Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

6. OLDAL 2001. Május 3., Csütörtök ' ;H HI A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Nagy Tibor. Az alpolgármester: Gazdag Imre. A képviselő-testület tagjai: Angyal Attila, Borovics Gábor- né, Czéh László, Radák István. A körjegyző: Gazdag Tibomé. A plébános: Kovács Jenő. _m Tények, számok Bakházáról Bakházán 82 házban 256-an él­nek. Öt házban hat cigánycsalád lakik, összesen 27-en. A falu évek óta fiatalodik: a születések száma minden évben több, mint a halálozás. Jelenleg 16 kis óvo­dás és 26 iskolás jár a háromfai közös gyermekintézményekbe. Kiegészítő családi pótlékot hat­vanhárom gyermek után fizet az önkormányzat, s a község­ben tizenhat munkanélküli lakost tartanak számon. A falu belterületén 30 üres te­lek van (valaha ott is állt lakóépület). A házak nagy része 30-40 éves; két éve nem építet­tek újat, de négy-öt régi épületet most .tataroznak. Eladó ház nincs a faluban, ha mégis akad, azonnal elkel. Három éve vihar pusztított Bakházán. Ledöntötte az önkor­mányzati hivatal mellett álló ha­talmas fenyőfát, s több tetőről lesodorta a cserepet. Két éve a belvíz okozott károkat: kiöntött a Rinya, és a sportpályán is állt a víz. Másfél éve volt utoljára tűz a faluban, gyújtogatás következ­tében leégett egy lakóház. A lakosok 21 autója közül 8 Wartburg, 6 Trabant, 2 Lada, a többi Suzuki, Polski, Toyota. Mintegy félszáz lakásban van telefon, internetet csak egy csa­lád használ. Az önkormányzat- nak nincs számítógépe. ■ Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba ■ Az oldal elkészítését a bakházai önkormányzat és a Nagyatád Szövetkezet támogatta. A legnagyobb érték: a nyugalom Tizenegyedik éve kóstolgatja az önállóságot Bakháza, csaknem 30 évnyi társközségi lét után. A kényszerházasság megszűnt, s azóta a háromfa­iakkal csak a körjegyzőség, az iskola és az óvoda fenntar­tása a közös, minden másban egyedül dönt sorsáról a falu. A függetlenség sokat hozott a tele­pülésnek - vallja Nagy Tibor pol­gármester, de most már az is lát­szik: egyedül nem megy. Csak ak­kor számíthatnak fejlődésre a bak­háziak, ha nemcsak a legközelebbi szomszéddal, hanem a térség tele­püléseivel is összefognak. BAKHÁZA PÉNZE fejlesztés: 0,8 mFt- Mire jutott a falu tíz esztendő alatt?- Bakháza olyan fa­lu volt, ahol még kocs­ma sem volt; sok olyan apró dolog hiányzott, ami máshol a minden­napi élet természetes velejárója. Az első, amiért összefogtunk, a gázcseretelep megépí­tése volt. A valamikori kastélyhoz tartozó épületben 1973-ig mű­ködött iskola, aztán ez is Háromfára került. Az épület felújítását is Nagy Tibor polgármester csak a rendszerváltás után sikerült elvégezni. Itt kapott helyet a kultúrház, a könyvtár, az orvosi rendelő, és a kis lomtárból kialakított polgármesteri hivatal is. Még az omladozó, denevérek lakta pincét is hasznosítottuk: eb­ből lett a falu egyetlen kocsmája. Teljesen saját erőből, a lakosság összefogásával és egymillió forint ráfordításával építettünk egy kilo­méternyi járdát. Pályázati segít­séggel sikerült elkészítenünk a sportpályát és a falu egyetlen köz­téri alkotását, a II. világháborús emlékművet. Leg­utóbb falugondnoki szolgálattal gyarapo­dott a falu, s hamaro­san elkészül Bakháza régóta vágyott saját temploma is.- Mit szeretnének megvalósítani a kö­zeljövőben?- Bakháza legna­gyobb hátránya, hogy zsáktelepülés vagyunk, s így min­ket minden elkerül. Ez a háborítatlan nyugalom azonban a falunak olyan értéke, ami miatt jó itt lakni, és ezen nem szeretnénk változtatni. Bár közel vagyunk Nagyatádhoz, mégsem számíthatunk arra, hogy új munka­helyeket létesítsenek nálunk. Vál­lalkozó, iparos ma sincs a faluban, a falu népe málna- és uborkater­mesztéssel igyekszik kiegészíteni jövedelmét. Eddig a téli tüzelőt a környék erdőiből vettük, ám hama­rosan ez is megváltozik. Szükség lesz a vezetékes gázra, s a legna­gyobb vágyunk, hogy ezt megvaló­sítsuk. ■ Óvodások ezüstmetál kedvence Amint kinyílik a kilencszemélyes ezüstmetál kisbusz ajtaja, azon nyomban birtokukba veszik a legkisebbek. így megy ez reggel és este is, naponta négyszer, ami­kor a háromfai óvodába szállítja Bódis Zsolt falugondnok a 16 bak­házai kisgyereket. Az utaztatás­sal a szülők is elégedettek. Koráb­ban jóval körülményesebben, a menetrend szerinti autóbusszal vagy egyénileg jutottak el a szom­széd faluba.- Kétszer kell fordulni a kicsik­kel, mert egyszerre nem férnek be a-buszba - mondta Bódis Zsolt, aki fél éve látja el a falu- gondnoki tisztséget. A szolgálat létrehozásához és a mindenes kisbusz vételéhez kétszer is neki­rugaszkodott az önkormányzat, mire tavaly a Családügyi Minisz­térium 2,8 millió forintos és a riie- gyei területfejlesztési tanács 1 millió 170 ezer forint tá­mogatásával megvalósít­hatták a falu régi vágyát.- Az óvodásokon kí­vül szükség szerint or­vosi vizsgálatra, ügyinté­zésre vagy nagyobb be­vásárlásra is hordom a lakosokat, de ezzel jár­nak Nagyatádra a focis­ták és a tekézők is - mondta a falugondnok.- Ki is bérelhetik az au­tót sofőrrel együtt, s kér­ték már el esküvőre, egyszer meg egy kapos­vári nagybevásárlásra is. A közkedvelt jármű­nek hamarosan méltó és állandó pihenőhelyet is kialakítanak. Faluga­rázst építenek a napok­ban az önkormányzati hivatal mellett. _■ Bódis Zsolt falugondnok az egyik óvodással Az asszonyok a legjobb vásárlók Egyetlen bolt van Bakházán, de egybehangzó a vélemény: itt min­dent megvehetnek, amire szüksé­gük van. Naponta friss a kenyér, a tejtermék, s hetente jön hús, pénte­kenként friss cukrászsütemény.- Öt percig sem vagyok egye­dül, szinte folyton jönnek a vevők reggel héttől délután négyig, pe­dig még ebédszünetet sem tar­tunk. S kívánságukra szombaton is nyitva a bolt - mondta Kiss Mik­lósáé eladó. A kis üzletben italki­mérés is van, az asztalnál hosz- szabb ideig is elüldögélnek a vevők.- Majdnem mindennap jövök ide valamiért, ami otthon hiányzik - mondta Vadicskó Magdolna. - Most a búzadara fogyott ki, de a gyere­keimnek is viszek egy kis csemegét.- Napi bevásárláskor alkal­manként átlagosan 7-800 forintot hagynak itt a vevők. Iskola után meg a szünetekben a gyerekek is bejönnek; nyalókát, rágógumit, apróságokat vesznek. A nagyobb ünnepekre, ajándékozásra leg­többször a pezsgő meg a bonbon fogy. Az asszonyok a legjobb vá­sárlók, a férfiak legföljebb egy po­hár italra térnek be - sorolta Kissné a vásárlói szokásokat. - S itt persze mindenféle szóba ke­rül, mindig jólesik egy kis beszél­getés. Csak ritkán fordul elő han­gosabb szóváltás. Szeretek itt dol­gozni, s ha egy nap nem jövök, már hiányzik a falu. S úgy érzem, így van ez fordítva is. _______ ■ Bak háza A község IS kilométerre fekszik Nagyatádtól délre a Rinya-patak melletti homokháton. Bakháza külterületén a Nagyatád Szövetkezet és Sefag Rt erdészete gazdálkodik. A települést 1438-ban említi először írásos emlék. A török hódoltság ideién elnéptelenedett a falu, majd többször is újratelepítették. Rövid önállóság után 1963-ban Három­fával közös tanácsi rendszerbe vonták, a saját önkormány­zata csak 1990-ben alakult meg. Ma Is közös Háromfával a körjegyzőség, s hozzájárul az általános Iskola és az óvoda fenntartásához. A két település közúton öt kilométerre van egymástól, rágen azonban a Rinya nagyatádi és a taranyi ágán át út és két híd is segítette a lakosság közlekedését, s így csak két kilométer volt a távolság. Bakháza lakosainak a száma 256. közülük 27-en vallják magukat cigánynak. A család kedvence Munkagépe, traktora senkinek sincs a falu­ban, lóból azonban van tizenöt is. Legtöb­ben kerti munkáknál igénylik az erejét, sze­kérbe fogják, de akad, aki nyerget is rak a ne­mes állatokra. Csibi Attiláék udvarán is le­gelészik egy fiatal ló, ez még nem szokta meg a kocsi húzását. A család kedvencét cu­korral csalogatja ma­gához a háziasszony.- Hat éve költöztünk ide a férjemmel s a kis­lányunkkal. Olcsóbb itt a ház, mint a városban, és gazdálkodunk is - mondta Csibi Attiláné. - Nem bántuk meg, hogy kiköltöztünk ide, s ha­mar befogadtak a falu­beliek is. Nem lett köny- Csibi Attiláné cukorral kedveskedik a család kedvencének nyebb az életünk, mert munkalehetőség végett most is Közben gazdálkodunk a kertben, s jobb a város. A párom a konzerv- megtermeljük, ami kell a ház körül, gyárban dolgozik, én meg nemso- Már teremnek a gyümölcsfák kára a cémagyárba fogok bejárni, is, amiket néhány éve ültetlek. ■ Ajándékok gyermeknapra Lakosságot összefogó, bejegyzett civil szervezet nincs Bakházán, ám ha valamit is tenni kell a falu­ért, minden elkészül csapatmun­kában. A magukat szülői munkaközös­ségnek nevező lelkes társaság épített már játszóteret, kosárpa- lánkot, rendezett bá­lokat, családi kirán­dulásokat szervez, és minden évben megajándékozza a falut egy gyermekna­pi rendezvénnyel.- Tizenhét gyer­mekes családból áll az önkéntes szülői közösség. Akad A családonként beadott száz forinttal indultak hat éve, s az el­ső farsangi bállal kezdték gyűjte­ni a közös tőkét, amit most taka­rékkönyvben őriz­nek. S ma 50-60 ezer forintból gaz­dálkodik a kis kö­zösség; a pénzt egy- egy rendezvény be­vételével és a gyere­kenként fizetett kis tagsági díjjal gyara­pítják. Ebből jut évente a gyerekek ünnepeire és aján­dékaira, buszos ki­rándulásokra, egy­más segítésére. Bak­házán régóta nincs olyan is, aki eleinte Józsa Ferencné az egyik szervező már se óvoda, se is- gyermekként, most kóla, mégsem népte­pedig már anyukaként tartozik lenedik el a falu. Sok a fiatal, és hozzánk - mondta Józsa Ferenc- sok gyerek születik, jelenleg a fa­né, aki nagy gonddal a szülői csa- lu minden negyedik lakosa 14 pat pénzügyeit kezeli. - Az a lég- évesnél fiatalabb. S hogy sokáig fontosabb, hogy együtt legyünk a szükség lesz még a szülők össze- gyerekekkel, s megszervezzük fogására, igen jól látszik abból is, nekik a rendezvényeket, és tar- hogy már útban van három újabb tozzanak valahová a felnőttek is. kis jövevény... ____________■ Te mplomot emeltek hittel Talán nem is maradt fenn a középkorból olyan tele­pülés, ahol nem emelt templomot a közösséget meg­tartó hit. Bakházának azonban sohasem volt temp­loma, éppen ezért különös jelentősége van annak a kis kápolnának, amit adakozásból, összefogással most épít a falu népe. Két éve tették meg az első lépést, amikor egy Ame­rikából hazatelepült idős házaspár, Horváth József meg a felesége hárommillió forintot hagyott az egy­házra meg az önkormányzatig, hogy imaházat emel­jenek. Kovács Jenő, a falu plébánosa nemcsak a bak­házai hívekre számított, akik mintegy 313 ezer forin­tot gyűjtöttek a templomépítésre, hanem sikerült megnyernie az egyház és paptársai támogatását is, így mintegy négymillió forintra növelte az összeget. Bagó László - a faluból elszármazott nagyatádi vállal­kozó - a tervezésben és a kedvezményes kivitelezés­ben segített, az önkormányzat pedig pénz híján köz­munkásaival vett részt az egy éve kezdett építkezés­ben. Most végzik az utolsó simításokat a 60 négyzet- méter alapterületű kápolnán. Alapozásában, a falak felhúzásában és minden nagyobb munkában részt vett a falu hívő és nem hívő lakossága is. A hagyomá­nyos bakházi búcsút Szentháromság vasárnapján tartják; az idei ünnep azonban különleges lesz. Júni- us 10-én szentelik fel a falu első templomát. __■ Az önkormányzat a közmunkásaival segítette a templom építését Éremre pályázik a csapat Még ki sem nőtt a fű az új sport­pályán, amikor összeállt a falu el­ső focicsapata. Mert kell egy csa­pat - vallja Gazdag Imre, aki ki­lencedik éve elnöke a bakházi futballklubnak. Mára nemcsak a férfiak, hanem az asz- szonyok és a gyerekek kedvenc programjává váltak a focimeccsek.- Nem telik el egyet­len nap sem, hogy ne gondoljak a focira - ál­lítja a klubvezető. Nem könnyű összehoz­ni egy ütőképes csapa­tot, különösen ilyen kis faluban, ahol még az edzést is körülményes összehan­golni az esedékes kerti munkák vagy családi teendők miatt. Valahogy mégis sikerül, mert rendre szép eredményeket ér el a körzeti I. bajnokságban játszó, 17 férfiúból álló lelkes társaság. Leg­nagyobb sikerként az örök rivális háromfai csapat ellen aratott 6:2- es győzelmet emlegetik, s az őszi idényben is csak egyszer kaptak ki. Az önkormányzat támogatása mellett leginkább a lelkesedés tartja össze a környék legkisebb és szinte legsikeresebb futballcsapatát, amely­nek otthoni mérkőzé­seire rendszerint az egész falu kivonul szurkolni.- Az az álmunk, hogy felsőbb osztály­ban játsszunk és hogy legyen ifjúsági csapa­tunk is, mint régen. Er­re azonban még várni kell egy-két évet, hogy felnőjön a falu fiatalsága - beszélt nem tit­kolt vágyairól Gazdag Imre. - Baj­nokságot szeretnénk nyerni az idén vagy legalább érmes helyen végezni. Ehhez azonban a hátra­levő hét meccsből hatot meg is kell nyerni. _________________■ El varázsolták a színes ceruzák Gyerekkori keserű emléke Szabó Lászlónak, hogy pajtásai színes ceruzával rajzoltak, de neki egyet sem tudtak venni a szülei. S máig él benne a vágy színes képek iránt.- Kedvtelésből kezdtem feste­ni, miután kitanultam a kerámia­festő szakmát. Magam jöttem rá mindenre. Aztán' megnősültem, építkezni kezdtünk; falra akasztot­tam a képeket. Egyszer egy német vadásznak megtetszett az egyik. Első vásznán a bakházai tornyot örökítette meg. Mostanra pedig több száz erdei tájképe, csendélete van. Ezeket főleg Németországba, Ausztriába viszik a vevők.- A legnagyobb dicséret az volt, mikor a barcsi nemzetközi alkotótábor katalógusának cím­lapjára került a képem - mondta. - A legbüszkébb akkor lennék, ha a gyerekeim többre vinnék, mint én. Két lányom és a kisfiam nagyon szeret rajzolni. _______■ A L M A N A C H - 0 0 5

Next

/
Thumbnails
Contents