Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-22 / Vasárnap Reggel, 16. szám
________________________________________________________________________________________________________________________________________________2001. április 22. ★ KÖZELRŐr.. Gyermekmegtartó szövetkezetek Öröm a gyermekáldás, ahogy azt illusztrációink is mutatja, de nagy gond is fotó: láng Róbert Somogybán van két olyan település, amely a szövetkezet fennmaradásának köszönheti a hőn áhított népszaporulatot. Ezek erősítették legjobban Kazsok és Kapós- gyarmat megtartó erejét. Nem csoda, hogy a mindössze 138 lelket - köztük negyvenegy gyermeket számláló zselici Kaposgyarmat polgármesterasszonya, Balogh Józsefné egyre gyakrabban sóhajtozik: - Se templomunk se kultúrházunk, hová menjenek szabadidejükben a fiatalok? Merthogy a könyvtáron meg az imaszobán kívül nincs más közösségi hely. Oda pedig jószerivel be sem férnének. Elhatározta hát, hogy templomot építtet. A lényeg, az egykori haranglábból lett torony, no meg két szép harang már meg is volt hozzá. A nagyharangot éppen a nagyapja, Kis József hozatta annak idején. A polgármesterasszony száz személyre álmodta a templomot mondván: annyi ülő- és állóhely bizton elkél majd. A jó szándék azonban kevésnek bizonyult. A püspökségtől kapott egymillió forint csak az alapra és a lábazatra volt elég. Az tavaly el is készült. Isten hajléka azonban legalább még húszmilliót igényelne. Önerő pedig nincs. Talán majd a németek...- Talán a németek majd bennünket is kisegítenek, bár - mint mondják - újabban a déli kontinens lakóit támogatják, mert elterjedt a hír: az új pápa színes bőrű lesz - sóhajtozik a polgármesterasszony. Ám, hogy addig se legyen tétlenül, úgy dönt: ha már templom nem épülhet egyhamar, legyen egy ifjúsági klub. Kies vidéken, egy gyönyörű kis tó partján meg is vásárolták a romák egykori házát, ám az olyan picinek bizonyult, hogy nem tudták benne szétnyitni a ping-pong asztalt mert csak az egyik fele fért el az aprócska szobában. Márpedig arra, akárcsak a rexasztalra, rossz idő esetén nagy szüksége van a kaposgyarmati fiatalságnak. Nagyobb teret nyertek volna a korábban kiszemelt pásztorházban, de azt meg a téesz adta el egy családnak potom 40 ezerért. Megoldásként nem maradt más: a kicsinek bizonyult cigánytanyához építenek egy nagyobb termet, amit talán a nyugdíjasok is hasznosíthatnának. A filmesek már észrevették- A turizmus lenne a kitörési pont - hajtogatja nem minden alap nélkül. Kaposgyarmat ugyanis virágos köztereivel, a települést körülölelő hatalmas erdeivel, különleges növényeivel és vadjaival valóságos kis gyöngyszeme a Zselicnek. Korábban a Virágos Magyar- országért mozgalomban nyerték el a belügyminiszter dicséretét, most pedig a Gondozott, virágos porta-versenybe neveztek. Millenniumi parkot, sziklakertet építettek. A jutalmat, a megye és községcímerrel díszített táblácskát azonban nemcsak a muskátlivirágos ablakú, rózsakertes házak gazdái, hanem a falu is el szeretné nyerni. S van még egy féltett kincsük: egy cseppkőbarlang. Nem olyan óriási, mint az aggteleki, de azért megteszi. Ám amióta az odavezető szűk ösvényt keresztbenőtték a fák, szinte teljesen megköze- líthetetlenné vált.- Ennek is megvan a haszna - véli a polgármesterasszony. - Az utóbbi időben ugyanis rendre ellopták a szebbnél szebb cseppköveket. Ezért is szorgalmaztuk, hogy a zselici tájvédelmi körzet részeként nyilvánítsák 60 százalékban államilag védett természeti értékké. A procedúra azonban a magán-er- dő-tulajdonosok aggodalma miatt félbe szakadt. A határnak ugyanis a 70 százaléka erdő. Csodálatos növény- és állatritkaságokkal, mészégető kemencével. Érdemes lenne közkinccsé tenni. A filmesek máris rendre idetalálnak. A faluszépítés azonban nem csak esztétikai kérdés Kaposgyarmaton. A felnövekvő fiataloknak már nem kínál munkát a szüleiket megtartó téesz kötélüzeme és a magánbirtokká lett erdőn is egyre kevesebben kapnak munkát. Szaporodnak a munkanélküliek; 17-et tartanak nyilván. Ahhoz, hogy itt tervezzék jövőjüket, már most gondoskodni kell a munkahelyekről. Nehezíti a helyzetet, hogy Kaposgyarmat - lévén közel a megyeszékhelyhez - nem minősül hátrányos helyzetű településnek. Ugyanakkor nincs miből előteremteni az önerőt, és a pályázatok közül is legfeljebb a céda kínálatában reménykedhetnek. Nem elég egy busz A nem kevésbé kies vidéken épült Kazsokból ma már nem elég egy buszt indítani reggel, a közeli Igalba. A 45 iskolás és 29 óvodás ugyanis nem férne el egy járaton. Egyre több a középiskolás is; ők Kaposváron tanulnak. Boldog Géza polgármester így nem csak a nevében hordozza a boldogságot. Mint mondja: a szövetkezet itt nemcsak megtartotta, de a jövőt is biztosítja a felnövekvő nemzedéknek. Az ország egyik legjobban menő tehenészete jelenleg is mintegy 40 kazsokinak nyújt megélhetést, s a fejlesztések is biztatóak. Nem véleüen, hogy a 25-28 százalékban cigány lakosság is megtalálja a számítását, s a polgármester már most azon fáradozik, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanjaiból jutányos áron juttasson a fiataloknak. Kenyérkeresők kellenének Az egyre gyakoribbá váló falurendezvényekre ma már nemcsak a település apraja nagyja, hanem más falubeliek is ellátogatnak. Legutóbb a Harangozó Piroska képviselő-testületi tag és Pápai Zoltánná szervezte húsvéti gyermek- műsor aratott osztatlan sikert. A körzeti bajnokságban játszó focicsapatnak pedig több mint százan drukkolnak hétvégeken. Fontos volt tehát, hogy elkészüljön a régi kultúrból lett faluház, melyről már csak a vakolat hiányzik. Most az anyáknapi megemlékezésre készülnek, de reményeik szerint július 30- ig, a millenniumi zászló átadásáig, a faluház is elkészül.- Nagyon jó, hogy a lakosságnak mintegy a fele 30 évesnél fiatalabb. Ám sok, megközelítőleg száz a nyugdíjas, rokkantnyugdíjas is él itt. A középső, hadra fogható korosztály pedig szinte teljesen hiányzik. A felnövekvő nemzedéknek kell majd ezt az űrt kitölteni - summázza a polgármester. Várnai Ágnes Maketten a flotta A Kelén pontos mása elfér a konyhaasztalon fotó: eszes andrea Halta Zoltán vas- és fémszerkezet lakatosnak, hegesztőnek és hajószakmunkásnak tanult. Olyan maketteket készít ugyanakkor a Mahart Balatoni Hajózási Rt számára, amely minden részében utánozza a vízen futó hajókat. Egynek az ára mintegy kétmillió forint.- Mindkét szülőmnek jó kézügyessége volt és nekem megadatott az a szerencse, hogy örököltem ezt, mi több most kamatoztatom - mondta Halla Zoltán. - Tiezenegy évet szolgáltam hajókon kormányosként és gépkezelőként, s jól éreztem magam. De mára kiderült: jól jött, hogy a cégnek nem volt dekoratőre'és engem kértek fel erre a munkára, ismerve a grafikáimat és festményeimet, amelyekből szerveztek már kiállítást a munkahelyemen. Az első években még hiányzott a Balaton; ha hajóval utazom, akkor még ma is úgy érzem, hogy otthon vagyok rajta. Először az idén 106 éves Kelént mintázta meg Halla Zoltán.- Ami a valóságban harminc centiméter hosszú, azt én egy centiméteresnek formáltam meg - mondta. - Mindent az eredetinek megfelelő anyagból készítettem el. Még úszni is tudna a makett, ha tennék bele motort. Forgatható a kormány, a hajót ki lehet világítani, minden pad a helyén van és még a mentőövek is. Egyébként egyetlen előre gyártott elemet sem használtam, valamennyit magam készítettem el és állítottam össze olyan módon, ahogyan az igazi hajók is készülnek a dokkban. Először például lefektettem a gerincet. A legmacerásabb a fenéklemezek összeillesztése bizonyult; a fél milliméteres eltérés már bosszantóan nagy hiba, ami ismétlést követelt tőlem. Szerencsémre sikerült megszereznem az igazi hajó teljes műszaki dokumentációját, ami sokat segített a munkában. így végül egy év alatt készült el a makett. Örömmel láttam, hogy a cég vezetői, akik csak a teljes elkészültekor látták meg, nagyon csodálkoztak, hogy milyen jól sikerült. Különböző kiállításokon jól tudják használni, az értéke független szakemberek szerint kétmillió forint lehet. Most a Kelén testvérhajóját, a Helkát készíti Halla Zoltán, a munka 98 százaléka már elkészült.- Történt egy kis malőr; megfáztam és amikor tüsszentetem, kiesett a kezemből a makett. A korlátokat teljesen újra kellett gyártanom és illesztenem - mondta. Czene Attila Ai svm uyugülimi A nagy rohanásban nélkülözhetetlen a megállás, a gondolkodás, a festészet számomra a nyugalmat és a ki- kapcsolódást jelenti - mondta Kari Schultes. Kari Schultes Ausztriából érkezett, Kaposváron telepedett le. A 90-es években jó ideig a cukorgyár igazgatója volt, azután saját vállalkozást épített. Az Első Magyar Cukor Manufaktúra vezetője. Az üzleti életben bizonyított, de úgy érzi, a magánéletben is fontos a harmónia. Családjában szinte mindenkit megérintett a művészet. Alkotásaiból a minap rendeztek tárlatot a Kaposfüredi Galériában. Ennek különlegessége, hogy szülei - Huberta Schultes és Gunter Schultes - is kiállították festményeiket.- Az akvarell áll legközelebb a szívemhez - mondta Kari Schultes. - Tíz éve próbálkoztam először. Bevallom, csak több kísérlet után mertem megmutatni a képeket barátoknak, ismerősöknek. Tetszett nekik, biztattak. A szárnypróbálgatás évei után egyre többet dolgoztam, bár az idő mindig kevés. Évente most legfeljebb három-négy alkalommal festek. Ez a feltöltődés, a kikapcsolódás időszaka. ízlésesen berendezett kaposvári irodájának falán néhány festmény lóg. A szakma és a festészet egyfajta ötvözete érződik. Kedvenc képe a hohenaui cukorgyárat ábrázolja. Kari Schultes úgy tervezi: a nyáron újabb képeket fest. Büszkén említi franciaországi barangolásait, a tengerparti pillanatokat. Rengeteg emléket őriz, ennek egy részét megfestette. Az utóbbi időben Somogy nőtt a szívéhez, különösen a Balatont és a lankás, nyugodt tájakat szereti. Örömmel keresi föl a múlt emlékeit máig megőrző falvakat, s már most készül az újabb nyári kalandra. Évközben sem hűden kedvenc hobbijához, amikor teheti, múzeumba megy. Többször járt már a Rippl-Rónai villában, ismeri életútját, műveit. Elbűvölte munkássága. S ha ideje van, külföldi tárgyalás után is megnéz egy kiállítást. Néhány perc után feltöltődik, egy-egy tárlat hangulata szinte csodát művel a látogatóval. Harsányi Miklós Gumlbot helyett fakanál Az egyenruhát szabadidőruhára vagy futballmezre, a gumibotot pedig főzőkanálra cserélték a somogyi rendőrök ezen a szombaton. A Matula-tanyán megrendezett „Rendőrnapi Majálison” volt minden, ami egy igazi, vidám naphoz kell. Bár az időjárás nem volt túl kegyes, napsütés helyett kissé csípős, hűvös idő fogadta a rendőrnap vendégeit, ez sem szegte a több száz résztvevő kedvét. Már a délelőtti sport- versenyeken emelkedett volt a hangulat, végül a Kaposvári RK nyerte a viadalt a Nagybajom és az Eötvös szakközépiskola csapata előtt. A bográcsok körül is mennyei illatok kezdtek szállingózni, a főzőverseny valamennyi résztvevője remekelt. „Ipari mennyiségben” Totyogott a nyolc kondérban a pacal, a halászlé, a kolbászos paprikáskrumpli, a vadpörkölt, a babgulyás, a székelykáposzta, a marhapörkölt és a csülökpörkölt. Végül a Priváthús gombás marhalábszár-pör- költje, a Matula-tanya csülökpörköltje és a Kaposvári Rendőrkapitányság képviseletében Schmidt János alkotta pacal tarolt. A borászkodó rendőrök sem vallottak szégyent: öt-öt liternyi vörös- vagy fehérborral lehetett nevezni a borversenyre, a szakértő zsűri - persze valamennyi nedű érdemeit elismerve - végül Bor Buda vörösborát és Fekete József fehérborát ítélte a legtökéletesebbnek - vagyis itt is kaposvári siker született. Mivel a rendezvényre a rendőrségi dolgozók családtagjai is hivatalosak voltak, a szervezők a gyerekekre, még a legapróbbakra is gondoltak. A „közlekedésiek” sátrában KRESZ-vetélke- dő, rajzverseny várta a kicsiket. Aki akarta, bebiztosíthatta, megjelöltethette kerékpárját. a rendőrség új biztonsági eljárásával, de volt kutyás bemutató, s aki igazán bátor volt, akár a lovakkal is ismerkedhetett, nyeregbe is pattanhatott: a „harcedzett” rendőrlovak ezúttal türelmesen állták a babusgatás- meg simogatáspróbát... J. E. Megy a tízmillió „vándorútra”... A történet meglehetősen bonyolult, mindazonáltal tanulságos. Szól arról, hogy hogyan lehet könnyen, gyorsan - persze, a törvényt áthágva - tízmillióhoz jutni, és szól arról is, hogy nem biztos, hogy mindig érdemes megbízni abban, akit ehhez segítségül választ az ember. A zalaegerszegi és a nagyatádi férfi már régóta ismerték egymást, üzleti kapcsolatban álltak. Utóbbi tudomására jutott, hogy az egyik pénzintézet egy kiemelt ügyfelének lakossági folyószámlájára mintegy tízmillió forint érkezett, s ezt a pénzt akár meg is lehetne szerezni... Zalaegerszegi társát bevonta, minden információt elmondott neki, átadta a férfi bankszámlaszámát, amihez az aláírása is hozzá volt fűzve. Hozzátette: a számlán ugyan tízmillió van, de ebből csak 2-3 milliót kellene felvenni. Megtudták a sértett rendszámát, ami alapján megint csak információkat tudtak szerezni róla. A zalaegerszegi fiatalember bevont az üzletbe egy harmadik, nagy- kanizsai férfit is. Megbeszélték, hogy övé a „kivitelezés”, a pénz felét is ő kapja, a másik felén a két „értelmi szerző” a zalaegerszegi és a nagyatádi férfi osztozik. A bűncselekményhez - hogy még cifrább legyen a helyzet - egy budapesti férfi jóval korábban ellopott személyi igazolványát használták fel. Eljött a megbeszélt nap, 1998. október 7-e. Fél egy körül telefonhívás érkezett a másik városban levő pénzintézethez, a hívó közölte, hogy nagyobb összeget, tízmillió forintot szeretne felvenni. Az ügyintéző megrendelte a pénzt. Másnap a környéken megjelent a zalaegerszegi férfi - ellenőrizni, hogy minden a megbeszéltek szerint történik-e - és a beszervezett harmadik úriember. De ők nem léptek akcióba. Ellenben feltűnt a színen egy 40 év körüli, őszülő, szemüveges férfi - az ő kilétére azóta sem derült fény, csak annyi, hogy hasonlított a lopott személyiben levő fotóhoz - bement a pénzintézetbe, és az okmányt felmutatva a számláról felvett 9,5 millió fdrintot. Eddig minden simán ment volna. Ám később a harmadik társ közölte az őt beszervező zalaegerszegi férfivel, hogy mindössze 250 ezer forintot kap, ennyi járna neki. Nagyatádi társuk viszont megtudta, hogy a megbeszéltekkel ellentétben a számláról majdnem minden pénz eltűnt. A csaknem tízmilliónak, meg a megbeszélt részesedésüknek azonban már bottal üthették a nyomát. Amikor keresni kezdték a pénzt, egy ismeretlen férfi egyiküket meg is fenyegette. És a „végkifejlet”: a valódi számlatulajdonos hamarosan szeretett volna felvenni egy nagyobb összeget, akkor tudta meg, hogy számláján mindössze néhány százezer forint van. Őt a pénzintézet kártalanította. A három ötletes férfit viszont a bíróság ítélte el jelentős kárt okozó csalás miatt: a zalaegerszegi férfi két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és 300 ezer forint pénzbüntetést kapott. Nagyatádi társa, az „ötletgazda” másfél évi börtönt és két év közügyektől eltiltást kapott, a harmadik „beszervezett” pedig két év börtönt és két év közügyektől eltiltást. J. E.
