Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-03 / 102. szám
6. OLDAL 2001. Május 3., Csütörtök ' ;H HI A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Nagy Tibor. Az alpolgármester: Gazdag Imre. A képviselő-testület tagjai: Angyal Attila, Borovics Gábor- né, Czéh László, Radák István. A körjegyző: Gazdag Tibomé. A plébános: Kovács Jenő. _m Tények, számok Bakházáról Bakházán 82 házban 256-an élnek. Öt házban hat cigánycsalád lakik, összesen 27-en. A falu évek óta fiatalodik: a születések száma minden évben több, mint a halálozás. Jelenleg 16 kis óvodás és 26 iskolás jár a háromfai közös gyermekintézményekbe. Kiegészítő családi pótlékot hatvanhárom gyermek után fizet az önkormányzat, s a községben tizenhat munkanélküli lakost tartanak számon. A falu belterületén 30 üres telek van (valaha ott is állt lakóépület). A házak nagy része 30-40 éves; két éve nem építettek újat, de négy-öt régi épületet most .tataroznak. Eladó ház nincs a faluban, ha mégis akad, azonnal elkel. Három éve vihar pusztított Bakházán. Ledöntötte az önkormányzati hivatal mellett álló hatalmas fenyőfát, s több tetőről lesodorta a cserepet. Két éve a belvíz okozott károkat: kiöntött a Rinya, és a sportpályán is állt a víz. Másfél éve volt utoljára tűz a faluban, gyújtogatás következtében leégett egy lakóház. A lakosok 21 autója közül 8 Wartburg, 6 Trabant, 2 Lada, a többi Suzuki, Polski, Toyota. Mintegy félszáz lakásban van telefon, internetet csak egy család használ. Az önkormányzat- nak nincs számítógépe. ■ Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba ■ Az oldal elkészítését a bakházai önkormányzat és a Nagyatád Szövetkezet támogatta. A legnagyobb érték: a nyugalom Tizenegyedik éve kóstolgatja az önállóságot Bakháza, csaknem 30 évnyi társközségi lét után. A kényszerházasság megszűnt, s azóta a háromfaiakkal csak a körjegyzőség, az iskola és az óvoda fenntartása a közös, minden másban egyedül dönt sorsáról a falu. A függetlenség sokat hozott a településnek - vallja Nagy Tibor polgármester, de most már az is látszik: egyedül nem megy. Csak akkor számíthatnak fejlődésre a bakháziak, ha nemcsak a legközelebbi szomszéddal, hanem a térség településeivel is összefognak. BAKHÁZA PÉNZE fejlesztés: 0,8 mFt- Mire jutott a falu tíz esztendő alatt?- Bakháza olyan falu volt, ahol még kocsma sem volt; sok olyan apró dolog hiányzott, ami máshol a mindennapi élet természetes velejárója. Az első, amiért összefogtunk, a gázcseretelep megépítése volt. A valamikori kastélyhoz tartozó épületben 1973-ig működött iskola, aztán ez is Háromfára került. Az épület felújítását is Nagy Tibor polgármester csak a rendszerváltás után sikerült elvégezni. Itt kapott helyet a kultúrház, a könyvtár, az orvosi rendelő, és a kis lomtárból kialakított polgármesteri hivatal is. Még az omladozó, denevérek lakta pincét is hasznosítottuk: ebből lett a falu egyetlen kocsmája. Teljesen saját erőből, a lakosság összefogásával és egymillió forint ráfordításával építettünk egy kilométernyi járdát. Pályázati segítséggel sikerült elkészítenünk a sportpályát és a falu egyetlen köztéri alkotását, a II. világháborús emlékművet. Legutóbb falugondnoki szolgálattal gyarapodott a falu, s hamarosan elkészül Bakháza régóta vágyott saját temploma is.- Mit szeretnének megvalósítani a közeljövőben?- Bakháza legnagyobb hátránya, hogy zsáktelepülés vagyunk, s így minket minden elkerül. Ez a háborítatlan nyugalom azonban a falunak olyan értéke, ami miatt jó itt lakni, és ezen nem szeretnénk változtatni. Bár közel vagyunk Nagyatádhoz, mégsem számíthatunk arra, hogy új munkahelyeket létesítsenek nálunk. Vállalkozó, iparos ma sincs a faluban, a falu népe málna- és uborkatermesztéssel igyekszik kiegészíteni jövedelmét. Eddig a téli tüzelőt a környék erdőiből vettük, ám hamarosan ez is megváltozik. Szükség lesz a vezetékes gázra, s a legnagyobb vágyunk, hogy ezt megvalósítsuk. ■ Óvodások ezüstmetál kedvence Amint kinyílik a kilencszemélyes ezüstmetál kisbusz ajtaja, azon nyomban birtokukba veszik a legkisebbek. így megy ez reggel és este is, naponta négyszer, amikor a háromfai óvodába szállítja Bódis Zsolt falugondnok a 16 bakházai kisgyereket. Az utaztatással a szülők is elégedettek. Korábban jóval körülményesebben, a menetrend szerinti autóbusszal vagy egyénileg jutottak el a szomszéd faluba.- Kétszer kell fordulni a kicsikkel, mert egyszerre nem férnek be a-buszba - mondta Bódis Zsolt, aki fél éve látja el a falu- gondnoki tisztséget. A szolgálat létrehozásához és a mindenes kisbusz vételéhez kétszer is nekirugaszkodott az önkormányzat, mire tavaly a Családügyi Minisztérium 2,8 millió forintos és a riie- gyei területfejlesztési tanács 1 millió 170 ezer forint támogatásával megvalósíthatták a falu régi vágyát.- Az óvodásokon kívül szükség szerint orvosi vizsgálatra, ügyintézésre vagy nagyobb bevásárlásra is hordom a lakosokat, de ezzel járnak Nagyatádra a focisták és a tekézők is - mondta a falugondnok.- Ki is bérelhetik az autót sofőrrel együtt, s kérték már el esküvőre, egyszer meg egy kaposvári nagybevásárlásra is. A közkedvelt járműnek hamarosan méltó és állandó pihenőhelyet is kialakítanak. Falugarázst építenek a napokban az önkormányzati hivatal mellett. _■ Bódis Zsolt falugondnok az egyik óvodással Az asszonyok a legjobb vásárlók Egyetlen bolt van Bakházán, de egybehangzó a vélemény: itt mindent megvehetnek, amire szükségük van. Naponta friss a kenyér, a tejtermék, s hetente jön hús, péntekenként friss cukrászsütemény.- Öt percig sem vagyok egyedül, szinte folyton jönnek a vevők reggel héttől délután négyig, pedig még ebédszünetet sem tartunk. S kívánságukra szombaton is nyitva a bolt - mondta Kiss Miklósáé eladó. A kis üzletben italkimérés is van, az asztalnál hosz- szabb ideig is elüldögélnek a vevők.- Majdnem mindennap jövök ide valamiért, ami otthon hiányzik - mondta Vadicskó Magdolna. - Most a búzadara fogyott ki, de a gyerekeimnek is viszek egy kis csemegét.- Napi bevásárláskor alkalmanként átlagosan 7-800 forintot hagynak itt a vevők. Iskola után meg a szünetekben a gyerekek is bejönnek; nyalókát, rágógumit, apróságokat vesznek. A nagyobb ünnepekre, ajándékozásra legtöbbször a pezsgő meg a bonbon fogy. Az asszonyok a legjobb vásárlók, a férfiak legföljebb egy pohár italra térnek be - sorolta Kissné a vásárlói szokásokat. - S itt persze mindenféle szóba kerül, mindig jólesik egy kis beszélgetés. Csak ritkán fordul elő hangosabb szóváltás. Szeretek itt dolgozni, s ha egy nap nem jövök, már hiányzik a falu. S úgy érzem, így van ez fordítva is. _______ ■ Bak háza A község IS kilométerre fekszik Nagyatádtól délre a Rinya-patak melletti homokháton. Bakháza külterületén a Nagyatád Szövetkezet és Sefag Rt erdészete gazdálkodik. A települést 1438-ban említi először írásos emlék. A török hódoltság ideién elnéptelenedett a falu, majd többször is újratelepítették. Rövid önállóság után 1963-ban Háromfával közös tanácsi rendszerbe vonták, a saját önkormányzata csak 1990-ben alakult meg. Ma Is közös Háromfával a körjegyzőség, s hozzájárul az általános Iskola és az óvoda fenntartásához. A két település közúton öt kilométerre van egymástól, rágen azonban a Rinya nagyatádi és a taranyi ágán át út és két híd is segítette a lakosság közlekedését, s így csak két kilométer volt a távolság. Bakháza lakosainak a száma 256. közülük 27-en vallják magukat cigánynak. A család kedvence Munkagépe, traktora senkinek sincs a faluban, lóból azonban van tizenöt is. Legtöbben kerti munkáknál igénylik az erejét, szekérbe fogják, de akad, aki nyerget is rak a nemes állatokra. Csibi Attiláék udvarán is legelészik egy fiatal ló, ez még nem szokta meg a kocsi húzását. A család kedvencét cukorral csalogatja magához a háziasszony.- Hat éve költöztünk ide a férjemmel s a kislányunkkal. Olcsóbb itt a ház, mint a városban, és gazdálkodunk is - mondta Csibi Attiláné. - Nem bántuk meg, hogy kiköltöztünk ide, s hamar befogadtak a falubeliek is. Nem lett köny- Csibi Attiláné cukorral kedveskedik a család kedvencének nyebb az életünk, mert munkalehetőség végett most is Közben gazdálkodunk a kertben, s jobb a város. A párom a konzerv- megtermeljük, ami kell a ház körül, gyárban dolgozik, én meg nemso- Már teremnek a gyümölcsfák kára a cémagyárba fogok bejárni, is, amiket néhány éve ültetlek. ■ Ajándékok gyermeknapra Lakosságot összefogó, bejegyzett civil szervezet nincs Bakházán, ám ha valamit is tenni kell a faluért, minden elkészül csapatmunkában. A magukat szülői munkaközösségnek nevező lelkes társaság épített már játszóteret, kosárpa- lánkot, rendezett bálokat, családi kirándulásokat szervez, és minden évben megajándékozza a falut egy gyermeknapi rendezvénnyel.- Tizenhét gyermekes családból áll az önkéntes szülői közösség. Akad A családonként beadott száz forinttal indultak hat éve, s az első farsangi bállal kezdték gyűjteni a közös tőkét, amit most takarékkönyvben őriznek. S ma 50-60 ezer forintból gazdálkodik a kis közösség; a pénzt egy- egy rendezvény bevételével és a gyerekenként fizetett kis tagsági díjjal gyarapítják. Ebből jut évente a gyerekek ünnepeire és ajándékaira, buszos kirándulásokra, egymás segítésére. Bakházán régóta nincs olyan is, aki eleinte Józsa Ferencné az egyik szervező már se óvoda, se is- gyermekként, most kóla, mégsem néptepedig már anyukaként tartozik lenedik el a falu. Sok a fiatal, és hozzánk - mondta Józsa Ferenc- sok gyerek születik, jelenleg a fané, aki nagy gonddal a szülői csa- lu minden negyedik lakosa 14 pat pénzügyeit kezeli. - Az a lég- évesnél fiatalabb. S hogy sokáig fontosabb, hogy együtt legyünk a szükség lesz még a szülők össze- gyerekekkel, s megszervezzük fogására, igen jól látszik abból is, nekik a rendezvényeket, és tar- hogy már útban van három újabb tozzanak valahová a felnőttek is. kis jövevény... ____________■ Te mplomot emeltek hittel Talán nem is maradt fenn a középkorból olyan település, ahol nem emelt templomot a közösséget megtartó hit. Bakházának azonban sohasem volt temploma, éppen ezért különös jelentősége van annak a kis kápolnának, amit adakozásból, összefogással most épít a falu népe. Két éve tették meg az első lépést, amikor egy Amerikából hazatelepült idős házaspár, Horváth József meg a felesége hárommillió forintot hagyott az egyházra meg az önkormányzatig, hogy imaházat emeljenek. Kovács Jenő, a falu plébánosa nemcsak a bakházai hívekre számított, akik mintegy 313 ezer forintot gyűjtöttek a templomépítésre, hanem sikerült megnyernie az egyház és paptársai támogatását is, így mintegy négymillió forintra növelte az összeget. Bagó László - a faluból elszármazott nagyatádi vállalkozó - a tervezésben és a kedvezményes kivitelezésben segített, az önkormányzat pedig pénz híján közmunkásaival vett részt az egy éve kezdett építkezésben. Most végzik az utolsó simításokat a 60 négyzet- méter alapterületű kápolnán. Alapozásában, a falak felhúzásában és minden nagyobb munkában részt vett a falu hívő és nem hívő lakossága is. A hagyományos bakházi búcsút Szentháromság vasárnapján tartják; az idei ünnep azonban különleges lesz. Júni- us 10-én szentelik fel a falu első templomát. __■ Az önkormányzat a közmunkásaival segítette a templom építését Éremre pályázik a csapat Még ki sem nőtt a fű az új sportpályán, amikor összeállt a falu első focicsapata. Mert kell egy csapat - vallja Gazdag Imre, aki kilencedik éve elnöke a bakházi futballklubnak. Mára nemcsak a férfiak, hanem az asz- szonyok és a gyerekek kedvenc programjává váltak a focimeccsek.- Nem telik el egyetlen nap sem, hogy ne gondoljak a focira - állítja a klubvezető. Nem könnyű összehozni egy ütőképes csapatot, különösen ilyen kis faluban, ahol még az edzést is körülményes összehangolni az esedékes kerti munkák vagy családi teendők miatt. Valahogy mégis sikerül, mert rendre szép eredményeket ér el a körzeti I. bajnokságban játszó, 17 férfiúból álló lelkes társaság. Legnagyobb sikerként az örök rivális háromfai csapat ellen aratott 6:2- es győzelmet emlegetik, s az őszi idényben is csak egyszer kaptak ki. Az önkormányzat támogatása mellett leginkább a lelkesedés tartja össze a környék legkisebb és szinte legsikeresebb futballcsapatát, amelynek otthoni mérkőzéseire rendszerint az egész falu kivonul szurkolni.- Az az álmunk, hogy felsőbb osztályban játsszunk és hogy legyen ifjúsági csapatunk is, mint régen. Erre azonban még várni kell egy-két évet, hogy felnőjön a falu fiatalsága - beszélt nem titkolt vágyairól Gazdag Imre. - Bajnokságot szeretnénk nyerni az idén vagy legalább érmes helyen végezni. Ehhez azonban a hátralevő hét meccsből hatot meg is kell nyerni. _________________■ El varázsolták a színes ceruzák Gyerekkori keserű emléke Szabó Lászlónak, hogy pajtásai színes ceruzával rajzoltak, de neki egyet sem tudtak venni a szülei. S máig él benne a vágy színes képek iránt.- Kedvtelésből kezdtem festeni, miután kitanultam a kerámiafestő szakmát. Magam jöttem rá mindenre. Aztán' megnősültem, építkezni kezdtünk; falra akasztottam a képeket. Egyszer egy német vadásznak megtetszett az egyik. Első vásznán a bakházai tornyot örökítette meg. Mostanra pedig több száz erdei tájképe, csendélete van. Ezeket főleg Németországba, Ausztriába viszik a vevők.- A legnagyobb dicséret az volt, mikor a barcsi nemzetközi alkotótábor katalógusának címlapjára került a képem - mondta. - A legbüszkébb akkor lennék, ha a gyerekeim többre vinnék, mint én. Két lányom és a kisfiam nagyon szeret rajzolni. _______■ A L M A N A C H - 0 0 5