Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-15 / Vasárnap Reggel, 15. szám

2 * KÖRKÉP * 2001. április 15. A nyugdíjak átlagos 1997 1998 1999 2000*2001** * Előzetes adat. * * Az idén januári emelésből számított összeg. Élve nem megyek Hágába! Belgrád: Tüntetnek Szlobodan Milose- vics hívei, mivel a volt jugoszláv elnö­köt Belgrád elit kór­házából visszaszállí­tották a börtönbe. A demonstrálők sze­rint Milosevicsnek magas a vérnyomása és komoly elváltozá­sok vannak a szíviz­mán, az orvosok szerint azonban a volt dik­tátornak csak magas a vérnyomása, s ez nem indokolja a kórházi ápolást. Milosevics egyébként egy görög újságnak megerősítette: nem akar élve eljutni Hágába, a Nemzetközi Törvényszék székhelyére. Prodi nyugtatja a tagjelölteket Bécs: Az Európai Unió tagjelöltjeinek megér­tését kérte a munkaerő szabad mozgásának át­meneti korlátozásához Romano Prodi. Az Eu­rópai Bizottság elnöke a Die Presse című bécsi lapban azzal érvelt, hogy a szabad munkavál­lalás azonnali bevezetése elodázná az unió bő­vítését. Prodi figyelmeztette a jelölteket arra is, hogy most talán megbántva érzik magukat, de az átmeneti rendezés megszokott az EU-ban. Hatami indul a választáson Teherán: Iráni lapértesülések szerint a re­formpárti Mohammed Hatami iráni államfő el­határozta, hogy harcba száll az elnöki mandá­tumért a június 8-ára kiírt választáson. Az 1979-es iszlám forradalom óta nyolcadik alka­lommal tartanak elnökválasztást Iránban. Robbantás Kambodzsában Phnom Penh: Vietnam szombaton arra kérte a kambodzsai hatóságokat, hogy erősítsék meg a Phnom Penh-i vietnami nagykövetség őrzését, mert előző éjszaka kisebb pokolgép robbant az épületnél. A robbanószerkezet a külképviseletet körülvevő betonfalnál lépett működésbe, és egy kambodzsai rendőrt könnyebben megsebesített. Havanna: Csaknem négyszázmillió dolláros kínai hitelről írt alá megállapodást Csiang Cö- min kínai államfő és Fidel Castro kubai elnök. A hitelből 150 millió dollárt egymillió kínai gyártmányú televízió vásárlására fordítanak, amelyeken a kubai hatóságok kulturális és ok­tatóprogramokat akarnak sugározni. A kínai elnök támogatásáról biztosította a kubai népet a nemzeti függetlenségért vívott harcában. Kevés a tisztes öregséghez Júliustól 3,5 százalékkal magasabb ellátást visznek az időseknek a postások. A kormányok a választások közeledtével újra meg újra meg­ígérik a nyugdíjasok helyzetének rendezését, ám legfeljebb szépségtapasznak beillő korrek­ciót hajtanak végre. Az idősek ellátása tovább­ra sem elegendő a tisztes öregséghez. Júliusban már 3,5 száza­lékkal megemelt nyugdí­jat kapnak az idős embe­rek - jelentette be Geren­csér László, az Országos Nyugdíj-biztosítási Fő- igazgatóság főigazgató­helyettese. Az év első hat hónapjára járó (vissza­menőleges) kiegészítést egy összegben, június­ban kapja meg a három­millió ellátásra jogosult idős ember. Az emelésre azt köve­tően került sor, hogy a kormány felfelé módosí­totta saját inflációs elő­rejelzését. A jelenlegi törvényi szabályozás egy dolgot biztosít az időseknek, helyzetük nem lesz rosszabb, mint eddig volt. Tavaly óta a nyugdíjakat az infláció és a keresetek növekedé­sének arányában emel­ték. Korábban csak a bé­rek emelkedését vették figyelembe. A rendszerváltást kö­vető első hét évben az idősek ellátásának reál­értéke a két számjegyű infláció miatt kis híján a felére csökkent. A leg­rosszabbul a Bokros-cso­magot követő években jártak. 1995-ben 12,8, 1996-ban 11 százalékkal csökkent az ellátások vá­sárlóereje. A kicentizett konyhapénzből élő idő­seknek szembesülniük kellett azzal, hogy ne­gyedével kevesebb húst, zöldséget vehetnek. A nyugdíjak reálérté­ke 1997-ben indult növe­kedésnek, amikor a gaz­daság meglódulásával emelkedni kezdtek a re­álbérek. Az 1998-as vá­lasztási évben a Horn- kormány csaknem hét- százalékos reálnyugdíj­emelést hajtott végre, majd a hivatalba lépő Or- bán-kormány néhány ti­zed százalékos „közér­zetjavító” emelést hajtott végre. Jóllehet a Fidesz vá­lasztási programjában megígérte a nyugdíjasok helyzetének javítását, eddig nem került sor az ígéret aprópénzre váltá­sára. Pontosabban szól­va nagyon is apró pénz­zel fizették ki az időse­ket. Az utóbbi két évben alig több mint 4 száza­lékkal nőtt az ellátások reálértéke, amit az idei pótlólagos emelés várha­tóan 3-4 százalékkal fejel meg. Továbbra sem állt helyre a nemzedékek közti szolidaritás, a gaz­daság átalakításának fő vesztesei az idősek. Az átlagos nyugdíj (az ez év januári emelést fi­gyelembe véve) jelenleg 36 225 forint. Ebből az idősek hozzávetőleg 15- 18 ezer forintot költenek lakásfenntartásra. Tíz­ezer forintjuk jut étkezés­re, legfeljebb hetente egyszer esznek húst, s al­mán kívül más gyümöl­csöt szinte meg sem tud­nak venni. Havonta átla­gosan négy-ötezer forin­tot fizetnek a gyógyszer- tárakban. Üdülésre, ru­házkodásra, színházra vagy könyvre csak akkor jut, ha van spórolt pén­zük, vagy gyerekeiktől kapnak támogatást. Kü­lönösen nehéz helyzet­ben vannak azok, akik már elvesztették házas­társukat, mert a lakásre­zsit egy nyugdíjból kell kiszorítani. Többségük számára egy elhúzódó kórházi kezelés, egy zár­latossá vált villanyveze­ték vagy egy csőtörés a csődöt jelentheti. Peking nem keres tovább ■ A kínai hatóságok szombaton úgy döntöttek, hogy nem kutatnak tovább az április 1-jén egy amerikai felderítő repülőgéppel összeütközött kínai va­dászgép eltűnt pilótája után. Az ered­ménytelenül zárult kutatásban össze­sen 100 ezer ember vett részt. Rálőttek egy palesztinre ■ Izraeli katonák szombaton tüzet nyitottak egy palesztin férfira, aki a Gá­zai övezetben állítólag a Gus Katif zsi­dó telep megtámadására készült. Nem sokkal korábban a palesztinok két ak­nát lőttek ki a zsidó telepet őrző izraeli katonákra, de senki sem sebesült meg. Jézus egykori kínjait próbálja fel­idézni az a fiatalember, aki a Fiilöp- szigeteki San Pedro Cutud faluban vallási fanatizmusból megfeszítteti magát. A férfi nincs egyedül önkín­zásával: húsvétkor a hívek körében gyakori látvány az önsanyargatás. Menedékjog Kucsma kompromittálójának ■ Az Egyesült Államok politikai menedékjogot adott Mikola Melnicsenko volt ukrán kormányőrnek és Georgij Gongadze, a tavaly eltűnt internetes újságíró feleségének. Melnicsenko kül­földön tartózkodik azóta, hogy nyilvánosságra kerültek azok az általa készített a hangfelvételek, amelyeken hallhatók, hogy Leonyid Kucsma elnök elrendelte, „távolítsák el” Gongadzét, aki később valószínűleg gyilkosság áldozata lett. Putyin elnök váratlan látogatása Csecsenföldön ■ Szombaton váratlanul Csecsenföldre látogatott Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök Moszkvából repülőgéppel először Mahacskalába repült, majd helikopterrel folytatta útját egy magas­lathoz, s virágot helyezett el ott, ahol 84 orosz ejtőernyős vesztet­te életét tavaly a csecsen szakadárokkal vívott harcokban. Putyin azt is közölte: célja, hogy megoldást találjanak a köztársaságban állomásozó orosz csapatok pénzügyi ellátására. Újabb KFOR-katona halála Koszovóban ■ Aknára futott a macedón-koszovói határvidéken a koszovói békefenntartó erők (KFOR) egyik páncélozott katonai jármű­ve. A robbanásban egy brit katona életét vesztette, két másik pedig megsebesült. Alig egy héten belül ez volt a második eset, hogy egy KFOR-katona szolgálatteljesítés közben életét vesztette: a hét közepén egy orosz katona halt meg Koszovó közigazgatási határánál. , Hatalomátvétel az NTV osztankinói stúdióiban ■ Az orosz NTV tv-csatorna új vezetése szombatra virradóra át­vette a hatalmat az osztankinói stúdiókban. Az NTV harminc új­ságírója már megírta felmondólevelét, s a Vlagyimir Guszinszkij orosz-izraeli sajtócézár tulajdonába tartozó TNT-csatornán foly­tatja munkáját (Guszinszkij részvényeinek egy része egy hiteltar­tozás fejében a Gazprom-Média tulajdonába került). Az NTV most egyelőre még csak szappanoperákat sugároz. Titokzatos gyermekrablások Boszniában ■ Négy bosnyák kislány hollétét kutatja negyedik napja a hazai, az ENSZ-rendőrség, az Interpol és most már az SFOR is. Április 10- én a közép-boszniai Tesany városában az iskolába igyekvő öt gye­rek közül négyet magukat rendőrnek kiadó férfiak kocsijukba tuszkoltak, majd elhajtottak velük. Tesanyban tombol a pánik, a szülők félelme nőttön nő, mivel a gyereklányok eltűnésének nap­ján Dobojban egy 9 éves kisfiút is megpróbált elrabolni két férfi, de neki sikerült hazaszaladnia. Az indíték egyelőre ismeretlen, egye­sek azt sem zárják ki, hogy a fiatal lányokat azért rabolták el, hogy prostitúcióra kényszerítsék őket. A pénteki gyászceremónia után Hány B. Axson, a hawaii katonai bázis főparancsnoka vigasztalja azt a Pachetta Murphyt, akinek férje Vietnamban április 7-én hét ame­rikai társával és kilenc vietnami katonával együtt meg­halt egy helikopterszerencsétlenségben. A gép a vietna­mi háború idején eltűnt amerikai katonák maradványai­nak felkutatásában részt vevő szakértőket szállított. Francia múzeumok sztrájk után ■ Újra látogathatók szombattól a francia főváros történelmi emlékei és múzeumai - egyebek közt a Diadalív és a Louvre -, mivel befejeződött a közal­kalmazottak sztrájkja. A múzeumi dolgozók azért szüntették be a munkát, mert bizonyos intézmé­nyek a munkavállalók érdekeivel ellentétesen kíván­ják életbe léptetni a harmincöt órás munkahetet, és csökkenteni kívánták alkalmazottaik számát. A fran­cia kulturális tárca és a szakszervezetek illetékesei kedden tanácskoznak újra egymással. A roma vezetők örülnek a kormány tervének, miszerint öt év alatt 50 milliárd forintot költ az állam a cigánytelepek felszámolására és korszerűsítésére. Szerintük viszont ez csak csepp a tengerben: munkahelyet kell biztosíta­ni számukra, oktatási programokat indítani s megoldani az egészségügyi problémáikat. Bár az önkormányzatok egy része már hozzákez­dett a településűken lévő cigánytelepek felszámo­lásához, korszerűsítésé­hez, de nagy segítséget jelent majd a kormány új terve. Őszre ígérik azt a rendeletet, miszerint öt év alatt 50 milliárd forin­tot költ az állam erre a célra. A feladat az önkor­mányzatokra hárul. Min­den fontos kérdésben helyben döntenek, így arról, érdemes-e a tele­pet felújítani vagy cél­szerűbb lerombolni, il­letve, hogy mi legyen a megszüntetett telepek lakóival. Őket vagy új, vagy már meglévő laká­sokba költözteük, s bér­leti díjat fizetnek. Amint Kótai Aladár, az ózdi cigány kisebbsé­gi önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, örülnek a tervnek, de vannak aggodalmaik is. Attól tartanak, hogy a pénzhez pályázatok alapján lehet majd hoz­zájutni, s akkor lob­biérdekek alapján dől el, hova kerül. A roma veze­tő szerint közvetlenül a helyi kisebbségeknek kellene adni a pénzt, ők tudják ugyanis legjob­ban eldönteni, mire cél­szerű fordítani. Kótai Aladár úgy véli, a felszá­molt telepek lakosságát egy tömbben lenne cél­szerű tartani. Egyrészt, mert a gyökereiket nem célszerű elszakítani, másrészt a magyarok nem szívesen fogadják be őket. Bár Ózdon is van arra példa, hogy a példás családi életet élő cigányok gond nélkül él­nek a magyarok szom­szédaiként. A roma ve­zető ugyanakkor úgy vé­li, a telepek felszámolása mellett legalább annyira fontos, hogy álláshoz jussanak a romák, meg­oldják - főleg a felnőttek - taníttatását, s a sze­génységükből fakadó egészségügyi problémá­ikra orvoslást találjanak. Ám hogy a hasznos kezdeményezést nem lesz egyszerű keresztül­vinni, az szinte bizo­nyos. Azokon a települé­seken, ahol felszámolt te­lepek helyett új lakások­ba költöztetik a cigányo­kat, ott a település többi lakója fog igazságtalan­ságra hivatkozni. Ha pe­dig szétszórva helyezik el őket, nagy kérdés, mit szólnak hozzá a szom­szédok. S a romákat sem lesz egyszerű megszo­kott lakóhelyükről el­mozdítani. Kilencvenhatezer ember él 538 cigánytelepen, ennek ne­gyede Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A csalá­dokban átlagosan négy gyerek van, egy lakásban hatan-he- ten laknak. A telepek több mint felén kevesebb mint húsz ház van. A legnagyobb probléma, hogy a telepek felében nincs szilárd burkolatú út, jelentős távolságra található csak telefonkészülék, egytizedükben nincs elektromos energia, a vezetékes ivóvíz pedig több mint fél kilométerre található.

Next

/
Thumbnails
Contents