Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 0 3 2001. Május 17., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Kovács Ist­ván. Az alpolgármester: Rúzsa Szilvia. Képviselő-testületi tagok: Bemáth József, Gonda Gyula, Harcz Géza, Hadi Alajos, Musztács József, Szíj János. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Károli József. Elnökségi tag: Horváth Klára, Orsós Péter. A körjegyző: Gulyás István. Az iskola igazgatója Szép Csabáné. Az óvodavezető Rúzsa Jánosáé. _________________ _■ A f alu legidősebb házaspárja Egy hétig állt a front a háború ide­jén Pálfi Gyula és felesége kertje végében. A pincében húzódtak meg akkor, s a harc múltán feljő­ve derékba tört öles fákat, rommá lőtt kertet talált, de a ház - csodá­val határosán - épen maradt. La­kói ma már a falu legidősebb há­zaspárja. Pálfi Gyula és felesége a 93. évét tapossa. Gyula bácsi több­nyire az ágyban pihenget, kedves időtöltése a tévézés. Annus néni korát meghazudtoló fürgeséggel ellátja a háziasszonyi teendőket, naponta főz, és veteményezget is. Ujján a kettős karikagyűrű jelzi, ez már a második házassága.- Mindketten özvegyek vol­tunk, s már 49 évesek, amikor egymásra találtunk - magyarázta. - Mostanra meg már 41 évet él­tünk le együtt. Jól megvagyunk, s ez nem is lehetett volna másként a nehéz időkben. Mindig sokat kellett dolgozni. A legnagyobb örömünk meg az, ha látogató jön ebbe a nagy házba - mondta a ház asszonya. Ebédre csirkehúst sütött, spagettival tálalta. - Leg­közelebb paradicsomleves lesz meg tökfőzelék, mert az az uram kedvence. ■ Az oldalt írta, fényképezte: Bíró Mária Az oldal elkészítését a szabási önkormányzat támogatta. Esélyt csak a munka adhat A legfontosabb eredményünk, hogy megállt a község több évti­zedes leépülése - állította Kovács István polgármester. Ahhoz azon­ban, hogy fejlődjék is a falu, még nagyon sok minden hiányzik.- Mi az erőssége Szabásnak, és mi a gyengesége?- Erőt adhat a község múltja, hiszen ez a falu egyszer már meg­mutatta, hogy képes a többre, a jóra. A községnek az 1970-es években ment a legjobban a sze­kere; jól dolgozó, eredményes ter­melőszövetkezet volt itt, s a lakos­ság nagy része is akkor építkezett, gyarapodott. A téeszegyesítés, a közös tanács és az iskola körzete­sítése után azonban egyre csök­kent a falu önállósága. Fejlesztés SZABAS PÉNZÉ nem történt, aztán megszűntek a munkahelyek, s lassan megindult az elvándorlás. Szabáson ma már nincs állandó orvos, gyógyszertár, sőt védőnő sem. Megtartó erőnek szinte csak az iskola és az óvoda számít, de mindkettő felújításra szorulna, hogy megfeleljen az ok­tatási törvény előírásainak. Ehe­lyett szeretnénk inkább egyetlen, de korszerű gyermekintézményt létrehozni, s ennek az előkészíté­sét már meg is kezdtük. Működte­tünk falugondnokszerű segítő rendszert, két hete elindítottuk a házi gondozási és ápolási szolgá­latot; próbáljuk megtartani az ér­tékeinket, segíteni a lakosságot. Ezekkel sem lehet azonban be­hozni az évtizedes elmaradásokat és megszüntetni a kényszerítő pénzhiányt.- Milyen fejlesztéseket tervez­nek?- A falu fejlődésének csak a munkahelyteremtés adhat való­di esélyt, erre van egy közös ál­munk Nagykorpáddal. A két község között fekvő területen szeretnénk egy két és fél kilo­méter hosszan elterülő, 157 hektáros víztározót létesíteni, az növénytermesztésre, halte­nyésztésre és kiránduló köz­pontnak egyaránt alkalmas len­Kovács István polgármester ne. A község értékeit is úgy sze­retnénk hasznosítani, hogy illesz­kedjen ezekhez a távlati célok­hoz. Hiszünk abban, hogy mind­ez ismét munkahelyet és megél­hetést adna a szabási lakosoknak. Addig pedig az iskolaprogramon kívül folytatni szeretnénk a már megkezdett járdafelújítást, megol­danánk az idősek nappali ellátá­sát, és a Szabásért egyesülettel együttműködve megmentenénk és temetői kápolnává alakítanánk a Tallián család sírhelyét is. ■ Kivirágzott kezében a kőrisfa Sok száz csipkefinomságú faragás, díszes bútorok és használati eszközök őrzik Alsovetz Ferenc kivételes te­hetségét. Otthon azonban alig akad mutatóba néhány a szép faragványokból.- Elkönyörögték mindig a munkáimat, és nem tud­tam nemet mondani, ha egy szép menyecske kérte, így vitték el a legkedvesebb juhászkampómat is. Pedig azt gondoltam: azt oda nem adom senkinek - mo­solygott az idős mester. Pásztorként magától jött rá a díszítő fafaragás megany- nyi titkára, s különleges szépséget vésett a csupasz fába. Alsovetz Ferencet senki sem tanította, annál többen lesték el tőle a fara­gás fortélyait. Alsovetz Ferenc: Néha reggeltől estig gyötörtem a fát- Kedvenc fám a kő­ris: kemény is, szálas is, csukló kell hozzá. Ami­kor nyugdíjas lettem és több időm volt, néha reggeltől estig, még vil­lanyfénynél is gyötör­tem a fát. Kértek tőlem bútordíszeket, étkezési garnitúrákat is, legtöbb­ször figurásat. Sokat el­vittek másfelé, Német­országba, Budapestre, de arra sose volt időm, hogy magamnak farag­jak - mondta. - Mind a négy unokámnak készí­tettem faragott asztalt székekkel; csak azt saj­nálom, a legkisebb déd­unokáknak már nem tudok adni. Már nem látok jól, s nem is megy a faragás. ___________■ Éj jel őrzik a lekaszált lucernát Hat gazda 30 fejős tehenet tart a fa­luban, ezekből kilenc Petes Józsefé.- Nagyon nehéz manapság az állattartás, valóságos küzdelem a takarmányt előteremteni. Megvan­nak a gépeim is, hogy gazdálkod­jam a 28 hektáron, de sokszor úgy látszik, hiába dolgozunk. Ha leka­szálom a lucernát, egész éjjel őriz­ni kell, hogy el ne lopják reggelre. Nem ritka, hogy a zsenge, éretlen gabonatáblát is tönkreteszik a tol­vajok - mondta Petes József, aki a tejbegyűjtő csarnokot tíz éve mű­ködtető szarvasmarhatartó gazdák egyesületének is vezetője. - Né­hány éve még több pénz volt a tej­ben. Egyelőre még eljön érte a Drávatej, de a jövő bizonytalan. Petes József szerint előrelépés­re, fejlesztésre nincs sok esély, de segítenek magukon, ahol tudnak. Gazdatársával közösen körmöké meg legutóbb a kerti munkákat segí­tő lovat is. Patkót nem vertek rá, mi­vel kovács régóta nincs Szabáson.- Most ott tartunk, hogy feléljük a tartalékainkat. Az állattartásból nem lehet egyik napról a másikra kiszállni, és váltani sem tudnék mire - mondta Petes József. - Az biztos, hogy nekem is mielőbb fel kell hagynom a gazdálkodással. ■ Szabás Szabás neve az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel először. A tatárjárás idején már falu. mellette vezetett a Szigetvárt Segesddel öszszekötő, úgynevezett szenes út. A monda szerint a menekülő IV. Béla király is megpihent itt. a Csárdai-kútnál. Ez a régi út a közel­múltig járható volt Beieg felé. ami három kilométerre van a falutól, de közúton 12 kilométer. Szabásnak több birtokosa volt, legutóbb a Tallián család. Egykori kastélyukban van a szenvedélybetegek rehabilitációs intézete. A falu védett emlékei közé tartozik a Tallián család 102 éves kriptája, a kultúrháznak és könyvtárnak helyet adó egykori Fekete-kastély és két régi parasztház. Szabás Nagykor­páddal tart fenn közös körjegyzőséget, az iskolások negyedik osztályig helyben tanulnak, a felsősök pedig a kutasi körzeti iskolában. Önálló óvodája is van. A falunak 607 lakosa van. egyharmada idősödő nyugdíjas, s ugyancsak harmada hátrányos helyzetű, főként ci­gány. A katolikusok száma 312, a reformátusoké 46, és van négy unitárius is. Mindennap a gyerekekért Rozina Zoltánné, a gyermekjóléti szolgálat vezetője Amikor Rozina Zol­tánné tanítónő 1956- ban református kán­tortanító apja nyom­dokaiba lépett, még nyolcosztályos iskola volt Szabáson. Ma már csak az alsósok tanulnak helyben, a felsősök a kutasi kör­zeti iskolába járnak.- Ötvenegy gyere­ket bíztak rám, közü­lük 21 volt az első osztályos - emléke­zett pedagóguspályá­ja első esztendejére. - Az összevont osztá­lyokból kikerült kisdi­ákok megállták a he­lyüket másutt is, sok­nak követem a sorsát. Lettek közülük kül­földön is elismert ku­tatója, jogászok, mérnökök, orvo­sok, pedagógusok. A legképzet­tebbek, sajnos, nem jöttek és ma sem jönnek vissza, de hát itt nem is lenne számukra lehetőség. A tanítónő szerint az időseb­bek a régi, gazdag falut emlege­tik. A huszonéveseknek azonban már nincsenek ilyen emlékeik, s nem érzik jól magukat Szabáson.- A legkisebbeknek talán még nehezebb lesz - tette hozzá Rozi­na Zoltánné, aki jól ismeri a falu összes kisgyermekét. Harmincki­lenc évig tanította-terelgette a legkisebb, mára szülővé vált ne­bulókat, most pedig nyugdíjas­ként a gyermekjóléti szolgálat ve­zetőjeként vesz részt a családok mindennapi életében. Áldozatos munkáját Szabásért kitüntetéssel ismerte el tavaly az önkormány­zat. - Megfordult a világ; a mai gyerekek készen kapnak min­dent, és el is várják. Lázadnak, kevesebbet alkotnak, nehéz hat­ni rájuk. S felnőve is nehezebben lelik meg a boldogulásukat. ■ Színjátékkal a harangért Színi előadásra hívták a lakossá­got 1921 telén a Grünbaum-féle vendéglőbe; a szabási család­apák és anyák színjátszóköre tar­tott előadást. Az estet táncmulat­ság követte, s a szórakozáson kí­vül az volt a célja, hogy a báli be­vételből és az adományokból el­készíttessék a harangot a refor­mátus templomba. Az a harang most is szól, de az egykori színes közösségi élet időközben elsorvadt. Nemrégi­ben azonban újjáalakult a kórus Rozina Zoltán nyugalmazott énektanárnak, a falu díszpolgá­rának vezetésével. A 21 tagú lel­kes csapatban minden korosz­tály képviselve van, s minden hétfőn szorgalmasan gyakorolják új műsorukat, ezzel mutatkoz­nak be az első Rinya menti fesz­tiválon. S hogy ma is hajlandó a lakosság az összefogásra, arra ta­valy a legszebb példa a falu tava­lyi millenniumi napja volt. Méltó megünneplésére megalakult a Szabásért egyesület is, ez szer­vezte meg szinte minden támo­gatás nélkül a több mint 350 ezer forintba kerülő ünnepi vendéglá­tást és a műsort, s a kapcsolattar­tást is a faluból elszármazottak­kal. Az egyesület 17 tagja Má­tyás Lívia vezetésével azóta újabb feladatot talált: szeretnék felújíttatni a Tallián család egy­kori kriptáját. A kis épület meg­mentése egyben egy kápolna ki­alakítását is szolgálná, ott méltó helyen tarthatnák temetkezés- kor az egyházi szertartást is. ■ Hiányzik a pénz, a munka Minden tíz születendő kis­gyerek közül nyolc cigány, az elhunytak közül pedig csak minden tizedik. Sza­báson folyamatosan gya­rapszik a cigány lakosok száma.- A falunak mintegy a harmada, 204 lakos ci­gány, közülük 76 gyerek. A legnagyobb gond: a mun­kanélküliség és a pénzhi­ány - állítja Károli József, a kisebb­ségi önkormányzat elnöke. - Tar­tós munkaviszonya csak húsz em­bernek van, és nem várható, hogy változik ez az arány. Sokszor sem a végzettség, sem az akarat nincs meg a munkához, de olyan is van, aki szeret és akar is dolgozni, még sincs rá lehetősége. A kisebbségi vezető szerint az idősebbek nehezen mozdulnak, de a fiatalabbak nagyobb akarattal jobbítanának a körülményeiken, akár szocpolos lakás­építésbe is belevágná­nak. Több szabási ci­gánygyerek tanul kö­zépiskolában, de nmét egyetemre, főiskolára még nem jutott el senki. Még ha volna is hozzá tehetsége, hiányzik az anyagi háttér. A hagyo­mányos cigányfoglalko­zások - a kosárfonás, kupeckedés - még fellelhetők, de nem adnak valódi megélhetést. Ki- sebb-nagyobb segítségként a ki­sebbségi önkormányzat többször szervezett már gyermekkirándu­lást, kedvezményesen ruhát szer­zett a rászorulóknak, ajándékcso­magokat adott az ünnepekre. Most először azonban a munkanélküli­gondokból is részt vállalna. Pályáz­tak a közmunkaprogramra, abban tíz ember foglalkoztatásához bizto- sítanák a szükséges önrészt is. ■ Két évtized a pult mögött Tizenkilenc éve egyetlen nap szabadságon sem volt Harcz Gézámé. A falu há­rom boltja közül a legré­gebbit vezeti. Ez a legna­gyobb bolt, de elég kicsi ah­hoz, hogy a boltvezető mel­lett ne legyen más alkalma­zott. Helyettes és segítség híján itt sosincs pihenő.- Járnak ide a túlsó falu­végről is, pedig ez a bolt nem a falu közepén van. A többség visszatérő régi ve­vő; már tudom, kinek mi­lyen kenyér kell. Keresik a friss zöldséget és gyümöl­csöt is, a legtöbb kisgyere­kes anya megveszi a papír- pelenkát. Drága szeszt nem tartok, ilyesmi a kocsmá­ban fogy; nálam csak sört és palackos bort kapni - so­rolta Harcz Gézáné. - Érez­hetően nagy a szegénység, éppen csak az alapvető élelmiszert veszik a népek. Tíz éve még, amikor a té- esznek is jól ment, min­denféle tartós iparcikket itt vásároltak; volt, hogy egy nap 15 hűtőládát is elad­tam. Meghozom ha kérik, de ez igen ritka. Néha ki­sebb háztartási eszközö­ket, kávéfőzőt, darálót, ajándéknak kisgépeket szoktak rendelni. A nagy bevásárlóköz­pontok, áruházak hatása is érződik, főleg fizetésnap környékén. Olyankor itt megcsappan a forgalom.- Muszáj állni a ver­senyt, még ha nehéz is - vallja Harcz Gézáné -; nincs más lehetőség a tal­pon maradásra. ■ Harcz Gézáné boltvezető: Segítség híján itt soha nincs pihenő Munkahelyet ad az otthon Új kisteherautó áll a szabási kastély mellett, amely a segesdi Gondviselés otthonhoz tartozva szenvedélybetegele, alkoholis­ták rehabilitációjának ad helyet.- A térségi válságkezelő pályá­zaton nyertünk lehetőséget, hogy lecserélhessük tízéves, lerobbant szállító járművünket - mondta Nagy István Béla intézeti igazga­tó. - Más fejlesztésre nem gon­dolhatunk. Telt házzal műkö­dünk; 51 gondozottunk van, s egy-két év alatt lesznek alkalma­sak az önálló életvitelre. A gyógyító munkaterápiát ta­valy óta kiegészíti egy kereseti le­hetőséget is kínáló foglalkoztató. A siker köszönhető az intézet jól képzett és lelkes szakembergárdá­jának is. Az önkormányzat mel­lett a rehabilitációs intézet a falu legnagyobb munkáltatója: 27 dolgozónak adnak munkát. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents