Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

12. OLDAL EGYHÁZA K ÉLETE 2001. Május 10., Csütörtök Rejtőzködő reformátusok Németh Tamás fiatal református lelkész Kadarkúton, Hedrehelyen, Hencsén és Visnyén hirdeti az igét. Kadarkúton 250, Hedrehelyen 100, Hencsén 30, Visnyén 20, összesen alig félezer hívet szolgál. Va­lamennyi településnek komoly reformá­tus hagyománya, múltja van. A második világháború után azonban nagyon meg­csappant az egyházhoz tartozók aránya. A gyülekezet fogyatkozásának okát Németh Tamás társadalmi, ideológiai okokkal ma­gyarázza.- A kitelepülések és az ideológiai ellen­hatás miatt napjainkra nagyon sok névte­len, rejtőzködő református él ezekben a községekben. Nagy feladata a lelkészeknek és az egyháznak is, hogy fölfedezze és a templom felé irányítsa őket - mondta a több mint százéves, felújított hedrehelyi templomban rendezett ünnepi szentmise kapcsán.- Úgy érzi, élnek még a korábbi félelmek?- Azok már nem, de nagyon hozzászok­tak az emberek az Isten, az egyház, a temp­lom nélküli élethez.- Hogyan segíthetik őket a megtérésben? A települések adottságai - templomok, ifjú­sági otthonok, klubok - megvannak-e a gyü­lekezeti közösség formálásához?- Templom Kadarkúton, Hedrehelyen és Hencsében is van. Ez azonban nem elég. Mindenképpen a gyerekek, a fiatalok felé kell nyitni, mert csak az ő segítségükkel le­het ezt a nagy munkát megközelítem, el­kezdeni. A hittanoktatás és a gyermek-is­tentisztelet valamennyi településen él.- Fogékonyak az igére a fiatalok?- Úgy érzem, van értelme annak, amit csinálok; mintegy ötven gyermek érdeklő­dik a vallás iránt. Sajnos, a serdültebb fiata­lok kevesebben vannak, még rendszeres if­júsági óráink sincsenek, de az alkalmat már megteremtettük. Azon dolgozunk, hogy őket is sikerüljön bevonni a munkába. Ka­darkúton most építünk gyüleke­zeti termet, s ez majd otthont nyújt nekik is. Ezenkívül, sajnos, csak hideg templomaink vannak, és egy lelkészlakásunk. Az idős, nyugdíjas hívek ennek ellenére odatalálnak.- Akadnak-e egyházi, világi se­gítők?- Valamennyi gyülekezetben van egy kis mag, ámely a lelkész mellett áll.' Ezek az emberek azon fáradoznak, hogy az egy­házban minél mozgalmasabb élet legyen. Egyszerű, gyülekeze­ti tagok s az elöljáróik, a presbi­terek, de a kadarkúti gondnok például még fizikai munkával is rengeteget segít.- Vannak rendezvényeik, ahol egy kicsit kötetlenebbül beszélget­hetnek?- Minden héten tartunk biblia­órákat, február­ban pedig ren­deztünk egy evangelizációs hetet, ahol fiatal lelkészkollégákat kértem, hogy es­ténként tartsa­nak istentisztele­tet. Elég szép volt az érdeklő­dés. Kadarkúton minden alkalommal húsz- huszonöten is eljöttek. Egy másik próbálko­zásunk a felnőtteket vonná be a hitéletbe. Konfirmációt szervezünk azoknak, akik gyerekkorukban ebből kimaradtak. így le­hetőségük lesz arra, hogy megismerjék a Bibliát, egyházunk tanítását, és fogadalmat tehetnek a templomi istentisztelet kereté­ben.- Lesznek-e lelkész utódok? Németh Tamás Pápán született 1970. ápri­lis 5-én, s 1988-ban érettségizett Debrecen­ben. 1995-ben a Károly Gáspár Református Egyetem hittudományi karán szerzett lelké­sz! diplomát. Egy évig ösztöndíjjal a svájci Bernben folytatta tanulmányait. 1996-1999- ig Adorjánháza és Egeralja lelkésze. 1999 szeptemberétől Kadarkúton hirdeti az igét. Nős; a felesége tanító. Egyéves a kisfiúk.- A lelkészképzés rendben van, de a gyülekezetek teherbíró képessége csekély; már nem tudják eltartani a lelkipásztorai­kat. Valószínűleg más gazdasági rendszert kell kitalálni, hogy ezt túléljük. A megoldást már keresik.- Karitatív vagy szociális feladatot vállal­nak-e, hiszen a környéken élők köztudottan rászorulnának erre?- Szegénységünk ellenére megpróbáljuk kivenni részünket ebből a munkából is. Nemrégiben az árvízkárosultaknak küld­tünk adományokat. Szociális intézménye­ink azonban nincsenek. várnai ágnes Istenfélő és szektafüggő romák A somogyi romák vallásossá­ga meglehetősen eltérő, s nagyban függ attól is, hogy milyen közösségben nevelőd­tek, kik voltak a tanítóik. Meghatározó továbbá, hogy az a település, ahol élnek, mi­lyen lehetőséget nyújt a zö­mében katolikus roma hívek­nek vallásuk gyakorlására. Ott ugyanis, ahol többségében re­formátusok vagy egyéb vallásúak élnek és a templom is az ő közös­ségüknek épült, magukra hagyat­va, igehirdető nélkül keresik vallá­si önazonosságukat. Ezt a hiányt gyakorta a szekták próbálják pótolni. Tagjai ugyanis házról házra járva, fáradságot nem kímélve édesgetik magukhoz az igaz szóra éhes etnikumot. Farkas Józsefné, a somogyasza- lói Roma Érdek-képviseleti Kht ve­zetője szerint a cigányság ahhoz a vallási eszméhez csapódik, amelynek a tanait igaznak, hite­lesnek véli. A jobbára reformátu­sok lakta településen ezért az utóbbi időben egy közismert és egyre több hívet gyűjtő szekta képviselőit részesítik előnyben. Bibliával a kezükben kopogtatnak a romák otthonának ajtaján és próbálják őket meggyőzni tanaik hitelességéről. Nem kis sikerrel. Egyre többen csatlakoznak hozzá­juk. Annak ellenére is, hogy - mint Farkasné elmondta - az aszalói romák elsősorban a katoli­kusok. Mivel azonban vallásukat templom és pap híján helyben nem gyakorolhatják, az egysze­rűbb, házhoz menő megoldást vá­lasztják. A kaposfüredi plébános ugyanis nem jár ki Somogyasza- lóba. A romáknak pedig nemigen telik buszköltségre, s ünnepnapo­kon a járatok is meglehetősen rit­kák. Az is igaz ugyanakkor, hogy a somogyaszalói református templomban sem tolonganak a hí­vek. A keresztelőt, esküvőt, vala­mint a jeles keresztény ünnepe­ket: a karácsonyt, húsvétot és pün­kösdöt azonban a romák is méltó­képpen megünneplik, zömmel egyénileg, Andocsra vagy Mária- gyűdre zarándokolnak. Farkas Józsefné szerint, ha lenne rá igény, meg lehetne egyezni a füredi pap­pal, hogy időnként látogasson el Aszalóba. Egyelőre azonban - úgy tűnik - a roma hívők a kényelme­sebb megoldást választják. Nem úgy Pálmajorban, ahol 311 roma - a település teljes lakossága - mélyen istenfélő, vallásos katoli­kus. Ez nem véletlen, hiszen a te­lepülésen 47 évig oktató Boross László és felesége már a múlt rend­szerben is megtalálta a módját a gyermekek vallásos nevelésének.- Az 1960-as, 1970-es években - kijátszva az akkori éber ideológu­sok figyelmét - nem hitoktatás, hanem keresztény oktatás néven tartotta a pap a hittanórákat. Ezeknek a gyerekeknek pedig már az utódai is vallásos szellemben nevelkedtek. Az sem volt közöm­bös, hogy látták: a saját gyerekein­ket is Pálmajorban kereszteltettük meg. Ez minta volt. A mostani gyerekeknek pedig már természe­tes, hogy a pálmajori iskolában misézik Horváth László nagybajo­mi plébános, és a hitoktatók is ott tartják a hittanórákat. Boross Lászlómé úgy véli: az a nyolcvan év, amit elődjükkel együtt a pálmajori cigányok neve­lésére áldoztak, nem múlt el nyom nélkül. A romák a katolikus vallás tanait szem előtt tartva élnek, és igyekeznek megadni a módját a vallási szertartásoknak, az ünne­peknek. A keresztelőt is azért tart­ják a csecsemő 8-10 hónapos ko­rában, hogy méltó pompával ké­szülhessenek rá. Nem mondható el ugyanez a településen szétszór­tan élő nagybajomi romákról, akik nem alkotnak szoros vallási közös­séget. Igaz, a keresztelő és egyéb jeles családi, egyházi ünnepeket ők is a katolikus szertartás alapján szervezik. várnai ágnes Kőröshegyi ujjgyakorlatok Virágokat ültetnek, javítják az utat a kőröshegyiek, készülnek a nyári vendéglátásra. A 600 éves műem­lék templom saját forrással és ba­ráti segítséggel kívül-belül meg­újítva várja a csöndes imára, orgo­naszóra betérőket. Kalapáty János esperes mégis némi kétellyel várja az idegenfor­galmi idény indulását. Ennek oka legfőképpen az, hogy nem akadt támogatója a hagyományos kon­certelmek. Ráadásul a szerzői jog­védő iroda is folyamatosan perli a maga jussát, fizetni pedig nincs miből. Némi reményre ad okot, hogy a környéken pihenő orgona­művészek egy kis gyakorlás végett rendre betérnek a templomba, s aki éppen arra jár, gyönyörködhet a játékukban. Az ugyancsak meg­újításra szoruló, 1905-ben épített, majd 1968-ban újjáépített orgonán szívesen játszik Bánffy Attila és Dudás Ferenc, a bécsi egyetem karnagyképzőjének két orgona­művésze, valamint Lehotka Gábor, Sebestyén János és Miklós András. Itt nyaral s naponta végez a hallga­tóságnak is élvezetet nyújtó ujj­gyakorlatot Pócs Béla, a Szent Gel- lért-plébánia kántora is. Csavlek Etelka operaénekes, a Magyar Rá­dió Gyermekkórusa és a kaposvári Sonoro Duó ugyancsak kedvelt vendége a régi templomnak. Bár az esperes az idén nem reményke­dett abban, hogy koncertekkel kedveskedhet a zenekedvelő kö­zönségnek, az utolsó pillanatban mégis megérkezett a segítség. A Filharmónia Kht négy koncertet tervezett Kőröshegyre. Az első, a moszkvai pátriárka kamarakóru­sának hangversenye valóságos szuperkoncertnek í’^'cezik. A jú­lius 6-ára, 27-ére, augusztus 10-ére és 24-ére tervezett koncertek egyi­kén pedig Sebestyén János orgo­nái. Ugyancsak készülnek a nyári hangversenyidényre a lellei Szent- háromság templomban. Idevárják Áment Lukácsot, a pannonhalmi apátság orgonaművészét, Szamosi Szaboksot, Lantos Istvánt, Sebes­tyén Jánost, Miklós Andrást. Föl­lép még Andor Éva énekművész és az olasz Andrea Berardi raven- nai orgonaművész. _______várnai Te mplomavatás és újratemetés Hálaadó istentisztelettel ün­nepelte Szilvásszentmárton református gyülekezete 1844- ben épült templomának újjá­születését. Az igét dr. Márkus Mihály, a dunántúli reformá­tus egyházkerület püspöke hirdette. Imádsággal Szatmá­ri A. Lajos, az egyházmegye esperese szolgált. Az istentiszteleten részt vett Comelius Rider, a hollandiai diako- niai szövetség De Lier-i területi el­nöke és felesége, aki 720 ezer fo­rinttal támogatta a templom felújí­tását, s ott voltak a környező gyüle­kezetek lelkipásztorai, presbiterei, a település vezetői és a hívek. A Svájcból kapott elektromos, temp­lomi orgonát játékával a püspök fe­lesége avatta fel. Gueth Péter, a zselickisfaludi társegyház lelkésze elmondta: a nagyon rossz állapotban levő, késő barokk stílusban épült templom felújítását a helybeli gyülekezet tagjai kezdeményezték. A Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztériu­mától pályázaton nyert félmillió fo­rintból kezdték el a munkát, s a holland támogatáson túl a refor­mátus egyházkerület 400 ezer, a helyi önkormányzat 200 ezer fo­rinttal segítette a rekonstrukciót. A holland adományozó azonban ki­kötötte: pénzbeli támogatást csak akkor nyújt, ha a gyülekezet leg­alább százezer forint értékű mun­kával is segíti az újjáépítést. A gyü­lekezet gondnoka, presbiterei