A nyúlhajtás egyetlen szabálya: tilos kényszeríteni Nyolc éve rendezték az első nyúlvágta-nagydíjat, s azóta minden szilveszterkor megrendezik ezt a futballpályán. Az egyedülálló és egyre népszerűbb vetélkedés kezdete egy pénzdíjas galambversenyre vezethető vissza.- Csalódod két földink a galambversenyben, s azt mondták: inkább nyulat hajtanak a mellig érő kukoricában, mintsem ilyesmi miatt bosszankodjanak - mesélte Szukics Sándor alpolgármester. - Akkor javasolta valaki a nyúlhajtó versenyt. Megrendeztük, és sikerült. Hatan hozták el kedvencüket a megmérettetésre. A nyu- laknak a futballpálya egyik végétől a másikig kell futniuk. S az nyer, amelyik először ér a célba. Az egyetlen szabály: futásra késztetni erővel vagy célba kényszeríteni a „versenyzőt” nem szabad.- Eleinte jó heccnek tartottuk, aztán egyre többen nevezték be változatos nevű nyulaikat. Tavaly már 45 nyúl futott a viadalon. Az időjárás, sajnos, nem mindig kegyes hozzánk; volt már verseny húszcentis hóban is. A legfürgébb rekordja három perc. Ennél hamarabb egy nyúl sem volt hajlandó eljutni a célig, hiába vetedék be gazdáik a fortélyokat.- Ha egy nyúl nem akar futni, akkor nem használ a simogatás, s nem vonzza a sárgarépa sem. Ebben a versenyben nincs esélyes, hiszen a nyúl bármerre elindulhat, és nyílt a küzdelem. A nagydíj a serleg, s mellé egy háromliteres pezsgőt kap a győztes tapsifüles tulajdonosa. ______ ■ Az oldal elkészítését a somogysárdi önkormányzat támogatta. Az oldalt írta: Szellő Gábor. Fotó: Kovács Tibor A L M A N A C H - 19 2
