Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-09 / 83. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap ALMANACH 2 2 5 2001. Április 9., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. Polgármester: Kónya László. Alpolgármester: Nagy Imre A képviselő-testület tagjai: Vida József, Rajkai István, Kiss Zoltánné, Bálint András Jegyző: dr. Nyéki Péter m Már csak emlék az iskola A hetvenes évek végén megszűnt az iskola a településen. A régi öre­gek azonban még jól emlékeznek arra, amikor mozgalmas élet volt az egykori katolikus népiskola fa­lai között. Az akkori idők híres ta­nítójának nevét is tudják mind­annyian. Horváth Ferenaté is szí­vesen emlékszik a szigorú, de kedves Rácz Dezsőre, aki Mű­től, 41-ig tanította a tikosi gyereke­ket. Színdarabokat rendezett te­lente, nyaranta pedig labdázott és fogócskázott a diákokkal. Évköz­ben persze megkövetelte a leckét is és mivel nagy méhész volt, a jó feleletet nem csak jó jeggyel, fi­nom akácmézes kenyérrel is jutal­mazta. Ezt a szakácsnője osztotta ki minden délben az ebéd után azoknak, akik a tanórákon kiérde­melték a mézédes elismerést. ■ Az oldalt írta: Fábos Erika Fotók: Kovács Tibor A siker titka: a család Tikos a Kis-Balaton dél-nyugati csücskétől délre található. Szinte egyenlő távolságra a tájvédelmi körzet romantikus nyugalmától és a nyüzsgő Balatontól. Talán emi­att, már 10 háza német tulajdon­ban van. A közművek közül a csa­torna hiányzik egyedül, a Balaton- törvény miatt egyre jobban. A közlekedés nagyon jó és az egykor háromszáz fős, mára felére fogyott kis faluban is van valami megka­pó. Valami, amitől egyre több csa­lád tart ki mellette vagy úgy hogy marad, vagy úgy, hogy érkezik. Kónya László polgármester örül is a betelepülőknek meg nem is. Örül, mert az üresen maradt házak nem lettek az enyészeté és szomorú, mert az ingatlanok értékét annyira felverték a külföldiek, hogy a hely­beli fiatalok nem tudják megfizetni. Inkább eladják még a szülői házat is, mivel annyit lehet érte kapni, amiből még a városban is futja újra.- A 80-as évek végén alig 130-an laktak a faluban - mondta Kónya László. - 1993-ban már 166-an vol­tunk. Aztán megkezdődött a német invázió és sokan úgy gondolták, jobban járnak, ha eladják a házai­kat, mert még egyszer nem kapnak érte ennyit. 144-en maradtunk, de nem vagyok szomorú, mert sok a gyerek és sokgyerekes család is egyre több van a településen.- Minek köszönhető ez?- A képviselő-testület felismerte, hogy a falu jövőjét a családok je­lentik. Mi már akkor is fizettük a menzai térítési díjat és segítettük a beiskolázást, meg az ünnepek előtt a gyerekes családokat, amikor még máshol nem. Talán ennek is kö­szönhető, de annak is, hogy na­gyon jó itt a közlekedés. Busszal Budapestre is közveüenül lehet el­jutni és minden irányba sűrű a tö­Kónya László polgármester megközlekedés. Könnyű bejárni dolgozni, lakni meg jó itt Tikoson. Szintén a fiatalok támogatására, a falu közepén telkeket parcellázna az önkormányzat, de a Balaton-tör- vény megköveteli a csatornát. De egyelőre van előrébb való. Vezeté­kes ivóvizet szeretnének és egy buszfordulót is terveznek, hogy ne csak jó, biztonságos is legyen a köz­lekedés. ■ Turizmus, Balatonra hangolva A bakancsos, a kerékpáros és a lovas turisták paradicso­ma lehetne Tikos. Legalább egy hétre való program várja a környéken a vendéget, akármilyen „járművön” ér­kezzen. Halász Árpád felis­merte ezt, a sikerhez azon­ban egyedül kevésnek érzi már magát.- Kezdtük először a német turis­tákkal - mondta Halász Árpád. - Nem volt sok sikerélményünk. Azok a külföldi vendégek ugyanis nem találtak ránk, akiknek élmény lett volna a természet közelsége, a madárles, a nyugalom. Csak azok jöttek, akiknek nem volt elég pén­zük a Balaton-parti árakhoz. Ezt feladtuk és mivel komoly lovas múlttal rendelkezem, a lovas-turiz­musban próbáltunk szerencsét, hazai vendégekkel. Érdeklődés volt, de sajnos, megint csak nem olyan vendég jött akit vártunk. A lovat nem sporttársnak tekintették legtöbben, hanem sporteszköz­nek. A lovas vendégfogadást pedig csak akkor lett volna értelme to­vább csinálni, ha sikerült volna fej­lesztenünk. Ez azonban pályázati forrás nélkül nem ment. Most ha­zai szállóvendégekkel foglalko­Egyre fiatalabb a falu Egy akkora településen mint Tikos, általában éppen fordítva oszlik meg a lakosság összetéte­le, mint itt. Rendszerint ugyanis, az öregek kép­viselik a falu felét. Tikoson 18 év alatti lakosból van a legtöbb. Ötven kiskorút nevelnek a falu­ban és több olyan család is akad, ahol nem csak egy, de három gyerkőc gondoskodik az után­pótlásról. gyarapodásról. Náluk van most a legkisebb gyerek a faluban. Pétiké barátságos apróság, a délutáni al­vást hagyta ott a fotózkodás ked­véért, mégsem volt rosszkedvű. Miután alaposan végigmustrálta az idegeneket, megnyerő nevetgé- lésbe kezdett.- Petinek van egy iskolás nővé­re is - mondta Kozák Szilvia. - Holládról, tulajdonképpen vissza­települtünk Tikosba. Itt volt a csa­lád többi pésze és nagyobb fantá­ziát látunk ebben a kisközségben.- Itt is szeretnék felnevelni Petit?- Igen. Tervezzük, hogy bővít­jük a házat. Hosszú távon gondol­kodunk. Nagyon családias itt a légkör és az önkormányzat is so- kat segít._________________■ Tikos A település történelme 1299-ben kezdődött legalábbis az első írás, a székesfehérvári kápta­lan oklevele ekkor említette először Tykus alakban a helységet. 1368-ban. I. Lajos király Fejéregyházi György leányának. Katics asszonynak adományozta a birtokot térti örökös hí­ján. A XV. században már három Tikos nevű falu volt egymás mellett A török hódoltság Ide­jén elpusztult Alsó és Közép-Tikos. 1660-ban az egyedüli Tikos 53 házában 345 római kato­likus vallású lakos élt de a török uralom idején onnét is sokan elmenekültek. A török uralom után a Festetics és a Bakó család szerepelnek a birtokosok sorában. A XIX. században folya­matosan gyarapodott a falu. 1930-ban 323 ember élt itt 1973-ig még önálló Iskola is műkö­dött a faluban. A települést katolikusok lakják. Templomuk nincs. így a hivök Holládra vagy Szegerdőre járnak át vasárnaponként. A település 57 házában 144 ember lakik. Készül a címer Tikosnak soha nem volt címere. A jelképet a millenniumi napra sze­remé elkészíttetni a település. A lektorátus éppen a napokban bó­lintott az elképzelésekre. Az egy­kori birtokos Tikos család ősi cí­merét is felhasználták a tervekhez. A bátorságot és erőt jelképező oroszlánt vették át belőle. Ezen kí­vül a búzakalász, tölgykoszorú és a Balatont jelképező víz kerül a fa­lu első címerére. A millenniumi napon nem csak címert, haranglá­bat és parkot is avatnak. A máso­dik világháború után, a falu áldo­zatainak egy-egy emlékfát ültettek az akkoriad. A fák közül már alig van néhány, de ami megmaradt szeretnék megőrizni. Újra elparko­sítják a területet, és fából készült játékok is kerülnek a hősök egyko- ri kertjébe._________ ■ zunk, kicsit a falusi turizmust a Ba­latonira hangolva. Vannak kedve­ző tapasztalataink. A hazai turista ugyanis tudja, hogy miért pont ide jön. Nekik szeretnénk a jövőben minél többet nyújtani. A hasznos pihenés a mottónk. Halász Árpád persze a nagyobb tervekről sem mondott még le tel­jesen. Az álma egy lovascentrum létrehozása, ahol a sportlovaglás­tól a túralovaglásig, a legkisebbek­től a tapasztalt lovasokig minden­kit ki tudnak szolgálni. Bízik ab­ban, hogy a sokadik pályázat majd egyszer sikerrel jár és végre annak élhet, amit szeret. ■ a 81 év tikosi tapasztalat Gulyás Ferenc 81 évvel ezelőtt született Tikoson. Szinte min­den napját itt töltötte. Nyugdí­jas napjai is tevékenyen telnek, de azért az utóbbi időben több ideje jut a gondolkodásra is. Azt mondja, ezekben a nyugodt pil­lanatokban ő arra jutott, hogy a munka hiánya miatt hagyták cserben a fiatalok a falut.- Amikor én voltam fiatal, el­vétve volt egy-kettő, aki elköltö­zött - mondta Gulyás Ferenc. - Akkor ugyanis könnyebben megtalálta a számítását itt az ember. Akkor sem volt több munkahely, de lehetőséget azt adott a környék. Télen nádat arattunk, nyáron meg a földe­ken dolgoztunk és sást szed­tünk. Ez a környékbeli nád meg a sás olyan minőségű volt mindig, hogy külföldre vitték. Jól megadták az árát, érdemes volt ér­te elfáradni. Egy olasz vásárolta fel tőlünk aki ide is költözött. Belesze­retett egy magyar lányba, aztán el­vette feleségül és Vörsön telepedett meg. Aztán a hetvenes években va­lahogy elfogyott a munka. Aztán ezzel együtt szépen lassan a fiata­lok is. Amikor én voltam fiatal más volt itt minden. Ilyen időben már készültünk a húsvétra. Nagy lo- csolkodás volt itt. Korán reggel, friss vízzel, csapatostul. A mulat­ság estig tartott, sőt másnapig. Most valahogy jókedv is kevesebb van. Azt mondja a polgármester, hogy több a fiatal. Én kívánom, hogy legyenek még többen, hogy maradjanak utánunk is, mert na­gyon szép egy vidék ez, kár lenne veszni hagyni.___________ ■ Arról beszélnek Tikoson... ..., hogy a faluban nem lehet inter­netezni. A települést ugyanis egy speciális központtal tudták csak be­kapcsolni a távközlési szolgáltatás­ba és ez a központ annyira túlter­helt, hogy nagyon lassú az adatátvi­tel. A szolgáltató azt ígéri, hogy a gyakran meghibásodó rendszert rövidesen korszerűre cseréli. ..., hogy az őszre felújítják a falu egyetlen közintézményét, a pol­gármesteri hivatalt. Az épület ere­detileg iskola volt. Megszüntetése után eladta az önkormányzat, la­kásnak használták. 1994-ben vásá­rolták vissza. Orvosi rendelőt alakí­tottak ki benne, mivel nem volt a településen orvos. Az épületben működik a könyvtár is. A felújítás 1,5 millió forintba kerülne, ennek nagy részét pályázaton szeretné el- nyemi a falu. ____ ■ Ja cguierné Kozák Szilvia a legifjabb tikosi polgárral Összeállításunkat támogatta a tikosi önkormányzat A terefere itt nem csak édesség Böröcz Józsefné 1992 óta boltos Ti­koson. Amikor átvette az Áfésztől az üzletet, volt is vásárló, meg nem is. Sokan eljártak vidékre megvenni a legszükségesebbet. Ma már a kör­nyező településekről járnak ide vá­sárolni. A tikosi bolt nem csak igen jól ellátott, de szombaton és vasár­nap is friss kenyeret lehet venni.- Fonyódról járunk ide nap mint nap - mondta Böröcz Józsefné. - A férjem mentős. Az ügyeletek után segít nekem az üzletben. Ő a beszer­ző. Sok múlik rajta, hiszen jó árut kell találni jó áron. Nem egy gazdag vidék ez, nagyon megnézik az em­berek, mire mennyit adnak ki. A bolt reggel nyolctól, délután ötig tart nyitva. Mindig van valaki az üzletben. Az idős emberek nem sietnek sehova. Amíg a ko­sárba kerül a mindennapi, jót be­szélgetnek. Olyannyira, hogy vala­ki kimondottan csak ezért jön. Út­ba esik a bolt és betér egy kis tere­A széles választékú boltban a hírek közt is lehet csemegézni ferére. A híreken kívül legnagyobb keletje az élelmiszernek van. Most az ünnep előtt csokinyusziból és a tormából fogy a legtöbb. A sonká­ról a legtöbben már saját termés­ből gondoskodtak. Egy fiatalabb vásárló biztosít bennünket: né­hány nap múlva a kölnit is keresik majd. Ha nem is a hagyományos vödrös locsolással, de idén is meg­öntözik húsvétkor a tikosi fehér- népeket. ____________■ Re ggel először a gyerekeket viszi, aztán az öregeket, a recepteket, az ebédet és megint csak a gyerekekkel ér véget a nap. Közben persze számtalan megoldandó, sokszor furcsa feladat elé állítják a hétköznapok. Volt amikor tetőt javított és volt úgy, hogy vil­lanyt szerelt. Mikor mit kémek. Egy jó falu­gondnok számára ugyanis nincs leheteüen. Bene Istvánról pedig azt mondják, jól végzi a munkáját. Mindenkit számon tart. Matild né­ninek kólát kell vinni kétnaponként, Manci néninek csütörtökönként gyógyszert kell be­szerezni és szurkolni kell az iskolásoknak is a matekversenyen. Bene István szállítja ugyanis a tanulmányi versenyek résztvevőit éppúgy, mint a néptáncosokat. Aztán persze ez a mun- Bene István falugondnok nem ér rá szabadságra menni kának csak egy kis része, egy jó falgondnok ugyanis nemcsak nagy teherbírású és határozott, ha­nem lélekgyógyász is.- Amikor bemegyek az ebéddel, már látom kinek milyen kedve van - mondta Bene István. - Sokszor a legnagyobb betegség is elmúlik egy kis beszélgetéssel. Sokan élnek egyedül, örülnek, ha valaki meghallgatja, kicsit megnyugtatja őket. Nagyon szeretem amit csiná­lok. Szabadságon évek óta nem voltam. Ebéd ugyanis minden nap van és a hétvégére is gyakran jut valami. Kirándulni azért volt alkalmam. Á nyugdíjasainkat minden évben elviszem valahova. Akkor mindenkinek jó a kedve, szinte megfiatalodok közöttük - indul to­vább nevetve. Egy házzal odébb nagyon várják már az ebédet. ■ Gulyás Ferenc örül a fiataloknak- Igaz, az idén még nem született kisbaba, de még csak áp­rilisban va­gyunk - vé­gez gyors fej- számolást Jacguierné Kozák Szil­via, a várható Jó szó is jár a leves mellé

Next

/
Thumbnails
Contents