Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-07 / 56. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 8 2 2001. Március 7., Szerda A község Kaposvártól 18 kilométerre a zselici dombság és a belső-somogyi homokhát határán fekszik. Címerében az Y alakú szürke sáv a község fontos útelágazási központjára utal. Nevét először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, az 1358-ból származó oklevél pedig Kadarcuch alakban. Első birtokosa a Bánfi család volt. Az 1700-as évek elején mintegy 600 lakost vettek számba. Századunk elejére fejlődött iparosodó nagyközséggé lett. Jelenleg a település tizenöt utcájában 920 lakóház található. Lakóinak a száma csaknem eléri a háromezret, a többségük katolikus. A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója, fejlesztője az ön- kormányzat. A polgármester: Verkman József. Alpolgármester: Lóki József. Képviselő-testületi tagok: Erdős Sándor, Füle Ferenc, Gelencsér Lajos, Hollósi László, dr. Komjáti Tibor, Mannász Béláné, Mihóka Béla, Radákné Karácsony Erzsébet, Tompa Lászlóné. A jegyző: Takács János. Az iskola igaz- gatója: Tálasné Pandúr Rózsa, m Hősök tere az utak metszéspontjában Forgalmas a Hősök tere. Az utak kereszteződésén naponta harmincnál több járatpár megy át. Időnként közlekedési dugót is okoznak a buszok, megakasztva a Petőfi utca forgalmát. A kadarkúti megállóban sokszor négy-öt autóbusz sorakozik. Itt mennek át a megyeszékhelyről Barcsra és Nagyatádra tartó, innen indulnak a kőkúti, vis- nyei, mikei céljáratok, s érintik a falut a Pécs-Zalaegerszeg és a Barcs—Siófok között közlekedők. Az előnyös földrajzi fekvésnek azonban nemcsak előnye van: a kipufogógáz szennyezi a faluközpont levegőjét, a terhelés pedig rendre kikezdi az útburkolatot. Az önkormányzat 3-4 évente jelentős összeget fordít a felújítására, a tér takarítása pedig folyamatosan le- köt egy közhasznú munkást. ■ Az oldalt írták: Izményi Éva és Szarka Ágnes Fotók: Kovács Tibor Lakás a többgyermekes családoknak A szociálisan rászorulóknak kedvezményesen teremt lakásvásárlási, építési lehetőséget az önkormányzat. A telek már megvan, a hetven négyzetméteres, félkomfortos lakások terveit most készítik.- A háromgyerekes családok támogatása kétmillió-kétszázezer forint; ennyiből egy vállalkozó felépíti a félkomfortos lakásokat. Az önkormányzat még százezer forintot ad, a közmű kiépítésére - mondta Verkman József polgármester. - A munkahelyteremtés rengeteg energiát emésztett föl: kapcsolatot kerestünk a vállalkozókkal, területet vásároltunk, a betelepülő vállalkozónak 2-3 évig adómentességet biztosítottunk. Sajnos, a másik fél nem volt korrekt, emiatt meghiúsultak az elképzelések. Egyetlen varroda működik a községben, és az 25-30 asszonynak ad munkát. Nagyon kevés ez a lehetőség. A férfiaknak talán még nehezebb: az állástalanok közül Verkman József polgármester mintegy 80 szakképzetlen. Harmadik éve vesz részt Kadarkút a közmunkaprogramban; a támogatás az idén mintegy harmincmillió forint, ez enyhít valamit a munkanélküliségen. A lakásépítésnél és a szennyvízcsatorna kialakításánál is tudunk munkát adni. A csatomaprogram a tervek szerint jövőre indul, a négy- milliárd forintos beruházás forrását tíz község biztosítja. A lakossági hozzájárulás száznegyvenezer forint körüli összeg lesz.- Az iskola Kadarkút híres intézménye.- Az iskola működtetéséhez elég az állami támogatás, de elodázhatatlan az épület felújítása. Az állami támogatás 47 millió forint, a teljes beruházás költsége azonban eléri a 76 millió forintot. Az iskola négy község tulajdona, de így is kevés a saját erő. Ehhez számítunk a területfejlesztési tanács pályázati támogatására is.- Kadarkút a kistérség központja is.- A kadarkúti jegyzőség látja el Kőkút, Hencse és Visnye hivatali teendőit is. Közösen működtetjük a családvédelmi szolgálatot és a szociális gondozóközpontot. A költségekhez a lakosság arányában járulnak hozzá; a felújítások esetében van némi többletteher, de ezt Ka- darkút megoldja. ________■ A díszpolgár nagy szerelme Máder Jenő lakatosmester, de csak kedvtelésből javítja már a motorokat. Pálinkát főz. Egy baleset kényszerítette pályamódosításra. A kadarkúti önkormányzat a község díszpolgárává avatta, a településért végzett munkája elismeréseként. A neve összeforrott Kadarkútéval. Aranykezű iparosdinasztia tagja. Náluk mindig rangja volt a munkának.- Ma azt mondják, vállalkozó, de én változatlanul kisiparos vagyok. Az életemet a műhelyben töltöttem. Az apám mellett kezdtem; javítottunk mi mindent, a gőzgéptől a nagyharangig. Jártuk a vidéket Somogysziltól Barcsig. A kerítés, a kapukovácsolás, az eresz készítése is lakatosmunka volt. Abban az időben nem volt külön mesterség az esztergályosé, a hegesztőé. Nagy szerelmem: a motorok. A nyáron újítottam föl egy 1904-es Fordson traktort. Negyven évig rozsdásodott egy pincében, a végén csak beindult. Többször megkeresnek a géptörténeti múzeumoktól, a gyűjteménytulajdonosok is, hogy segítsek rendbe tenni egy motort. Motor mindig van a műhelyben, és ha fiatalabb, egészségesebb volnék, itt Kadarkúton is létrehoznék egy gépmúzeumot. Sok pálinkafőzőt javítottam, így hát csináltam egyet. Tizenhat éve főzök. A szomszédos falvakból ellopkodták már a főzdéket, most mindenki hozzám jár. Más világ a kisiparosoké: aki ide bejön, az igényli, hogy egy kicsit beszélgessünk is. Néhány kuncsafttal olyan jó a kapcsolatom, hogy még a gyerek lakodalmára is meghívtak. A kitüntetésemkor még a Máder Jenő, a kadarkúti iparosdinasztia tagja szavam is elakadt. Egész életemet Kadarkúton töltöttem, szíwel-lélekkel dolgoztam a faluért, ismer mindenki. Nem is tudnék máshol élni. Bárhol jártam az országban, mindig ide jöttem haza. _____________■ Ty úktolvajok, átutazó- Akinek ellopják a tyúkjait, kipakolják a húsfüstölőjét, annak hiába bizonygatjuk, hogy jó a közbiztonság. Eredményt akarnak, a tettes elfogását - mondta Karagity Zoltán őrsparancsnok. - Pedig tény: a fokozott ellenőrzés folytán csökken a bűncselekmények száma. Húsz esetet már az idén földerítettünk. Fiatalok a rendőrök. 1994-ben alakult az őrs, állandóan fiatalodik az állomány. Az átlagéletkor 30 év körül van. A rendőröket nem fizetik túl, de akit egyszer megfertőzött a szakma, az élete végéig rendőr marad. Az őrsparancsnok szerint a nagy munkanélküliség miatt gyakoriak a vagyon elleni cselekmények, főleg a fa- és a baromfilopás. Kevesebb a bűneset, ahol jó a polgárőrség. Ha az emberek jobban figyelnének egymásra, esetleg az idegenekre, mintegy 15 százalékkal csökkenne a bűnözés, és hatékonyabb lenne a megelőzés. Nem a kisstílű tolvajok okoznak gondot, hanem az átutazó bűnözők. ■ Plébános farmerban Tíz éve Kadarkút és a környező községek katolikus híveinek lelki gondozója Lukácsi Géza plébános. Reverenda helyett farmerban, pulóverben jár, és szót ért az emberekkel.