Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-12 / 86. szám
2001. Április 12., Csütörtök EGY HAZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 11. oldal Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ebből az alkalomból a katolikus, a református és az evangélikus egyház somogyi elöljáróit, Balás Béla megyéspüspököt, Szatmári A. Lajos, valamint Szemerei János espereseket kértük arra, adják közre az ünnephez kapcsolódó gondolataikat. A húsvéti tett Mélyen elgondolkodtattak Vas Istvánnak, a felnőtt korában keresz- telkedett költőnek szavai: „Mindennek, ami személyiség, Jézus személye ad értelmet, jogosultságot, reményt. Én azért lehetek én, mert Jézus Ő volt. Élni azért nem szégyen az embernek, mert Jézus élt. Es szenvedni csak azért nem gyalázat, mert Krisztus klnhalált halt.” (Vigfúu Jj/'1970). Ez az örömhír Jézus áldozatával és az arról való állhatatos tanúságtétellel jutott el hozzánk. Az üdvtörténet nagy eseményeire karácsonykor-húsvétkor-pünkösd- kor kétnapos ünneppel emlékezünk. Az első magát a történteket eleveníti fel, a második annak továbbadásáról szól. Annak idején, ha Jézus belefárad a vezető réteg ellenállásába, és elhallgat vagy menekül, ma lenne róla egy mélabús legendánk, esetleg eggyel több irat a Bibliában, de a világ meg se rezzent volna. Ő tudta, hogy életére törnek, ezért óvatos volt. Nem a félelme, hanem a buzgalma miatt, hiszen rengeteg mondanivalója volt. A végsőkig kitartott és tanított. Hősnek tekintjük, és a nagypénteki liturgiában úgy emlékezünk rá, mint a vértanúk királyára. Hálásak vagyunk azért is, hogy ennyivel nem elégedett meg. Húsvétkor visszajelzett, végünk nem a könny és tón. Az egyszer elkezdődött élet folytatódik, nem körforgásban, hanem hazaérkezéssel, beteljesüléssel. Ez a drága örökség, mint annyi más adata az emberiségnek, egyúttal híranyag is. Ha őseink a tudománytörténet eredményeit, a földrajzi felfedezéseket vagy a képzőművészet alkotásait nem adták volna tovább, talán még mindig a kőbalták korszakában élnénk. MaBalás Béla megyéspüspök napság a hírközlőktől elszigetelten vagy azok sztrájkja esetén magunktól képtelenek lennénk „megérezni” a benzin árát, egyedül ki nem találnánk az uniós csatlakozás fejleményeit. Végzetesen lemaradnánk, örökösen veszítenénk. Áldott legyen az a megszámlálhatatlan sok boldog hívő, aki ránk hagyta, amit maga is kapott. Ha az elsők elhallgattak volna, ma hi- ányzana az újszövetségi Szentírásunk. Ha a későbbiek megfutamodnak, megmaradt volna a rabszolgaság, a többnejűség, nem épültek volna fel a katedrálisok, a húsvét egyetlen hőse a mezei nyúl lenne, s anyánk halálán a vigaszunk is csak benne lelnénk. Áldott légy végtelen szeretet Istene, aki Fiadat adtad értünk, s egyházat alapítottál, hogy az Ő híre el ne halkuljon, a mi szívünk ki ne hűljön. Add, hogy felfogjuk húsvét igazát és azt örömmel tovább is adjuk! BALÁS BÉLA MEGYÉSPÜSPÖK Halálból élet Húsvét a hit titka A földön érezhető legnagyobb fájdalmat minden bizonnyal a sírgödrök szélén éljük át. Amikor el kell engednünk szeretteink kezét. Az édesanyáét, aki gyermekségünkben hordozott. Aki főzött és mosott ránk. Aki ölelt és simogatott. Az édesapáét, akinek szigorú kezei talán fájdalmat is okoztak, de amelyek mégis biztonságot árasztottak. Milyen borzalmas elengedni a kedvesünk, a társunk kezét. Akivel kéz a kézben indultunk. Akivel terveztünk és alkottunk, közös életet építettünk. Szavakkal kifej ezhetetlen, amikor gyermekét kell a szülőnek gyászolnia... Halálból élet? Ott zokogunk reménytelenül és vigasztalhatatlanul, mert a nekünk oly sokat jelentő kezek soha nem érinthetik a miénket. A halál, az elmúlás iszonyatosan nagy úr a földön. Mérhetetlen fájdalmat okoz, és látszólag mindent szétszakít. Isten rendjében azonban nem a halálé az utolsó szó. Isten legnagyobb képeskönyve, a természet nemcsak az elmúlás szomorú valóságát mutatja be nekünk. Arra tanít, hogy merjünk tovább nézni. Az éjszaka után jön az új nappal, az alvást követheti az ébredés. A őszj lombhullást a hideg tél után a megújuló tavasz váltja. A mozdulatlan, halottnak látszó bebábozódott hernyó is új formában jelenik meg. A földhöz tapadt lét után lepkeként új távlat nyílik meg előtte. Halálból élet. Isten akarata az élet. Nála még a halálból születhet élet. Erről beszél Jézus, amikor a gabonamag csodáját vetíti elénk: „ha a búzaszem nem esik a földbe és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz...” (János evangéliuma 12,24) Jézus nagypénteken gabonaSzemerei János evangélikus esperes magként adta oda az életét. Hogy halálából élet támadjon. A nagypénteki történet brutális eseménye furcsa módon a mélyben nem tehetetlenséget, hanem lehetőséget hordoz. Jézus Isten fiaként nemcsak sorsközösséget vállalt velünk, és sok szánni való, rendes emberhez hasonlóan az emberi gonoszság áldozata lett. Jézus emberi létünkkel együtt romlott, Istentől elszakadt állapotunkat is magára vette (amit teológiai nyelven bűnnek nevezünk) . így az az ítélet, amit a Golgota hegyén végrehajtottak, nem Jézus, hanem az Istentől elszakadt bűnös ember ítélete. A mi ítéletünk. Nagypénteknek ez a furcsasága: a bűntelen Jézusban a bűnös ember halt meg. Mert a mi bűneinket vette magára. Valaki egyszer ezt mondta: Jézust nem a szegek tartották a kereszten, hanem a szeretet. Igazi, felénk forduló szeretet, amiből számunkra is igazi élet születhet. Jézus győzelméért nagypénteket a te életedben is követheti a hús vét! SZEMEREI JÁNOS EVANGÉLIKUS ESPERES A ma emberének nagy baja, hogy nincs ideje elcsendesedésre, belső lelki eltűnődésre, elgondolkodásra. Nem csak a földgolyó energiatartaléka van kimerülőben, hanem az emberé is. Ha az akkumulátor lemerül, használhatatlanná válik, hasonlóképpen, ha kifogynak az ember belső éltető tartalékai, elesetté, kiégetté válik. Az ízetlenné vált só mire való, semmire, eltapossák azt. A soron következő húsvéti ünnep hasznunkra, felemelésünkre, felegyenesedésünkre érkezik. Egy nagy lehetőség minden ember számára, hogy tartalmas életet élhessen. Azt sugallja felmagasztosult ünnepünk, hogy van, aki életünknek értelmet ad, feltölti életünknek erőt adó olajszelencéit, hogy ne fusson életünk zátonyra, és ha zátonyra futott volna életünk betegség vagy lelki bánat miatt, jöjjön az isteni dagály, mely eredeti állapotba helyezi vissza hajónkat. A húsvét a felszínen élő emberek számára jóllehet egy csodálatos hangulatot jelenthet, de a hitben élők számára felfedezést csillant fel. A hit számára felmagasztalást jelent, hiszen az Úr Jézus Krisztust az Isten nem hagyta el. Sokan elárulták egykor, ma is hasonló a helyzet. Vannak hívei, s vannak ellenségei, s még hívei körében is vannak megingások, gyalázkodá- sok. Isten hathatós erejét, képességének minden hatalmát kell látni Őbenne. Az individualizált ember számára figyelmeztetés, hogy vannak láthatatlanságból láthatóvá váló isteni erők a feltámadottnak földi életében is. „A vakok lámák, és sánták járnak, halottak támadnak fel, és a szegényeknek hirdettetik az evangélium.” (ML, 11,5) A feltámadott Úrral való találkozás óta Jézus új emberré szült sokakat, hogy csak egyet említsek Saulból, Krisztus-üldözőből, Krisztus-megvalló lett. A derék, hitvalló gályarab prédikátorok a halál elnyelő torka előtt sem tagadták meg a Feltámadott Úrból táplálkozó hitüket. Húsvét a hit titka, egy misztériSzatmári A. Lajos a somogyi református egyházmegye esperese um, melynek alapja Istennek vég- hetetlen szeretete. Aki nagy alázattal, és mélységes hittel keresi, megtalálja. Krisztus olyan életünk számára, mint a tikkasztó nyár hevében a lágy szellő, vagy mint a mindennapi napkelte, mely fényözönével ajándékozza meg az emberiséget. Húsvét titka valójában abban rejlik, hogy itt az ember magasztal- tatik fel, kegyelem által, Isten jobbjára emeltetik és diadalmaskodik a bűn, halál és ördög felett. „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.” (Zsolt. 118,17) 0, hányán szenvednek, hányán nem találnak vigasztalást, hányán nem ott keresnek gyógyírt fájdalmukra, ahol igazán megtalálnák. Nem könnyen nyílnak meg az ajtók. Máriának is nagy a fájdalma miközben Jézust keresi. Nem veszi észre, aki szólongatja, megkellett fordulnia, hogy felismerje urát. Sajnos a rohanó életben, a létért való küzdelem izgalmaiban nem ragadjuk meg a felénk kinyújtott krisztusi kart. Krisztus azért támadott fel, hogy életünk legyen és bővelkedjünk. SZATMÁRI A. LAJOS, A SOMOGYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE ESPERESE Legyen világosság! Giovanni Santi alkotása a feltámadás gondolatát is magában hordja Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat, és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra. Az új tűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szak- ralizmus hagyatéka is. Az egyházi szimbolikában a tóalvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig a Szentlélek, amelynek útját, tóáradását a Megváltó előkészítette. A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Az egyház hatására a hívek sem gyújtottak, és sok helyen még ma sem gyújtanak tüzet a sacrum triduum idején. Az új tűz, amellyel húsvéti eledelüket is megfőzték, a megszentelt tűz parazsából lobbant lángra. Ennek természetesen szen- telmény jelleget tulajdonítottak. A középkorban, a Pray-kódex tanúsága szerint a nagyszombati próféciák éneklése alatt volt a gyermekek hitoktatása az első szentáldozásra, régebben, Szent István idejében talán a felnőttek megkeresztelése is. Ez magyarázhatja a keresztszülők és a keresztgyermekek között máig élő, jórészt már laikussá vált húsvéti hagyományokat is. A nagyszombat este tartott feltámadási körmenet szakrális célzatai mellett nyilvánvalóan egy archaikus tavaszkezdő szokásnak, a határjárásnak átmentése, az ember közvetlen életterének: otthonának és mezejének, a zsen- dülő határnak mágikus körbe foglalása, vagyis a gonoszok ártalmának kizárása a közösség világából: Ez a körmenet a középkor- ban húsvét hajnalán történt. ■ Felújítják a várdai templomot Michelangelo Vigadtak s búsultak Vigadtak s búsultak az égi lelkek, hogy nem ők, hanem te haltál halállal, s a földi ember előtt véred által megnyitottad zárt kapuját a mennynek. Vigadtak, mert látták, hogy a teremtett ember bukása poklából tólábal, búsultak, mert a kínok garmadával a szolgák szolgájává lett kereszted. Honnét s tó voltál, jelezte szemének hunytéval az ég, föld kitárta vemhét, hegyek rendültek, tajtékzott a tenger. Sírjaikból az ősatyák kiléptek, a démonok nyíttak, de a keresztség Új életében ujjongott az ember. (Ford.: Rónay György) A szentnapok liturgiája Ma, nagycsütörtökön az Eucha- risztia alapításának emléknapján délelőtt krizmaszentelési püspöki szentmisére kerül sor a kaposvári székesegyházban. Ezen az egyházmegye papjai vesznek részt, megújítva papi fogadalmukat, s kifejezve közösségüket egymással és a katolikus egyházzal. Este 7 órától az utolsó vacsora emlékezetére rendeznek szentmisét a székesegyházban. Ezt követően - már a szent háromnap misztériumjátékának nyitányaként - ol- tárfosztásra, szentséglátogatásra és virrasztásra kerül sor. Nagypénteken, Urunk szenvedésének és halálának emléknapján a katolikus templomokban nem lesznek misék, kifejezve, hogy az egyház nem idézi a meghalt Jézust, csak az élővel találkozik. Délután 3-tól keresztúti ájtatottság kezdődik, este 7-től pedig igeliturgia, valamint Krisztus szenvedéstörténetét idéző passió. Nagyszombaton délelőtt 9- • kor ünnepélyes zsolozsma, azaz reggeli dicséret lesz. Este 8 órától kezdődik a húsvéti vigília. A tűzszentelést követően a húsvéti gyertyával vonulnak majd be az elsötétített székesegyházba. Ott igeliturgiára és a keresztségi fogadás megújítására, majd ünnepi szentmisére kerül sor. Ezt követi a hagyományos feltámadási körmenet a Kossuth téren. A továbbiakban húsvét mindkét napján az ünnepi mi- serend érvényes. _________■ Egy házi hírek PÜSPÖKI SZENTMISE KANIZSÁN. A régi hagyománynak megfelelően a nagykanizsai főtemplomban mond ünnepi misét húsvét hétfőjén Balás Béla kaposvári megyéspüspök. TANULNAK A HITOKTATÓK. Mintegy félszáz világi, katolikus hitoktató számára tartanak tavaszi továbbképzést Kaposváron a húsvétot követő hét végén. Az előadásokat a hitoktatásra szakosodott s Magyarországra Amerikából visszatelepült Jézus Szíve Nővérek rendjének apácái tartják. A továbbképzést dr. Udvardy György budapesti hitoktatási felügyelő vezeti. TAVASZI BÉRMÁLÁSOK. Kadarkúton kezdődik a kaposvári egyházmegye tavaszi bérmálási sorozata április 22-én, vasárnap délután 4 órakor. Ezután az egyházmegyei köriratnak megfelelő rendben 16 somogyi településen lesznek bérmálási alkalmak június 17-ig. KOLOSTOR A SZEGÉNYEKÉRT. Dr. Paskai László bíboros áldja meg Siófokon - április 24 én, kedden - a Ferences Szegénygondozó Nővérek megújult és kibővített állomáshelyét. A kolostor és kápolna mellett közösségi helyiséget alakítottak ki a környékbeli idősek és hajléktalanok számára, és vendégszobákat is berendeztek. TEOLÓGUSOK PASSIÓJA. Csurgó, Gyékényes, Porrog, Porrogszentkirály evangélikus gyülekezetei a nagyhétre várják a Budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 17 hallgatóját és kollégiumának igazgatóját; a diákok passiójátékot mutatnak be a somogy-zalai egyházmegye gyülekezeteiben. __________ ■ Ünn epi alkalmak A Kaposvári Református Egyház ünnepi alkalmai: Nagycsütörtök 17.00: úrvacsorái istentisztelet; Nagypéntek 10.00: ünnepi isten- tisztelet; 17.00: istentisztelet; Nagyszombat 17.00: bűnbánati istentisztelet; Húsvét vasárnap 10.00: ünnepi istentisztelet és úrvacsora; 10.00: Gyermek-istentisztelet; 18.00: istentisztelet legátusi szolgálattal; Húsvét hétfő 10.00: ünnepi isten- tisztelet és úrvacsora; 10.00: gyermek-istentisztelet; 18.00: ünnepzáró istentisztelet. A Kaposvári Evangélikus Egyház ünnepi alkalmai: Nagycsütörtök 18.00: úrvacsorái istentisztelet; Nagypéntek 10.00: úrvacsorái istentisztelet; 18.00: passiói isten- tisztelet az énekkar közreműködésével; Húsvét vasárnap 10.00: úrvacsorái istentisztelet; Húsvét hétfő 10.00: istentisztelet. ■ Öt pályázó közül választotta tó a megfelelő kivitelezőt a jutái önkormányzat a római katolikus templom felújítási munkáihoz. Egyházközségi és pályázati forrásból eddig elkészült már az 1725 óta álló épület szigetelése és belső vakolása, de még jelentős munkák vannak hátra. Renoválásra vár a régi faoltár, a belső járólap, és tó kell cserélni az ablakokat. Mindez, valamint a tetőcsere és a külső festés jelentős anyagi fedezetet kíván; az önkormányzat saját erőből és pályázati pénzből kívánja megoldani. A kivitelező személyéről ebben a hónapban döntenek, a felújítás újabb munkáit mielőbb el kell kezdeni, hogy a nyár végén átadhassák. A megszépült templom szentelését a szeptember eleji falunapra tervezik, i. é.
