Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-11 / 85. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Április 11., Szerda A LM ANA C H - 051 A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Csernyák Lajos. Az alpolgármester: Vilhelm László. A képviselő-testület tagjai: Csernyák Géza, Farkas Zsolt, Sípos Károly és Vogl János. A megbízott jegyző: Vogronics Istvánná. Az általános iskola igazgatója: Nánási László. Az óvoda vezetője: Esküdtné Varga Andrea. A háziorvos: dr. Andrásfalvy András. _________■ Vers ekkel a magány ellen Lotz Géza több mint tíz éve tanít történelmet és angolt az általános iskolában. Kevesen tudják róla, hogy néhány éve Rejtőzködő címmel megjelent egy verseskötete is. Lelkében ő is/ejtőzködik.- Kamaszkorában kezdett verseket írni. Egy 16 éves fiú miért fordul az irodalom felél- Elszigeteltség, szellemi magány miatt. Soha nem voltam ügyes sportoló vagy vezéregyéniség; visszahúzódó természetem miatt jobban vonzott a könyvek társasága, mint a haveroké. Ha valaki jót olvas, úgy érzi, hogy jót is kell írnia.- Kötete is megjelent, mégis abbahagyta a versírást.- Még a barátaimat sem érdekelte; közönybe fulladt a kötetem. Úgy érzem, ha valami jó, az legyen önmagában jó. Ha rossz, ne a pártfogók miatt kapjon nyilvánosságot. Abbahagytam az írást, kerülöm a papírt. Rejtőzködő lettem, hiszen ez a kötet címe is.- Történelmet és angolt tanít. Népszerű-e a tanítványai körében 1- A gyerekek nem szeretik azt a tanárt, aki sokat követel. Pedig a történelmet s főként a nyelvet nem lehet hanyagul tanulni és tanítani. Lehet, hogy később rájönnek: nekem volt igazam, de most csak a szigort érzékelik. Egyébként nem vagyok a tanítás megszállottja, az elhivatottság csak mese. Szerintem politika, hogy 'amíg az értelmiség legnagyobb gondja a megélhetés, addig másra úgysem jut ideje. Más szakmában is el tudnám magam képzelni, de a munkahelyeken nem a 40 évesnél idősebbeket keresik. ■ Az oldalt írta: Szarka Ágnes, Szellő Gábor Fotó: Kovács Tibor Küszködnek a pénzhiánnyal A település belterülete nem növelhető, mert két domb között egy kis völgyben állnak a házak. Új utca nyitására itt nincs lehetőség. Hiányzik a pénz is az önkormányzatnak, pedig szükség van a fejlesztésre; a külterület felé akarnak terjeszkedni.- Fiatal értelmiségieket szeretnénk letelepíteni a községben, ezért pályázunk a Széchenyi-tervre bérlakás-építési programmal - mondta Csernyák Lajos polgármester. - Az orvos lakásához is pályáztunk, el is nyertük, de a mai napig nem jutottunk pénzhez. Az eladó joggal követeli a vételár megfizetését, s már perrel fenyegetőzik, de amíg a kincstár nem utalja ki, nem tudjuk megfizetni. Az önerő előteremtéséhez is hitelt kellett fölvenni, és nem vállalhatjuk az újabb kölcsön kocnunk a Kossuth utcában egy több mint ötszáz méteres szakaszt; ehhez 9,4 millió forint támogatást nyertünk. Ugyanennyit kell hozzátennie az önkormányzatnak is, de ezt csak hitel felvételével tudjuk megoldani. Az önhikis pénzhiány végigkíséri a gazdálkodásunkat. Két éve a kért támogatásnak csak a 60 százalékát kaptuk meg; évek kellenek, mire ezt kiheverjük. Nálunk nem volt sem gázközművagyon, sem privatizáció; vállalkozó nincs a faluban, így adót sem tudunk kivetni. A ön- kormányzat nem jut semmilyen többletbevételhez.- Van-e munkalehetőség a faluban?- Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: 42 embernek adunk munkát. Van a faluban egy varroda és faüzem is. Sok az idős, kisnyugdíjas, a lakosság mintegy tíz százaléka pedig munkanélküli.- A külföldiek is fölfedezték Mocsoládot.- Sajnos; elsősorban németek vesznek ingaüant. Az önkormányzatnak csak látszólag kell beleegyeznie a vásárlásba, pedig ezt a törekvést meg kell állítani. Eddig húsz ingaüant vettek meg, és mert magas az ingaüanok ára, azok is eladják a házukat, akik eredetileg nem is akartak elköltözni. Ez okozza a gondot. A külföldiek után azonban nem kapunk állami fejkvótát, a lakosság és a gyerekek száma pedig csökken, mert üdülőnek veszik meg a házakat. _____ ■ ká zatát.- Milyen lehetőséget kínál a kastély a falusi turizmushoz? FELSÖMOCSOLÁD PÉNZE- A kastély részben magántulajdon, s itt van a varroda, az öregek otthona és az iskola négy osztálya Csernyák Lajos polgármester is. Négy év múlva azonban ki kell költöznünk. Ezért a kultúrházat átépítjük iskolává; ott elfér a nyolc osztály, a nagyteremben pedig továbbra is lehet majd rendezvényeket tartani. A munkát elkezdtük, már 12 millió forintot költöttünk az épületre, de a várhatóan 30 millió forintos beruházást csak a területfejlesztési tanács támogatásával és hitellel tudjuk befejezni. A kastély tulajdonosa megvette a Vázsonyi-kúriát is, ott minta- turistaházat létesít. Mi eladjuk a kastélyban levő tulajdonrészünket, és azt a pénzt is az építkezésre fordítjuk.- Milyen beruházást terveznek még1- Szilárd burkolattal kell ellátMindenkit ismer a boltos Több tíz éve vezeti a község kétszemélyes kis élelmiszerboltját Szilágyi Tamásné. A fiatalos asszonyról senki nem mondaná meg, hogy már készül a nyugdíjazására. Szilágyi Tamásné: Ilyen kis községben a megfelelő minőségű és olcsó cikkeket kell forgalmazni- Naponta legalább öt- venen jönnek ide a boltba, valamennyien állandó vevők. Átmenő forgalom itt nincs, ha idegen jön, az vagy adós, vagy ellenőr. Miközben bevásárolnak, beszélgetnek is egy kicsit az emberek a világ dolgairól. Leginkább az alapvető élelmiszereket veszik, emellett mirelit húst és a különböző zöldségféléket. Tartunk fagyasztott baromfihúst, cukorborsót meg salátaalapokat is. Nincs mindenkinek otthon fagyasztóládája, így ezek is kelendőek - mondta a boltvezető. - Egy ekkora községben csak úgy éri meg, ha a bolt árban és minőségben is megfelelő termékeket forgalmaz. Olyan árut nem érdemes tartani, ami csak a raktárkészletet növeli. A külföldiek nem lendítenek a bolt forgalmán, hiszen a városban vásárolnak, nagy áruházakban. A felsőmocsoládiaknak nincsenek különleges igényeik. Ez alól talán csak Horányi Gáborné a kivétel, aki Öt éve költözött ide Budapestről a kislányával; képregényes toalettpapírt keresett, de nem tudták kiszolgálni. ■ Felsőmocsolád A Balaton és Kaposvár között félúton van a község. Már a tatárjárás előtt lakott település volt. Először egy 1229-ben kelt oklevél említi Muchula néven a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1696-os összeírás szerint lakosságát a Vázsonyi család német telepesekkel gyarapította. A felsőmocsolád! református gyülekezet már az XVIII. század végén kétnyelvű Iskolát tartott fenn. 1945-ben több mint 1200 hold földet és 175 házhelyet osztottak ki, 1948-ban pedig bevezették a villanyt. A település 1990-ben lett újra önálló. 1991 óta a körjegyzőség székhelye. Felsőmocsolád két műemlék jellegű épülete a XVIII. század végén épült késő barokk református templom és a néhány évtizeddel későbbi kastély. Szenvedélyük a tűzoltás- Aki gyerekkorában tagja volt a tűzoltószervezetnek, annak a vérébe ivódott, hogy a bajban segíteni kell mondta Vilhelm László, az egyesület vezetője. - Nem vagyunk mi bátrabbak a többieknél, de ehhez mégis kell elhivatottság. A tűzoltó-egyesület tagjai a szabadidejüket áldozzák fel azért, hogy ha valahol baj van, segíthessenek. Régebben nagyobb volt a megbecsülésünk is. Amikor a gyerekek versenyre készülnek, az a faluban még mindig eseményszámba megy; húsz fiatal, ha egyenruhában gyakorlatozik a focipályán, arra összesereglenek a lakosok. Az eredményeink is jók: tavaly a területi tűzoltóversenyen a három csapatunk három első helyet szerzett meg. Százéves már a község önkéntes tűzoltóegylete. Most készülnek a jubileumi kiállításra.- Természetesen nemcsak ünnepelünk, de ez a kiállítás alkalmat ad egy kicsit a visszatekintésre is. Arra, hogy mi és hogyan is volt régen - mondta Vilhelm László.-Ma már telefonon riasztjuk egymást, és összehangoltan kezdjük a tüzet oltani. Tavaly hatszor riasztottak bennünket, augusztusban volt a legnagyobb tűz: égett a kukorica, a villanyoszlop. Az oltásra tervszerűen kell felkészülni elméletből és gyakorlatból is. A kapkodás csak balesetet okozhat. Kölcsönösen segítünk egymásnak a megyei és városi katasztrófavédőkkel, mi kezdjük az oltást, de ők fejezik be. Nekünk ennyi a dolgunk. Jó kapcsolat nélkül mindez nagyon nehéz lenne. ■ Vilhelm László, a tűzoltóegyesület vezetője Kutatja a község múltját- A falu környéke tele van régészeti lelettel, de pénz híján nem lehet feltárni. így csak a levéltári iratokat kutatom, és gyűjtöm az idősek elbeszéléseit. Ezekből állt össze Mocsolád történelme - mondta Sípos Károly, a megyei honismereti egyesület tagja, aki a község múltját kutatja. - Egy bizonyos kor után már érdekli az embert, hogy mi volt itt régen, és kik voltak eleink. Aki a környezetét és a múltját nem ismeri, annak a világra sincs rálátása. Amit tudok, szívesen továbbadnám, de sajnos, a fiatalok teljesen érdektelenek. Csak abban bízom, hogy valamikor lesz haszna ennek a munkának. Hiszen, ha mi nem kötődünk a falunkhoz, akkor ki fog? Az őslakosok lassan kihalnak, elköltöznek. Az újak csak laknak itt. A Vázsonyi család betelepített németjei is elmagyaro- sodtak, és remélem, egyszer magyarok lesznek az új telepesek is. Bizonyos fokig megőrzik a régi építészeti értékeket, de sok minAz oldal elkészítését támogatta a felsömccsoládi önkormányzat és az InterMező Kft. Lámpafénynél építette a házát A község legidősebb lakosa, Kertész Károly tavaly múlt 80 éves. Egy súlyos betegség után a hosszú lábadozás idejét tölti az öreg kőművesmester.- Hatéves koromban már napszámba jártam. Cselédgyerek voltam; csak az volt az enyém, amire ráálltam. Az inasévek után kőműves lettem; jártuk a falvakat, mindig oda mentünk, ahol munka volt. Mikor kitört a háború, elvittek katonának: jártam a Donná is. Erdélyben, Tordánál sebesültem meg egy gránátszilánktól. így vittek hátra, Németországba; ott estem francia hadifogságba. Kertész Károly a háború után, 1947-ben keveredett haza Felsőmo- csoládra. Ott folytatta, ahol a háború abbahagyatta vele: dolgozott.- 1949-ben nősültem. Nappal dolgoztunk a Balaton mellett, este nyolc körül értem haza, akkor vályogot vetettünk, és raktuk a falat. A feleségem világított, hogy lássak valamit. Muszáj volt sietni: közeledett a tél, azt akartam, hogy tető legyen a fejünk fölött. Egy szoba lett kész, abba beköltöztünk. Ott született a lányunk. A megértés, a hit, a szeretet segített át a bajokon. Abban az időben nem értünk rá a gondokon rágódni. Az vitt mindig előbbre: ha valamit elterveztünk, azt megvalósítottuk. Volt értelme a munkának. Mégsem jó rágondolni arra az életre: se szórakozás, se kirándulás nem volt, mindig csak a dolog. Az esték és az ünnepek voltak csak szépek. Fiatalabb korunkban tartottunk állatot, s nagy kertünk volt. Ma már egyikőnk sem bírja. Három éve volt házasságuk 50. évfordulója. A jeles dátumról szinte meg is feledkeztek: - Az aranylakodalmunkat is végigdolgoztuk, mint az egész életünket - sóhajtotta alig hallhatóan az idős ember. ■ Az egyik kocsma vezetője Lászlóné Nagy Szilvia. Mindenről tud, ami a faluban történik, hiszen nagyban folyik a pletyka az italboltban. Á férfiak ugyanis legalább olyan lelkesen köszörülik a nyelvüket másokon, mint a nők. Főként, ha egy-két fröccs is kerül mellé.- Tizennégy-tizenöten járnak rendszeresen ide. Ők jelentik a törzsközönséget. Nem is tudnak máshova menni, mert semmilyen más szórakozási lehetőség nincs; se mozi, se kultúrház. Esetenként aztán megbeszélik, kivel mi történt a faluban. Jobban fogy a bor, mint a sör, mert az olcsóbb - mondta a kocsmáros. - Egy üveg sör árán három fröccsöt is megihatnak. Nem a minőség, a mennyiség számít, mégPletykás férfiak nagyfröccsel Nyolcszáz hektáron termelnek Három éve alakult a felsőmocsoládi termelőszövetkezet helyén az Inter- Mező Kft, amely az elmúlt években a térség stabil mezőgazdasági vállalkozásává nőtte ki magát és tíz helybelinek biztosít kenyérkeresetet. Szabó Gyuláné, a kft ügyvezetője elmondta: a cég alapításakor 100 millió forintos, államilag támogatott beruházást hajtottak végre, amely során felújították a raktárakat, a gépműhelyeket és egy gabonaszárítót létesítettek. Szabó Gyulánétól megtudtuk: az Inter-Mező Kft elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik, nyolcszáz hektáros földjükön termő kukoricát, napraforgót és a búzát exportpiacokon és belföldön értékesítik. Emellett a cég 1,3 hektáron meggyet és kajszibarackot termel, amel;, nek t;.. gj. .. két év múlva szüretelhetik majd le, amikor a három éve ültetett fák termőre fordulnak. ■ Lászlóné Nagy Szilvia: Itt nincs kultúrház, sem más szórakozási lehetőség is azt kell mondanom: nagyon kevés az alkoholista a faluban. Kocsmai verekedésre, rendbontásra egyáltalán nem kerül sor. Megférnek egymással az emberek. ______■ Sípo s Károly állhatatosan kutatja a falu múltját dent a saját ízlésük szerint alakítanak ki. Sípos Károly rendszeresen kutatja a múltat. A zászlóavatásra elkészül egy tízoldalas krónika is Felsőmocsolád történetéről. Ez a korábbi honismereti munkájá- nak bővített változata. ■
