Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 6 7 2001. Áprius 12., Csütörtök A FALU GAZDÁI A falu fejlesztője, irányítója az önkormányzat. A polgármester: Papp István­né. Az alpolgármester: Horváth István. A képviselő-testület tagjai: Barzsó Ferenc, Brantmüller Zol­tán, Császárné Bognár Julian­na, Császár József, Gyürke Jó­zsef, Fülöp János. A körjegyző: Gazdag Tibomé. A kisebbségi önkormányzat elnöke: Berták Péter. Tagjai: Kal­ló János, Horváth Ferenc. Az iskola igazgatója: Horváth Attila. Az óvodavezető: Trat- nyek Gyuláné. A művelődési ház és könyv­tár vezetője: Mazaga Zoltánná. A plébános: Kovács Jenő, m Lakodalmas házi rétes Szokatlan bőség van anyakönyv­vezetőből Háromfán. Akár hatan is eskethetnek, mert a polgármes­terrel az élen az önkormányzat va­lamennyi dolgozójának megvan az ehhez szükséges végzettsége. Lehet, hogy éppen ezért nem csökkent tíz év alatt a házasodási kedv sem a faluban. Kisebb inga­dozással minden évben 5-10 pár fogad egymásnak örök hűséget. A háromfai leányok nem cserélik más színűre a fehér menyasszonyi ruhát; nem is volt még olyan ara a faluban, aki más színűben akart volna esküdni. A katolikus csalá­dokban pedig elmaradhatatlan az egyházi szertartás is. Az utóbbi években azonban már nem tarta­nak a háznál sátras lakodalmat: az iskola vagy a művelődési ház termeit és konyháját bérlik ki ilyen alkalmakra. A lakodalmi menü legtöbbször mégis házias, nem maradhat el a tyúkhúsleves, a pörkölt és sült húsok, a somo­gyi káposzta meg a disznótoros sem. Az ünnepi rétest házi nyúj­tással, külön erre az alkalomra készítik. Zenekarban azonban nagy a változatosság. Minden pár ízlése szerint hívja a változatos muzsikát játszó, hagyományos trombitás, hegedűs vagy szinteti- zátoros báli zenészeket. ■ Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba Töretlen vezetés a falu élén Már az is ritkaság, ha egy telepü­lés élén nő áll, de hogy valaki asz- szony létére 46 éve lássa el a kü­lönféle vezetési teendőket, egye­dülálló a megyében. Papp Istvánné alig 18 évesen kezdte el Háromfán a közigazgatási pályát, s egy év múlva már a község vb- titkára lett. Tizenhét esztendő múltán tanácselnökként kezdte vezetni Háromfát, s ezt a rend­szerváltás óta már háromszor is polgármesterré választva azóta is folytatja.- Hogyan fejlődött a falu az utóbbi évtizedekben?- A hatvanas években épült Háromfán a legtöbb lakás, a hiva­tali épületek, s később lett orvo­sa, művelődési háza, korszerű iskolája, óvodá­ja, vezetékes ivó­vize is a falunak. Az utóbbi tíz év­ben gyarapod­tunk a gázzal, s kiépítettük a ká- beltelevíziós rendszert. A telefonhálózat bővítését az önkormányzat is támogatta másfél millió fo­rinttal, s két éve az orvosi rendelőt és szolgálati lakást is felújítottuk több mint tíz­millió forintért. Tavaly befe­jeződött az iskola és az óvo­da tatarozása is, ez összesen hatmillió forintba került; rendbe tettük a temető kerí­tését, és bővítettük a ravata­lozót, ezekre kétmillió forin­tot szántunk.- Mi hiányzik a legjobban?- Megélhetést adó munka­helyből sosincs elég, de a fa­lu teljes komfortjához hiány­zik még a HÁROMFA KÖLTSÉGVETÉSE Háromfa költségvetése Oktatás, nevelés 114,5 millió Ft 51,3 millió Ft Szociális kiadás 18,5 millió Ft Kommunális leiadatok 7 millió Ft Művelődési feladatok 2,8 millió Ft Igazgatás 15,6 millió Ft Működési hiány 9,8 millió Ft Fejlesztés 9,1 millió Ft Kisebbségi önkormányzat 0,78 millió Ft szennyvíz­gond meg­oldása is; ezt térségi ösz- szefogással szeretnénk megvalósítani. Jó a buszközle­kedés Három­fáról, de az utak javításra Papp Istvánné polgármester szorulnak. A biztonságos le- és felszálláshoz tavaly már kiépítet­tünk egy buszöblöt, s megkezd­tük egy másiknak a kialakítását is. Szeretnénk létesíteni egy tor­nacsarnokot is, ezt a 30 éve épí­tett művelődési házból alakíta­nánk ki. ■ Izgatja a krimi a felnőtteket A háromfai művelődési ház soha­sem üres. Mazaga Zoltánné gon­doskodik arról, hogy legyen élet a komor betonfalak között.- Havonta többször is tartunk bált, nagyobb rendezvényt, leg­utóbb az iskolások alapítványi est­jére telt meg a nézőtér. Népszerű a könyvtár is, évek óta több mint 300 olvasó jár ide rendszeresen. A gyerekek inkább a kötelező olvas­mányokat, ismeretterjesztő köny­veket keresik, a középkorúak a krimit, kalandregényeket - mond­ta Mazaga Zoltánné könyvtáros és művelődésiház-vezető. Hétfőn­ként az iskola irodalmi szakköre tart itt felkészülést, és az újjáalakult népdalkórus is szorgal­masan gyakorol. Új műsorukkal az öregek napján mutatkoznak be. A legnépszerűbb program a falunap. Olyankor csaknem az egész lakossága kivonul, hogy részt ve­gyen a hagyományos sodrófa- és rönkhajigálásban, s megkóstolja a főzőverseny remekeit. A szüreti fel­vonuláson pedig száznál is többen szerepelnek, s műiden évben új .verseket, rigmusokat tanulnak. Pantomimjáték bemutatására készülnek az általános iskola tanulói Túlélték tíz év sok csatározását Mikor negyedszázada összevonták a négy szomszédos település ter­melőszövetkezeteit, Horváth Ist­ván, aki akkor már tíz éve dolgozott a háromfai tsz-ben, elhagyta a csa­patot, mert nem értett egyet az önál­lóság megszüntetésével. Hamar visszahívták azonban, mert szükség volt a munkájára. Hogy mennyire, azt bizonyítja: 1990-től a közös szö­vetkezet elnökévé választották, hogy megküzdjenek a fennmaradá­sért. Ez sikerült is; most újra a létért harcol a szövetkezet. Majdnem 5300 hektáron gazdálkodnak, s en­nek az egyharmada Háromfa hatá­rában van. Ugyancsak itt vannak a legfontosabb termelési egységek: a 430 anyakocás, korszerű sertéstelep és a szárítóüzem. A Nagyatád Szö­vetkezet csaknem 120 dolgozójá­nak egyharmada is háromfai lakos.- Az a legnagyobb erősségünk, hogy túléltük az utóbbi 11 év csatá­rozásait és a gazdasági nehézsége­ket - mondta az elnök. - Tíz év alatt mintegy félmilliárd forintot fordítottunk az öntözőrendszerek­re, a talajjavításra, a sertéstelep fel­újítására és korszerű gépek vásárlá­sára. Megmutattuk, hogyan lehet jól teljesítem, tartósan munkahe­lyeket, megélhetést biztosítani. Most ugyanezek az eredmények adják a gyengeségünket: a mostani szabályozás szinte bünteti az olyan gazdaságot, ami még nem ment tönkre, ellentéteket szít és bizony- talanságba sodor. ■ Háromfa A községet 1377-ben említi először oklevél, Harumfa néven. A Forster, majd a Bornemizsa család birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint már csak három házból állt az egész falu, innét a későbbi elnevezése: Háromfalva. A település északi részén a XVI. század közepén önálló település alakult Agarév néven. A hagyomány szerint akko­riban a nagyobb vízhozamú Rinyán itt egy rév volt. külön a török agának. A hódoltság után Festetics Kristóf birtoka, ő telepített ide vendeket. A falunak 1870-ben 1400-nál is több lakosa volt, jó húsz évvel később csatolták Háromiához. A településnek 1907-lg Háromfa-Agarév volt a neve. Csak ezt követően lett Háromfa. mintegy 2000 lakossal. A Nepomukl Szent János-szobor a lalu műemléke, s a katolikus templom és nyolc régi családi ház kapott helyi védettséget. AII. világháborús emlékművet 1992-ben avatták fel. A község külterületén van Baratin-puszta, Pácod és Szllos-puszta. mára mind a három lakatlan. Háromfa jelenleg Bakházával közösen tart fenn körjegyzőséget és körzeti Iskolát. Háromfának most 850 lakosa van, közülük 151 a cigány. Óriás halak a tóban Bár a halak né­mák, mégis ezek vitték legmesz- szebbre Háromfa hírét. Az 54 hek­táros tó óriás ha­lairól rendszere­sen beszámolnak az országos és a nemzetközi szak­lapok, a horgá­szatról szóló té­véműsorok. Még Floridából, Svéd­országból és Dá­niából is jönnek ide pecások.- A rekordpon­tyunk 28,2 kilós volt, és nemrit­kák a 40-50 kilós harcsák sem. Gyönyörű com- pók és csukák is vannak a tóban, s ennek méltán hí­re ment egész Eu­rópában - állítja Pálinkó Károly. Négy éve alakítot­ta ki vendégfogadó horgásztanyá­ját, s azóta már a negyedik panzió épül a parton, számítva a turista- forgalomra. Sokan állítják: ez a tó Háromfa egyik kitörési pontja. Fél éve a tó tulajdonosa Kul­csár István, s bár sokat fejlesztett, a halállomány újratelepítésében és egy új csónakkikötő építésével Hatalmas csukákat rejt a tó; már megkezdték ezek horgászatát mégsem változott sokat a horgá­szat. Megmaradt a tó sokaknak oly kedves nyugalma, és a hely­beli horgászegyesület tagjainak is megfizethető az éjjel-nappali horgászat lehetősége. Nem ma­radnak el Háromfán a kapitális fo­gások sem; az óriás halak ezúttal valóságos horgászlegendák alap- jai. ______ ■ Pé nzt nyertek kirándulásra „Hogy ne unatkozz!” - ez a jel­mondat a háromfai iskolaújság címlapján. Már második éve a gyerekek készítik a vidám lapot, s nemcsak a maguk szórakoztatá­sára. Az alapítványi műsoros est és az újságból származó bevétel is hozzájárul ahhoz a nyári kirándu­láshoz, aminek híre van az egész környéken.- Az egész vándortábort a szü­lők és a falu vállalkozóinak támo­gatásával hozzuk össze; sok gye­reknek nem is jut másféle nyara­lás - mondta Horváth Attila igaz­gató. - Bejártuk kerékpárral az Őr­séget, a Balaton-felvidéket, a Kis­alföldet, az Alpok-alját és a zalai dombságot, az idén pedig egy hé­tig az Ormánságban túrázunk. Máskor is népszerűek az isko­lai rendezvények, napközis a ta­nulók 90 százaléka.- Könnyebb itt elkészíteni a lec­két is, és a gyerekek többségének otthon nincs számítógépe - ma­gyarázta az igazgató. - Itt meg ar­ra is van lehetőség, hogy ne csak a tan terv szerint ismerkedjenek a komputerrel, hanem gyakorolják az internetes szörfözést is. Természettudományi szaktan- termet is kialakítanak hamarosan, ehhez másfél millió forintot ad az önkormányzat, 500 ezer forintot pedig pályázaton nyertek. ■ Gyógyír az uborkára Naponta öt perc séta az uborkaso­rok között, s elmúlik műiden gond és betegség. Egyelőre ez csak az uborka nyavalyáit orvosolja, de bi­zonyára jótékonyan hat a termesz­tőre is, mert Trcttnyek Gyula több mint két évtizede minden évben belefog a zöld csoda nevelésébe.- Nagyon fontos a jófajta, de még az is évente más-más Termést hoz a változó időjárási körülmények kö­zött - állította. - Ott kell élni a nö­vény közelében, s akkor észrevesz- szük a legkisebb rendellenességet is. A gyakori zöldmunka és az idejé­ben végzett növényvédelem folytán lesz egészséges az állomány, ez a bő termés titka; ezt nem pótolják a leg­drágább vegyszerek sem. Háromfán 30-an foglalkoznak uborkatermesztéssel, a konzervgyár megrendelésére, legtöbben a bevált módszer szerint. Tratnyek Gyula a támrendszeres, ikersoros technikára esküszik; csepegtető öntözéssel, tápoldatozással műiden évben övé az egyik legszebb állomány.- Közel van a kertem a község gazdaboltjához; aki erre jár, rend­szerint megcsodálja az ültetvényt. Az biztos, hogy jó páran tőlem kap­tak kedvet, hogy támrendszerre vált­sák a síkművelést. Ma már majd­nem mindenki így termeszti - állítot­ta Tratnyek Gyula. - Nekünk ez keresetkiegészítés, a 180 folyóméte­ren ketten, a feleségemmel elboldo­gulunk. Többel nem is próbálko­zom, de nem is hűlném, hogy önál­ló megélhetésre elég volna. Hogy egy családot eltartson, még tízszer ennyi uborka is kevés. _________■ Az oldal elkészítését a háromfai önkormányzat és a Nagy­atád Szövetkezet támogatta. Zűrös napok fizetéskor Két és fél éve van körzeti meg­bízott rendőr Háromfán. Azóta észrevehetően csökkent a bűn- cselekmények száma: keve­sebb a tyúklopás, a garázda­ság. A bálok azonban most is túl hangosak lennének, ha nem gondoskodnának a szer­vezők az illetéktelenek kívül tartásáról. Háromfán jóformán csak zártkörű rendezvényt le­het tartani, s mostanában még biztonsági szolgálatot is ren­delnek, hogy ne zavarjanak másokat a hívatlan vendégek. Vízvári Ernő rendőr azonban a bálok évadán túl is ügyel a falu rendjére.- Először ki kellett vívni a tekintélyt. Ma már elég a jelen­létem is, alig kell intézkedni - mondja a rendőr. - A legrázó­sabb időszak mindig a hétvége és a fizetés körüli napok, olyankor nagyobb szükség van a rendőrre. A szolgálatot is ehhez időzítem; legtöbbször délután négy után és éjszaka járok a faluban, hogy észreve- gyem a szokatlan mozgást, az esetleges bűncselekményt. Több biciklilopást és va­gyon elleni bűncselekményt is földerített. Legutóbb pedig orvhorgászokat fogtak a hal­őrök, és szükség volt a rendőri intézkedésre.- Szeretem a munkámat, szívesen csinálom, és érzem is a falubeliek segítő szándékát is - mondta Vízvári Ernő. - S ta­lán folyta­tója is lesz a hivatá­somnak: a nagyob­bik lá- n y o m most fontolgatja, hogy védelmi területre megy továbbtanulni. Vízvári Ernő 1998 augusztusa óta Há- romfa körzeti megbízottja. Háromfal születésű, 35 éves. Felesége a cérna­gyárban dolgozik. Három lányuk van: 13,11 és 10 éves. Nem könnyű pá­lya, de hát nem hagyja magát lebeszélni. ■ Azt beszélik... .... hogy cserbenhagyta az orvos a falut. Amint az önkormányzat felújíttatta a rendelőt meg a szolgálati lakást, dr. Belina Csaba a Balaton környékére ment háziorvosnak, méghozzá úgy, hogy nem mondott le a háromfai és bakházi körzet praxisjogáról, hanem áruba bocsátotta. Ebben a helyzetben új orvosról és a helyettesítésről nehezen gondoskodhat az önkormányzat. Fél éve már csak helyettesítő doktorok jár­nak ide, az itt élők pedig helyben lakó orvost szeretnének. ..., hogy a falu szégyenfoltja a romos kastély Háromfa közepén. A Sós urak egykori kúriáját két éve megvásárolta egy budapesti család, de csak a tetőt tet­tette rendbe, az épület nagyon rossz ál­lapotban van. A kastélyt és a kertet csak egy gondnok felügyeli. ..., hogy túl jó dolguk van a három­fai kutyáknak, és szigorítani kellene az ebtartási rendeletet. A szabadon kószá­ló négylábúak ugyan., riogat.. . oko­sokat. A község 350 házában szinte mindenütt tartanak házőrzőt, nemrit­kán hármat is. ■ A sikeres rendezvényeken nem is akarnak vál­toztatni Háromfán. Csak a művelődési ház épülete vár még megújulásra. Az önkormányzat szándéka szerint ugyanis a belső padozatot és berendezést átalakítva ez a létesítmény lehetne egyúttal a köz­ség tornacsarnoka is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents