Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-14 / 111. szám
6. OLDAL 2001. Május 14., Hétfő Közelebb hoznák a Balatont A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat A polgármester: dr. Berényi Sándor. Alpolgármester: Berta József. A képviselő-testület tagjai: Androsics Árpád, Bognár István, Papp István, Segesdi István, Sziliczi László, Szvoboda Gyula. A jegyző: Károlyné Csobod Hajnalka. Az általános iskola igazgatója: Harangozó Sándor. A háziorvos: dr Grexa Izabella Zsuzsanna. A plébános: Sass Rudolf, m Híres szülöttek ___ Ko vács Ferenc állatorvos, akadémikus 1921. november 28-án született Somogyszentpálon. Két ciklusban volt rektora az Állatorvos-tudományi Egyetemnek. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ugyanebben az évben Állami Díjjal tüntették ki. Több rangos szakmai elismerés birtokosa és tankönyv szerzője. Polgár László operaénekes. 1947. január 1-jén született Somogyszentpálon. 1972-73-ban az Operaház ösztöndíjasa, majd magánénekese. 1991-től a zürichi opera tagja. Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes művész. Több nemzetközi énekverseny győztese. Szabady Jenő gépészmérnök 1891-ben született Somogyszentpálon. 1921-ben találmányának köszönhetően kezdték meg a préselt szigetelőanyagok gyártását. Jelentős szerepe volt a hazai szigetelőszabványok kialakításában. 1971-ben munkásságának elismeréseként Bláthy- díjjal tüntették ki. _ ■ SOMOGYSZENTPÁL KORFÁJA lakos Svájcban, Németországban, Izraelben és Japánban is tudják, hol van Somogyszentpál. Eddig ezekből az országokból érdeklődtek a somogyi falu iránt. A külföldiek kíváncsiságát az a projekt keltette fel, ami a szentpáli termálvíz hasznosítására született. Gyógy- és sportcentrum, élményfürdők és szállodák szerepelnek a hosszú távú elképzelések között.- Egyedül ezekkel a tervekkel lehet jövője Somogyszentpálnak - mondta dr. Berényi Sándor, a falu polgármestere. - A település vonzerejét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a lakóingatlanok egy- harmada már külföldiek kezében van. Azért jönnek, mert nyugalom van, mert gyönyörű a környék és közel van a Balaton. Mi is Dr. Berényi Sándor polgármester ezekre az előnyökre építettük fel azt az idegenforgalmi programot, amit a gyógyvíz jól kiegészít. Az is a turisztikai vonzerőt növeli, hogy a környék erdői, halastavai igen gazdagok. Ezen a területen mindig is komoly hagyománya volt a halászatnak és a vadászatnak is.- Ezt sokan tervezik Somogybán. Somogyszentpál milyen pluszelőnyökkel rendelkezik?- Szakemberek elkészítették a szükséges dokumentációt és terveket, pontosan tudjuk tehát, mit akarunk. Ezenkívül pedig az elmúlt évek alatt készültünk is erre. Minden infrastruktúra kiépült a településen. A terveink közül már csak egy vár megvalósításra: két kilométer aszfaltos utat kellene elkészíteni ahhoz, hogy a Balatonfeny- ves-Somogy- szentpál távolságot 15 kilométerrel le lehessen rövidíteni. Akkor a Balaton- part mindössze hét kilométerrel elérhető lenne.- Mi az, ami nehezíti a munkát?- A cigány lakosok aránya. A falu lakóinak közel negyven százaléka roma. Amennyiben ők rendezett körülmények között élnének, dolgoznának, nem akadályoznák a település fejlődését, de a jelenlegi körülmények között igen. Minden befektetőt elriaszt, ahogyan élnek. Próbálunk segíteni, de még ezt nem könnyítik meg nekünk. _______________■ Rá tétes minta nélkül AZ OLDALT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Kovács Józsefné nagyszüleit a múlt század elején telepítették Magyarországra. Teri néni ma is beszél tótul, de nem csak így őrzi az ősök emlékezetét. A falu egyik leghíresebb hímzőasszonya és talán az utolsó azok közül, akik minta nélkül tudtak rátétest készíteni.