Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-07 / 56. szám
ALMANACH Lakás a többgyermekes családoknak 6. oldal Hírek DÉL-SOMOGY. A horvátok lakta kilenc község, köztük Lakócsa, Potony, Tótújfalu és Szentborbás legfontosabb történeti eseményeit foglalták össze a most megjelent kötetben, melyet Greges Jánosné felsőszent- mártoni hitoktató szerkesztett. A Dráva menti horvát települések című kiadvány nagy figyelmet szentel a vallásos életnek; ismerteti egyebek között az egyes községek védőszentjeit, és vállalkozott falusi életképek bemutatására is. (ga) ZSELICKISLAK. Még novemberben nyújtott be pályázatot a zselickislaki önkormányzat a Közlekedési Minisztériumhoz. 2,7 millió forintot nyertek, ebből akár már áprilisra elkészülhet a Kossuth Lajos utca 70 méteres szakaszának teljes felújítása, így már az autóbusz is az új úton közlekedhet. A másfél millió forintos önrészt a település vállalta. (szk) KAPOSVÁR. A kaposvári fonodában folytatódik a fejlesztési program. Újabb céljuk a zaj- csökkentés, ezért hangszigetelő falakat alakítanak ki. Rövidesen kiépítik az ISO-14000 környezetirányítású minőségbiztosítási rendszert is. A vállalkozás három éve szerezte meg az ISO- 9002-es tanúsítványt, amit már meghosszabbítottak. Az idén várhatóan legalább 3600 tonna fonalat állítanak elő. (hm) SZÉKESFEHÉRVÁR. Az idén négysávosra bővítik az M7-est Aliga és Zamárdi között. Az út használatáért várhatóan a jövő nyártól kell majd fizetni, matrica megvásárlásával. A Kőröshegyi szakaszt érintő vita miatt várhatóan itt épül meg a legkésőbb az M7-es. Tegnap a Nemzeti Autópálya Rt illetékesei ismertették az M7-es építésének ütemezését Székesfehérváron. Somogy megyét Damásdi Miklós, a közgyűlés alelnöke képvi- selte. (ca) ______ ■ An alfabéták az új évezredben A tankötelezettség alapján elvben nem lehet Somogybán olyan gyerek, aki 16 éves korában nem tud írni és olvasni. Elsősorban a 30-40 éves roma származásúak között azonban jócskán akad analfabéta. A kisgyermekként megtanultakat, felnőttkorban is gyakorolni kell FOTÓ: LÁNG RÓBERT A Központi Statisztikai Hivatal megyei adatai szerint az 1990- es népszámlálás után Somogy 7 évnél idősebb lakosságának 2,6 százaléka nem végzett el egyetlen általános iskolai osztályt sem. A hat évvel későbbi vizsgálat már csak 1,1 százalékot mutatott. A legfrissebb népszámlálási adatokat a nyáron hozzák nyilvánosságra, akkor derül ki az is, hogy a megyében élők közül mennyien nem végeztek el egy iskolai osztályt sem - tudtuk meg Botkáné Horváth Zsuzsannától, a KSH megyei igazgatóságának osztályvezetőjétől. Az analfabétizmus elsősorban a roma származásúakat érinti.- Sajnos a roma tanulók közül sok az igazolatlan hiányzó, ennek ellenére 16 évesen nem kerülnek ki úgy az iskolapadból, hogy ne tudnának írni és olvasni - mondta Berényi Andrásné, a 80 százalékban cigány tanulókat oktató, kaposvári Pécsi utcai iskola igazgatóhelyettese. - Előfordult már, hogy az első vagy a második osztálynál megrekedt valamelyik diák. Ilyen esetben 15 éves korától magántanulóként folytathatja, ám időnként így is be kell járnia az iskolába. Az aláírás három kereszt Egy-két évtizeddel ezelőtt nem hitte volna a világ, hogy az új évezred egyik legnagyobb gondja még mindig a gyermekanalfabétizmus lesz. Ma az emberiség egyhatoda nem tud elolvasni egy feliratot, nem tud kitölteni egy nyomtatványt, a legegyszerűbb hivatalos ügyét is képtelen elintézni. A fejlődő országokban több mint 130 millió gyermek, az iskoláskorúak 21 százaléka, köztük 73 millió kislány úgy nő fel, hogy nem végzi el még az elemi iskola négy osztályát sem, s ez számukra gyakorlatilag egyenlő az analfabétizmussal - áll a UNICEF legfrissebb jelentésében... Megfordult már a Kaposvári Családsegítő Központban is analfabéta. Szabó János igazgató elmondta: miután az ügyintézők feladata, hogy kitöltsék a nyomtatványokat, hátránya senkinek nem számazik abból, ha nem ismeri a betűket. Az aláírás ilyen esetben három kereszt.- Bár az országos adatok szerint emelkedett az analfabéták száma, mi ezt nem érzékeljük - mondta Szabó János. - Egy vizsgálat kimutatta, hogy az írástudatlanok zöme a 30-40 éves, vidékiek köréből kerül ki, ám gyakori az idősebb korosztályban is. Olyan fiatallal viszont nem találkoztunk, aki nem tudott volna írni. Bunováczné Boros Mónika, a kaposvári munkaügyi kirendeltség vezetője elmondta: aki nem ismeri a betűket, az is kiközvetíthető segédmunkára, sőt munkanélküli-járulékra is jogosult. Kaphat rendszeres szociális segélyt is. Amennyiben állástalanként jelentkezik a kirendeltségen, felveszik a kérelmét, majd elmondják neki, mit tartalmaz az írás. Mindezt két tanú jelenlétében. Baranyainé Krasznai Ainótól, a megyei munkaügyi központ képzési csoportvezetőjétől megtudtuk: aki csupán az általános iskola hat osztályát járta ki, a romaprogram keretében a további két osztályt is elvégezheti. A képzés keretében szakmát is kap: választhat a gyógynövénytermelő, famegmunkáló, kosárfonó végzettség közül. (Jegyzetünk a 3. oldalon) szabó kinga Elterelték a kamionokat Barcs-Berzence Elterelték a Nyugat-Európából érkező kamionokat a somogyi közúti határátkelőkről, mivel sem Barcson, sem Berzencén nem rendelkeznek a száj- és körömfájás kiszűréséhez és a fertőtlenítéshez szükséges eszközökkel. A Barcsra érkező kamionokat tegnap rendre visszairányították Horvátországba azzal, hogy vegyék az irányt a baranyai Udvar felé. Ott ugyanis állat-egészségügyi állomás működik, amely időben megkapta a szűréshez szükséges eszközöket. A Berzencére érkező teherautókat ugyanakkor Letenyére irányították. A barcsi átkelőn elmondták: csaknem 30 kamiont kellett visz- szairányítani. Ennél pontosabb számot nem tudtak mondani, mivel a teherautók többsége már a horvát átkelőn sem jutott túl. A visszairányított kamionok legtöbbje Olaszországból és Ausztriából érkezett. - A nyugat-európai száj- és körömfájásjárvány miatt az ország déli határátkelőin is szí- ............ go rú a szűrés - mondta Fiser Anna, a VPOP baranyai, somogyi és tolnai regionális parancsnokságának helyettes vezetője. - Ahol nem telepítették le időben az ellenőrző és szűrőrendszert, azokról a határátkelőkről el kell terelnünk a nyugat- Európából érkező kamionokat. Ez történt a két somogyi átkelőn is. A parancsnoksághoz tartozó többi átkelőn megoldották a vizsgálatot és a járművek fertőtlenítését. Fennakadást ez nem okoz, hiszen a teherautók csupán végiggurulnak a sterilizálóanyaggal átitatott szivacson. A részleges kamionstop hétfő este kezdődött és tegnap napközben még tartott a somogyi átkelőkön. A Somogyi Hírlap úgy tudja, hogy azért nem kerültek ide azonnal a szükséges eszközök, mert az első utasítások csupán az állategészségügyi állomással rendelkező átkelőket említették. Csak később született a döntés, hogy valamennyi átkelőt el kell látni ezekkel. Dr. Budai Irén, a somogyi állategészségügyi állomás helyettes vezetője szerint rövidesen feloldható lesz a barcsi határzár a kamionok előtt, mert megérkeznek oda a szükséges eszközök. - Ezekben az órákban indul útnak Barcsra a felszerelés, és a délutáni órákban megtörténhet a letelepítésük - mondta tegnap délben a szakember. - így legkésőbb szerdától már nem kell elterelni a járműveket. NAGY LÁSZLÓ Mégsem lesz az orvosoknak pszichiátriai „szűrés” Kaposvár A Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére eltörölték azt a miniszteri rendeletet, amelyik előírta, hogy a hatvankettedik életévüket betöltött háziorvosoknak alkalmassági vizsgálaton kell átesniük ahhoz, hogy praxisukat folytathassák. A rendelet kimondta: a nyugdíjkorhatárt elérő háziorvosoknak kétévente pszichiátriai vizsgálaton kell részt venniük, hogy tevékenységüket folytathassák. A szakértők szerint az előírás sérti a személyiségi jogokat, s rendkívül diszkriminatív az orvos- társadalommal szemben. Dr. Kéki Kálmántól, a megyei orvosi kamara elnökétől megtudtuk: Mikola István egészségügyi miniszter az országos orvosi testület és a szaktárca tárgyalásait követően helyezte hatályon kívül háziorvosok pszichiátriai vizsgálatát.- Csak abban az esetben kötelezhető az alkalmassági vizsgálatra, ha szakmai kifogás merül fel, vagy az önkormányzat jelenti, hogy gondja van az orvossal. Ez azonban független attól, hogy hány éves az illető. sz. g. Túl van az életveszélyen a csurgói kislány Csurgó Túl van az életveszélyen az a tizenkét éves csurgói kislány, aki agyhártyagyulladással került a pécsi gyermekkórház intenzív osztályára. Dr. Bencze Gerda osztályos orvos kérdésünkre elmondta: A kislány állapota javult, a gyulladásos folyamat megállt. A gyerek rövid időre már felkelhetett, jól érzi magát. Néhány nap múlva átutaljuk a fertőző osztályra, s ott folytatják a kezelését. A diáklány édesanyja folyamatosan Pécsett tartózkodik, családját megviselték a történtek.- Öten vagyunk testvérek, ő a legkisebb közülünk, a bátyámat decemberben veszítettük el egy autóbalesetben - mondta a kislány nővére, aki így emlékezik a múlt héten történtekre: Semmi nem utalt arra, hogy ilyen súlyos betegség lappang a húgomban. Csak a feje fájt, de erre korábban is sokat panaszkodott. Hirtelen szökött fel a láza negyvenegy fokra, és szaporodtak bőre alatt a bevérzések. A család orvost hívott, aki a kaposvári kórházba utalta a kislányt. Mivel állapota tovább romlott, Pécsre szállították. A hozzátartozók elmondták: a kislány sokat betegeskedik, kiskorában szívműtéten esett át. A baktériumtenyésztés még nem igazolta egyértelműen, milyen típusú agyhártyagyulladásról van szó, de az orvosok a ritkábban előforduló B típusúra gyanakodnak. _____varga andrea Un iós kommunikáció a régióban A 21. század információáramlását csak a független sajtó biztosíthatja Pécs Közvetlen, hiteles információkra van szüksége mindenkinek ahhoz, hogy felelősséggel tudjon dönteni, amikor Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása lesz a népszavazás témája. Ez pedig elsősorban a regionális és helyi média feladata, hiszen az ország lakosságának zöme vidéken él. Ezt dr. Michael Laké az EU magyarországi nagykövete mondta tegnap Pécsen, a Regionális Európai Uniós Kommunikációs Központ (Reucom) által szervezett konferencián. A rendezvényen kommunikációs és médiaszakértők tartottak előadást, köztük dr. Bayer József, az Axel Springer Magyar- ország Kft ügyvezető igazgatója, aki a független média uniós szerepéről beszélt. Michael Laké nagykövet szerint az átlagpolgárt a makrogazdasági kérdéseknél sokkal jobban izgatja, mit jelent neki, családjának, közvetlen környezetének az uniós csatlakozás. Az előnyök mellett arról is többet kell szólni, hogy melyik társadalmi csoportot érintheti hátrányosan, hogyan lehet arra felkészülni. Éppen ezért az információk eljuttatására az Európai Bizottság átfogó stratégiát készített, és csak a kelet-európai országokra 50 millió eurót különített el erre a célra.- Hiteles információkra van szükség, nem propagandára - hangsúlyozta a nagykövet. - Mégpedig több és jobban érthető információra. Mivel a felmérések szerint a vidéken élők aránytalanul kevesebb információval rendelkeznek a témával kapcsolatban, a legtöbb energiát ide kell mozgósítani. Dr. Hajdú András, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, volt dániai nagykövet, az integrációs folyamat jelenlegi állásával kapcsolatban elmondta: a magyar export 75 százaléka már jelenleg is az uniós országokba megy. Valamennyi tagállam külkereskedelmi listáján az első tízben van hazánk. így az uniós országoknak sem mindegy, tag lesz-e Magyarország vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Bayer József a független média szerepéről beszélt