Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-03 / 78. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A LMA NAC H 2 4 0 2001. Április 3., Kedd Zics A Kapoly és Törökkoppány közötti kis település nevét - Zych alakban - először 1295-ben említette az első lennmaradt oklevél. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék már olyan faluként említette, ahol plébánia Is van. 1478- ban már Zichy György birtoka, majd a török kiűzése után, a XVIII. században Zichy Ádám igyekezett, hogy németekkel telepítse be. 1849-ben hétszáznál is többen éltek a faluban, az 1930-as népszámláláskor pedig 932 lakos neve szerepelt a nyilvántartásban. Közülük több mint nyolcszáz vallotta magát német anyanyelvűnek. A településen 1770 óta van alsó fokú oktatás. Az új iskolái 1949-ben építették, akkor térlek át a nyolcosztályos oktatásra is. 1977-ben azonban megszűnt a felső tagozat. Most helyben tíz kisdiák sajátítja el a betűvetés tudományát, 35 pedig Törökkoppányba, Nágocsra és Tabra jár iskolába. Középfokú oktatási Intézményekben 15 zicsi diák tanul. Az önkormányzat az alsó tagozatos iskola mellett óvodát is fenntart. Ezt 1979-ben Miklósival közösen létesítették. A lakosság zöme katolikus; templomukat 1786-ban építették késő barokk stílusban. A körjegyzőséget Nágoccsal közösen 1998. január 1-vel hozták létre, ennek a székhelye Zicsen van. A falu 437 lakosa 174 házban él. Három ingatlan külföldiek tulajdona. Azt beszélik... ..., hogy öt rendőrautóval szálltak ki nemrég a Kossuth Lajos utcába a nyomozók, mert ott állítólag a lakásmaffia vásárolt egy üresen álló házat. A tulajdonos egy ingatlanközvetítő közreműködésével értékesítette az épületet, abba egy fiatal pár költözött be magával hozva egy idős, beteg férfit a pesti lakásából. A lakás napok óta ismét üresen áll. .... hogy nagyon várják már a faluba az Európa-szerte ritka madárnak számító gyurgyalagok megérkezését. Ezek a Zics és Nágocs között húzódó löszfalban fészkelnek, itt a műit évben már öt-hat párt láttak. ..., hogy szükség lenne tavaszi lomtalanítási akcióra, mert a házaknál sok limlom és egyéb hulladék gyűlt össze. El kellene szállítani a fölöslegessé vált holmit: rossz autógumikat, használhatatlan műszaki cikkeket, kályhát, bútort és egyéb kacatot. ..., hogy a falu végét jelző helységnévtábla a Miklósi felőli oldalon beljebb van, mint ahol a község kezdődik. Emiatt a Kossuth utca utolsó házának a lakói kimaradtak a település ivóvízellátását szolgáló vezetékrendszer megépítéséből is. ___________■ IRT A: KRUTEK JÓZSEF FOTÓ: ESZES ANDREA Zics: elmozdultak a mélypontról Időközi választáson, 1997- ben került először a falu élére Feliinger János polgár- mester. Az utóbbi négy év legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a régóta pénzhiánnyal küzdő önkormányzatot kimozdították a mélypontról. S a fejlődést - ha lassan is - sikerült újra elindítani. Fölismerve az előnyeit, 1998-tól Nágoccsal együtt létrehozták a körjegyzőséget. Ennek Zics a székhelye. Takarékos gazdálkodással elérték azt is, hogy a falut nem fenyegeti a csőd veszélye.- A négy év kiemelkedő sikere, hogy a Táncsics utcában tavaly 450 méter hosszú utat építettünk - mondta Feliinger János. - Ehhez 7,1 millió forint támogatást nyertünk a megyei területfejlesztési tanácstól, és hárommillió forint volt a saját erő úgy, hogy másfél millió forint hitelt vettünk föl. Kiemelt feladatunknak tartjuk a falu működőképességének megőrzését, az iskola-óvoda további fenntartását, illetve a tanításhoz szükséges eszközök, udvari játékok fejlesztését. Nagy gondja az önkormányzatnak, hogy Zicsen nincs munkahely. Harmincnál több az állástalan és a szociálisan rászoruFellinger János polgármester ló, akit támogatni kell, s egyre több pénzt emészt föl az önkormányzati tulajdonban levő épületek felújítása is.-Mi a legsürgősebb teendő?- Az idei költségvetést 42,7 millió forint bevétellel, illetve 48,2 milliós kiadással fogadta el a képviselő-testület. Kiemelt célunk, hogy az ideiglenes engedéllyel működő orvosi rendelőt a jogszabály előírásainak megfelelően felújíttassuk. Ezt csak pályázati támogatással tudjuk megvalósítani. Decentralizált forrás elnyerésére a megyei területfejlesztési tanácshoz nyújtunk be pályázatot.- Mire költenek még?- Szeretnénk kiépíteni az általános iskolánál még az idén egy többcélú sportpályát, a Temetői út mellett pedig kialakítanánk a burkolattal ellátott vízelvezető rendszert - mondta a polgármester. - Az önkormányzat nem mondott le arról sem, hogy a faluba bevezettesse a gázt. Igyekszünk megragadni minden pályázati lehetőségét, hogy elősegítsük a falu fejlesztését. ____________■ A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Feliinger János. Az alpolgármester: Mester Gábomé. A képviselő-testület tagjai: Alimov Pálné, Bécsi Ferenc, Fri$Józsefné és Szabó Andrea. A körjegyző: dr. Fekete József. A háziorvos: dr. Pap Imre. Az ösz- szevont iskola-óvoda vezetője: Nagy Jenőné. A védőnő: Bokámé Kovács Zsuzsanna. ■ Hagyományt őrző iskola, óvoda A zicsi iskolában 1977 óta csak alsó tagozat működik. Nagy Jenőné tanító most készíti a helyi tantervet az 1-4. osztályosoknak. Hat elsős és négy harmadikos kisdiákja van. Az iskolavezető elmondta: az óvoda és az iskola közötti átmenetet könnyítik meg azzal is, hogy egy épületben van a napközi otthonos óvoda és az iskola, de itt található a konyha is.- Az alapító okirat és a pedagógiai program is feljogosít bennünket az 1-4. osztályosok tanítására - mondta Nagy Jenőné. - Sajátos az idén a képzés, mert nincsenek másodikosok és negyedikesek. Szoros a kapcsolatunk az óvodával; Hegedűs Miklósáé óvónőt óraadóként is foglalkoztatjuk. A kicsiknek ez is könnyíti az átmenetet. Iskolánk kiemelt feladata a magatartászavarok kiszűrése, mielőtt az gondot okozna a tanulásban. Emellett gondosan ápoljuk a hagyományokat is. Az óvoda és az iskola a hozzá kapcsolódó étkeztetéssel olyan hármas feladatot lát el, ami érinti Zics lakosságának a zömét. Ezért - a fenntartó önkormányzat mérlegelése alapján A legkisebbek is elsajátítják az ősi mesterségeket Táncos lábú fiatalok Két éve alakult a néptánccsoport Teleki Ákos és Kollár Erika vezetésével, szeptembertől azonban már a karádi Pajor János és felesége tanítja a táncosokat. Hét és tizennyolc év közöttiek járnak a csoportba. Az egyik alapító tag Hargitai László, a tabi középiskola 11. osztályos műszerésztanulója.- Két csoportban harmincnégyen táncolunk: kisiskolások és általánosba járók, illetve mi, közép- iskolások - mondta Hargitai László. - Péntek esténként gyakorolunk a kultúrházban. Dél-alföldi, valamint somogyi friss és ugrós, ületve sváb táncokat tanultunk. Tavaly már szerepeltünk a törökkoppányi falunapon, és a helyi rendezvényeken: a millenniumi ünnepségen, a szüreti felvonuláson, nyugdíjastalálkozón. Célunk a hagyományápolás, és persze szeretünk is táncolni. A táncosok ruhája még hiányos. A fiúk felszerelését a szülők állták, a nagycsoport lányainak pedig a Vöröskereszt és a szülői munkaközösség segítségével teremtették elő az öltözetet. Húszezer forinttal támogatta őket a Somogyért Egyesület, ezen is ruhát vásároltak. A tanárok óradíját a Zics Faluért alapítvány fizeti. Megtudtuk: június végén vajdasági táncosokat látnak vendégül, a zicsiek pedig szeptemberben mutatkoznak be a Vajdaságban. Ezenkívül föllépnek a kar rádi táncgálán is. _____________■ Ge rbovits, a lokálpatrióta lokálpatriótának vallja magát a májusban 76. évét betöltő Gerbovits Jenő, az Antall-kormány egykori tárca nélküli minisztere. A falu fejlődéséről azt mondta: a kibontakozás kulcsá a vidék lakosságának a kezében van. Hisz abban, hogy a falvak - így Zics is - visszanyeri egykori rangját. - A helyi vezetés önmagában kevés ahhoz, hogy lehetővé tegye a falu fejlődését - mondta Gerbovits Jenő. - Ehhez általános szemléletváltás kellene, hiszen most a hatalom szinte lejáratja az önkormányzatokat. Különféle feladatokat rak a vállára, s ezekhez nincs meg a forrása. Zics egykor okosan gazdálkodott: a község és a parasztok is.- Miben látja a fala jövőjét?- A gazdálkodásban. Más lehetőség nincs. Ha tíz évvel fiatalabb lennék, akkor magam is beállítanék egy fogatot. Állatokat kellene tartani: sok sertést, teheneket. S jól kellene tevékenykedniük a közösségeknek, a civil szervezeteknek. Valaha az én falumban csak így lehetett gyökeret verni.- Miként lehetne jobban gazdálkodni?1- Itt a nagy lehetőség a biogazdálkodás. Arra, hogy sok munkával Gerbovits Jenő a tavaszi munkákra készül Ruhanemű és élelmiszer gyűjtését szervezték meg a faluban a vöröskeresztesek. Ezzel az árvíz által sújtotta Gelénes lakóit, a nehéz helyzetbe került családoknak igyekeztek segítem - tudtuk meg ifj. Friss Józsefiétől, a Vörös- kereszt helyi szervezetének elnökétől. A több évtizede működő alapszervezetnek negyven tagja van. Tavaly társadalmi munkában használt ruhákat is árusítottak, s bekapcsolódtak a községszépítésbe, s persze megszervezték a véradók napját.- A búcsúi bált ezúttal is mi rendezzük, s ennek a bevételét a rászoruló idősek és a nagycsaládosok támogatására fordítjuk - mondta ifj. Friss Józsefné. - Szeretnénk, ha fiatalokkal bővülne alapszervezetünk, és új véradókat is bevonhatnánk a munkába. Katonatisztből fogathajtó Hoffman Ferenc katonatisztből lett mezőgazdasági kistermelő falujában, s teheneket tartott. Kezdetben négyet, majd 12-t. Ma már egyet sem, olyan alacsony a tej felvásárlási ára. Öt félvér ló és egy kiscsikó áll most az istállójában; kettő a sajátja. Korábban is volt egy hátas lova. S egyre gyakrabban ott van a versenyeken; hajtott már Ádándon, Karádon, Nyimben, Szóládon is. Azt mondta: a verseny izgalma mellett számára a hajtás az igazi kikapcsolódás. Tavaly ötször vállalta a megméretést. Az ádándi akadályversenyen 25 fogatos közül az ötödik lett. Készül az újabbakra, és a nyáron, a falunapon Zicsben szeretné megszervezni a környék fogathajtóinak versenyét.- Ifj. Mester Gáborral, akinek már öt lova van, szeretnénk bekapcsolódni a falusi turizmusba is - mondta Hoffman Ferenc. - Szobákat adnánk ki és lovagol- tatnánk, meg kocsikáztatnánk a vendégeket. Zics környéke erre igazán kiváló. Közel van a Balaton és három gyógyfürdő is. Úgy gondolom, hogy a táj szépsége és nyugalma, emellett a lovassport igazán megteremthetné itt is a falusi turizmus alapjait. Hoffman Ferenc jövőre új hintót és szép szerszámokat szeretne vásárolni. Ez azonban legalább hat- hétszázezer forint befektetés. S még nem tudja, hon- nan teremti elő rá a pénzt. ____________________■ Ho ffman Ferenc Vicuskával, a kétéves kancával Faluját félti a díszpolgár Heten kapták meg eddig a Zics Faluért díszoklevelet a községért végzett közéleti és egyéb munkájukért a képviselő-testülettől. Egyikük a 77 éves Háziinger János.- Nagyon meglepett, mert nem vártam elismerést; nekem az a természetes, hogy tegyek valamit a szülőfalumért - mondta Háziinger János. - Itt jártam iskolába, s egy kis kitérő után itt éltem le az életem. Gazdálkodtam, mint más; az ötvenes évek végén léptem be a szövetkezetbe, s onnét mentem nyugdíjba. Ennek már 17 éve. A szövetkezet később a nágo- csival egyesült. Háziinger János gépcsoportvezetőként dolgozott, majd agronómusként. Szerteágazó gazdasági teendői miatt akkor még nem vállalt közéleti tisztséget, bár falujának a sorsa mindig érdekelte. Részt vett minden közösségi rendezvényen: ötleteivel, tanácsaival segítette a település vezetőit.- Tíz éve veszek részt a közéleti munkában, a helyi választási bizottság elnökeként - mondta. - Figyelem a falu változásait, az önkormányzat tevékenységét. 1990 óta demokratikus a közélet, itt születnek a döntések, magunk irányíthatjuk a falunkat. Látom a két nagy gondot: kevés a helyi önkormányzat pénze a sok feladatra, Háziinger János 1! Zicsben. Munka mellett végezte el a mezőgazdasági technikumot. 1984 óta nyugdíjas. Két gyermeke van. 1994-től a helyi választási bizottság elnöke. munkahely hiánya miatt elmentek, elmennek a fiatalok. Ez pedig bi- s a zonytalanná teszi a falu jövőjét. ■ Az oldal elkészítését a zicsi önkormányzat támogatta másra épül. A faluban él kosárfonó, seprűkészítő, agyagozó, sőt tutyikészítő is. Többen is bemutatták már itt a mesterségüket. Agyagozunk, fonunk, rongyszőnyeget szövünk, s közben a gyerekek a különféle néphagyományokkal is megismerkednek. ■ szeretném, ha a helyi tanítás változatlanul fennmaradna, hiszen ez jelentheti a falu jövőjét.- Az összevont intézményben fontos a népi hagyományok őrzése - fűzte hozzá Hegedűs Miklósné. - Az óvodások és a kisiskolások kézműves oktatása egyGyűjtöttek a rászorulóknak tiszta terméket állítsunk elő. Ma 90 százalékban holland magvakat használunk, nem pedig magyart. Pedig Zics egykor kertimag-termelő község volt. Az önkormányzat ennek a megteremtésében úgy tudna segítem, hogy megragad minden pályázati forrásszerzési lehetőséget. Ez előnyhöz juttatná a falut, egyebek közt mert helyben tarthatná a fiatalokat. Elevenné kellene tenni a társasági életet is, hogy ne silányan teljenek a napok s főleg ne az ünnepek. ■