- A hitünket nem külsőségekben kell megmutatni. A község lakói elfogadták, hogy így járok - mondta Lukácsi Géza. - Nagy a plébánia területe, s füvet nyírni, kapálni nem lehet reverendában. Azt is megszokták, hogy reggelente bemegyek a kocsmába egy kávéra: sok hírt hallok ott, és ha kell, munkásokat is szerezhetek. Amikor építeni kezdtük a plébániát, még a polgármester sem bízott abban, hogy elkészül. Aztán jöttek az emberek, segítettek; már majd teljesen kész az épület. Dolgozni szívesen jönnek a fiatalok is - tudtuk meg a plébánostól -, de nem járnak templomba. - Nehéz őket bevonni a hitéletbe. Eljutnak az első áldozásig, a bérmálásig, aztán elkerülnek innen, és csak hétvégeLukácsi Géza kadarkúti plébános ken térnek haza. Akkor meg buliba mennek. A község lakóinak talán egyharmada, az idősebbek járnak rendszeresen misére. A fiatalok az esküvő előtt, keresztelőkor jönnek. Amikor szükségük van az egyházra. Az időhiány sem kedvez a hitben való elmélyedésnek - mondta a plébános. - Hiába prédikálom, hogy a szív, a lélek nem kicserélhető motor; időnként meg kell állni pihenni. ____________________■ Te rem a bibliaóráknak Másfél éve irányítja Németh Tamás lelkész a református gyülekezetei. A hajdan reformátusok lakta Kadarkúton mára kisebbségben maradtak: számukat alig félezerre becsülik, az egyház fenntartásához pedig csak 250-en járulnak hozzá. A fiatal lelkész szerint látszik, hogy a gyülekezet élni akar, sőt ennek érdekében áldozatra is hajlandó. Ezt bizonyítja annak a teremnek az építése is, amit közösségi felajánlásként készítenek a parókia udvarán; olyan fűthető helyiséget akarnak, ahol rendezvényeket, gyermek- és ifjúsági foglalkozásokat vagy bibliaórákat tarthatnak. A templom építésének századik évfordulójára, 2006-ra fel akarják újítani az épületet és helyreállítani a tornyot. Németh Tamás bízik abban, hogy ezután gyakrabban lesz esküvő színhelye a templom; az itt töltött másfél év alatt csak egy fiatal párt esketett. _____ _ ■ Pa tikus vésővel, faragókéssel A tágas lakásban jól megfér egymás mellett a Mária Terézia korabeli ta- bemákulum a biedermeier karosszékkel, a szecessziós polccal vagy az intarziás szekrénnyel. Nemcsak a régi bútorépítő mesterek, hanem Répay Gábor gyógyszerész keze nyomát is dicsérik. Hiszen a régi, szétesett bútorokat varázsolja újjá.- Harminc éve az első restaurált darab egy biedermeier varróasztalka volt. Ma is emlékszem rá: gyönyörű kecses formájú, de rossz állapotban. Rettentő munkás volt - mondta Répay Gábor. - A bútorjavítással teljes az életem. Fiatalon nehéz pályát választani. Én gyógyszerész lettem, ez a munkám azóta ugyanolyan szerelem, mint a bútor- javítás. Ez is sikerélményt ad. A szülői házból hozta a művészet szeretetét és a kézügyességet.- Már gyerekkoromban is faragtam, és azzal az asztalkával megpecsételődött a sorsom - mondta. - A régi mesterek mindig beleírták a bútorba a nevüket és a készítés dátumát; fantasztikus érzés, ha ezekkel szembesülök. Bár, a kaposvári gyógyszertár restaurálásánál a név helyett egy lőszert találtam. A művészek vonzódtak a bútorokhoz; Rippl-Rónai József is tervezett Andrássy grófnak szobabútort. Répay Gábor a népművészettől sem szakadt el, nemrég állított fel kertjében egy talpas házat. Maga faragta a hiányzó gerendákat, bútorokat is. Ez a ház ad otthont a néprajzi gyűjteményének. _____________■ Ös szeállításunkat támogatta: A kadarkúti önkormányzat, Kadarkút- és Vidéke Áfész, FLY Coop Légi Szolgáltató Kft, Nagybajom- és Vidéke Takarékszövetkezet Marcipános tanórák Szakképzésre 12,5 millió forintot költött tavaly az iskola. Saját éttermet működtet, és két számítástechnikai szak- tantermet rendezett be, a cukrászosztálya pedig olyan sikeres, hogy a rendelések sokasága miatt már újabb tanműhelyt kell kialakítani. Az általános iskola első osztályában holland minta alapján bevezették a minőség- biztosítási rendszert; feltérképezik a tanulók pszichés problémáit és a részképesség- hiányosságokat. A nehezebben haladó diákoknak fejlesztőpedagógus segíti a könnyebb felzárkózást. Szakképzéssel is foglalkozik az intézmény. Szeptemberben indította például a cukrászok oktatását, amely néhány hónap alatt sikeressé és híressé lett. A jól felszerelt tankonyhában olyan ügyesen dolgoznak a diákok, hogy mindenütt keresettek a süteményeik. Az év végén annyi megrendelést kaptak, hogy a téli szünetet is a sütők mellett töltötték a fiatalok. Egyik gyakorlatvezetőjük Csíkszentkirályi Lestyán Ferenc cukrászmester, a híres fagylaltkészítő a mesterség fortélyait oktatja a tanulóknak. Miután a vendéglátás a szezonhoz van kötve, a tanulók az iskolában egy télen jól hasznosítható szakmát, a varrást is elsajátíthatják. Tálasné Pandúr Rózsa igazgató szerint még férfiak sem szégyellnek odaülni a varrógéphez. Úgy tűnik, jól érzékeli a piaci igényeket a kadarkúti iskola: ennek köszönhetően az öt számítógép-kezelői tanfolyamuk épp olyan keresett, mint a falusi vendéglátók képzése, és szeptembertől elindítják az érettségit adó vendéglátó-ipari szakközépiskolai képzést is. ■ Iskolanévjegy: Kadarkúton a Mária Terézlátúl kapott 1001o- rlntbúl épült lel az első fazsindelyes iskola, amit elődjének tekint a mai Jálics Ernő Általános és Vendéglátú-ipari Szakképző és Diákotthon. A névadó, Jálics Ernő szobrászművész, az egykori Iskolaigazgató fia. Faluvégi betérők A Hencse felől érkezőt a Horváth fogadó örökzöldekkel díszített épülete állítja meg a faluvégen. Hat éve építette a család. Horváth István régi vendéglős dinasztia sarja, a hagyományokra épít s mégis újat akar. Állandó vendégköre helyett az átutazókra számít; a jó konyha miatt mégis visszatérnek a vendégei. Még Kaposvárról is jönnek Horváthné halászléje és túrós palacsintája kedvéért. Nagyobb vendégseregnek a hangulatos, boltozatos pincében terítenek. A Zselic Lovasudvarban a nyáron ütött tanyát Józsa Eszter és Szentimrey Péter, akika lovasturizmust próbálják megalapozni. A bérelt istállóban most nyolc lovat gondoznak, többségükre bértartást vállaltak. A négygyerekes agrármérnök házaspár szerint a vidék sokakat csalogat oda, de mostantól az sem csalódik, aki lovasműsort, folklórprogramot vagy sétakocsikázást szeretne. ■
