Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-28 / 99. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 7 6 2001. Április 28., Szombat Gondos gazdák Polgármester: Sárai Gyula Alpolgármester: Papp János Képviselők: Kiss Istvánná, Bévárdi Gyula, Pálinkás László, Viszló Ferenc Jegyző: Némethné Vincze Mária Iskolaigazgató: Balogh Ár- pádné. Óvodavezető: Jakab Já­nosáé m Gyarapodik Siójut lakossága Száz-százötven lakóval többen élhe­tünk 2005-ig Siójuton - mondta Sá­rai Gyula polgármester. - Az új falu­részben negyvenkét telket alakítot­tunk ki, és ezek közül héten már áll a ház. Sok az érdeklődő, várhatóan néhány éven belül az összes telek beépül. Ebben az esetben már gon­dolkodni kell egy óvoda építésében. SIÓJUT KÖLTSÉGVETÉSE Évi költségvetés: 33.4 millió forint Egyébként a külföldiek is felfedez­ték Siójutot; már nem csak a szőlő­hegyre járnak különböző mulatsá­gokra, programokra, hanem ingat­lant is vásárolnak, amelyben egyre többet tartózkodnak. Közel esik a Ba­laton, kedvezőek a megélhetési kö­rülmények, és a falu folyamatosan szépül. Eddig hat német és két fran­cia polgár telepedett le Siójuton. A településen az utak háromne­gyede aszfaltozott. Az önkormány­zat nemrég Balatonszaba-dival kö­zösen pénzt nyert pályázattal a szennyvízcsatorna-hálózat kiépíté­sére. Á munkálatok várhatóan au­gusztusban kezdődnek. Amikor ezzel végeznek, a még visszama­radt két utcát is portalanítják - mondta Sárai Gyula. Siójut készül arra, hogy az idei nyári szezontól a korábbinál na­gyobb mértékben bekapcsolódjon a falusi turizmusba. Országos kira­Sárai Gyula polgármester kodóvásárokat is tartanak, és már lo­vardát is üzemeltet vállalkozó. Ezen a területen lehet fogadni buszokat, s a vendégek innen látogathatnak a szőlőhegyre. _________________■ Fa luházat építenek Az utóbbi idők legnagyobb beru­házása a faluház építése. Ebben egy kisebb színpad is helyet kap, és lesz benne egy melegítőkonyha is. Az épületnek három év alatt kell elkészülnie; már állnak a fa­lak, most készítik az épület tető- szerkezetét. A beruházás huszon­ötmillió forintba kerül, s ebből ti­zenötmillió az önkormányzat kasszáját terheli. Már többször is beadták pályázatukat a siój útiak a megyei területfejlesztési tanács­hoz, s az tavaly végre úgy döntött, hogy három részletben - három év alatt - összesen tízmillió forint­tal támogatja a beruházást. így végre megoldódik a hatszáz lel­kes falu régi gondja, hiszen a fa­luház nagyobb rendezvények tar­tására is alkalmas lesz. ■ Már állnak a falak, s készül a tetőszerkezet Kirándulóhely a horgásztó Egyre gondozottabb a tó környéke, amely lassanként kirándulóhellyé is válik. A tavon stégeket építettek, jó időben egyszerre 15-20 pecás is igyekszik halat fogni. Főképpen ponty, amur, csuka és keszeg él eb­ben a vízben, s kedvező időjárás esetén szép a zsákmány. Évente más-más fajtát telepíttet a horgász- tóba a tulajdonos önkoimányzat. Az egyesületnek 70 tagja van, a ve­zetőjük Kiss János. A balaton- szabadi Selyem Ferenc és a siófoki Kékesi Ferenc a hűvösben próbált szerencsét; apró halak akadtak csak horogra. Ahogy melegszik a víz, burjánzani kezd majd az alga. Hogy a megakasztott hal ne mene­külhessen majd az ágak közé s így elszakítsa damilt, ezt rendszere- sen kaszálják. _______________■ Az r beszélik... ..., hogy csoda történt Siójuton; a faluszépítők legutóbbi akcióján már minden ötödik lakos részt vett a társadalmi munkában. A ta­pasztalatok szerint, aki korábban leszólta a virágosítást, maga is ka­pát ragad. A polgármester alig győzte hordani nekik a zsíros ke­nyeret. Ezt jófajta borokkal öblí­tették le az emberek; ki-ki vitte a magáét, hogy minél több társával megkóstoltassa. ..., hogy rövidesen nekikezd­hetnek az óvoda építésének. A kis­gyermekek most a szomszédos Balatonszabadiba járnak oviba. A faluház építése után az újabb fel­adat csak a gyermekintézmény ki­alakítása lehet. Ez a mostani pol­gármesteri hivatalban kapna he­lyet, csak előbb át kell alakítani. Igaz, a kultúrház is szóba került átmeneti megoldásként. ..., hogy piskótagyárat építené­nek a faluban. A vállalkozó most holland vagy francia partnereket keres. A gyár mintegy ötszáz négyzetméter alapterületű lenne, s 3(M0 embert foglalkoztatna. ..., amíg nincs kultúrház a falu­ban, addig a polgármesteri hiva­tallal szemben, a Tünde presszó­ban tartják a nagyobb rendezvé­nyeket, mert ott nem kémek te­rembérleti díjat. Volt itt már báb­színházi előadás is. Legutóbb egy táncos mulatságon a polgármes­ter tréfálkozva fennhangon meg­kérdezte: vajon lesz-e hölgyvá­lasz. A siójuti asszonyok „vették a lapot”, s egymást váltva egészen hajnalig táncoltatták. Még új cipőt is kellett másnap vennie. .... hogy magasabb fokozatra kapcsolnak a falusi turizmus szer­vezői. Még a nyári balatoni sze­zon előtt megszámozzák a szőlő­hegyi pincéket, hogy a vendégek könnyebben odataláljanak. ■ Az oldalt írta: Czene Attila, Keszthelyi Zoltán. Fotók: Eszes Andrea Nem faragott rá tanítóként Róka Gyula harmincegy évig taní­tott Siójuton.- Nyugdíjasként a további sze­repem csak a tanácsadás lehet, és az, hogy írom a falu krónikáját - mondta. 1961-ben nyugdíjba ment az előző siójuti tanító, és a fiatal Róka Gyula eljött, hogy körülnézzen a faluban. Emlékezete szerint ször­nyű kép fogadta; az akkori állapo­tokat jellemzi: előfordult, hogy, el­szökött egy nyuluk, és hetekig nem találtak rá a gazban. A pince­soron, ahová meghívták a gazdák, tisztázta, hogy nem fog berúgni a beidegződött szokások szerint. Vé­gül sikerült rábeszélni arra, hogy három évre vállalja az itteni tanítói munkát. Ebből lett aztán 31 év, amelynek során Róka Gyula a tele­pülés közszeretetnek örvendő és köztiszteletben álló polgárává vált. Róka Gyula- Azt vallom: nem azon mú­lik, hogy egy kisgyermekből mi­lyen jó szakember, ember lesz, hogy pici falu, avagy nagy város iskolájában tanult-e - mondta a nyugalmazott tanító. - Öröm azt látni, hogy a fiatalok nem költöz­nek el a falunkból és részt vállal­nak a település szépítéséből is. Siójuton országos pedagógiai kísérleteket is végeztek. Mind­máig híresek Róka Gyula bábos­előadásai. Amit csinált, mindig profi színvonalon tette; hobbi­nak indult például a fafaragás. Mára lakásában a bútorok, a használati tárgyak mind az ő ke­ze munkáját dicsérik. S talál ten­nivalót a faluban is; bár még le sem rakták a leendő ravatalozó alapjait, már megfaragta aján­dékba az egyik díszes gyertyatar­tót. ■ Ezer muskátlit hajtattak Siójut motorjává lett a faluszépítő egyesület. Egyre több lakos vállal társadalmi munkát, s ennek követ­keztében egyre szépül a falu. A tennivalókat elsősorban Horváth László egyesületi elnök és Viszló Ferenc hangolja össze. Ezerszám ültettek már virágot, százszámra fákat, bokrokat; rendbe tették a te­metőt. Képeslapot is készítettek Siójutról, amit kedves emlékként magukkal vihetnek a vendégek, s ennek az ára az egyesület kasszá­ját gyarapítja. Minden utcában, közterületen láthatjuk a faluszépí­tők keze munkáját. S az idén is voltak, akik másoknál többet tet­tek Siójutért; 33 ház tulajdonosa kapott tárgyjutalmat, mert az átla­gosnál jobban kicsinosította a por­táját. Heten pedig elismerésben ré­szesültek, mert különösen szívü­kön viselték a közösség dolgát: Horváth László, Kiss Csaba, Kiss Istvánné, Panyi Imre, Pálinkás László, Samu Gyula és Viszló Fe­renc. Szinte naponta születnek ötle­tek, hogy mivel tegyék még szeb­bé Siójutot. Parkosítják a reformá­tus templom déli oldalát, s futó­muskátlival díszítik. Ezer muskátlipalántát hajtattak, s igye­keznek használhatóvá tenni a falu kútjait. Térképet készítenek a sző­lőhegyről, hogy ez is segítse majd a turisták eligazodását. Hirdető- táblákat tesznek ki két buszmegál­lóhoz és a játszótérre. S három zászlótartó rudat állítanak föl a Millennium parkban. Van mit ün­nepelniük __________________■ Ra vatalozó a végső búcsúhoz Siójut A bronzkorban Is éltek már a falu területén. Krisztus születése előtt ezer évvel. Itt húzódott később a római hadlút. ami növelte a falu jelentőségét - erről mesélnek a régészeti leletek. Az első írásos emlék 1180-ból való. A XIII. század közepétől már templo­ma is volt Jutnak. Az 1500-as évek végén azonban elpusztult a község, később építették újjá a jelenlegi helyén. Sokáig kompon keltek át a Sió-csatornán. 1880-ban épült a fahíd, és 1972-ben építették meg betonból. 1906 óta van vasútállomása a falunak. Siójut 216 házában ma ötszázötvenheten élnek. Huszonegy vállalkozó kínálja a szolgáltatásait. Öttajta helyi adót szed az önkormányzat, s így az Idén 33.4 millió forintból gazdálkodhat. Nyugdíjasoknak Sissyről Húszan-harmincan látogatják rendszeresen a nyugdíjasklub ren­dezvényeit. Férfi ide nem jár el, de a kirándulásokra az erősebb nem képviselői is a nőkkel utaznak.- Általában barkochbázunk, or­szág-várost játszunk, illetve nép­dalokat és slágereket énekelünk - mondta Viszló Ferencné, a klub ve­zetője. - Meghívott előadók is tar­tottak már előadást Sissy királynő­ről, illetve Petőfi Sándorról, Szent István és Szent László királyról. A tagjaink ha botra támaszkodva is, de eljárnak a közösségbe, s csatla­koztak hozzánk érdeklődők Bala- tonszabadiból, Siómarosról és Sió­fokról is.- Észrevettem, hogy milyen jól­esik az idős embereknek, ha össze­ülhetnek, beszélgethetnek. Olyan­kor elfelejtik a gondjaikat, s még azt is, hogy betegek - emlékezett. - Ezért igyekeztem rendszeressé tenni a találkozásokat. Ilyenkor mindenki jókedvű._______ ■ Tu risták vízen kerékpárral Hamarosan fákat ültet a vízügy a Sió-csatorna mindkét partjára. Ezáltal szebb lesz a Sió mente, és a hajósok is messzebbről meglát­ják majd a kanyarokat. A több mint százhúsz kilométer hosszú csatorna partjáról korábban - amikor szükségessé vált, hogy rö­vid idő alatt nagy mennyiségű vi­zet engedjenek le a Balatonból - a siójuti szakaszon kivágták a su­dár jegenyéket. A hetvenes években öt-hét víz­lépcsőt terveztek a csatornára, hogy szakaszosan is tudjanak vi­zet biztosítani a hajóknak; akkor nem kellene állandóan megcsa­polni a Balatont. A duzzasztók megépítésére azonban eddig nem jutott pénz. Nemrégen Dávid Ibo­lya igazságügyi miniszter beszélt arról, hogy a gyönyörű tájakon kanyargó Siót mindenképpen a vízi turizmus szolgálatába kelle­ne állítani. Azt a kisrégió vezetése is szorgalmazza, hogy a Sió-par­ton mielőbb építsék ki a kerék­párutat. Mindkét fejlesztés nagy­mértékben szolgálná a siójutiak érdekeit, turisztikai terveit. ■ Hegyi ember aranyérmes borral Samu Gyulának a legtöbb szőlője olaszrizling és zöldszilváni Kétszáznál is több a pince Siójuton, közülük mindössze öt­ven a helybelieké. Az ország min­den részéről vannak pincetulajdo­nosok, legtöbben a közeli Siófok­ról. Ennek ellenére kevés az elha­nyagolt terület, mindenki gondját viseli a portájának, még ha az év nagy részében nincs is itt a falu­ban. Összetartóak a „hegyi” embe­rek. Már csaknem 800 méter hosszú, murvás utat is készíttettek; szinte mindenki részt vett a létre­hozásában. Két éve megalakították a Szőlőhegyi Gazdák Egyesületét. Rendszeresen tartanak borverse­nyeket is. Legutóbb a hónap elején negyven versenyző adott le ötven­három bormintát. Tizenkilencet díjaztak: tíz nyert arany-, kilenc ezüst- és húsz bronzminősítést.- Kiváló borok termettek tavaly - mondta Bényei Tibor, az egyesü­let elöljárója. - A juti hegyre nem jellemző a modem európai fajták termesztése. A fehérborokat termő szőlők közül olaszrizling, a vörös­ből pedig merlot, oportó és kék- frankos van sok a hegyen. _____■ Na pló menti a hagyományt Negyedévente háromszáz pél­dányban ad ki saját újságot Siójuti Napló címmel az önkormányzat. Róka Gyula nyugdíjas szerkeszti. A belső munkatársak: Horváthné Molnár Gyöngyi a postánál dolgo­zik, Szakállas Andrea Ádándon tanítónő. Szipola Andrea a siófoki Tourinform-irodában az idegen- forgalommal foglalkozik, Szipola Ágnes a külkereskedelmi főisko­lán tanul, Kissné Berta Rozália pe­dig a siójuti polgármesteri hivatal­ban adminisztrátor. A Siójuti Nap­ló hírt ad minden lényeges eset­ről, s vállalta a kultúra, a hagyo­mányok ápolását, a környező ter­mészeti értékek megismertetését is. A képviselő-testület annyi pénzt ad az előállításához, hogy valamennyi siójuti házba eljusson az újság. Ezenkívül ingyen meg­kaphatják az elszármazottak, a kapcsolatokat ápolók, a pincetu­lajdonosok és a falut távolabbról segítők is. __________________■ Ös szeállításunk elkészítését a siójuti önkormányzat, a siójuti autóbontó, a Horváth és Társa Bt, a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet támogatta. háza is lenne - legmagasabb pontja 8,8 méter, az alapterülete pedig 30 négyzetméter lesz. A terveket Steinbachen László ingyen készítet­te. Az építkezést többen is támogat­ták; dr. Kiss András balatonszábadi esperes 200 ezer forintot, két helyi vállalkozó pedig 100-100 ezer forin­tot ajánlott föl a munkákra. ■ rált környezetben vegyenek búcsút hozzátartozóiktól. A temetők rend­ben tartása egyébként a közhasznú munkások feladata a többségében református lakta településen, ahol a beköltözők révén egyre növek­szik a katolikusok száma is. A ter­vek alapján az új ravatalozó - amely egyben a katolikusok ima­Ravátalozót akarnak kialakítani a katolikus temetőben. Építtetője pályázati segítséggel a helyi önkor­mányzat lenne és a faluszépítő egyesület. A temetőt rendbe tették, bekerítették - társadalmi munká­ban. Évente általában tíz temetés van itt, s a ravatalozó módot adna arra, hogy a siójutiak végre kuiíu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents