Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A NAC H 1 2 4 2001. Április 25., Szerda A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Fogarasi László. Az alpolgármester: Pásztohy András. A képviselő-testület tagjai: Biczó Józsefné, Csizmadiáné Tóth Éva, Horváth István, Kissné Horváth Ibolya, Kovács Tibomé, Loósz Imre, Szűcs Károly, Vajda Attila. A megbízott jegyző: dr. Buzinkay Gyula. Az iskola igazga- tója: Csizmadiáné Tóth Éva. ■ Az oldalt írta: Szellő Gábor, Takács Zoltán Fotó: Kovács Tibor Beruházások a kistérség szívében Fogarasi László polgármester Egy település akkor boldogul, ha megtalálja helyét a térség­ben - állítja Fogarasi László polgármester. így Memyének nagysága és elhelyezkedése folytán, valamint intézményei révén nagyobb szerepet kell vállalnia a kistérség életében. A község a mikrotérség központja, s bekapcsolja a kisebb falvakat a me­gye vérkeringésébe. A memyei isko­lában tanulnak a környék diákjai. Védőnői és két háziorvosi szolgálata, gyógyszertára van: ezek hétvégi ügyeletet tartanak, s fogászati ellátást is biztosítanak a környék lakosainak.- Hat éve választottak polgármes­ternek, s a képviselő-testület olyan MERNYE PÉNZE Fejlesztés fejlesztéseket hajtott végre, ame­lyek a lakosság életét javítják - mondta Fogarasi László. - Kiépült egyebek között a telefonhálózat, a gázszolgáltatás rendszere, s ez egy év alatt visszahozta az árát. Hat év alatt húszmillió forintot költöttünk el a beruházásokra, s felújítottunk több középületet is. A település nagy terve - mint elmondta - az, hogy csatlakozik a kaposvári csatornázási program­hoz, s így négy év múlva meg­szűnhet a szennyvízelvezetés gondja. Ezenkívül szeretnék elké­szíttetni a Latinka utca aszfaltbur­kolatát, s készülnek a község köz- világításának a felújítására. A la­kosság lélekszáma évek óta állan­dó, Memyén ma csaknem ezerhat- százan élnek. Az önkormányzat tá­mogatja a letelepedő fiatalokat, egyebek között azzal is, hogy hat évre kamatmentes kölcsönt ad ne­kik. A közúti átmenő forgalom igen nagy, de a falusi turizmus lehetősé­geit - a polgármester szerint - még nem sikerült kiaknázni. Magánkéz­ben van a kastély, s az sem dőlt el, hogy a tulajdonosa miként fogja hasznosítani. Volnának ugyan lehe­tőségek, de Memye még nem vonz­za a turistákat. A település legnagyobb foglal­koztatója az önkormányzat: het­ven helybélinek ad munkát, első­sorban az óvodánál, az általános iskolában és a polgármesteri hiva­talban. A vállalkozók száma is je­lentős a községben, így aránylag kevés a munkanélküli. Nehéz helyzetben vannak az állástalan nők, a közmunkaprogramba sem tudják bevonni őket. Memye a me­gyeszékhely és a Balaton-part kö­zött fekszik, a munkaadók pedig nem fizetik ki az alkalmazottak költséges bérletét. ____________■ A „bogaras” biológus Egyedülálló fullánkos hártyásszárnyú-, azaz da­rázs- és méhgyűjteménye van Józan Zsoltnak. Az iskola biológiatanára több évtizede gyűjti ezeket a rovarokat, otthonában már több mint 1300 fajta lapul a fiókokban.- Kisgyerekkoromban érdekeltek a rovarok - mondta Józan Zsolt. - Óvodásként például lep­kéket tartottam az istállóban. Később persze egy részterület felé vitt az érdeklődésem: nagyon ér­dekel a darázs- és méhfajok életmódja, így kezd­tem el velük komolyabban foglalkozni. Emellett szép területeket járunk be, szinte nagyító alatt látom kutatásaim során az élővüágot. Józan Zsolt több mint harminc éve él Memyén, s az iskola mellett szabadidejének nagy részét gyűjteménye gondozása tölti ki: Már csaknem 50 ezer példánya van, s közüle több­höz külföldi kapcsolatai révén jutott hozzá. Ha­zánk szinte összes tájegysége mellett a Kárpá­tokban és Németországban is gyarapította a gyűjteményét.- Ennek a kollekciónak a pénzbeli értéke nem olyan nagy, hiszen a bogarakra és a lepkékre na­gyobb a kereslet, de az eszmei értéke fölbecsül- hetetlen. A gyűjteményem egy töredékét egyszer a memyei napokon mutattuk be. Józan Zsolt kutatásai során több új fajt is föl­fedezett; az eredményeket tanulmányköte­tekben is közzé­tette. A tanár­ember szerint kutatásainak Józan Zsolt 1943-üan született Érsekújváron. A ka­posvári Táncsics gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi tanárképző főiskolán 1966-ban szerzett diplomát biológia-földrajz szakon. Azóta tanárként dolgozik. 1969-től a mernyei iskolában tanít. célja, hogy földerítse hazánk értékeit, amiket fel­tétlenül óvni kellene. ■ Keresik az utat Istenhez A vásárlók centruma A nyáron került Mer- nyére Buczkó József plébános, azóta So- mogygesztiben, Szentgáloskéren és Somodorban is ellátja papi teendőit. Állítja: sok faluban szolgált már, de ezen a környé­ken műiden eddig ta­pasztaltnál erősebb az emberek kapcsolata az egyházzal. Vasárnap, istentiszteleteken rend­re megtelnek a temp­lom padsorai. A plébá­nos szeremé, ha ez to- Buczkó József plébános alább ugyanennyi veszi föl a bér­málás szentségét is. Azt is örömmel tapasztalta Buczkó József, hogy a templo­mok állapota jó, köszönhető ez az önkormányzatok segítségé­nek is. Néhány hónap alatt sike­rült kiváló kapcsolatot kialakíta­ni a polgármesterekkel is, s mindegyik segíti a munkáját. A plébános már csak annak örülne igazán, ha a középkorú lakosok közül is több járna misére. Úgy érzi: ennek is eljön az ideje, hi­szen a fiatalok keresik az utat Is­tenhez, és ez biztosan hat majd a szülőkre is. ________________■ Két üzletet működtet Memyén a Kapós Coop Rt. Az egyik élelmiszert árusító kisboltként üzemel, míg a másik egy üz- letlánci boltként működik. Utóbbi a köz­ség lakóit az élelmiszerek mellett háztar­tási és iparcikkekkel látja el. A boltokban rendszeres akciókat tartanak, amelyen a lakosság jelentős kedvezményeket kap. A Kapós Coop Rt négy embernek ad munkát a boltokban. Az üzletek nyitva tartásukban is alkal­mazkodnak az igényekhez, így a nyáron hosszabb ideig fogadják majd a vásárló­kat. A cég műiden hónapban szóróla­pokkal jelenik meg a településen, hogy a vevők kényelmesen kiválaszthassák a megvásárolható termékeket. ________■ Me rnye A 67-es főút mellett van a község. Kaposvártól 17 kilo­méterre északra. Könnyen megközelíthető, mert érinti a kaposvár-siófoki vasútvonal is. Mernye neve már a XIII. századi oklevelekben előfordul: 1229-ben Merena és Alsó- Merena alakban említik a székesfehérvári káptalan birtokai között. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1385-ben és 1487-ben Wasarusmernye a neve. A török hódoltság ennek a településnek a fejlődését is vissza­vetette. A mernyei uradalmat 1807-ben I. Ferenc király a kegyes tanitórendnek (a piaristáknak) adományozta. A községtől négy kilométerre fekvő Mernyeszentmiklóst csak az 1980-as években nyilvánították belterületté. Fekvésénél fogva Mernye a szomszédos községek mezőgazdasági, oktatási és egészségügyi központja. Lakosainak a száma az elmúlt évtizedekben sem változott. A község 12 utcájában 600 ház van, a legtöbben van telefon és vezetékes gáz is. A szennyvizet egy helyi vállalkozó szállítja ei. Arany Zsiráf a tehetségéért Az idősektől a kisgyerekekig mindenki ismeri és szereti ifj. Fogarasi Lászlót, művésznevén Yonderboit, aki Mernye talán leghíresebb szülötte. Bár a pop­kultúrában járatlan nagymamák nem igazán értik az ifjú zenész muzsikáját, ők is büszkék büsz­ke Mernye hírességére. S nem ok nélkül, hiszen ifj. Fogarasi Lász­ló előbb lett neves előadó kül­földön, mint hazánkban. Tehet­ségét világszínvonalú szaklapok méltatták. A stílusteremtő fiatalember ta­valy februárban robbant be a vi­lág zenei életébe - külföldön pil­lanatok alatt elkapkodott - nagy­lemezével. Ezzel Európa számta­lan rangos fesztiváljára váltotta meg a belépőjegyét, és minde­nütt hatalmas sikert aratott. A memyei fiatalember tavaly föllé­pett a cannes-i Midem fesztivá­lon, Budapesten, Bécsben, Prágá­ban, német és holland rendezvé­nyeken, az idén pedig Moszkvá­ban mutatta meg kivételes tudá­sát a közönségnek. Ifj. Fogarasi László zenei képességeit több rangos díjjal jutalmazták a szak­értők: az idén kapta meg az Arany Titán-díjat, és az év felfe­dezettjének járó Arany Zsiráf-dí­jat is. A legnagyobb elismerést számára mégis az jelenti, hogy a BBC rádió kétezres slágerlistáján az előkelő kilencedik helyezést érte el Yonderboi egyik szerze­ménye^ __________ __■ Ez er szál köti a falujához Gazdag kulturális programo­kat kínál mát tíz év óta a memyei napok. író-olvasó találkozókat tartanak, szín­darabokat adnak elő, ének­karok lépnek föl, és több képzőművészeti kiállítást is rendeznek. A rendezvényso­rozat egyik ötletgazdája Ha­rangozó Ferenc, a neves gra­fikus. Bár évekig a főváros­ban élt és alkotott, sohasem szakadt el szülőfalujától. A 49 éves művészt ezer szál köti Memyéhez. Itt nőtt fel, s kö­zépiskolás diák­ként szeretett be­le a képzőművé­szetbe. Első kiál­lítására sem kel­lett sokat várnia: három évvel érettségije után, 1973-ban mutatkozott be önálló tárlaton.- A grafika annak idején sokkal több művészeti ághoz kapcsoló­dott, dolgoztam a reklámiparban és a moziüzemi vállalatnál, a honvéd­ségnél pedig térképészként „kama­toztatták” a képességeimet. Egy ideig Budapesten éltünk, azután családostul visszaköltöztem So­Harangozó Ferenc 1952-ben született Mernyén. A kaposvári Munkácsy gimnázi­umban érettségizett. Alkotásait 1973-ban mutatta be először, azóta több hazai és nemzetközi kiállításon is szerepelt. Két éve a II. somogyi tárlaton megkapta Ka­posvár város diját. Két gyermeke van: Andrea 25. Bálint 19 éves. mogyba. Szakmai szempontból sokkal jobb volt a fővárosban élni, több újság­nak is dolgoztam. Hiányzott azon­ban a vidék hangulata és a nyugodt alkotói légkör. Harangozó Ferenc most a ka­posvári Vaszary képtárban dolgo­zik, kiállításokat rendez. Évtizedek óta több hazai és nemzetközi tárlat­ra hívják, munkáit megcsodálta az olasz és német közönség is. ■ Az oldal elkészítését a mernyei önkormányzat, a Kapós Coop Rt és Farkas István vállalkozó támogatta. Diáksereg hat községből Csaknem háromszáz gyerek kop­tatja Mernyén az iskola padjait. Hat községből járnak ide. Mernye, Somogyaszaló, Somo­dor, Szentgáloskér, Somogy- geszti és Polány önkormányzatá­nak nyolcvannégymillió forintjá­ba kerül az iskola fenntartása. Csizmadiáné Tóth Éva igazga­tó elmondta: az iskola tanulóinak száma évek óta állandó. A felső tagozaton, illetve az elsőben és negyedikben két osztályuk van, s egy-egy teljes osztály a többi év­folyamon. A diákok a helyközi buszokon jönnek Mernyére; a közlekedési társaság a tanítási rendhez igazította a járatait, így a legtávolabbi településen élők is kényelmesen beérnek becsenge- tésre. Nagyobb gondot okoz azonban az iskola épülete. Ag­gasztó az állapota, bár évek óta korszerűsítik. Nyáron a szünet­ben felújították a 300 négyzetmé­teres tornaterem padozatát és a tetőszerkezetet. Sürget azonban a gyakran beázó tető rendbetéte­le, s ki kellene cserélni az elöre­gedett ajtókat, ablakokat meg a padozatot. A tanulók két idegen nyelvet tanulnak, csoportbontásban - tudtuk meg Csizmadiáné Tóth Évától. S nagy figyelmet fordíta­nak a számítástechnikai képzés­re, ezt órarend szerint és szak­körben is oktatják. Nyolc számí­tógépet nyert az iskola a Sulinet- programban, így a diákok 13 gé­pen ismerkednek az informatika alapjaival.- Kiváló eredményeket értek el tanulóink a sportversenyeken is; különösen atlétikában, kézilab­dában és labdarúgásban jeles­kednek. Szerepelnek az énekkar­ban, s látogatják a művészeti és nyelvi szakköröket is. A végző­söknek pedig középiskolai felké­szítő foglalkozásokat is tartunk. Támogatott vállalkozások három tóból álló tórend­szer. Egyre nagyobb a ke­reslet ugyanis az édesvízi halak dánt, ezért az egyik tavat haltenyésztésre hasznosítják. Farkas Ist­ván több millió forintot költött már terveinek a megvalósítására. A nyárra elkészül az épületegyüt­tes, s így elhánti a horgá­szat és a turizmus föllen­dülése elől az utolsó aka­dály is. A beruházások végső egyenlege húszmü- lió forintra rúghat.- A tó partján 1904-ben épült egy kúria, azt foga­dóvá lehetne alakítani - tette hozzá a vállalkozó. - Emellett az önkormány­zattal közösen létesíte­nénk egy szabadidőpar­kot, s az pompás helyszí­ne lenné a hétvégi kirán­dulásoknak __________■ Fa rkas István kilenc éve alapította vállalkozását Azt beszélik... ..., hogy nincs gond a közbizton­sággal, mióta a rendőrök rend­szeresen járőröznek a szőlőhe­gyen. Ezért kerülik el a tolvajok még a pincék környékét is. ..., hogy gondoskodnak a fel­nőttek a maguk szórakozásáról, gyakran szerveznek bálokat és kulturális rendezvényeket is. Ezek között kiemelkedően sike­resek a mernyei napok. ..., hogy kevés a munkalehető­ség, ezért a helybeliek közül jó néhányan kényszerből kezdtek vállalkozásba. ..., hogy rendszeresen ren­deznek bulikat az egyik presz- szóban. Ez a lányok, legények találkozóhelye. És megvan az eredménye is, hiszen itt több fi­atal is rálelt már élete párjára. ..., hogy nincs benzinkút a környéken, pedig Mernye átme­nő forgalma és a számos mező- gazdasági vállalkozó „szomjas” gépei miatt kellene egy töltőállo­más is a falu közelébe. ■ vábbra is így ma­radna, s igyekszik ápolni a kapcso­latot az iskolákkal és az óvodákkal is. Mind a négy településen oktat hittant, mintegy 120 gyermeknek. Legtöbbjük rend­szeresen jár templomba, s májusban leg­alább harminc kisgyermek járul az oltárhoz első­áldozóként, s leg­Több mint száz vállalko­zó él a községben. A vál­lalkozások száma a helyi termelőüzemek megszű­nésekor gyarapodott. Többsége kicsi, de van­nak olyanok is, amelyek­nél öt-tíz alkalmazott ke­resi meg a kenyérrevalót. Az önkormányzat ked­vezményekkel segíti a kezdő vállalkozókat, pél­dául indulásuk első évé­ben mentesíti őket az iparűzési adó fizetése alól. A memyei Farkas Ist­ván küenc éve alapította vállalkozását. Az építő- és tüzelőanyag-kereskedés nemcsak a családjának biztosít rendszeres jöve­delmet, hanem több hely­belinek is. Több tervet is latolgat Farkas István. Az egyik: egy 14 hektáros,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents