Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-07 / 56. szám

ALMANACH Lakás a többgyermekes családoknak 6. oldal Hírek DÉL-SOMOGY. A horvátok lak­ta kilenc község, köztük Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás legfontosabb törté­neti eseményeit foglalták össze a most megjelent kötetben, me­lyet Greges Jánosné felsőszent- mártoni hitoktató szerkesztett. A Dráva menti horvát települé­sek című kiadvány nagy figyel­met szentel a vallásos életnek; ismerteti egyebek között az egyes községek védőszentjeit, és vállalkozott falusi életképek bemutatására is. (ga) ZSELICKISLAK. Még novem­berben nyújtott be pályázatot a zselickislaki önkormányzat a Közlekedési Minisztériumhoz. 2,7 millió forintot nyertek, ebből akár már áprilisra elkészülhet a Kossuth Lajos utca 70 méteres szakaszának teljes felújítása, így már az autóbusz is az új úton közlekedhet. A másfél millió fo­rintos önrészt a település vállal­ta. (szk) KAPOSVÁR. A kaposvári fono­dában folytatódik a fejlesztési program. Újabb céljuk a zaj- csökkentés, ezért hangszigetelő falakat alakítanak ki. Rövidesen kiépítik az ISO-14000 környezet­irányítású minőségbiztosítási rendszert is. A vállalkozás há­rom éve szerezte meg az ISO- 9002-es tanúsítványt, amit már meghosszabbítottak. Az idén várhatóan legalább 3600 tonna fonalat állítanak elő. (hm) SZÉKESFEHÉRVÁR. Az idén négysávosra bővítik az M7-est Aliga és Zamárdi között. Az út használatáért várhatóan a jövő nyártól kell majd fizetni, matri­ca megvásárlásával. A Kőröshe­gyi szakaszt érintő vita miatt várhatóan itt épül meg a legké­sőbb az M7-es. Tegnap a Nem­zeti Autópálya Rt illetékesei is­mertették az M7-es építésének ütemezését Székesfehérváron. Somogy megyét Damásdi Mik­lós, a közgyűlés alelnöke képvi- selte. (ca) ______ ■ An alfabéták az új évezredben A tankötelezett­ség alapján elv­ben nem lehet So­mogybán olyan gyerek, aki 16 éves korában nem tud írni és olvas­ni. Elsősorban a 30-40 éves roma származásúak között azonban jócskán akad analfabéta. A kisgyermekként megtanultakat, felnőttkorban is gyakorolni kell FOTÓ: LÁNG RÓBERT A Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei adatai szerint az 1990- es népszámlálás után Somogy 7 évnél idősebb la­kosságának 2,6 százaléka nem végzett el egyet­len általános is­kolai osztályt sem. A hat évvel későbbi vizsgálat már csak 1,1 százalékot mutatott. A legfrissebb népszámlálási adatokat a nyáron hozzák nyilvá­nosságra, akkor derül ki az is, hogy a megyében élők közül mennyien nem végeztek el egy isko­lai osztályt sem - tudtuk meg Botkáné Horváth Zsuzsannától, a KSH megyei igazgatóságának osztályvezetőjétől. Az analfabétizmus elsősor­ban a roma származásúakat érinti.- Sajnos a roma tanulók közül sok az igazolat­lan hiányzó, ennek ellenére 16 évesen nem kerül­nek ki úgy az iskolapadból, hogy ne tudnának ír­ni és olvasni - mondta Berényi Andrásné, a 80 százalékban cigány tanulókat oktató, kaposvári Pécsi utcai iskola igazgatóhelyettese. - Előfordult már, hogy az első vagy a második osztálynál megrekedt valamelyik diák. Ilyen esetben 15 éves korától magántanulóként folytathatja, ám időn­ként így is be kell járnia az iskolába. Az aláírás három kereszt Egy-két évtizeddel ezelőtt nem hitte volna a világ, hogy az új évezred egyik legnagyobb gondja még mindig a gyermek­analfabétizmus lesz. Ma az emberiség egyhatoda nem tud elolvasni egy feliratot, nem tud kitölteni egy nyomtatványt, a legegyszerűbb hivatalos ügyét is képtelen elintézni. A fejlő­dő országokban több mint 130 millió gyermek, az iskolás­korúak 21 százaléka, köztük 73 millió kislány úgy nő fel, hogy nem végzi el még az elemi iskola négy osztályát sem, s ez számukra gyakorlatilag egyenlő az analfabétizmussal - áll a UNICEF legfrissebb jelentésében... Megfordult már a Kaposvári Családsegítő Központban is analfabéta. Szabó János igazgató elmondta: miután az ügyintézők feladata, hogy kitöltsék a nyomtatványokat, hátránya senki­nek nem számazik abból, ha nem ismeri a be­tűket. Az aláírás ilyen esetben három kereszt.- Bár az országos adatok szerint emelkedett az analfabéták száma, mi ezt nem érzékeljük - mondta Szabó János. - Egy vizsgálat kimutatta, hogy az írástudatlanok zöme a 30-40 éves, vi­dékiek köréből kerül ki, ám gyakori az idősebb korosztályban is. Olyan fiatallal viszont nem ta­lálkoztunk, aki nem tudott volna írni. Bunováczné Boros Mónika, a kaposvári mun­kaügyi kirendeltség vezetője elmondta: aki nem ismeri a betűket, az is kiközvetíthető se­gédmunkára, sőt munkanélküli-járulékra is jo­gosult. Kaphat rendszeres szociális segélyt is. Amennyiben állástalanként jelentkezik a kiren­deltségen, felveszik a kérelmét, majd el­mondják neki, mit tartalmaz az írás. Mindezt két tanú jelenlétében. Baranyainé Krasznai Ainótól, a megyei munkaügyi központ képzési csoportveze­tőjétől megtudtuk: aki csupán az általá­nos iskola hat osztályát járta ki, a roma­program keretében a további két osztályt is elvégezheti. A képzés keretében szak­mát is kap: választhat a gyógynövényter­melő, famegmunkáló, kosárfonó végzett­ség közül. (Jegyzetünk a 3. oldalon) szabó kinga Elterelték a kamionokat Barcs-Berzence Elterelték a Nyugat-Európából ér­kező kamionokat a somogyi köz­úti határátkelőkről, mivel sem Barcson, sem Berzencén nem rendelkeznek a száj- és körömfá­jás kiszűréséhez és a fertőtlení­téshez szükséges eszközökkel. A Barcsra érkező kamionokat tegnap rendre visszairányították Horvátországba azzal, hogy ve­gyék az irányt a baranyai Udvar felé. Ott ugyanis állat-egészség­ügyi állomás működik, amely időben megkapta a szűréshez szükséges eszközöket. A Berzencére érkező teherautókat ugyanakkor Letenyére irányítot­ták. A barcsi átkelőn elmondták: csaknem 30 kamiont kellett visz- szairányítani. En­nél pontosabb számot nem tud­tak mondani, mi­vel a teherautók többsége már a horvát átkelőn sem jutott túl. A visszairányított kamionok leg­többje Olaszor­szágból és Auszt­riából érkezett. - A nyugat-európai száj- és körömfá­jásjárvány miatt az ország déli ha­tárátkelőin is szí- ............ go rú a szűrés - mondta Fiser Anna, a VPOP bara­nyai, somogyi és tolnai regionális parancsnokságának helyettes ve­zetője. - Ahol nem telepítették le időben az ellenőrző és szű­rőrendszert, azokról a határátke­lőkről el kell terelnünk a nyugat- Európából érkező kamionokat. Ez történt a két somogyi átkelőn is. A parancsnoksághoz tartozó többi átkelőn megoldották a vizs­gálatot és a járművek fertőtleníté­sét. Fennakadást ez nem okoz, hi­szen a teherautók csupán vé­giggurulnak a sterilizálóanyaggal átitatott szivacson. A részleges kamionstop hétfő este kezdődött és tegnap napköz­ben még tartott a somogyi átkelő­kön. A Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy azért nem kerültek ide azonnal a szükséges eszközök, mert az első utasítások csupán az állategészségügyi állomással ren­delkező átkelőket említették. Csak később született a döntés, hogy valamennyi átkelőt el kell látni ezekkel. Dr. Budai Irén, a somogyi állat­egészségügyi állo­más helyettes ve­zetője szerint rö­videsen feloldható lesz a barcsi határ­zár a kamionok előtt, mert megér­keznek oda a szükséges eszkö­zök. - Ezekben az órákban indul út­nak Barcsra a fel­szerelés, és a dél­utáni órákban megtörténhet a letelepítésük - mondta tegnap délben a szakem­ber. - így legkésőbb szerdától már nem kell elterelni a jármű­veket. NAGY LÁSZLÓ Mégsem lesz az orvosoknak pszichiátriai „szűrés” Kaposvár A Magyar Orvosi Kamara kezde­ményezésére eltörölték azt a mi­niszteri rendeletet, amelyik előír­ta, hogy a hatvankettedik életévü­ket betöltött háziorvosoknak al­kalmassági vizsgálaton kell átesni­ük ahhoz, hogy praxisukat folytat­hassák. A rendelet kimondta: a nyugdíjkorhatárt elérő háziorvo­soknak kétévente pszichiátriai vizsgálaton kell részt venniük, hogy tevékenységüket folytathas­sák. A szakértők szerint az előírás sérti a személyiségi jogokat, s rendkívül diszkriminatív az orvos- társadalommal szemben. Dr. Kéki Kálmántól, a megyei orvosi kamara elnökétől megtud­tuk: Mikola István egészségügyi miniszter az országos orvosi testü­let és a szaktárca tárgyalásait köve­tően helyezte hatályon kívül házi­orvosok pszichiátriai vizsgálatát.- Csak abban az esetben köte­lezhető az alkalmassági vizsgálat­ra, ha szakmai kifogás merül fel, vagy az önkormányzat jelenti, hogy gondja van az orvossal. Ez azonban független attól, hogy hány éves az illető. sz. g. Túl van az életveszélyen a csurgói kislány Csurgó Túl van az életveszélyen az a tizenkét éves csurgói kis­lány, aki agyhártyagyulla­dással került a pécsi gyer­mekkórház intenzív osztá­lyára. Dr. Bencze Gerda osztályos orvos kérdésünkre elmondta: A kislány állapota javult, a gyulladásos fo­lyamat megállt. A gyerek rövid időre már felkelhetett, jól érzi magát. Néhány nap múlva átutal­juk a fertőző osztályra, s ott foly­tatják a kezelését. A diáklány édesanyja folyama­tosan Pécsett tartózkodik, család­ját megviselték a történtek.- Öten vagyunk testvérek, ő a legkisebb közülünk, a bátyámat decemberben veszítettük el egy autóbalesetben - mondta a kis­lány nővére, aki így emlékezik a múlt héten történtekre: Semmi nem utalt arra, hogy ilyen súlyos betegség lappang a húgomban. Csak a feje fájt, de erre korábban is sokat panaszkodott. Hirtelen szökött fel a láza negyvenegy fokra, és szaporodtak bőre alatt a bevérzések. A család orvost hívott, aki a kaposvári kórházba utalta a kis­lányt. Mivel állapota tovább rom­lott, Pécsre szállították. A hozzátartozók elmondták: a kislány sokat betegeskedik, kis­korában szívműtéten esett át. A baktériumtenyésztés még nem igazolta egyértelműen, mi­lyen típusú agyhártyagyulladás­ról van szó, de az orvosok a rit­kábban előforduló B típusúra gyanakodnak. _____varga andrea Un iós kommunikáció a régióban A 21. század információáramlását csak a független sajtó biztosíthatja Pécs Közvetlen, hiteles információkra van szüksége mindenkinek ahhoz, hogy felelősséggel tud­jon dönteni, amikor Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása lesz a népszavazás témája. Ez pedig elsősorban a regionális és he­lyi média feladata, hiszen az ország lakosságá­nak zöme vidéken él. Ezt dr. Michael Laké az EU magyarországi nagykövete mondta tegnap Pécsen, a Regionális Európai Uniós Kommuni­kációs Központ (Reucom) által szervezett konferencián. A rendezvényen kommunikáci­ós és médiaszakértők tartottak előadást, köz­tük dr. Bayer József, az Axel Springer Magyar- ország Kft ügyvezető igazgatója, aki a függet­len média uniós szerepéről beszélt. Michael Laké nagykövet szerint az átlag­polgárt a makrogazdasági kérdéseknél sokkal jobban izgatja, mit jelent neki, családjának, közvetlen környezetének az uniós csatlako­zás. Az előnyök mellett arról is többet kell szólni, hogy melyik társadalmi csoportot érintheti hátrányosan, hogyan lehet arra fel­készülni. Éppen ezért az információk eljutta­tására az Európai Bizottság átfogó stratégiát készített, és csak a kelet-európai országokra 50 millió eurót különített el erre a célra.- Hiteles információkra van szükség, nem propagandára - hangsúlyozta a nagykövet. - Mégpedig több és jobban érthető információ­ra. Mivel a felmérések szerint a vidéken élők aránytalanul kevesebb információval rendel­keznek a témával kapcsolatban, a legtöbb energiát ide kell mozgósítani. Dr. Hajdú And­rás, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, volt dániai nagykövet, az integrációs folyamat jelenlegi állásával kapcsolatban elmondta: a magyar export 75 százaléka már jelenleg is az uniós országokba megy. Valamennyi tagállam külkereskedelmi listáján az első tízben van hazánk. így az uniós országoknak sem mind­egy, tag lesz-e Magyarország vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Bayer József a független média szerepéről beszélt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents