Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

6. OLDAL 2001. Május 12., Szombat-WJT A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kiss Jenőné. Az alpolgármester: Kiss Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Bor­bély József, Csákovics Gyula, Friesz József, Hajdú József, dr. Kovács Já­nos, Lain Ferenc, Uchtenberger At­tila, Szíjártó József . A jegyző: dr. Tanka Zsig- mond. Az iskolaigazgató: Bernné dr. Schneider Mária. Az óvodaveze­tő: Horváth Zsuzsanna. A háziorvosok: dr. Kovács Já­nos, dr. Haas Judit, a fogorvos dr. Galambos Margit. __ ■ Zam árdi számokban Zamárdi állandó lakosainak a szá­ma 2260. Ezer ingatlant állandóan laknak, s háromszor ennyi a nya­ralóház. Az üdülőnépességet 35-40 ezerre becsülik. 150 általá­nos iskolás és 80 óvodás gyermek lakik itt. 600 vállalkozó fizet ipar­űzési adót. Tíz civil szervezet tevé­kenykedik a faluért. A belterületi utak hossza száz küométer, ebből csak 40 kilométer szilárd burkola­tú. A szabadstrand három kilomé­ter hosszú. Zamárdi belterülete 897 hektár volt a szántódi elválás előtt, ebből 402 hektárnyi maradt. A Legfelsőbb Bíróság a közigazga­tási határvitában május 17-éa a va­gyonmegosztásról május 31-én hoz ítéletet a két község több éve húzódó perében, ■ Jézus járt a Kő-hegyen Parkerdőt akarnak kialakítani a Szamárkő közelében. Már készít­teti a terveket az önkormányzat. A Szamárkőt egyébként az utóbbi időben bevonták a rendezvények helyszínei közé. Kultikus hely ez egy patalenyomattal és egy láb­nyommal. A legenda szerint Jézus Krisztus vezette arra a szamarát, és ott megpihent. Ezért a szamár- kő-lenyomatot Jézus-lépésnek is nevezik. Van olyan változat is, mi­szerint táltoskő ez, s annak idején áldozati hely volt. A hajdani római út mentén található, Zamárdi köz­pontjától Szántódpuszta felé, ahonnan közel van a tavaly épített kilátóhoz vezető út. A küátó a Kő­hegy (s a falu] legmagasabb pont- ján áll, 219,8 méter magasan. ■ Évtizedes álom: a várossá válás Komolyan gondolják a zamárdiak, hogy várossá vál­nának. Évtizedre előremutató álmuk ez. Szorítóak viszont a napi gondjaik: jóval kevesebb pénz jut a tóparti település fejlesztésére, mint szeretnék.- Az új, Balaton-törvénynek is meg­felelő rendezési terv készítését már a várossá válásnak kell alárendelni; így határozott a képviselő-testület - mondta Kiss Jenőné polgármester.- Komolyan gondolják ezt éppen most, amikor Szántódé lett a koráb­bi területüknek több mint a fele?- Az adottságaink jók, több felté­telnek megfelelnénk már ma is; van intézményhálózatunk, a lakosság száma meghaladja a kétezret. Ami­re szükség lenne: munkahelyte­zamárdi pénze mFt-tan Szsmélyf remtő, egész évben működő cégek, tőkeerős és biztos vállalkozások megtelepedésére. Dédelgetett vá­gyunk egy nagyhajós kikötő, ami bekapcsolná a települést a balato­ni vérkeringésbe. Térségi feladato­kat is vállalnunk kellene, vezető szerepet a szűkebb térségünkben. Most csak a gyermekjóléti szolgá­latot működtetjük közösen End­réddel. A meglevő területeinket, vagyonúnkat úgy kellene befektet­nünk, hogy ne legyen szükség adóemelésre, és mégis a mostani­nál nagyságrendekkel több pénz jusson fejlesztésre.- Mire futja az idén?- Sokkal kevesebbre, mint sze­retnénk. Huszonkétmülió forintos beruházás kezdődik a napokban: a Bácskai utcai kishajó kikötő felújítá­sa. Ez eliszaposodott az évek fo­lyamán, most kikotorják, és új mólószámyat is építenek, hogy a hullámzás ne töltse föl. A móló egyik oldalán fövenystrandot ala­kítanak ki. Befejeződik az idén a gamesz-telep átköltöztetése, a Széplak alsói' részen gyalogos vasúti átjáró és egy küométemyi szennyvízcsatorna épül. Sok pén­zünket elviszi a szezonra készü­lés. Az utcavégi strandlejárókat évről évre tisztítanunk és hosz- szabbítanunk kell, mert az amúgy Kiss Jenöné polgármester védett nád mind nagyobb területet elfoglal. Az utakat csak kátyúzni, murvázni tudjuk, aszfaltozásra nem jut. Kiss Jenőné elmondta: van a fa­lunak tartalék vagyona ingatlan­ban, de óvatosan gazdálkodnak ve­le - a fiataloknak sem tudnak egy­előre telkeket kimérni -, amíg el nem dől, hogy valójában mi is az övék, és mi nem. Nagyon várják, hogy lezáruljon a több éve húzódó bírósági per a szántódi elválás ügyében. ___________________■ Po mádé és a garabonciások A kultúrházban van a könyvtár, sőt az intézmény a he­lyi televízió és a tájház fenntartója is. A működtetéshez tízmillió forinttal járul hozzá az önkormányzat.- Ez a támogatás elegendő, hogy megfelelő progra­mokat kínáljunk a zamárdiaknak - állította Gál Péter, a kultúrház vezetője. - Nálunk kapnak helyet többek kö­zött a Pomádé Egyesület mazsorettjei, az aerobikosok, a kézművesek, a versbarátok, a színjátszó garabonciá­sok, a Fonó énekkar, a Csacsacsa családi kör és a helyi nyugdíjasok. A könyvtárnak - ami intemethasználati lehetőséget is kínál - háromszáz tagja van. A helyi tévé havi egy-másfél órában sugározza műsorát, és télen péntek esténként is jelentkezik. Rendszeresen meghívnak neves közéleti személyi­ségeket is. Most készülnek a zamárdi napok rendez­vénysorozatára. A nyáron pedig most először balatoni „játszadalom” is várja az érdeklődőket - ebből idővel akár térségi rendezvény is lehet -, lesz utcazenész-fesz- tivál, és folytatódnak a vasárnapi templomi koncertek.- Szeretnénk továbbfejleszteni a színjátszókört és a néptáncoktatást - árulta el Gál Péter. - Videókivetítőt vá­sárolunk, s így akár filmklubot is indíthatunk a faluban. Csak a galéria hiányzik, ahol időszaki kiállításokat le­hetne rendezni. ■ Gál Péter a millennium tiszteletére tavaly készült alumínium szent­korona-másolattal; nagyobb ünnepeken teszik közszemlére Hírét vitték a vendégfogadásnak Zamárdi már ad magára, s - jobb későn, mint soha - felismerte: Bala- ton-parti településként hatékony propagandára van szüksége. Két éve nyitottak Tourinform-irodát; míg addig csak egy térkép csaloga­tott a településre, az iroda kiadott már tájékoztató füzetet a helybéli éttermek, szálláshelyek, látnivalók kínálatával. Ezt eljuttatják a külföl­di szakvásárokra is, a napokban pe­dig a zamárdi küldöttség személye­sen vitte ki az új csalogató kiadvá­nyokat Malschba, a német testvér- településre .- Egyre inkább fölfedeznek ben­nünket a helyi vállalkozók; felisme­rik, hogy önállóan nehezebb ven­déget szerezni - állította Nagyné Horváth Klára, a Tourinform-iroda vezetője. Hozzátette: egyelőre azt tudják kínálni, ami van, de fejlesz­tésre feltétlenül szükség lenne. A szálláshelyek és a strandok színvo­nala javításra szorul, s szükség len­ne programokra rossz idő esetére. A Tourinform pályázatai sikeresek voltak az utóbbi időben; kiadvány­ra és programszervezésre csaknem 700 ezer forintot nyertek.______■ Za márdi Több ezer éve lakott hely: kelta, római és avar emlékekben gazdag. Az avarok temetőjében 1980 ősze óta 2267 sirt tártak föl. A község nevét először 1082-ben említi Scamard alakban egy határjárási irat. majd 1171-ben Zamardiként egy hiteles oklevél. A XIII. századtól Somárd. Somárdi. majd a XVIII. századtól Szamárdi alakban írták. 