Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

6. OLDAL 2001. Május 15., Kedd A GONDOS GAZDÁK A zsáktelepülés irányítója és fej­lesztője az önkormányzat. A polgármester: Járfás Sándor. Az alpolgármester: Tóth Antal. A képviselő-testület tagjai: Borbély Lajos, Csekk Csaba, Fúrián János és Gyurik Attila. A körjegyző: Bérdi József. A falu háziorvosa: dr. Hor­váth Tamás. A falugazdász: Porczió György, a falugondnok: Kovács Lajos. ______________■ Fa lugondnok a mindenes A megyében az elsők között hoz- | ták létre a falugondnoki szolgála­tot. Autóját kilencedik éve Kovács Lajos vezeü. A szolgálatba azért kapcsolódott be Fiad, hogy ezzel is segítse a megfelelő ellátási hát­térrel nem rendelkező község idős lakosságát.- A falu mindenese vagyok - mondta Kovács Lajos. - A Mazda kisbusszal reggel hétkor kezdődik a napom. Bonnyára viszem a fiadi és kisbári varrodai dolgozókat, utá­na a betegeket az orvosi rendelő­be, s mikor hazahoztam őket, me­gyek a vasútállomásra. Kiegészítő járatot bonyolítok le az utazóknak. Ezt követi az ebédkihordás, majd kiváltom a betegek gyógyszerét. Igény szerint gázt cserélek, tápot szállítok az állattartóknak, üzem­anyagot a kapálógépbe... Van olyan nap, hogy 250-300 kilomé­tert is vezetek. Ebben a munka­körben nincs szombat-vasárnap.- Szereti ezt a munkát?- Nagyon. Jó érzés, mikor elin­tézek valamit, elsősorban a rászo­ruló időseknek, akik megkérnek, hogy vegyek ezt-azt, ami nincs a faluban. Mindig megköszönik. Vi­szem a gyerekeket kirándulni, és színházba is. Zsáktelepülés ez, s nagyon rossz a közlekedés. Ezért a kisbárapáti állomásra érkező, ormán induló vonatokhoz is rend­szeresen jár a falugondnoki autó. Az önkormányzat idén több mint másfél millió forintot költ a szolgálat fenntartására. Érmek je­lentős részét a Szociális és Család- ügyi Minisztérium adja. ___ ■ Az oldalt írta: Krutek József Fotók: Eszes Andrea Az önkormányzat elkötelezettsége Jártás Sándor polgármester Három égető gond megoldása foglalkoztatja az önkormány­zatot. A tisztiorvosi szolgálat januártól bezáratta az orvosi rendelőt, a korábbi polgár- mester négymilliós kötele­zettséget vállalt az önkor­mányzat nevében, illetve több mint hat éve befejezet­len a többfunkciós faluház.- A képviselő-testület arra törek­szik, hogy anyagüag rendbe tegye a falut és fejlődési pályára állítsa - hangsúlyozta Járfás Sándor, a ta­valy novemberben megválasztott polgármester.- Mi a legsürgetőbb teendő?- Az orvosi rendelő korszerűsí­tését márciusban kezdtük, ez mintegy 600-700 ezer forintba ke­rül. Szociális blokkot építünk, új aljzatot kap a rendelő, s még ki kell csempéztetni. A munkákat közhasznúakkal és közalkalma­zottakkal végeztetjük. Szeret­nénk, ha júliusban már céljának FIAD PÉNZE megfelelne, hogy ne kell­jen naponta Kisbárapáti- ba szállítani a betegeket.- Van remény a faluház befejezésére?- Hatvanszázalékos készültségi fokon áll a többfunkciós faluház; ez is nagyon hiányzik. A megyei területfejlesztési tanács Céda-pályázatán 15 millió forintot igénye­lünk a befejezéséhez. Megfelelő támogatás ese­tén 2002-ben átadnánk. Elképzeléseink megvaló­sítását nehezíti, hogy ta­valy nyáron kiderült, hogy járulékos költségeivel együtt csaknem négymil­lió forint önkormányzati elkötelezettséget vállalt a korábbi polgármester.- Mekkora teher a falu­nak?- Ez még jövőre is havi 200 ezer forint nem várt kiadást jelent a községnek. A kötelezettségválla­lás jogszerűsége jelenleg rendőr­ségi vizsgálat alatt áll. Fontos volna a Petőfi utca burkolatának a felújítása és a temetőhöz veze­tő út szilárd burkolattal ellátása. Ezt is csak pályázati támogatás­sal tudnánk megépítem. Megfontoltan és takarékosan kell gazdálkodni - hangsúlyozta Járfás Sándor, ezért a legfonto­sabb a közös intézmények mű­ködőképességéhez való hozzá­járulás. Az elzártságból kitörést a falunak csak a kisbárapá­ti-gamási összekötő út megépíté­se hozna. Nagyobb esélyt adna, a lakosok dolgozhatnának a Bala­tonnál, mert Fiadon nagy gond a munkanélküliség.- Eredményként mit tudnak fel­mutatni?- Az utóbbi tíz évben 15-17 mil­lió forintos beruházást valósítot­tunk meg. Befejeződött a vezeté­kes ivóvízrendszer kiépítése, meg­kezdtük a faluház építését is. Fel­újítottuk a ravatalozót és a polgár- mesteri hivatalt, s 1998-ban épült egy játszótér. Sok még a tennivaló, de pénz nélkül nem megy. ■ Hat gyermeket nevelnek Hat gyermeket nevel Balogh György és élettársa, Szigetvári Katalin. Egy félig kész házban laknak, a falu szé­lén. Mintegy 90 ezer forintot kap­nak havonta, így a nyolctagú csa­ládnak minden fillért be kell oszta­nia. A legnagyobb gyerek, Gyurika negyedikes, Andris másodikba jár a kisbárapáti iskolába; Attila óvodás, szeptemberben lesz elsős.- A három kicsivel vagyok itt­hon: Richárd hat-, Katika négyéves, Alexandra másfél éves - mondta az anya, miközben a frissen mosott ruhát teregette. - Nehéz a helyze­tünk, hónap végén már a boltban is hitelre vásárolunk. Élelemre költ­jük a legtöbbet, ruházkodásra ke­vés jut. Bár kapom a gyest, a csalá­di pótlékot, a gyermekvédelmi tá­mogatást, az élettársam meg a szo­ciális segélyt, a ház befejezésére már nem futja. Balogh Györgyék öt éve kezd­tek építkezni szocpoltámogatás­sal. Rengeteget dolgoztak, hogy Szigetvári Katalin a három kicsivel: Katikával, Richarddal és Alexandrával beköltözhessenek a háromszoba­konyhás, fürdőszobás házba. A padlástér beépít- szerint így tavaly is lába kelt a csirkéknek, hető, de nincs még külső vakolat, mázolni kellene - A tetőtér beépítési tervét is elkészíttettük - az ajtót-ablakokat. Egyszer kértek segélyt, de a mondta az asszony. - Két szobával bővítenénk, mi- képviselő-testület elutasította. Baloghék nem tar- vei nőnek a gyerekek, ha kapnánk szociálpolitikai tanak baromfit, mivel kerítésük sincs. Az asszony támogatást... ______________________ _■ Fi ad Fiadot az 1332-37. évi pápai tizediegyzék az Ugali család birto­kaként említi. Az 1563-as törők kincstári adélajstromban azon­ban már csak egy háztartást írtak össze. Később újratelepítet­ték: egy 1772-es írás szerint magyarok, horvátok és sokácok lakták. 1824-ben a Magyary-Kossa család építtette a kúriát, ami később községháza lett. A környék erdőiben betyárok tanyáztak, közülük Juhász András volt a leghíresebb. Fiadnak egykor katolikus népiskolája volt, köz­igazgatásilag Kisbárapátihoz tartozott. AII. világháború után még a közeli Kéripusztát is lakták. A kisközségnek 1950-ben lett önálló tanácsa. A hatvanas évek közepéig közúton nem lehetett megközelíteni a falut, öt kilométerre volt a kisbárapáti vasútállomástól. A község 1990-ben nyerte vissza önállóságát a kisbárapáti körjegyzőséghez tartozik. Egy önkormányzati épület van: ebben van a polgármesteri hivatal, a könyvtár, az imaház. és itt korszerűsítik az orvosi rendelőt is. Tíz óvodása és 18 általános iskolása Kisbárapátiba jár, három tanuló pedig az igali kisegítő iskolába. Fiadon hat családban 35 cigány él, ez a la­kosság 18 százaléka. A falu 190 lakosának a 98 százaléka katolikus. Hat német család vásárolt a községben ingatlant, s két városi család vett hétvégi házat. Ötven liter tej naponta Két fejőstehenet, éves üsző- borját, két kisborjút tart és öt-hat hektár földet művel a 67 éves Vilics József. Mindig a mezőgazdaságban dolgo­zott, életét el sem tudja kép­zelni jószágok és föld nél­kül.- Öt fejőstehén és tíz bika volt az istállóban a nyolcva­nas évek elején - mondta. - Akkor még kifizetődő volt; megvették a tejet, exportra vitték a bikákat. Ma sem a tej nem kell, sem az állat. Vagy a felvásárlási ár alacsony, vagy el sem viszik. Csak azért tartom a két tehenet, mert nem szeretem a bolti tejet. A két tehéntől naponta 25-50 liter tejet fejek. Tejre a faluban alig van igény, így ami megmarad, a malacok­nak adom. Nyolc malacot tartok, s három hízót meg egy kocát. Vilics József hagyományos ta­karmányt ad a jószágnak: lucer­nát, szénát meg kukoricadarát. Tá­pot vagy csontlisztet soha; azt vall­ja, az nem egészséges. Nagy gond­ja, hogy az üszőt nem tudja elad­ni. Tizenöt-húsz éve még úgy ke­resték a kisborjakat is, mint a cuk­Vilics József: A tehén állandó törődést kíván rőt; most ennek sincs piaca. A het­venes évek elején még nyolcvan tehenet tartottak a faluban, ma raj­ta kívül csak egy gazdának van öt fejőstehene. Vilics József napi 10-12 órát dolgozik. Reggel ötkor kel, mert etetni kell a jószágot. S itt soha nincs szünnap. A munkát este nyolc után fejezi be. ■ Kétszáz birka a kéri majorban Tíz hektár meggyet telepített ősz­szel a kéri majorban az Ökorex- Bio Kft saját erőből, mezőgazda- sági támogatásból és a területfej­lesztési tanács pályázatán nyert pénzen. A telepítés értéke majd­nem tízmillió forint. Obreczán László, a kft ügyvezetője elmond­ta: az ültetvény a hároméves ápo­lási munkával együtt csaknem 18 millió forintos befektetés. A kéri majorban 150 hektár földet mű­velnek, fokozatosan veszik át a kisbárapáti szövetkezettől. Tavaly 25 hektáron termesztettek búzát, az idén már 85-90 hektárt művel­nek. Megvan hozzá a legfonto­sabb gépsoruk, s pótkocsit, fűka­szát és talajmarót is vásárolnak, így, önállóan művelik a területet a biotermelés szabályai szerint. Csak szerves trágyát használnak, és a biotermelésben engedélye­zett növényvédő szereket.- Újabb tíz hektár kajszibarac­kot is telepítünk a meggyes mellé - mondta az ügyvezető -, ehhez hatmillió forintra pályázunk. Ál­lami támogatással felújítjuk az ál­lattenyésztési telep régi épületeit is. Kétszáz anyajuhot állítunk be, kell a biotermesztéshez szüksé­ges trágya miatt. Most három dol­gozót foglalkoztat a társaság, s egy-két éven belül fölvesz még hatot-hetet. ■ Az oldal elkészítését a fiadi önkormányzat támogatta. Egykori iskolájában tanít- A tanításnak korábban csak azt az oldalát ismer­tem, hogy a pedagógus megtartotta az órát, osztá1 lyozta a diákokat - mondta Borbély Bernadett 21 éves főiskolai hallgató. Naponta ingázik Fiad és a kisbárapá­ti általános iskola között. Szeptemberben került ab­ba az intézménybe, ahol évekkel korábban maga is tanult. - Azóta tudom: ez a munka sokkal több annál. Itt a gyerekek ap­ró-cseprő gondjait is rendezni kell. A pedagógusi pálya nekem való, ezt többen is tanácsolták, mert szeretem a gyerekeket. Középiskolásként jo­gásznak készültem, de egy pont hí­ján lecsúsztam az egyetemről. Azóta beleszerettem a tanításba, s nem bántam meg, hogy ezt választottam. Tanári diplomát szeretnék szerezni magyar-matematika szakon. A pályakezdő napközis Íanító el­mondta: évkezdéskor vol­tak kisebb nehézségei; a fiadi és kisbári gyerekek jól ismerték, s nem úgy néz­tek rá, mint tanítóra. Azóta már megértették, hogy az iskolában Betti néni a taní­tónő.- Van-e sikerélménye?- Szerencsére sok van. Örülök, ha a gyengébb ta­nulónál is látom a fejlő­dést, magatartásának a javulását vagy, hogy megtanulta az olvasást, számolást. Hivatásom a tanítás. S az a legfontosabb, hogy a gyerekekkel megszerettessük a tanulást, ez meg­szabja egész életútját.- Mivel tölti a szabadidejét?- Legtöbbször tanulással. Ha ma­rad pár óra az éjszakából, verset, no­vellát olvasok vagy kisregényeket írok. Hétvégeken pedig a gyerekek­kel lemegyek játszani a focipályára. Nekem ez a kikapcsolódás. ______■ Tí z hónap nyugalom Hat éve vették a régi házat Sípos Zoltánék, s igényeik szerint átalakították. Azért, hogy idős korukra legyen egy nyugodt hely, ahová visszahúzódhatnak a városi forgatagból.- Erre itt találtunk lehetőséget, s meg is valósítottuk - mondta a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult, 59 éves Sípos Zoltán. - Mintegy kétmillió forintért, sok munkával korszerűsítettük a házat, parkosítottuk az udvart. Van konyhakertünk is, és meg­termeljük a zöldségfélét. Nyug­díj-kiegészítésre még gyógynö­vényeket is termesztünk: orvo­si zsályát, levendulát és mogyo­rót. Sípos Zoltán és felesége egy tízemeletes panelházból költö­zött a szép környékű faluba. Azt mondták, itt nyugodtan pi­henhetnek. Tíz hónapot tölte­nek Fiadon, s csak télre men­nek föl dunaújvárosi lakásuk­ba.- A falu lakosai befogadtak, és úgy látjuk, tisztelnek ben­nünket - mondta Sípos Zoltán. - Igyekeztünk olyan környeze­tet kialakítani, ami minta lehet nekik. Örülünk, mert a szom­szédok is parkosítanak, csino­sítják a házuk környékét.- Nagyon szeretek itt lakni, mert szép a környezet, csend van és nyugalom - fűzte hozzá a felesége. - Élni azonban elég nehéz, mert sok minden nincs meg a boltban, amire szüksé­gem volna. Az orvosi rendelő sem felelt meg az előírások­nak, ezért másik faluba kell or­voshoz menni. Nekünk ez szo­katlan. A szomszédokkal egyébként nagyon jól megva­gyunk __________________ Sípos Zoltán és felesége mindig talál munkát A L M A N A C H - 0 5 2_______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents