Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-11 / 109. szám
6. OLDAL 2001. Május 11., Péntek MII A GONDOS GAZDÁK A település fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Faggyas József. Az alpolgármester: Pápa Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Cseh Zsolt, Francz Árpádné, Török Sándor és Vadász Tibor. A jegyző: dr. Kovács Tamásné. m Fejlesztésről álmodik a favágó Belovári János a falu első vállalkozója Nagy fába vágta fejszéjét Belová- ri János, mikor tíz éve belekezdett a fakitermelő vállalkozásba.- Megszűnt a munkahelyem; kényszervállalkozó lettem. Egy MTZ-traktorral és hatalmas OTP- hitellel kezdtem - mondta. Napközben az erdőn, hajnalban-este a háztájiban dolgozott. 60-80 disznó várta az ólban. Most van egy nagyobb értékű traktorja, négytagú brigádja, s újakra cserélte a fűrészeket, de a további fejlesztésekről csak álmodik. Feleségével három kamasz fiút nevel. A 13 éves Petit évekig hordták a Pető intézetbe, most a gyógytornász, az iskolába járás benzinköltségei rónak nagy terhet a családra. - Drága az üzemanyag és a fűrészlap is - sorolta. - A disznótartást egyelőre szüneteltetem, mert már nem bírtam. Ennek legkevésbé Jani fia örül, aki a disznók körüli munkáért cserében apja benzinéből tankolhatta a kismotorját. ■ Az oldalt írta: Varga Andrea Fotó: Varga György Ébredő település, éledő remények Faggyas József egy éve a falu első embere, a lakosság időközi választáson szavazott neki bizalmat. - Csicsónak van jövője - mondta a harminchat éves fiatalember ha nem így gondolnám, nem lennék polgármester, és nem itt építettem volna föl a házamat.- A lakosság rohamos fogyását látva néhány éve sokan tartottak attól, hogy kihal a falu.- Harminc évig nem épült új ház Csicsóban. 1999-ben aztán egyszerre kettőt is emeltek, és nemsokára egy budapesti házaspár is építkezni fog. Lassan, de növekszik a lélekszám is, és fiatalodik a település. Az 1970-es, 1980-as évek, sajnos, nem kedveztek az apró falvaknak, sokan nem kaptak építési engedélyt Csicsóban, ezért hiányzik most a középkorosztály.- Gátolja a fejlődést, hogy Csicsó zsáktelepülés?- A hátránya az előnye is. Messze vagyunk mindentől, ezért - egyelőre - nem lesz szennyvízcsatornánk, de nem zavarja autók zaja sem az éjszakai pihenésünket. Főként azóta alszunk nyugodtan, amióta főállású éjjeliőrünk is van. Ez régi álmom volt, és van eredménye is: megszűntek a lopások. A polgármester elmondta: a megválasztása óta eltelt rövid idő alatt csodát nem tudott tenni, de van látszata a munkájának. Járdát építettek, bevezették a központi fűtést az orvosi, rendelőbe, és rendezettebb lett a település. A felújított kultúrházba beköltözött a „Telekuckó”, ez a környéken az elsők között kínálta szolgáltatásait. Ugyancsak élenjártak a közvilágítás korszerűsítésében, és - a helybeliek büszkeségére - már több mint fél éve őrzik a millenniumi, valamint a település és a megye zászlaját.- Miben bízik a polgármester?- Társadalmi munkában építettük a világháborús emlékparkot. A fűtésszerelőnk pedig még éjszaka is dolgozott a kultúrház- ban, hogy időben elkészüljön; mindez bizonyság arra: ha akar, Faggyas József polgármester össze tud fogni a falu. - A több mint hatmillió forint szociális juttatás, a szemétszállítás díjának s a vízdíj egy részének átvállalása megterheli az önkormányzatot; a település azonban szépül, noha felelőtlen (nem helybeli) emberek illegális szemétle- rakatai sok bosszúságot okoznak. - Abban bízom, hogy egyszer a falusi is élvezheti majd azt a kényelmet, amit a városi - mondta Faggyas József -, és Csicsóban esténként újra kiülnek az emberek a kispadokra. Apró cédulák a műszerfalon Városi lány volt, de nem vágyik vissza Nagyné Kasz- nár Judit falugondnok. Élvezi a szabadságot, amit az erdőig nyúló telke ad, és a mostani munkáját is, melyet 1999 áprilisától lát el. A fiatalasszony elmondta: két női falugondnok van a megyében, s csak annyiban különböznek férfitársaiktól, hogy rájuk még több szociális feladat hárul. Judit reggel összeírja, apró cédulákra, kinek mire van szüksége. S kezdődnek a napi teendők: gyógyszerek kiváltása, majd - igény szerint - nyúltáp, vetőkukorica, cement beszerzése, gázpalackcsere, s ha mindez megvan, jön az ebédosztás. A gyerekeknek sportversenyt szervez szalonnasütéssel egybekötve. Nyáron a gyógyfürdőbe szállítja a nyugdíjasokat, télen pedig havat lapátol az egyedülálló időseknek a háza előtt.- Nem fizikailag, hanem idegileg terhel meg időnként ez a munka. A magányosoknak jólesik, ha elbeszélgetek velük, talán meg is sértődnének, ha nem tenném, ezért időnként többet tudok róluk,' mint egy-egy családtag - mondta a falugondnok, aki csak akkor keveredik el a megbízások rengetegében, ha eltűnnek az autó műszerfaláról a „nem elfelej- teni” papírdarabkái. ■ Naponta hozza az időseknek ebédet Nagyné Kasznár Judit Halászmester a Vaddisznóban A mostani falu egykor tölgyfás erdőben épült, és mocsár övezte. A mostani halastavakat - üdítő színfoltjai a tájnak - a régi mocsarak helyén alakították ki.- A falutól néhány kilométerre 54 hektáron nyolc tó található; ezekben ragadozó halak és piacra szánt ponty, amur meg más halak egyaránt vannak - mondta Bútor József halászmester. Elmondta azt is: a tógazdák egyik ellensége a kormorán, reggelire 50-60 deka halat is megeszik, ha nem érnek oda idejében, hogy elriasszák. A madarakon kívül az ember jelenti a legnagyobb veszélyt. Előfordult már, hogy tizenegy kiló hallal akart kereket oldani a tolvaj, ezért a tavak őrzéséről május elsejétől egy kft gondoskodik. A halastavak lehalászása alkalmi munkát ad a helybelieknek, s a látvány is lenyűgöző. Bútor Józsefnek a nyolc tó közül a tízes különösen kedves. Ha a munkája úgy kívánja, a partján álló szolgálati házban éjszakázik, amit a barátaival Hotel Vaddisznónak nevez. ■ Somogycsicsó Csicsó települést először 1329-ben említi egy oklevél - az akkori helyesírás szerint Chyohow alakban és már a templomáról is írtak. 1369-ben királyi jobbágyok lakták, majd a Kanizsai család volt a birtokosa, később a Nádasdyaké lett a falu. 1567- ben a törökök levélben meghívták Csicsó küldötteit, akik ellenálltak és nem mentek el. ezért a török elpusztította a falut, és nem engedte, hogy uralma alatt óljáéledjen. Az öregek szerint a Töröktemplom dombján volt akkoriban a település, és Egyházascsicsónak nevezték, mert a közelben nem volt olyan magasan álló templom, mint az övék. A törökdúlás után ettél a helytől távolabb építették újjá, de még sokáig csak pusztaként szerepelt. 1726-ban került az Inkey család tulajdonába. Lakosai földművesek voltak. Az 1905-ös aratósztrájkban való részvétel országosan is ismertté tette a falu nevét, amely 1907-ben bővült a Somogy előtaggal. Két kültelki része van: Csicsópuszta és Kishomok. Az 1910-es népszámláláskor 748-an lakták, de a háborúk és az elvándorlás jelentősen csökkentették a lélek- számot, ma a legtöbb ház lakója egyedülálló. Örvendetes viszont, hogy az elmúlt években a népesség lassú növekedése figyelhető meg, jelenleg 234-en élnek Somogycsicsóban. Közösségi fórum a kispadon A meleg napsugár kicsalogatta a nyugdíjasokat a kispadra. A korábbi évekhez képest a kispadok és a kiülő öregek száma is megfogyatkozott, de mindig van miről szót váltani. Vadász Jánosáé és Orbán Imréné szomszédok. A két asszony - a Vadászporta előtti pádon - a falu napi eseményeit csakúgy megvitatja, mint az orszá- gos politikát, az unokák előmenetelét, néha több évtizedes emlékeket idéznek fel.- Régen senki nem dolgozott vasárnap. Templomba mentünk, ebéd után meg öreg, fiatal mind az utcán volt; harmonika szólt és énekeltünk - mondta Orbánné.- Akkoriban másként volt. Ha az időnk engedte, kiültünk hét közben is - vette át a szót szomszédasszonya, néztük, melyik fiatalember melyik aki úgy véli: a televízió meg az lányos ház előtt áll meg. öregség az oka mindennek. - Elfá- Ennek ellenére ki-ki felújítja a radunk, mire végzünk a dologgal; kispadját. Meg nem szüntetik, utána már nincs kedvünk kiülni, és mert mint mondták, ezzel a közös- nincs érdekes látnivaló. A mai fia- ségi élet egyik fontos helyszíne talokat nem ismerjük. Régen meg- szűnne meg. _______________■ Ké t templomba hív a harang Távol van a falu a csurgai főúttól, de messzire látszik két templomának a tornya. A XIX. századi katolikus templom műemlék jellegű, téglái között - állítólag - még olyan is akad, ami a középkori kápolnából való. Az evangélikust 1922/23- ban építtette Beák József, a falu nagybirtokosa. A bőkezű mecénás és családja a templom alatti kriptában alussza örök álmát. A csicsói- akat vasárnaponként templomba hívják a harangok, s felekezeti hovatartozásukat feledve mennek egymás istentiszteletére. Berták Sándomé fél évszázada került a faluba, s mint elmondta, azóta jár mindkét templomba.- Evangélikus vagyok, de senki nem csodálkozott, hogy ott vagyok a katolikus misén is és jól ismerem a szertartás menetét. Azt vallom, hogy hitem van, nem vallásom. Istent látom, és nem a felekezeti különbségeket - mondta. Szerinte a csicsói hívek messze környéken az elsők között értették meg az öku- mené fontosságát. Lipódi Istvánná sem gondolkodik másként.- Csicsóban soha nem volt vallási ellentét. Katolikus létemre elmegyek az evangélikus istentiszteletre, ha annak az ideje nem esik egybe a misénkkel - mondta. - Arra meg különösen büszkék vagyunk, hogy ilyen kicsi falunak két szép temploma is van, ________■ Az oldal elkészítését a somogycsicsói önkormányzat támogatta Zacskós tejet iszik a tehenesgazda A környék tejcsamokai sorra bezártak, a csicsóiba azonban még 30ÍM00 liter tejet hord kilenc gazda. Kovácsné Ács Flajnalka tejbeszedő jól ismeri őket, és miközben átveszi a tejet, jut idő egy kis beszélgetésre is. A fiatalasszony elmondta: valószínűleg a csicsói tej- csarnok sem működik már sokáig. A minőségtől függően 40-70 forint a tej literenkénti ára, s ezért nagyon sokat kell dolgozni a gazdának.- Csak azért csináljuk, mert elszánt tehéntartók vagyunk; ebbe születtünk, ezt láttuk az öregektől, pedig ha a munkadíjat is felszámolom, alig van hasznom - mondta Faggyas Ferenc, a Somogycsicsói Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője, tizenegy tehén és öt kisboíjú tulajdonosa. Faggyasék már korábban gépesítették a gazdaságot, mégis - legkevesebb - napi három órát dolgoznak az istállóban a főállásuk mellett.- Tizenkét éve három borjúval kezdtük. Amikor bővítettük az állományt, abban bíztunk, hogy mezőgazdásznak tanuló lányom is a családi vállalkozást választja. A nagylány most egy dániai farmon dolgozik, mi meg úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a tehéntartással - mondta a gazda, miközben a langyos tejet a mérőedénybe zúdította. Tervei már vannak a jövőre, de nem árulta el. Az biztos, hogy a reggeli mellől nem fogja hiányolni a házi tejet, mert ha - nagyon ritkán - tejet kíván, most is zacskósat vesz a boltban. ■ Kovácsné Ács Hajnalka még 300-400 liter tejet vesz át Csicsópuszta nem lesz puszta A csicsópusztai szarvasmarhatelep munkát ad a helybelieknek, de Francz Ottó vállalkozó szerint gátolja a falusi turizmus kialakulását.- Igazi turistaparadicsom lehetne itt, de a kellemetlen szag és a rendezetlen környezet elriasztja a pihenni vágyókat - mutatott körbe a vállalkozó Csicsópuszta halastavakkal határolt szegletén, ahol százéves platánfák árnyat adó hűse és a természet sok szépsége fogadja a látogatót. Az itteni épületekben volt egykor az ÁVH laktanyája; ezeket a népharag és a kapzsiság szinte teljesen tönkretette, s a kéthektá- ros területet felverte a gaz. Francz Ottó két éve vette meg, azóta minden hét végén itt dolgozik. Az egyik épületben már apartmanokat alakított ki, s a másik is fedél alatt van. Nagy terveket dédelget. Mint mondta: idős korára szeretne ide visszavonulni és a falusi turizmust Átalakítva a falusi turizmust szolgálhatnák ezek az épületek Francz Ottó tervei szerint- talán az önkormányzattal együttműködve - megalapozni.- Három majort tönkretettek a környéken, legalább Csicsópuszta maradjon meg! Igaz, hogy úgy tervezek, mintha nem hetvenéves lennék, de amíg alkotni tudok, addig érdemes élni. ■ A L M A N A C H - 18 4