és a falu apraja-nagyja - élükön Hor­váth Istvánná polgármesterrel, a képviselő-testületi tagokkal és Gueth Péter lelkésszel - a parkosí­tással együtt mintegy 250 ezer fo­Horváth Béres János faragta a fejfát rint értékű munkát végzett. Meg­építették a kaputól a templomig ve­zető, 60 méter hosszú járdát és lép­csőt, s helyére került az a két facsil- lár is, amit az erdélyi felsőboldog- falvi faragók készítettek. A templomfelújítás meglepetést is tartogatott: a 70 méteres vízelve­zető árok ásása során a török vész és a vallásháborúk idejéből szárma­zó tömegsírra bukkantak. A csont­leleteket a megyei múzeum régé­szei vizsgálják, és várhatóan a má­jus 19-én tartandó, falunappal egy­bekötött templomavatásra elkészül­nek a meghatározással. Akkor jel­képes újratemetéssel méltóképpen helyezik örök nyugalomra az ősök maradványait. A nemzeti emlék­parknak tervezett sírhelyen a kaposszerdahelyi Horváth Béres Já­nos faszobrász készítette korhű fej­fát állítják fel. A zselici tájba illeszke­dő robusztus síremlék készítője szerint a fejfa legalább 200 évig őriz- ni fogja eleink emlékét, várnai ágnes Erdei iskola a Zselicben Ötmillió forint egyházi ráfor­dítással bővült és megújult a zselickisfaludi református if­júsági otthon. A támogatással komfortossá varázsolt épület- együttessel szemben egy pati­nás parasztházat is örököltek, s ez felújítva vendégházként szolgálja a gyülekezetei. Bellái Zoltán kaposvári református lelkész elmondta: a bővítéssel már 120 fiatal, olykor egy család is meg­pihenhet a kies zselici településen. Az otthon április végén nyitott ka­put; erdei iskolaként egyhetes tur­nusokban a kaposvári református iskola tanulóinak, csoportonként megközelítőleg száznak ad lehető­séget a pihenéssel egybekötött ta­nulásra. Nagy előnye, hogy a kísérő szülőkkel és pedagógusokkal a szorgalmi idő után is együtt marad­hatnak a diákok, és a programokat is közösen szervezik. A szeptember közepéig üzemelő otthonban az or­szág valamennyi részéből érkeznek a református és egyéb vallási cso­portok. Itt kap helyet az az egyhetes környezetvédelmi tábor is, amely a fiatalok környezeti kultúráját for­málja. Ezer dunántúli és tiszántúli re­formátus gyermek kezdi a táboro­zást június 18-ától a fonyódi ifjúsá­gi táborban. A szezonban pedig mintegy félezer helyet bérel nekik az egyház. Bellái Zoltántól megtudtuk: az országos hírű Lorántffy-napoknak május 25-én, 26-án és 27-én ad ott­hont a kaposvári anyaintézmény. Az ország 16 református általános iskolájából 180 gyermek és 70 fel­nőtt vesz részt a rendezvényen, me­lyet egyházuk legnevesebb szemé­lyiségei is megtisztelnek jelenlétük­kel. VÁRNAI Családias légkörben tanulnak és pihennek a református iskola diákjai FOTÓ: LÁNG RÓBERT Hírek EDDE. Már az utolsó simításo­kat végzik a nyolcvanéves, eddei katolikus kápolnán, me­lyet korhű formában idősek napközi otthonának újítanak fel. A munkálatokhoz a Teki pályázatán nyert négymillió fo­rintot két és fél millió forint önerővel és a település lakossá­gának legalább egymillió forint értékű társadalmi munkájával egészítették ki. A húsz idős ember nappali befogadására al­kalmas, korszerűsített otthont május 26-án, a hősök napján, 10 óra 30 perckor Várhegyi At­tila, a Kulturális Örökség Mi­nisztériumának politikai állam­titkára avatja fel. (vá) KÁLMÁNCSA. Hét fiatal tett fogadalmat református hitéről, az egyházhoz való hűségéről Kálmáncsán. A ladi gyüleke­zetben pedig három gyermek konfirmál a hét végén, (ga)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents