Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-14 / 88. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 1 6 2001. Április 14., Szombat A múltban járt a cipész Balatonszárszón nem igaz a mondás, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. A nemrég 82 évesen elhunyt Ősz József ugyanis bár ci­pészként dolgozott, mű­kedvelő régészként gyűjte- ménynyi emléket ásott ki a földből, amelyek a telepü­lés múltját idézik.- Még az ötvenes években tör­tént, hogy víz híján kutat ásott az édesapám, és ennek során mamutfogsort talált - emléke­zett ifjabb Ősz József. - Ez adta számára az ötletet, hogy kutassa Balatonszárszó múltját és a lel­kesedést. Ő találta meg többek között a falu régi templomát, ahol most ásatás folyik. Ráné­zésre meg tudta állapítani a fris­sen szántott földről, hogy azon a területen korábban éltek-e em­berek. Tapasztalatai miatt a hi­vatásos régészek is elfogadták a partnerüknek. A Polgármesteri hivatalban kiállítás állít emléket a szárszói ősöknek s most már idősb Ősz Józsefnek is, aki a gyűjteményt még életében a településnek adományozta. Akad itt a bronz­korból való sarló, római kard és szobor csakúgy, mint III. Béla király korabeli pénzérmék és boroskorsó. A suszter-régész fa­ragott is; amely régi tárgynak hi­ányzott, elkorhadt egy része, azt pótolta. ___________________■ Az oldalt írta: Czene Attila és Fónai Imre Fotó: Eszes Andrea Szárszó nem akar várossá válni Nincsenek gigantikus ter­veink, Balatonszárszó nem akar várossá válni. Azt szeretnénk, hogy nyugodt település maradjon, ahol minőségi szolgáltatások állnak a lakosság rendel­kezésére - mondta Bereczk Gyula polgármester.- Balatonszárszó elérke­zett oda, ahová mindig is el akartunk jutni - állította a települést már tizenki­lenc éve vezető Bereczk Gyula. - A települést már elhelyezkedése is csendes­sé, pihenésre alkalmassá teszi. Nincsenek giganti­kus terveink, hogy várossá váljunk. De komfortossá tettük; az infrastruktúra teljesen kiépült, és ezen túl van zárt láncú ká­beltévé-hálózat, zeneiskola valamint az egész­ségügyben nem kötelező feladatokat is vállal­tunk, mint labor és fizikoterápia működtetése. 1990-től szinte ugyanaz az összetételű kép­viselő-testület irányítja a nagyközséget. A biza­lom a lakosság, a testület és a polgármester kö­zött úgy tűnik, töretlen, biztos, hogy ezért is si­kerülhetnek a fejlesztések.- Szárszón megférnek egymással az állandó és az üdülő lako­sok?- Jelenleg 2200 állandó lakosa és Bereczk Gyula polgármester BALATONSZARSZO PÉNZÉ Évi költségvetés: 334.6 millió forint 20 ezer főnyi üdülőnépes­sége van Balatonszárszó­nak - mondta a polgár- mester. - Ezt a számot fel lehet fejleszteni 3000-re il­letve 25 ezerre. Ennyi em­bert tud kényelmesen ki­szolgálni a rendelkezésre álló infrastruktúra. A tele­pülésen van elég terület, most is kialakítottunk ti­zenhárom új telket. Úgy érezzük, hogy az állandó lakosok szeretnek itt élni, és a nyaralók is a maguké­nak érzik a települést. A különböző fórumokon csak dicséreteket kapunk. A külföldiek visszajárnak, sokan közülük már 15-20, éve és hozzák magukkal a gyerekeket, unokákat. Akad azért még tennivaló, vannak tervei Bereczk Gyulának. Az idén 334 millió forintból gazdálkodhatnak, plusz adódott egyszeri bevé­telként 40 millió forintja az önkormányzatnak. A település működőképes, az alapösszeg min­den tizedik forintja juthat fejlesztésre és felújí­tásra.- Milyen fejlesztési terveket dédelgetnek?- További elképzelésünk, hogy a Balaton- parton vitorláskikötőt építünk - mondta a polgármester. - A központi tértől a vasúti át­járóig olyan módon alakítjuk át az utcát pél­dául az árkok lefedésével, hogy azon korzóz­ni is lehessen. Mintegy kilencven üdülőtelek és százötven lakótelek kialakítására is sor ke­rülhet; az első ingatlanukhoz jutó helyieknek ezeket ötvenszázalékos kedvezménnyel kínál­juk. A vendégek fogadására A településen két kemping, 39 hotel és panzió kínál nyaranta szállást, valamint 250 kereskedő és vendéglátó magánvállalkozó különféle szolgáltatásokat. A 6,5 kilométeres Balaton-parton há­rom szabad strand várja a fürdőzöket. '______________ Jól működik a hármas házasság Szárszón az általános művelődési központ égisze alatt működik a művelődési ház, az óvo­da s még az iskola is.- Közös intézmény vagyunk 1993 óta - mondta Völgyesiné György Ágnes, az általá­nos iskola igazgatója; a mostani tanévben egyébként 274 diák ta­nul náluk, a környező nyolc településről. - Egymásra épülnek ezek, tehát a három, szakmai­lag önálló intézmény „házassá­ga" nem erőltetett. Számos közös programot szervezünk, a szakkö­reink, a tánccsoportunk a kultúr- házban kap helyet. Szárszónak az igazgató sze­rint a szomszédos, patinás üdü­lőhelyek között küzdenie kell azért, hogy sajátos, önálló arcu­latot teremtsen. Valami egyedit kell felmutatnia; ilyen költé­szetnapi rendezvény, s az évről évre ekkor zajló megyei szavaló­verseny. Nemes Márta, az iskola ma­gyar-angol szakos tanára 1988- ban elevenítette föl a hagyo­mányt.- 1967-től néhány évig rendez­tek országos szavalóversenyt Szárszón; én akkor iskolás voltam - em­lékezett Nemes Már­ta. - Ezek azután ab­bamaradtak, de már tizennegyedik éve is­mét eljönnek Szár­szóra hazánk jeles költői és a megye leg­tehetségesebb vers­mondói. A színvona­lat örömünkre azo­nos szinten tudjuk tartani; az idei ver­senyre a megye hu­szonkilenc iskolája küldött szavalót. S a költészetna­pi rendezvények jelentőségét az is mutatja, hogy itt mondta el először Tornai József: fel kell újí­tani méltóképpen a József Attila- múzeumot. Máskor pedig azt, amivel nem kis vihart kavart: a költő sírját helyezzék át a mun­kásmozgalmi panteonból a ma­ma mellé. ■ Országos zongorasiker Harmadik éve működik a Ruba- to magánzeneiskola Kapós Já­nos vezetésével. Nemrég nagy sikert értek el: a tízéves Simon Dorottya zongorista az országos verseny nyíregyházi döntőjébe jutva a legjobb húsz között vég­zett.- Több tehetséges fiatal ta­nul muzsikát nálunk, de eddig ő jutott a legmesszebb - mond­ta Kapus János. - Nyolcvan di­ákunk többsége egyébként helybéli, de sokan járnak ide a környező településekről is. Alakítottunk már velük több kamaraegyüttest, valamint egy fúvószenekart is, és rendszere­sen fellépünk a település ren­dezvényein. A közönség így láthatja-hallhatja, hogyan fej­lődnek, a gyerekek pedig siker­élményhez jutnak, s megszok­ják a szereplést is a nagykö- zönség előtt. _______________m Ba latonszárszó Balatonszárszó nevének kialakulását a környék klimatikus viszonyaival hozzák összefüggésbe. Olyan száraz völgybe, úgynevezett aszúba települt falut jelöl, amelynek jellemzője a szárazság, a kevés csapadék. Az első írásos emlék 1082- böl való. Ez az oklevél említi a Balaton déli partján levő Zarrasozow-t. A Szárazaszó névből rövidült a mai név; a XIX. századi térképeken már mindenütt Szárszó szerepel. Ezt 1922-ben toldották meg a „Balaton” előtaggal. A településen talált legrégebbi régészeti leletanyag az újkőkorból való, s azt iga­zolja. hogy itt már Krisztus születése előtt 5500-3000 évvel is éltek emberek. Attól kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Ugyanakkor sem a középkorból, sem a XIX. századból nem maradt fenn műemlék. A településnek nincs je­lentős történelmi múltja; ez azzal magyarázható, hogy a völgyet, ahol a falu fekszik, a Balaton vizszintingadozásai során gyakran elöntötte a víz. Ez ugyan jó lehetőséget te­remtett a megélhetésre; az állattenyésztésre, a halászatra, de az ősi falu nyomai a parttól jóval távolabb - a viszonylag magasabb területen - találhatók. A mai nagyköz­ség régebbi utcái is mind a völgyvállakra épültek. A régi falu helyén 1996-ban létesí­tettek emlékparkot. Balatonszárszónak jelenleg 2200 állandó lakosa van. A FALU GAZDÁI A polgármester: Bereczk Gyula. Az alpolgármester: Vígh Mag­dolna. A képviselő-testület tagjai: Far­kas Endréné, Karsai Ödön (a hu­mán bizottság elnöke), Kocsev Miklós, Mikulcza Gábor, Smelka Ferenc, Tefner Béla, Tefner Tibor, dr. TomkaÁkos. A jegyző: dr. Méhész László. Iskolaigazgató: Völgyesiné György Ágnes________________■ Őr zik József Attila emlékét 1997-ben újították föl és bővítet­ték ki Tornai József költő kezde­ményezésére a József Attila-em- lékmúzeumot; hajdan ez volt a Horvátkert Panzió a keleti villaso­ron. Tavaly hétezren látogatták meg, és számosán határainkon túlról is - tudtuk meg Panker An­nától, a múzeum gondnokától.- Szárszói születésű vagyok, a nagyszüleimé volt az egykori Schneider-panzió - mondta Panker Anna. - Édesapám is szál­lodás, vendéglátós volt; ismerte a tragikus sorsú költőt. József Atti­lát a testvére, Etelka hozta Szár­szóra, hogy pihenjen. A Horvát­kert Panzióban béreltek két szo­bát. A költő elkeseredettnek tűnő, sovány, sápadt fiatalember volt; cipőjéből küógott az újságpapír. Az nem igaz, hogy ivott volna, pe­dig ezt állították róla a falubeliek. Intelligens, de visszahúzódó lélek volt. Apám sokszor elmesélte: egy este a költő másik nővére, Jolán sikongva futott a vasút felől, s azt kiabálta: Attila öngyilkos lett. Egy málházó járt csak arrafelé, amikor ez történt; sokak szerint nem akart öngyilkos lenni, hanem csak sietett és át akart bújni két vagon között. Ha valaki meg akarja ölni magát, akkor a mozgó vonat elé ugrik. József Attila testét nem ron­csolta szét az elinduló szerelvény; az az inge, amit akkor viselt, ma is Az oldal elkészítését a balatonszárszói önkormányzat, a Szárszó-Coop Kft, a Balatoni Szőlőskert Szövetkezet és Mohai András vállalkozó támogatta. Panker Anna apja ismerte a költőt megtekinthető a múzeumban. Nem tervezte az öngyilkosságot, hiszen néhány nappal azt követő­en író-olvasó találkozón vett vol­na részt, és nagyon készült rá. A költőre emlékeztet egyébként Szárszón utca és park, művelődési ház és könyvtár. Nevét viseli az ál­talános iskola. Szobra is magaso­dik egy téren, tragikus halálát em­lékmű is felidézi a vasútállomás közelében. Első sírhelyét sudár tölgyek vigyázzák.____________■ Szeret és félt a művésztanár Szőke György művésztanár 22 éve tanít rajzot az általános iskolában- Nem itt kezdtem a pályám, de vonzott a Balaton, mint az őseimet is; a nagyapám például itt dolgo­zott halászként, a nagybátyám pe­dig a Beloiannisz kapitányaként szolgált' - emlékezett Szőke György. - Hozzánőttem Balaton­szárszóhoz, még ha, sajnos, nincs is mólója... Az évek során összecsi­szolódtam az itt élő emberekkel. Vonzó számomra az a kettősség is, hogy a turisztikai szezonban moz­galmas az élet, máskor pedig nyu­galom jellemzi a települést. Szőke György másképpen is megosztja az életét: délelőttön­ként tanít, délután pedig fest, raj­zol otthon vagy a műtermében.- Sok próbálkozást követően egy évtizede találtam rá a saját stílusomra - árulta el a művész. - A balatoni táj is benne van a ké­peimben; iszonyatosan szeretem és féltem. Pedagógusként Szőke György azt mondta: a gyerekek nem vál­toztak, csak a körülöttük levő vi­lág. Tapasztalatai szerint egyre in­kább a szegényebb sorsú, tehetsé­ges gyerekek közül kerülnek ki a rajzolni szerető diákok, akiknek más szórakozásra nem jut. Ráadá­sul sikerélményt is jelent nekik egy-egy jól sikerült alkotás. ■ Fellélegeztek a szárszói Szőlős­kert szövetkezet vezetői. Ezer- négyszáz külső üzletrész-tulaj­donosnak mintegy nyolcvan- millió forintot kellett volna kifi­zetniük, ha az Alkotmánybíró­ság a héten meg nem semmisí­ti az üzletrésztörvényt.- Folyamatos átalakuláson megyünk át; a veszteségesen működő ágazatainkat meg­szüntetjük, ezt kikényszeríti a gazdaság - mondta Gazdag Károly, a szövetkezet elnöke. Még így is a szövetkezet a térség legnagyobb munkáltató­ja, miután megszűnt a faluban a tejüzem, a kenyérgyár; két­ezer hektáron gazdálkodnak, ez nyújt megélhetést sokak­nak.- Korszerűsítettük a szőlőül­tetvényeinket, gépeket is vásá­roltunk - tette hozzá Gazdag Károly. - Több mint százhat­van hektárra cabernetfajtát te­lepítettünk. Ennek van most piaca, keresett, úgynevezett vi­lágfajta, tehát jól értékesíthe­tő. Át kellett állnunk a tömeg- termelésről erre azért is, mert korábban a BB vásárolta fel a szőlőnket, pezsgőalapanyag­nak. Ez a piac azonban már megszűnt. Pinceszövetkezet megalapí­tásában is részt vett a Szőlős­kert szövetkezet. Az alaptőke ötven százalékát adta, a többit a környékbeli gazdák. Most kezd beindulni a tevékenysé­ge; közösen, munkamegosz­tásban végzik az értékesítést, a szolgáltatást és a beszerzést is. A pinceszövetkezet tíz hektá­ron már telepített cabernetet, s most tervezi újabb húsz hek­tárra. ■ Gazdag Károly, a Szőlőskert elnöke Átállnak a cabemetre

Next

/
Thumbnails
Contents