- 17 éves voltam amikor megtanultam a hímzést - mondta Kovács Józsefné. - A rátétes hímzésnek az a lényege, hogy vékony kasmír anyagból mintákat, virág és állatmotívumokat,, leveleket, indákat, katykaringókat vágtunk ki előrajzolás nélkül és ezt varrtuk rá az alátétre, apró öltésekkel. A legelső rátéteseket magamtól csinálgattam, ahogy az öregektől láttam. Amikor én még fiatal voltam, sokan értettük. Cserélgettük a mintákat. Rengeteg féle volt akkoriban. Aztán amikor már asszony voltam, minta se kellett, annyira belejöttem. Nekiálltam, aztán kivágtam magamtól a mintát. A legtöbbet nem is magamnak varrtam meg, hanem másoknak. Télen a legA szentpáli hímzés Kovács Józsefné az egyik utolsó hímzőasszony Somogyszentpálon többet, de nyáron is hímeztem, ha volt egy kis időm. A legtöbben ajándékba vitték. Esküvőre, orvosnak. Még van a munkámFormakincse a takácsmesterség formavilágából és a fehérhímzésből alakult ki. Háromféle hímzésfajtája ismert: a rátétes, a boszorkányos és a vézás. A rátétes, amely mindig két színből készült és a legnehezebbnek számított. A boszorkányos hímzés az öltés technikájáról kapta a nevét. A motívumai elszórtak és sokszínűek, a varrások teljesen kitöltik a házivászon-alapanyagot. A vézás technika a legősibb, mellyel egykor díszlepedőket, szövött párnákat, ingujjakat díszítettek. Színei a piros és kék, piros és fekete. keresztelőre, Debrecenbe is ból.- Van aki örökölte a kézügyességét és tovább viszi a hagyományt?- Sajnos nincs. A faluban most van egy-két fiatalasszony aki most próbálkozik, de a családban sajnos senki. Elmúltam 82, már én sem varrók. A papának is meg magamnak is megcsináltam már a halottas párnámat, azok voltak az utolsó munkáim. ■ Somogyszentpál Tótszentpál és Varjaskér 1929-ben Somogyszentpál néven egyesült. Külön életük első írásos bizonyítéka a 14. századból származik. A pápai tizedjegyzékben Ecclesia a Santo Paulo-ról és Ker-röl tesz említést. A tárgyi emlékek azonban azt bizonyítják, mindkét településen már a honfoglalást megelőzd időkben lehetett élet. Varjaskér a tőrük idők alatt teljesen elpusztult. Lakói az egykori falutól nyugatra, északnyugatra építettek új lalut maguknak. A XVIII. században Tótszentpál az Esterházy-hitbizomány tulajdonába került, Varjaskér pedig a Hunyady grófok birtoka lett. Ebben az időben telepítettek délszlávokat a környékre, hogy a Nagyberek lecsapolásában segédkezzenek. A két világháború között a községben pezsgett az élet. Két iskolája, három egyesülete mellett községi hitelszövetkezet és Hangya is működött. AII. világháború jelentős pusztítást végzett a faluban. A pusztulás és az újjáépítés sok régi parasztházat eltüntetett, néhány azonban megmaradt a népi építészet remekeiből. A vályogfalú, nádtetős, pitvaros és tisztaszobás épületek jó része németek és olaszok tulajdonában van. A település 305 házából 80-nak külföldi a tulajdonosa. A falu állandó lakóinak száma: 845 lő. Helyiekre épít a munkaadó Eddig az asszonyoknak adót munkát a cég, most már a férfikézre is szükségük lesz A Teku Bt hét évvel ezelőtt települt Somogyszentpálra. Akkor 14 embernek adtak munkát. Ma a település legnagyobb foglalkoztatója a német társaság. 94 dolgozójuknak fele helybeli.- Biztonsági gyermekülésekhez és kerékpárülésekre gyártunk üléshuzatot - mondta Juhász Mihály termelésvezető. - Ezenkívül légi járművek belső szigeteléséhez készülnek szigetelőanyagok Somogyszentpálon. A németországi cég évtizedek óta ipari és kereskedelmi tevékenységet folytat. A faluban a varroda volt az első befektetés. Az itt kialakult tapasztalatok alapján hoztuk létre már újabb helyen, a szigetelőanyaggyártó részlegünket. Cégünk 1994. óta folyamatosan fejlesztette termelési kapacitásait és folyamatosan javítja a munkakörülményeket. Munkagépeinket folyamatosan korszerűbbre cseréltük és bővítjük a lehetőségeinket is. A cég újabb munkacsarnokkal bővítette kapacitását, ahol elsősorban férfi-munkaerőre lesz majd szüksége. A tervek szerint újabb 20 embernek adnak mun- kát még az idén. ___________■ Vá r állott a vizek közt A faluhoz közel, a vizek között, a Fehérvízi ősláp és a nekotai szity- tyós mellett található a gráci domb, aminek külön története van a falu életén belül. A mintegy 40 méteres átmérőjű négyzet egy-másfél méterrel áll a felszín felett, pedig már jócskán pusztíthatott rajta az idő. Az 1960-as évek elején próbálkoztak itt feltárásokkal: terméskő alapfalat, téglát, mészkövet, edénytöredékeket, sőt vasszöget is találtak. A szájhagyomány - igazán hiteles bizonyíték nélkül - István korára teszi a vár születését. Ami mégis valóságalapot teremt: az egyik településrész neve: Varjaskér. István Koppány leverése után több törzsből, így a Kérből is állított őrizőket Somogyvár környékére: a délkeletre tartó berki út Somogyvárra vitt vagy vihetett. Néhány évtizede még léteztek a cölöpök a varjaskéri határban, amelyek lepallózva a korábbi helyén álló Kér központját kötötték össze a várral, de erről ugyancsak a szájhagyományból tudunk. Az igazság tudója egyedül a Berek. ■ Az oldal elkészítését támogatta: a somogyszentpáli önkormányzat Debrecenből kéne jönni A faluban 80 házat vásároltak meg az elmúlt években a külföldiek. A település nyugalma azonban a hazai ingatlanvásárlókat is vonzza. Bodó Attila Debrecenből talált rá a somogyi falura. 17 évvel ezelőtt vadászni érkezett Somogyszentpálra. Később már nem csak a trófeák miatt jött, hanem azért, mert jól érezte magát és a ba- Bodóék Debrecen zaja helyett választották a szentpáli nyugalmat rátok miatt, akikre itt talált rá.- Itt nincs zaj, percek alatt a természetben van az ember és az is fontos, hogy nagyon rendes embereket találtam itt - mondta Bodó Attila. - Évek óta keresgettem, amíg rátaláltam erre a házra. Polgármester úr segítségét kértem abban, hogy a környékre leginkább jellemző építészeti stílusban tudjuk átalakítani. Úgy tervezem, hogy a jövő hónapban költözünk.- Nyaralónak készül a ház?- Nem, ide szeretnénk költözni. Idén nyugdíjba megyek. A feleségem somogyi lány volt, ő is vágyik vissza, ezért úgy döntöttünk, ideköltözünk. Tavasztól késő őszig szentpáli lakosok leszünk, a telet pedig a gyerekeink közelében töltjük. Az egész család örült az elhatározásnak. Mindenki más miatt, de szereti ezt a vidéket. Sőt, a barátaim közül is egyre többen érdeklődnek Szentpál iránt. Egy megbízást éppen ma kaptam, hogy keressek eladó birtokot az egyik kollégámnak. Ők is követnék a példánkat. ■ Nagy a kispadok forgalma Egy kis tereferére gyakran összejönnek az asszonyok A somogyszentpáli öregek kedves időtöltése a terefere. Mindennap kiülnek a padra, hogy kibeszéljék a legérdekesebb helyi híreket.-Mi ma a legérdekesebb hír?- A mai újságban olvastuk, hogy Csisztával meg Fonyóddal közösen épülhetne fürdő Somogyszentpálon t mondta Posza Józsefné. - Ezt tárgyaltuk ki éppen. Maguk honnan jöttek?- A Somogyi Hírlaptól.- Benne leszünk az újságban?- Ha nem bánják...^- Dehogy bánjuk. Én már szerepeltem benne egyszer. Kétéves voltam. 1927-ben, amikor járdát építettek itt a faluban. Édesanyám meg odaültetett a fényképre. Azóta megvan az az újság. Ha a mostaniban benne leszünk, azt már biztos nem hajtogatjuk ennyi ideig.- Őrülnének, ha lenne fürdő?- Örülnénk hát. Még jobban jönnének a külföldiek, mint most.- Nem baj, hogy ideköltöznek?- Inkább örülünk - mondta Hoss Józsefné. - Nekem nincs egy magyar szomszédom sem, de nem is baj. Rendben tartják a birtokukat, így a miénk is többet ér, mint ha összedőlne a szomszéd ház.- Annak idején mi is idegenek voltunk - mondta Posza Józsefné. - Most már nem tótok vagyunk, hanem magyarok. Ha nem jönnek a külföldiek, kiürül a falu. Öregek va~ gyünk, de azt bánnánk... _______■ _______ALMANACH - 194