1828-ban szere­pel először Zamárdiként egy községbírói számadásban. A törökdúlás másfél százada alatt a Zamard-falvak elpusztul­tak. 1594-ben a török lerombolta Egyházas-Zamárd templo­mát. házait. A templom helyén ma egy négyméteres tölgyfa kereszt áll. A falu újbóli bete­lepítését Grasso Vilebád tihanyi apát kezdte 1735-ben; a környező és távoli megyékből 42 jobbágycsalád költözött ide, akkor lett 275 lakosa. Zamárdlnak már 1740-töl volt is­kolája, tanítója is. 1861-ben megépült a déli vasút, s ez jelentősen segítette a település fejlődését. Az első fürdövendégek az 1890-es években jöttek: 1913-ban alakították meg a Balatonzamárdi Fürdőegyesületet. 1908. március 28-án leégett a templom tornya, tetőze­te, megolvadtak a harangok is. Az első világháborúban 41, a másodikban 38 zamárdi ka­tona veszítette életét: a hősök kápolnájában márványtábla őrzi a nevüket. Első díj meggyes-mákossal Dr. Gyenesei István ked­véért sütöttek rétest a messzi földön híres zamárdi rétessütő asz- szonyok, de a megyei közgyűlés elnöke me­gint nem kóstolta meg remekeiket. - Úgy volt, hogy eljön a veterán at­létikai Balaton-bajnok- ságra, és mégsem tudott itt lenni - mondta Friesz Gyuláné. - Mi sütöttünk a megyebálra is, és úgy hallottuk, akkor nem ju­tott neki a rétesünkből. Sokak szerint a za­márdi asszonyok készí­tik a legfinomabb rétest, tehetségükről a mesz- tegnyői rétessütő-verse- nyeken is meggyőződ­tek az érdeklődők. Ezen tavaly 25 település kép­viseltette magát, és Za- Friesz Gyuláné az első helyezettnek járó serleggel márdiból Friesz Gyulá­né első, Schwarcz Béláné második, utóbb a gyümölcsös rétes kategóriá- Nagy Gábomé 3. helyet szerzett. jában első díjat nyert a meggyes­Komáromi Istvánná, Apáti Gyű- mákosával. - Érdekes, hogy én ma- láné, Eltér Imréné, Ferenczy Lász- gam nem szeretem, de a családta- lóné, Kovács Jánosné és Török gok imádják a rétest. Ha nagyobb Károlyné is nekiáll rétest nyújtani, vendégség van, mindig megkérnek, ha rendezvény van a faluban. Tudo- hogy süssek néhány tepsivel, mányukat a szüleiktől, nagyszüle- Azt mondta: fontos a liszt, ami- iktől lesték el. - Akkoriban még ke- nek nem frissnek, hanem pihent- mencében sütötték a rétest, csak- nek kell lennie. Langyos sós vízzel úgy, mint most a versenyeken - em- és dió nagyságú zsírral szokta da­lékezett Friesz Gyuláné, aki lég- gasztani a tésztát._____________■ Azt beszélik... ..., hogy elköltözik a remete Gál Mózes a Kőhegyről. Ott sem bírta már a lármát. Beépült ugyanis a korábban csendes szőlőhegy. A remete - valaha mérnök volt - úgy határozott, nyugalmasabb helyen ver tanyát. ..., hogy eddig egyedül a sztárügyvéddé lett Szőgyényi József nyert Szántód és Zamárdi perében. Szőgyényi ugyan már nem a zamárdiak jo­gi képviselője, ám amikor az volt, szolgálataiért nemcsak pénzt, hanem egy balatoni telket is kapott az önkormányzattól. ..., hogy egyeseknek többet szabad, mint a többinek. Néhány vállal­kozó mintha kivételezett lenne, hiszen megteheti, hogy előkertet épít az üzletéhez engedély nélkül vagy csak könnyű nyári tetőszerkezetre kér engedélyt, azután pedig téglaépítménnyel bővíti a vendéglőjét. ■ Az oldal elkészítését támogatta a zamárdi önkormányzat és a Kocsi Csárda Rendőr vezeti a polgárőrséget- Jó a közbiztonság a faluban - állította Ko­vács György törzszász­lós, körzeti megbízott, aki egy ideje a helyi polgárőrségnek is ve­zetője. Érdekes kettős­ség: rendőrök és pol­gárőrök együttműkö­désére Zamárdiban az­tán valóban nem lehet panasz. Ezt megerősítette Kovács György is. - Ötvenhat tagú és igen tevé­keny a polgárőrség - magyaráz­ta. - Sok a közös akció évek óta; a rendőrség létszámgondjai mi­att másként nem is lehetne fenn­tartani a rendet. Mióta én veze­tem a polgárőrséget, beléptünk az országos szövetségbe. Ez azért fontos, mert az idén példá­ul 100 mülió forintot kapnak a hazai polgárőrszervezetek a bel­ügyminiszter ígérete szerint; eb­ből fejleszthetjük a technikán­kat. Szeretném, ha Zamárdiban is elterjed­ne a SZEM-mozgalom (szomszédok egymá- • sért). Vegyék fel az em­berek a telefont, ha gya­nús alakokat vagy bűn- cselekményt látnak, s ne legyenek közömbö­sek. Kovács György - aki hat éve tevékenykedik Zamárdiban, kez­detben egyedül, de most már tár­sa is van - fontosnak tartja, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki közte és az állandó lakosság kö­zött. Ha ez megvan - vélekedik rendet lehet tartani. Ha kirívó bűncselekmény történik, akkor viszont irgalmatlanul le kell csapni a tettet elkövetőkre. A törzszászlós egyébként hosszú távon is a faluban szeretne ma­radni; ezt jelzi az is, hogy éppen most építi a házát. ________■ Do bribán gyógyszere- Egyetlen napom sem múlik el egy-két órányi mozgás nélkül - állította Dobribán Géza, a falu talán legismer­tebb polgára, sokszoros veterán atlétikai olimpiai, vi­lág- és Európa-bajnok. - Ha fáradt vagyok, csak súlyt lökök meg diszkoszt vetek. Különben ezer méter sprintet futok több részletben, távolugrom, és kalapá­csot is dobok. Nem érzem a koromat. Ha borotválko­zom, akkor döbbenek meg: úristen, ki ez az öregem­ber a tükörben? Vannak persze különböző nyavalyá­im: lumbágó meg hasonlók. A sport a gyógyszerem. Ha a pályán vagyok, nem érzem, hogy hol szúr, hol fáj. Járja a világot, amióta versenyszerűen atletizálni kezdett a veteránok között. A Dobribán Zamárdiból márkanév lett; volt, hogy egy vüágversenyről 24 érem­mel térthaza. Évről évre megszervezi a veterán nem­zetközi Balaton-bajnokságot. Az idein többek között belga, ukrán, német, oszt­rák örökifjak versengtek a zamárdi sportpályán.- Egy-két gyerek még ma is jár hozzám; dobni s ugra­ni tanítom őket. Szeretném, ha többen lennének, de nem akarom én senkinek sem elvenni a kenyerét, i Dobribán Géza május 1-ján volt 75 éves. Ve­terán atlétikai világversenyeken 122 érmet (43 arany, 55 ezüst. 24 bronz) nyert az el­múlt tizenhat év során. 1961-ben került Zamárdlba. Edzősködött, és egy építőipari vállalat főmérnökeként dolgozott. Avar leleteknek kiállítóhelyet Olaszországban állították ki leg­utóbb az avar kori leleteket. Csak­nem kétezer-négyszáz VI-VII. szá­zadi sírt tártak föl a régészek; ez a leletanyag páratlan Közép-Euró- pában, noha a sírokat kifosztották. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be; ha sikerrel jár, a nyá­ron befejezhetnék az ásatást. Ez lehetővé tenné, hogy házhelyeket alakítson ki az önkormányzat a fi­ataloknak. Azt is tervezik: uniós pénzből kiállítóhelyet hoznának létre ott, ahol a sírokat találták. Bi­zonyára sokan kíváncsiak lenné­nek a páratlan kincsekre. A falu­nak ugyanis van rá területe, éppen csak a pénze hiányzik. _____ _■ Az oldalt írta: Fónai Imre és Keszthelyi Zoltán Fotók: Eszes Andrea A L M A N A C H - 2 3 8_________

Next

/
Thumbnails
Contents