Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-16 / 113. szám
6. OLDAL 2001. Május 16., Szerda A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Szegvári József. Az alpolgármester: Horváth János. A képviselő-testület tagjai: Becsi Imre, Földi Zoltán, Kelemen Gábor, Nagy László. A jegyző: Tóbiás Emőné. A tagiskola vezetője: Deákné Néth Rita. Az óvoda vezetője: Fekete Gézáné. A háziorvos: dr. Szarka Ágnes. m Az oldal cikkeit írta: Szarka Ágnes Fotó: Györgyfalvi Zita Tudatos tervezés kapkodás nélkül Lankás, gyönyörű erdőkkel övezett út vezet a községbe. Minden adva van az egészséges élethez: jó levegő, csend, nyugalom. A fiatalok, az értelmiségiek azonban elkerülik Büssüt.- Mi ennek az oka?- Nem jönnek a fiatalok, nem akarnak ideköltözni - mondta Szegvári József polgármester. Támogatjuk a telekvásárlókat, az építkezőket, a kulturális élet jobb, mint máshol.- Rossz híre van a településnek.- Ez így van, és nagyon nehéz rajta változtatni. A hetvenes BÜSSÜ PÉNZE mFt-ban Működési Évi költségvetés: 30 millió 326 ezer Ft években telepítették be a cigányokat, és a község nem bírta el. Hiába kaptak szép, rendezett parasztházakat, a környezet idegen volt. Munkahelyet nem tudtak adni, és a betelepültek nagy része analfabéta volt. Egyre kevesebben, de ma is vannak, akik nem végzik el a nyolc osztályt. Munka- lehetőség nincs, mert nem az éppen csak írni-olvasni tudókat keresik a munkahelyeken. A tizennyolc éves lányok férjhez mennek, és szülnek, hogy legalább családi pótlékot kapjanak. Rendszeresek a betörések, a lopások.- Mit sikerült fejleszteni?- 1993-ra elkészült a vízhálózat, két éve pedig az öregek otthonát is átadtuk és azóta működtetjük. Több millió forintot költöttünk a kultúrház felújítására. A teljes úthálózatunk aszfaltozott, rendbe tettük a temetőt és a ravatalozót. Minden évben sikerült pályázati pénzeket szerezni, még az is előfordult, hogy a költségvetésünknél többet. Hátrányos helyzetű a község, de nem forráshiányos. Soha nem kapkodtunk, mindig előre terveztünk, és azt megvalósítottuk. Az iskolát az idén fel kell újíSzegvári József polgármester tani, ehhez is sok pénzre van szükségünk, és a falugondnoki busz is megérett a cserére.- Megoldatlan feladat nincs?- A gyerekek délutáni foglalkoztatásának gondját még nem sikerült megoldani. Akár az öregek napközi otthonában vagy az iskolában, de ki kellene alakítani a napközit, hogy az otthoni környezetből ezeket a kis csellengőket ki lehessen szakítani. Legalább annyi időre, amíg megírják a házi feladatukat. ■ Otthon maradt az öreg Singer A falugondnokok egyesülete megrendezte a kis falvak nagy napját, ezen Gyarmati Józsefhé és kézimunkái képviselték a falut.- Nagyon meglepődtem, mikor jött a falugondnok, hogy viszi a térítőimét. Más is tud itt hímezni, mégis az enyémeket választották. Az öreg Singer varrógépemet is el akarta vinni, de sajnáltam kimozdítani a helyéből. Ezt a gépet még anyikám kapta, amikor kislány voltam. Egymás után kerülnek elő egy bőröndből a fehér, színes , risselt és. madeiraterítők,, futók, párnahuzatok. Több száz darabot rejt az öreg koffer, s nincs köztük két egyforma. - Nem adom, nem ajándékozom el őket. A minták nagy részét magam találom ki, selyempapírra rajzolom, aztán indigóval fölviszem az anyagra. Persze van olyan minta, amit úgy „loptam”; megtetszett, lerajzoltam, kihímeztem. A legnagyobb munkám a 40 méteres richelieu-futó, amit az igaü templomnak hímeztem. Egy nyáron át böködtem, risseltem. Éjfél előtt ritkán alszom el, mert akkor hajnaltájt csak hánykolódom az ágyban, így inkább későig varrogatok. „Bolondos öreganyád” - tréfásan így nevezi magát - másik hobbija a kávéscsésze. Mintegy száznegyven darabos gyűjteményében nincs két egyforma. Van köztük Zsolnay-porcelán, cseh fajansz, kínai és erdélyi kerámia, de csak egy pohár az aljával. - Herendi, sajnos, egy Gyarmati Józsefné csak az öröm kedvéért is készít szép hímzéseket sincs közöttük, de így is szép a gyűjtemény. Amerre jártam, mindenhonnan hoztam valami cserepet. A vi- rágmintás kínai csészéket szeretem a legjobban. ■ Kánkánt jártak piros bugyiban- Két éve alakult a nőegylet. Eleinte csak együtt tornáztunk a kultúrház- ban, tíz-tizenöten - mondta Pintér Tibomé, az egylet tagja. - Télre azonban más elfoglaltságot kellett keresni. Összejöttünk itt-ott, kézimunkáztunk, faliképeket készítettünk. Olyan szép gyűjtemény jött össze, hogy a falu lakosságának is bemutattuk. Nagy elismerést arattunk vele. A nőegylet helyett ma már csak „büssüi bosziknak” emlegetik azt a húsznál is több leányt és asszonyt, aki együtt múlatja a szabadidejét.- Merészet gondoltunk farsangkor, és mind beöltöztünk boszorkánynak. Nagy meglepetést szereztünk a bálon, amikor kánkánt táncoltunk; a jelmez alatt mindenki piros alsóneműt viselt. A férfiaktól cserében májusban boszorkányos májusfát kaptunk. Úgy látszik, a név már rajtunk marad. A férfiak egy kicsit kirekesztve érzik magukat, mert tornázni nem jöhetnek, de az egyéb rendezvényeinken szívesen látjuk őket. A májusfa-kitán- colást sem lehet nélkülük elképzelni. Ezt egybekapcsoljuk a gyereknappal, a főzőversennyel, s bevonjuk az idősek klubjának tagjait ís.b Házat kérne a jó tündértől A főútról letérve egyre elhanyagol- tabb minden: az udvarokat még a gaz sem veri föl. Megművelt kert sehol. Az egykor gondozott portákon az enyészet uralkodik. A rozsdás kapukat csak a szél csukja, mindenütt pereg a vakolat, és ajtók nélküliek a keretek. Az egyik nyitott kapuból néhány sovány kutya rohan acsarkodva a látogató elé. A hangzavarra előkerülnek a háziak is; kisebb és nagyobb gyerek, végül Horváth Istvánná, a háziasszony is. Keze kovászos, éppen tésztát dagasztott ebédre. Zavarában ezt kapirgálja.- Hét gyerekem meg két unokám van. Ekkora családnak két kiló lisztből készítek ebédre krumplis tésztát. A legidősebb lányom 18 éves, és öt osztályt végzett, tőle vannak az unokák. Én is ennyi voltam, amikor ő, az első gyerekem született. Akkoriban féltem a terhességmegszakítástól, inkább a világra hoztam valamennyit. Az urammal szeretjük a gyerekeket. Tizenketten élnek két szobában meg egy konyhában. Mosógépük, hűtőszekrényük, tévéjük van.- Huszonötezer forintot kapok egy hónapban, és gyógynövényt gyűjtünk. A gyerekek is segítenek: már tudják, hogy melyik az. A gyerekeknek enni kell; szegényesen, de megélünk. Ha pedig jönne egy jó tündér, én egy nagyobb házat kérnék tőle. Erre azonban még gondolni sem merek. ______■ Bü ssü Kaposvártól 27 kilométerre északkeletre, a Batét Igallal összekötő út mentén fekszik. Neve a besenyők honfoglalás kori telepére utal: a XII. században Bates, 1275-ben Bese. Bösü. 1362-ben Beusew, majd 1573-ban Büssü alakban írták. A hagyomány szerint a község közelében zajlott a Dózsa-féle parasztháború utolsó csatája. A középkorban a Nagy. a Zolthay, a Zámbó. az Alya és a Palkovich családnak voH a birtoka. Az 1700-ban még színmagyar településre a XVIII. század második leiében telepedtek német családok. Abban az időben hat és tél százan, 1910-ben pedig 951-en lakták. Az 1960-as években kezdődött a nagyarányú elvándorlás, az elhagyott házakba cigány családok költöztek, ma ök teszik ki a lakosság egyharnjadát. Büssü jeles épülete a barokk katolikus és a református templom. A falu útjai szilárd burkolatú- ak. a közintézményeket nemrég újították fel. Az önkormányzat napközi otthonos óvodát és alsó tagozatos iskolát tart fenn. Az egészségügyi szolgálat közös Göllével és Kisgya- lánnal. Gyermekjóléti és falugondnoki szolgálat is működik. Egyszer járt a falun túl- Hat éve költöztem ide, a lá- nyomékhoz a régi házból. A férjem halála után négyszer törtek be hozzám, utoljára meg akartak ölni. Nem volt biztonságos egyedül - mondta a 87 éves Pintér Józsefné, a falu legidősebb asszonya, miközben a harmincadik palacsintát fordította meg. - Ha mozog a kezem: kapálok, főzök, nem fáj annyira, mint ha pihen. Olykor szinte le akar szakadni. 1934-ben jött az urával a faluba. Uradalmi cselédek voltak, aztán felesben dolgoztak.- A hozományba kapott tehenet adtuk el, s abból vettünk lovat, hogy a 44 ezer öl földet megműveljük. Termeltünk mindent, ami kellett. Kaszával arattunk, aztán a masináláskor számoltunk el Nagy S. Ferenc A 87 éves Pintér Józsefné a falu legidősebb lakosa földbirtokossal. Két gyerekünk halva született, mert nyáridőben nem nem jártak, még Budapesten sem. kímélte senki a várandós asszonyt. - Dolgoztam egész életemben. Nehéz idők voltak - merengett a múl- Nem is értem a jóistent, hogy miért tón Teréz néni. hagy még mindig itt a földön -sóhajPintér Józsefék 1959-től téeszta- tott. - A kertet még megkapálgatom, gok lettek. Egy kirándulás alkalmával van öt kis süldőnk is, de nem tudok jutottak el a Balatonhoz. De máshol már annyit dolgozni. Elfáradtam. ■ Pénztelen betegek Dr. Szarka Ágnes háziorvos tapasztalatai szerint Büssüben a felsőlégúti és a hurutos megbetegedések a leggyakoriabbak. Már egész pici gyerekeket is kellett emiatt kórházba utalni. - A betegek gyógyszerfogyasztása a szociális helyzetüktől is függ. Ha éppen nincs pénzük, nem vesznek gyógyszert, megvárják a segélyosztást. Az egészséges életmódra vonatkozó tanácsokat is ezért nem fogadják meg. Egy-egy rendelésen 60-70 beteg is megjelenik, így nincs idő az ismeretterjesztésre. S itt már a gyerekek is dohányoznak, ez ellen nem tudok mit tenni. Drogfogyasztásról azonban nincs tudomásom. ■ Száz kenyér naponta Nyolc éve vezeti a község boltját Nagy Katalin. Az élelmiszerek, vegyi áruk mellett tápot is árusít.- Megugrik a bolt forgalma, amikor a családi pótlékot fizetik vagy gyógynövényes nap van: olyankor nagyobb tételben vásárolnak. Máskor csak azt, ami olcsóbb. Legtöbbet természetesen kenyérből, tejből, alapvető élelmiszerből. Kenyérből esetenként száz kilót is elvisznek. A mirelitáruból inkább a farhát fogy, mint a színhús. Sertést is egyre kevesebben tartanak. Ilyenkor már elfogyott a zöldség, a krumpli a kamrákból, így ezt is veszik. ■ Az oldal elkészítését támogatta a büssüi önkormányzat Szárnyaszegett magyar begyes Negyven éve tenyészt magyar hegyeseket Wirth Oszkár. Az egyik legrégebbi galambfajta már gyerekkorában meghódította a szépségével.- A galambtenyésztésben nincs divat. A jó galambokat mindig el lehet adni. Hozzám még Fehérgyarmatról is járnak vásárolni - mondta. - Most harminc madaram van, de soha nem tenyésztettem nagy tételben, mert drága és nehéz beszerezni a négy-ötféle ele- séget. Harminc évig jártam kiállításra is, ám a galambászegyesületben nem az elért eredmények számítottak, hanem az, hogy járok-e gyűlésre vagy sem. Nekem arra nem volt időm, így kizártak. Egy laikusnak minden galamb egyforma, a tenyészWirth Oszkár: Sokat számít az is, hogy mekkorára fújja föl a begyét tő azonban a legkisebb hibát is meglátja.- Hiába párosítjuk ösz- sze a legjobbakat, ha valamelyik rosszabb ősre hasonlít a fióka. Ha nem tökéletes egy galamb, azt megesszük. Egy magyar begyes akkor kerül a fazékba, ha repül, ugyanis ezeknek a galamboknak ez a legnagyobb hibája. De az is számít, hogy mekkorára fújja föl a begyét, hogyan tartja a szárnyát, vagy milyen hosszú a madár. Mintha az elmondottakat akarta volna igazolni Wirth Oszkár egyik ezüstösen csillogó kék galambja, hatalmasra fújva magát, peckesen körbejárt. - Ritkán fogom őket kézbe - mondta a tenyésztő -, de a füttyöt, az emberi „burokkolást” megértik. Időnként jól elbeszélgetünk. ■ Terefere szomszédokkal a klubban- A családok anyagi-életviteli problémái miatt húsznál több, iskolalátogatás elmulasztása miatt két gyerek részesül gondozásban- mondta Földi Zoltánná, a gyermekjóléti szolgálat vezetője. A legnagyobb gond, hogy a gyerekek után járó támogatást nem rájuk költik. A pénz hamar elfogy, s utána nincs mit enni. A „jelzőrendszerünk” jól működik; az óvónő, védőnő rögtön jelzi, ha valahol komolyabb gond van, így időben beavatkozunk. Az energikus fiatalasszony a gyerekek mellett az idősekre is figyel; ő vezeti az idősek otthonát.- Az idősek ugyanúgy igénylik a törődést, mint a gyerekek. Az otthonban nappali ellátást, meleg ételt kapnak. Aki nem tud az ebédért jönni, annak a falugondnok viszi el. Megbeszélünk minden problémát, tévéznek, rádióznak, időnként énekelgetnek, kézimunkáznak. Van Beszélgetés közben néha előkerülnek a régi rendezvényekről készített fényképek is idős, akinek odahaza nincs kihez szólnia. Eleinte nehezen mozdultak ki, attól tartva, amíg távol vannak, betörnek hozzájuk. Mára „betelt” a klublétszám: harmincán járnak ide. Bötvcz Józsefné február óta innen hordja férjének az ebédet, s egy kicsit tereferél is a régi ismerősökkel. SdunidtAntalné varrogatás közben a fiatalságát idézi föl szívesen. Tagja a klub tánccsoportjának is, amelyik . épp most készül a fellépésre. ■ A L M A N A C H - 0 3 6
