Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-04 / 103. szám
6. OLDAL 2001. Május 4., Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Matyók József. Az alpolgármester: Esze Emőné. A képviselő-testület tagjai: Lövényi József, Darabos György, Horváth Tibor, Kecskés Gyula, Bunyevácz József, László Elemér, Csonka József. A jegyző: dr. Szalóky Ildikó. A háziorvos: dr. Virág Sándor. Az iskola igazgatója: Bunyevácz József. A vezető óvónő: Villányi Józsefné. A falugondnok: Darabos György.____________________■ Lakácsa Lakócsát először 1376-ban említik az oklevelek, mégpedig Lokocha In Ormán néven. Akkor a zselic- szentjakabi apátság lávái között szerepelt. Az 1565/66. évi török adójegyzékben Lankofcse alakban fordul elő a neve. s öt házat írtak össze az adószedők. A hódoltság idején később ez a település Is elpusztult és csak a XVIII. század elején telepítették újra a Zágon községből származó katolikus honátokkal, akik 1748-ban építették löl ma is álló templomukat. 1757-ben pedig létrehozták az első népiskolát A község legrégibb pecsétje 1789-böl való. 1863-ban a fél falu leégett, de azonnal megkezdték az újjáépítését. Az 1800-as évek elején már-139 ház állt Itt, s ezeket 900 honát és 400 magyar lakta. A sokác falu életében ekkor jelentős szerepet játszott a marhakereskedelem. A község híres szülötte, Fodor József orvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A katolikus templom műemlék, akárcsak az az épület. amely 1985 óta tájház. Itt mutatják be a vidékre jellemző használati tárgyakat edényeket, valamint a honát népviseletet. Az oldal elkészítését támogatta a lakócsai önkormányzat, valamint az Esze Faipari Kft Jó pályázó az önkormányzat Kevés kis település dicsekedhet olyan nagy beruházásokkal, mint Lakócsa. Nemrég 50 millió forintért horvát közösségi házat építettek, most pedig a szomszéd faluval összefogva 82 millióért építették újjá a Lakócsa-Tótújfalu ösz- szekötő utat. Mindkettőt eredményes pályázataiknak köszönhetik. Az összekötő út épp mostanában lett kész, néhány nap múlva adják át. A közösségi házon is szeretnéLAKÓCSA KORFÁJA Összlakosság 606 fő 353 316 290 Hl I El i II r ■ < || ■ ; 1 s? i 121 I 5 : Ü 2 £ r 1 :5 CQ í i_ ; « S £ 2 3 S " í ü; ! - is § Forrás: önkormányzat nek még alakítani: turistaszállót építenek a tetőterében, ha sikerül hozzá támogatást nyerniük. A hatszáz lelkes lakócsa polgármestere joggal büszke arra, hogy jól tudnak pályázni. Mint ahogy arra is, hogy egyre komfortosabb a település.- Az utóbbi tíz évben utak és járdák épültek, szennyvíztisztító telepet létesítettünk, s megszerveztük a szemétszállítást. Munkába állt a falugondnok is - mondta Matyók József polgármester. - Feladatok persze még varnak: járdák felújítása, útfelújítás a Fodor József és Szent Imre utcában, átereszek cseréje, a ravatalozó rendbetétele meg a polgármesteri hivatal helyreállítása... Remélem, hogy a következő két évbe ezek is beleférnek. Azért is joggal lehet elégedett, hogy amióta ő vezeü a falut, egyszer sem kellett hitelt fölvenni. Amire viszont egyáltalán nem büszke: a falujában egyre szorí- tóbb a munkanélküliség.- Vannak, akik naponta 90 kilométerre, Kaposvárra járnak be dolgozni, mert helyben nincs munka - mondta. - Megélhetés híján a fiatalok elköltöznek, eladják a házukat. Emiatt elöregszik a falu. A betelepülők kilencven százaléka cigány, s köztük és az őslakosok között egyre növekszik a feszültség. Az egykor színhorvát faluban ma minden negyedik lakos cigány. Bár a vidék csodaszép, Matyók József nem sok fantáziát lát a falusi turizmusban.- Túl nagy költség a felkészülés, és hosszú évek múlva kezdene csak el megtérülni - vélekedett. - Ezek az emberek ezt már nem tudják kivárni. Egyedül a mező- gazdaság változásában reménykedhetünk. Ráférne egy kis jólét erre a vidékre, amely a határmen- üsége miatt évtizedekig el volt zárva a világtól.- Bár a politikai helyzet változott, az elzártság maradt - állítja a Körzetközpont Matyók József Lakócsa körzetközpont, intézményei - az iskola, óvoda, háziorvosi és védőnői szolgálat, jegyzőség - a három szomszéd, horvát ajkú falu lakosságát is ellátják. Bár egyre többe kerülnek az intézmények, a fenntartásuk mindeddig zökkenőmentes. polgármester. - Periférián vagyunk Somogybán, Baranyától pedig elválaszt a megyehatár. Fíarminc éven át nem tudtuk elintézni, hogy a sely- lyei busz eljöjjön Lakó- csáig, így az átlagember elől gyakorlatilag el van zárva Baranya^ ______■ Ki rályok a baromfiudvarban Háromszáz márka kapirgált ottjártunkkor Tóth Károlyék udvarán. Ennyi az ára ugyanis annak a galambnak, amit a fotón is megörökítettünk. Gazdájuk országosan elismert galambász, aki negyven éve tenyészti már ezeket a madarakat. Most csak hét pár az egész állomány, de valamennyi értékes, versenydíjas jószág. A gazda negyven éve kezdett foglalkozni velük, s a nyolcvanas évektől kizárólag kingeket tart. Ezek számára a galambok királyai.- A jó galamb kitenyésztéséhez szakértelem, szerencse és sok-sok pénz kell - mondta Tóth Károly. - Hiába van meg az első kettő, ha a hazai tenyésztők pénzben nem állják a versenyt. így egyre inkább kiszorulunk az élvonalból, mert nem tudunk 6-700 márkát fizetni egy-egy madárért. Erre csak a milliomosok képesek, akik elit madaA galambtenyésztéshez nemcsak szaktudás, p'énz is kell rakat hozatnak Amerikából. Mellettük a hazai tenyésztők nem rúghatnak labdába. Most egyébként sem tudna sokat törődni a madaraival, mivel betegsége az ágyhoz köti. A hét pár kinget is a felesége gondozza, s a gazda egyelőre csak gyönyörködik bennük. Azt mondta: néhány hónap múlva rendbe jön, s akkor ismét kezébe veszi a galambház kulcsát. ■ A vasladynek is szőttek A lakócsai szőttes Angliában is sikert aratott A legszebb szőttesek közé tartozik a lakócsai - állította Margaret Thatcher egykori angol miniszter- elnök. Magyarországi látogatásakor ugyanis Fucskár Pálné díszes horvát szőttest ajándékozott neki. S nem elégedett meg annyival: rendelt még ezerkétszáz darabot. Ötven szövő asszony látott neki, s hetekig azon fáradozott, hogy teljesítsék a miniszterelnök asszony kérését.- Eleinte magunk készítettük a fonalat kenderből, és vásznat szőttünk belőle - mondta Fucskár Pálné. - Hosszú, fáradságos munka volt, amíg a kenderből fonni való lett. Hetekig gyalog hordtuk a Drávára áztatni, szárítottuk, majd tiloltuk. Még mielőtt fölkerült volna a fonal a szövőszékre, fésültük, gombolyítottuk, és tekertük. A vastag vásznat, a debejást pedig a fejünkön vittük a szigetvári piacra. Ötven fillért kaptunk érte. Megszámlálhatatlanul sok szőttes került ki a 40 év során a keze alól. A hagyományos lakócsai szőttes piros-fehér és piros-fekete színű. Fucskár Pálné különösen büszke azokra a díszesebb munkáira, amiket ünnepi alkalmakra, lakodalmakra készített.- Valamikor minden háznál szőttek, ma csak egy szövőszék van a faluban. A sajátomat is eladtam Kaposvárra, mert ott tanulnak szőni a gyerekek. Fájt a szívem, hogy a lakócsaiak nem őrzik ezt a hagyományt. Néhány éve ugyan elkezdték a szövést, de hamar beleuntak. h Sakál ritkítja a bárányokat Harminchárom bárányt pusztítottak el az aranysakálok. Mert elég szapora ez a környéken pusztító ragadozó. Nemcsak a nagyvadak kicsinyeire támad rá, hanem a háziállatokra is. Fölfalja a pár napos bárányt, s megfojtja az anyabirkát.- Megritkította az állományt, eddig 33 jószág vesztét okozta a sakál. Leginkább olyan anyabirkákét, amelyek ikerellés előtt álltak - mondta Várnagy József juhász. - Többnyire az éj leple alatt keres élelmet, egyszer mégis nappal csapott le áldozatára; zuhogó esőben, mikor éppen fedél alá húzódtam. Bárányhús azért kerül a hor- vátok asztalára is. A határon túl különösen kedvelik a nyárson sült birkapecsenyét, és száz márkát is megadnak egy 30 kilós állatért. Nem csoda, ha nem nézik jó szemmel a sakálok étvágyát. Bár 37 ragadozót már elejtettek a vadászok, ez nem nyugtatja meg a lakócsai juhászt. Hiszen ennél jóval több kerülgeti most is a nyáját. Védekezni elle- ne pedig ugyancsak nehéz. ■ Az oldalt írta Gamos Adrienn és Nagy László. Fotó: Nagy László Kényszerpályán a szövetkezet Meghatározó munkaadó itt évtizedek óta a Drávamenti Szövetkezet. Attól azonban tartani lehet, hogy nem sokáig marad működőképes. Öt éve kezdett zuhanórepülésbe a társaság, s ezt máig sem sikerült megállítani. Veszteségesen gazdálkodik, s már 1999-ben több mint százmillió forintra nőtt az adóssága. Tavaly majdnem elsodorta a Mizo ösz- szeomlása. Szerencséjére azonban a felszámolás alatt álló tejipari cég kifizette a tartozását, sőt négymillió forint hitellel is megsegítette a lakócsaiakat.- A térségben már jó néhány szövetkezet bezárt, s félő, hogy nekünk is ez lesz a sorsunk - mondta Fulmer József elnök. - Nehéz helyzetben vagyunk, és nem látszik a kiút. A beszűkülés megállíthatatlan, a magunk erejéből nem tudjuk visszafordítani a folyamatot. Az állam nem segít, sőt szövetkezetellenes politikát folytat, a pénzintézetek pedig nagy ívben elkerülik a teljes agrárszférát. Pedig kár lenne a szövetkezetért, ha másért nem, jelenleg hetven embernek adunk munkát. Ezerhatszáz hektár szántón gazdálkodnak az idén, ez 450 hektárral kevesebb a korábbinál. A tavasszal csak kukoricát vetettek, kimaradt a korábban megszokott szója és napraforgó. - Ezeket kockázatos növényeknek ítéltük a mostani helyzetünkben - mondta az elnök. A sertésállományuk változatlan, a marhák száma azonban mára 240-ről 180-ra apadt. A szándékos csökkentéssel egyidejűleg igyekeztek javítani a minőségen. Sikerült, mert a kisebb állomány ma több tejet ad. Gyenge, átlagosan 13,3 aranykorona értékű földön gazdálkodhatnak, s évek óta az időjárás sem kegyes hozzájuk. Tavalyelőtt víz alatt volt a határ, a múlt évben az aszály okozott nagy károkat. ■ Közösségben a horvátok Lakócsai központtal működik a Dráva menti horvátok közössége. A négy somogyi és három baranyai horvát települést összefogó civil szervezet fő feladata a kultúra és a hagyományok ápolása. A szervezet évente 8-10 rendezvényt tart, emellett igyekszik segíteni szinte minden helyi kezdeményezést és egyesületet. A civil szervezet eredményes pályázatai révén támogatást is nyújt. Legutóbb a Dráva menti horvát iskolák találkozójának a megrendezésére pályáztak sikerrel - hetvenezer forintot nyertek erre -, s várhatóan a júliusra tervezett, szent- borbási horvát nap költségeihez is hozzájárulnak. Rendszeresen a horvát közösség támogatásával táborozhatnak az iskolások, s minden évben megrendezik azt a hét falura szóló nyelvi vetélkedőt is, amelyen a gyerekeknek valamennyi feladatot horvát nyelven kell megoldaniuk. ___________■ Ho rvátul tanulnak az iskolában Az egyik legfontosabb feladatnak a nemzetiségi nevelést tartják az iskolában. A négy horvát ajkú, somogyi falu: Potony, Szentbor- bás, Tótújfalu és Lakócsa gyerekei járnak ide, s valamennyien heti négy órában tanulnak horvátul. A másik idegen nyelv a német, amit már harmadik osztálytól tanítanak nekik. Kereken száz diákja van most az iskolának. Bunyevácz József igazgató szerint a gazdaságosság miatt lehetne több is, a szakmai munkához azonban igen előnyösek a 15-18-as létszámú osztályok. Bár vidéki iskola a lakócsai, az utóbbi néhány évben már nincs tanárgondjuk. A tantestület tagjai megszerzik a hiányzó szakokat, a legtöbbjük már háromszakos pedagógus.- Egyik kollégám informatikát tanul felsőfokon, egy hor- vát-orosz szakos tanárunk pedig a tanulásban akadályozottak pedagógiáját kezdi meg Kaposváron - mondta az igazgató. - Erre az utóbbira, sajnos, egyre nagyobb az igény. Ma már a diákjaink 38 A tamburaegyüttes tagjai egyben a táncegyüttest is alkotják két is megismerték. Az egyedüli fon zenéjére gyakorolni. A zenegond, hogy hiába van tamburaze- kar tagjai ugyanis a tánckarban is nekaruk, kénytelenek magneto- szerepelnek. ________________■ AL MANACH - 115 százaléka rossz körülmények között élő cigánygyerek. A legégetőbb gond most az iskola tetőzete. Nemrég az egyik teremben kis darabon leszakadt a plafon, s kiderült: a teljes tetőre ráférne a javítás. Amire büszkék: a továbbtanulók egytől egyig megállják a helyüket; középiskolákba kerülve nemhogy rontanának, hanem még javítanak is a jegyeiken. A nyári táborokat is szívesen emlegetik Lakócsán, tavaly négy turnusban táboroztatták a gyerekei- ket szülői segítség nélkül. __ ■ Bi klák és rukávék a színpadon Péntek délutánonként biklába és rukávéba öltöznek a fiatalok, s a horvátok táncaival és muzsikájával ismerkednek. 35 tagú táncegyüttes és küenctagú tamburazenekar van Lakócsán. A tagjai mind diákok. Felnőttegyüttes létrehozását talán majd akkor kezdeményezhetik, ha több táncos kijárja az iskolát; erre azonban még várni kell. Az együttes ugyan már 12 éve tevékenykedik, de nagy hullámvölgyekkel. Csak 1998-ban kapott igazi lendületet, s azóta töretlen lelkesedéssel járja a lakócsai csizmaverőst. A hagyományos lakócsai viselet mellett sokác és bunyevác ruhájuk is van már a gyerekeknek. Szükség is van rá, hiszen egyre bővül a repertoárjuk. A Dráva menti lakócsai és tótúj falusi táncok mellett a baranyai tánclépése-
