Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-04 / 79. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 6 9 2001. Április 4., Szerda A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Palka Sándor. Az alpolgármester: Szabó Istvánná. A képviselő-testület tagjai: Bogdán János, Mancs János, Mészáros Jánosné, Palka Imre Attila és Panka István. A jegyző: Takács János. Az óvoda vezetője: Szerencsés Mónika. m A GONDOS GAZDÁK A dolgos ember munkához juthat Hencsében gond megoldása 1998-óta húzódik. A legutóbb 11 község fogott össze a hálózat kiépítéséért, ám a napokban ez is zátonyra futott. Palka Sándor polgármester azonban tovább reménykedik faluja fejlődésében: most épp a Dózsa György utca burkolatának elkészítését tervezi képviselőtársaival, akikkel egy temetői urnatartó építéséről is döntöttek.- Hencse neve 1994 óta összefonódik az egykori Márffy-bir- tokon kialakult golfcentrum- mal. Van haszna a falunak az idegenforgalomból?- Közvetetten igen. Bár a falusi vendéglátás nem alakult ki a házaknál, de az itt élőknek munkát ad a létesítmény. Hencsén mindenki dolgozhat, aki'akar. Igaz, ehhez az emberek hozzáállásának is meg kellett változnia: csak a lelkiismeretes munkát fizetik meg. A máben 25 milliós teleházat épít a falunak. Vállalta a romos református templomunk felújítását is ötmillió forintért, az épület mögötti telkeken pedig vendégházat épít.- Hencse lakóinak húsz százaléka cigány. Hogyan kezeli az önkormányzat az ő gondjaikat?- A szociális alapból rájuk sem költünk többet, mint más nehéz sorsú hencseire. A régóta velünk élő cigányok gazdálkodnak, állatot tartanak, ennek köszönhetően szépen gyarapodnak, nem ritkaság az emeletes ház. Az önkormányzat döntéseinél jelen van a képviselőjük, a közhasznúak foglalkoztatásánál mindenkit munkához juttatunk, aki dolgozni akar. Itt már elfogadták, hogy kocsmá- zót, kártyázót nem foglalkoztatunk, mert a helybeliek elvárják, hogy a közösség pénzét ne szór- juk el fölöslegesen. __________■ Pa lka Sándor polgármester Hencse Hencse történetéről 1402- böl származik az első írásos adat. Hencheként említette az oklevél. A török hódoltság után fejlődésnek indult a falu, birtokosai között volt a Czindery, a Mérey és a Márffy család. A XX. század elején lakossága elérte az ezret, volt könyvtára és iskolája. AII. világháború után felosztották a Márffy- birtokot, egy részét a cselédek között. Az utóbbi évtizedben orvosi rendelő és katolikus templom épült, a régi kúriában nemzetközi hírű golfcentrum nyitotta meg kapuját. A falu büszke egykori tanácstitkárára. Szabó Józsefnére. akinek negyvenéves közigazgatási munkáját 1998-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. Az oldalt írta: Izményi Éva Fotók: Kovács Tibor Az óvodásoknak a falu még egyet jelent a vüággal, ahol egy rövid kirándulás is nagy felfedezéseket rejteget. A tavaszt különösen nagy várakozás előzi meg, mióta a pataknál megtalálták a rókalyukat. Azóta sétáik kedvenc célpontja az a vidék, még akkor is, ha a róka csak képzeletük szülötte. Szerencsés Mónika, a 23 éves óvónő nem ábrándítja ki az apróságokat, inkább örül, hogy megmozdult a gyerekek fantáziája. A másik kedvenc helyük mostanában az óvodaudvar, ahol egy pályázat révén új fajátékokat állítottak fel. Azóta a kötélhágcsó, a csúszda és a ló a kedvencük. Az óvónő a pedagógiai módszerek közül azt választotta, amely a gyerekek mindennapi tevékenységébe illeszti az ismeret- szerzést. így a tudás a játék, testneAz új játékok százezer forintot nyertek pályázaton velés vagy rajzolás közben szinte észrevétlenül halmozódik a kis fejekben. Hét éve működik a hencsei óvoda az egykori iskolaépületben, ahol jelenleg 26 apróság kap napközi otthonos ellátást. A helybelieken kívül idejárnak a kőkúti és az alsótapazdi gyerekek is, sokan nehéz körülmények között élő családból kerülnek ki. Boha Ferencné szakácsnőnek nincs is oka panaszra: elfogy minden étel, amit az óvoda konyháján készítenek. Azt mondja, mindent megesznek a kicsik, csak a főzelék nem olyan kelendő. Hiába is akart Gelencsér Józsefné élelmezésvezető hetente két főzelékesnapot bevezetni, a lurkók inkább a kifőtt és a finom kelt tésztákra szavaztak. Ágas-bogas a hencsei vessző Hogy mi kell a jó vesszőkosárhoz? Elsősorban józanság, mert csak tiszta fejjel lehet igazán elkészíteni a kosarat. Legalábbis így tartja Bogdán Sándor, aki húszévi pásztorkodás után tanulta meg a fűzfavesszővel való bánást. Egy kadar- kúti kosárfonótól leste el a mesterség titkait, s büszke arra, hogy hibátlan darabok kerülnek ki a kezéből. Azt mondta, a jó alapanyagot csak ősszel lehet begyűjteni, amikor levelét veszti a fűzfa, de a vesz- szőnek még elég a nedvességtartalma. Ha megszárad, elveszíti hajlékonyságát, márpedig 24 szálat anélkül nem lehet egyszerre befonni. Csak azt sajnálja, hogy a faluban termő alapanyag túlságosan ágas-bogas,. nem lehet vele olyan szépen dolgozni. Ha nekilát a munkának, fél nap alatt elkészül egy vékával, s az azután évtizede- kig szolgálja a tulajdonosát. ■ Az unióban bízik a gazda Mancs József nagy becsben tartja a gépeit. Az udvaron megtalálható minden fölszerelés, ami kell egy százhektáros gazdaságban. A kombájn magas színben áll; munka végeztével a gazda ide kormányozza be a monstrumot. Marics József törődik a munkaeszközeivel, s mivel gépész is, maga javítja valamennyit. A műhely a téli visszavonulás, a felkészülés birodalma. Huszonhárom éves fiával osztozik minden munkában. Nagy a terület, így tavasztól őszig nem marad sok szabadidejük. Mindkettőjüknek van munkahelye, ezért a föld megművelése az estékre és hétvégére marad. A hencsei gazda gabonát és kukoricát termeszt a saját és a bérelt földeken. Most éppen a kukoricavetés miatt fő a feje, ezt a jövő hétre tervezi. Bár korábban mindig előre leszerződött a termésre, most mégis úgy döntött, az idén inkább megvárja a betakarítást, és maga értékesíti a gabonát. Eddig azt tapasztalta, hogy a korán kialkudott ár folytán a másik fél rendre jobban járt. A nagy kérdés persze mindig az időjárás, amitől a termés mennyisége és minősége függ.- A mezőgazdaságban soha nem lehet tudni, hogy bejön-e, amire számítottunk. Azért minden tavasszal bizakodunk. Az aratásig csak a kiadásokat számolhatjuk. A termény árához képest aránytalanul drága a vegyszer. Egy hektárra 20 ezer forintnyi műtrágyát és ugyanilyen értékű vetőmagot szórunk ki, erre jön a keMarics József 100 hektárnyi földön gazdálkodik mikália és a befektetett munka is. Most mindössze négyezer forint támogatást kapok hektáronként, miközben a húsz hektárnál kevesebbet művelő gazdának ennek a háromszorosa jár. Azt mondják, az Európai Unióban fejlődhet majd a százhektáros gazdaság is. ■ Szakácsnő volt az uraságnál Rák, hal, fácán vagy vad, az urasági szakácsnő valamennyinek az elkészítésével könnyen megbirkózott. Igaz, ennek már több mint hatvan éve, ám Tóth Józsefné azóta sem felejtette el mestersége fortélyait.- A patak tele volt rákkal, s kosárszám hozták. Óvatosan Tóth Józsefné 1912-ben született Nagybajomban. 1929-ben került Márffy Elemér hencsei birtokára. A 30-as évektől szakácsnőként dolgozott az uraságnál. A férje ugyanott volt inas; 1941-ben kötöttek házasságot. Két lányuk és egy fiuk született. Tóth Józsefnének már öt unokája és négy dédunokája van. kellett bánni velük, mert az ollója csúnya sebet okozott. Először tisztára keféltük a rák hasát, majd forró, sós vízbe dobtuk, abban egészen piros lett a színe. Az ollójából és a farkából kiszedett húst azután rizzsel tálaltuk. A vadat dinsztelés után párolt sárgarépával, zöldborsóval tettük az asztalra, előételként spenótos roládot, töltött palacsintát, a környéken szedett gombákat készítettünk. Levest soha nem ettek az urak. Márffy Elemér egykori szakácsnője közel a Idlencvene- dik évéhez is könnyedén sorolja a recepteket. Nagy vendégségekről, angolosan sütött húsokról, habos tortákról, könnyű fagylaltokról mesél, és az uraság kedvencéről, a „non plusz ultra” nevű süteményről. Jól emlékszik arra a tejszínhabos roládra is, amit a földre ejtett, de az inas - aki később a férje lett - a tálra visszarendezve mégiscsak feltálalta. Tóth Józsefné szakácsnői szolgálatának 1942- ben vége szakadt, ám életét továbbra is a kastély közelében töltötte. A kúriával szemben álló kis ház ablakából nézte végig az épület újkori megszépülését is, és örül annak, hogy a Márffy-leszárma- zottak nem felejtették el. László és Ella első útja mindig hozzá vezet, ha a faluba látogatnak. ______________■ Ki haltak a kismesterségek Hencsében nem alakult kisebbségi önkormányzat, kisebbségi képviselő azonban van a képviselő-testületben. Bogdán János harmadik éve vesz részt a falu sorsáról szóló döntésekben. Egyetlen bánata, hogy nem sikerült létrehoznia egy civil szervezetet, pedig akkor lenne esélyük a pályázatokon. Nagyobb igyekezetei várna övéitől, de most mindenki csak magával törődik, befelé fordul. Neki is megvan a maga baja: egy éve munkanélküli. Nem szokta a semmittevést, 1978- tól gépkocsivezetőként dolgozott. Amikor a régi cigánymesterségek továbbéléséről kérdezem, édesapját említi az utolsó teknővájóként.- Őrzöm apám szerszámait, de ezt a munkát már nem igénylik. A nyárfából készült edények, konyhai eszközök szerepét szép lassan átvették a műanyagok. Amíg egy fa sózóteknőt például 15-20 ezer forintból lehet kihozni, ugyanez műanyagból szinte fillérekért megkapható. Kinek kell így a nemes fa? Ha apja mesterségét nem is örökíti tovább Bogdán János, nem tétBogdán János önkormányzati képviselő lenkedik állástalanul sem. Hat éve kitanulta a cserépkályha-építést, most pedig jövedelempótlósként átképzésen vett részt: a napokban vizsgázott autóbusz-vezetésből. A friss bizonyítvánnyal máris elindult munkát keresni, de tervezi a nehézgépre szóló átképzést is. Reméli, többféle szakmával nagyobb esélye lesz az elhelyezkedésre. ■ Ha vevő van, nyitva a bolt Reggelente nagy a nyüzsgés az élelmiszerboltban. A buszok indulása előtt a munkába és iskolába menők nyitnak be egy-egy szendvicsért vagy üdítőért. Szabó Sándomé üzletvezető ilyenkor gyorsít a tempón. A délelőtt már nyugalmasabb. Az élelmiszerek mellett a kínálatból itt sem hi- A kínálatot az igényekhez alakítja a kereskedő ányzik a használt ruha: a falusi áfészboltok megszokott része lett a turkáló. Igény van rá. Szabóné a nyitva tartást a helyi igények alapján alakította ki, s hétvégeken segítsége is akad: a kereskedelmet tanuló, 15 éves nagylánya. Hétköznap délelőtt inkább csak a háziasszonyok nyitnak be az üzletbe. Andalik Ferencné éppen az ebédhez valót rakta szatyorba, s közben arról beszélt, hogy a családja mindennap igényli a friss ételt. Hat gyereket neveltek föl, közülük három még otthon van. Balázs fiára most különösen büszke, a 19 éves fiatalember ugyanis 12. lett az asztalostanulók országos versenyén. Andaliknéról megtudtuk még azt is, hogy erősen kötődik Hencséhez. Mindössze egy évtizedig volt más faluban, s rábírta a családot, költözzenek vissza. ■ Orvosságok fűben-fában Nem kell messzire menniük a fű, a májusban illatozva virágzó hencseieknek, ha a bajaikra tér- bodza is. A réten gazdagon terem mészetes gyógyírt akarnak keres- a gyulladást enyhítő kamilla, a ni. Elég a legelőig vagy a közeli méregtelenítő, sőt a növények erdőig sétálni, s a természet ezer- permetezésére is kitűnő csalán. nyi bajra kínál segítséget. Aki A cickafarkot szembántalmakra, megbecsüli a növényeket, az kö- vérzéscsillapításra, a zsurlót ve- högésre a hársfa szárított virágjá- sebetegségre, a vérehulló fecskéből forráz teát, de ugyanerre jó a füvet szemölcsre, sömörre hasz- környéken bőven föllelhető úti- nálják. __________ ■ Ös szeállításunk elkészítését támogatta a hencsei önkormányzat A hencseiek bíznak abban, hogy amilyen természetes ma számukra a villany és a víz, rövid időn belül épp így része lesz az életüknek a gáz és a korszerű csatornázás. Jelenleg ez a két legfontosabb beruházás, ami feladatot ad a következő évekre. A gázhálózat kiépítését a lakosság 70 százaléka támogatta, a terv évek óta kész, a programból mégis kimaradtak. A szennyvízsik hasznunk, hogy nem lett az enyészeté a kúria.' A tulajdonos most egy ötmilliós telekért cseréTavaszi rókalesen a pataknál
