Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-06 / 55. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A W A C H 2 2 4 2001. Március 6., Kedd Tengőd Somogy északi csücskében. Tolna határán fekszik a falu. Besenyő eredetű a neve: a „tenguld" gazdagságot jelent. A község 1000 körül Szent István birtoka volt. majd egyik felét a szakcsi föesperességnek. a másikat a pécsi püspökségnek adományozta. A XV. században lett a Korothnay családé, ok nemesi kúriát is építettek. A falu lakosságát 1543-ban szörnyű járvány pusztította, majd később, a hódoltság korának viszontagságai után a kuruc harcok idején is elnéptelenedett. A kővetkező másfél száz évben jelentősen fejlődött a település. 1870-ben már több mint 1300 lakosa volt. Katolikus és református iskolát tartott fenn, ezeket 1948-ban államosították. A hetvenes évektől Kánya társközsége, önálló közigazgatását csak 1990- ben nyerte vissza. A falut jelenleg 589-en lakják, hetven százalékuk katolikus, a többi református. Mindkét vallásfelekezetnek van temploma. A házak 76 százalékában van telefon, az utak 80 százaléka szilárd burkolatú. Huszonegy ingatlan a külföldiek tulajdona. Tengőd napközi otthonos óvodát és nyolcosztályos - részben osztott - iskolát, valamint jegyzői hivatalt tart fenn. A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Csicsmann Imre. Alpolgármester: ifi. Csősz Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Dávid Ferenc, Dobos Béla, Gál József, ifi. Lakos János, Tihanyi Sándor és Szakoly Norbert. Az általános iskola igazgatója: Szabó Istvánná. A napközi otthonos óvoda vezetője: Denke Valéria. Tengődnek 2001 januárja óta nincs jegyzője. _____________■ Az oldalt írta: Krutek József, Czene Attila Fotók: Eszes Andrea Tizenegymillió forintot hozott a községnek, hogy többévi huzavona után végre lezárult a tengődi és a tahi képviselő testület vitája, a Hunyadi laktanya peres ügye. Csicsmann Imre polgármester ezt tartja az elmúlt, csaknem két és fél éves tevékenysége legnagyobb sikerének. A bíróság érvényesnek találta a két önkormányzat közötti adásvételi szerződést, és Tabnak ítélte a Hunyadi laktanyát. Az átutalt pénzből a tengődi képviselő-testület már hétmillió forintot költött a falu fejlesztésére.- Három és fél milliót szántunk a Dózsa György és a Damjanich utca útépítésére - magyarázta Csicsmann Imre. - Ugyancsak ennyit költöttünk a Táncsics utca aszfaltozására is. Örülök, hogy sikerült az óvoda és az iskola működését biztosítani. Soron kívüli támogatást nyertünk, és így négymillió forintból rendbe tetettük a Dózsa utcában a hidat, s megépíttettük a vízbefogadókat is.- Mi volt a legnagyobb kudarca?- Az, hogy 28 hónapon át nem volt a községnek alpolgármestere. Több alkalommal és több képviselőt is előterjesztettem a tisztségre, de egyikük sem kapta meg a szükséges szavazatokat. Végül a múlt hónapban megtört a jég: ifi. Csősz Zoltánt megválasztották alpolgármesternek. A többszöri eredménytelenség, sajnos, megosztotta a testületet.- Most megszűnt minden gondja?- A szűkös pénzek miatt abban nincs hiány. A legújabb gondunk az, hogy január óta nincs jegyzője a falunak; sőt, az önkormányzat első pályázati kiírására még érdeklődő sem akadt. S itt vannak a gazdálkodás nehézségei. A képviselő-testület a napokban fogadta el a 68 mülió forintos költségvetést, ám a működéshez hiányzik 2,6 millió forint.-Mennyi jut fejlesztésre, mik a prioritások?- Csaknem 14 millió forintot hagytunk jóvá fejlesztésre. A Táncsics utcában aszfaltút építéséhez pályázati támogatásra számítunk, s ehhez megvan a négymillió forint saját erő. A mintegy 15 kilométer hosszú külterületi földutak gyalulására is egymilliót hagyott jóvá a testület. Az állami erdészeti szolgálattól 4,5 millió forintot nyertünk az avasi dűlő erdőtelepítésére. Tervezzük a polgármesteri hivatal tatarozását és két szolgálati lakás belső felCsicsmann Imre polgármester újítását is. Erre két és fél millió forintot különített el a testület. ■ Rendőrt akarnak a falusiak Gyakori a lopás, betörés is volt már Tengődön. Ezért elégedetle- nek sokan a közbiztonsággal. Többen kifejtették: újra kellene szervezni a polgárőrséget, s kellene egy rendőr is a faluba. Stankovics Józsefné ugyan elégedett a község biztonságával, de a körzeti megbízottat nem ismeri. Csak azt látja: néha a központban megjelenik egy rendőrautó. Városi Ferencné szerint egyre több a lopás, betörés, sőt, akad itt még orgazda is.- Rendőr csak néha jön a faluba, akkor is bűncselekmények után - mondta. Ma már senki nincs biztonságban - állítja Fenyvesi Ferenc. Nemrég áthívta egyik özvegyasszony szomszédja, s megmutatta: nem tudja kinyitni a lakatot, mert valaki feszegette, nyilván be akart menni. A betörők ugyanis kifigyelik az egyedül élőket, s ellopják a füstölőből a húst, meg amit érnek. Mindent félteni kell.- Nem olyan rossz itt a közbiztonság - vélekedett Kovacsik Zsolt. - Igaz, nálunk két kutya is vigyáz, nehogy tudtunk nélkül idegen lépjen az udvarra. - Az biztos: mindent zárni kell. Hogy ki a falu rendőre? Nem tudom. Nem ismerem, de többet kellene járőröznie. Orsós Ferencnek nincs panasza a közbiztonságra. Azt mondta, hogy náluk még a bejárati kapu is állandóan nyitva van, és semmit nem loptak el. Hallott a betörésekről Varga János is. - Ha lenne polgárőrség és rendszeresen járőröz- nének, nem volnának olyan bátrak a betörők - mondta. - Akkor nem lopnák a kacsát, tyúkot, sem a húst a füstölőről. Kellene egy rendőr, aki azonnal intézkedhet. Akkor itt is javulna a közbiztonság;________________________■ Két négyzetméter fejenként Hat kisgyereket nevelnek Barczáék a faluvégen. A külterületen álló házban egyetlen földes szoba van. Ez a 16 négyzetméter a család konyhája, fürdője, hálója egyben. Ablakán nejlon, kevés a fény, a falról mállik a vakolat. A helyiség füstös; rozoga heverők, szekrény, kopott kályha a bútorzata. A bevetetlen ágyban a kisgyerek mellett macska hever.- Nyolcán élünk itt, nyomorúságos körülmények között - mondta a 29 éves Barcza Ferenc. - A legidősebb gyerekem, Zoli kilencéves, a legkisebb Eszter, öt hónapos. Munkanélküli vagyok, a feleségem gyesen van a picivel... A tabi gamesznál dolgoztam, de fölmondtám, mert nem jöttem ki a főnökkel. Gyest, családi pótlékot és szociális segélyt kapunk, havonta mintegy 60 ezer forintot. Ebből élünk; láthatja, milyen körülmények között. Elhelyezkedni nem is próbált Barcza Ferenc. Fát hasogat, fűrészel naphosszat, hogy legyen mivel tüzelniük. így gyorsabban telik az idő. Nyolcszáz négyzetméternyi földjük van a ház mögött: abba tavasszal krumplit ültetnek, zöldséget termesztenek. Állatot nem tartanak, a húst a boltban veszik.- Nagy a szegénységünk; sehonnét nem kapunk támogatást - mondta. - Még ez a kis ház sem a mienk; nem rendeztük el a papírügyeket. Csicsmann Imre polgármestertől megtudtuk: a gyermekvédelmi felügyelő többször is meglátogatta a családot. Ruhával, cipővel és élelmiszerrel igyekezett rajtuk segíteni. Ám a családnak is igyekezni kellene, hogy javítson valamit a helyzetén._________________■ Iskola nélkül nincs jövő Tengődön mindössze két diák ballag el az idén a Zsebeházi István Általános Iskolából. Egyikük Tabon, a másik majd Siófokon tanul tovább. Szeptemberben azonban nyolc kis elsőst várnak az oktatási intézménybe. Szabó Istvánná iskolaigazgató tanórán néhány diákjával Ötvenhárom tanuló jár a községi nyolc- osztályos, részben összevont iskolájába. Szabó Istvánné igazgató elmondta: az utóbbi öt évben erősen megcsappant a gyerekek száma; szinte hihetetlen, hogy húsz éve még hetven-nyolc- van helybeli diákot oktattak.- Most négy tanulócsoportunk van, s összevontunk egyes osztályokat - mondta Szabó Istvánné igazgató. - Tudjuk, hogy az oktatási törvény nem engedi a 7-8. osztály összevonását, de a tanulók kis száma miatt másképp nem tudtuk volna megtartani a felső tagozatot. Ezért a képviselő- testülettel együtt vállaltuk a kockázatot. Nyomós oka volt, hiszen tantermünk sincs több, ahol elhelyezhetnénk a diákokat. Az is nagy hátrány, hogy az állam sem támogatja úgy az iskolát, mint korábban, így több kiadás hárul az önkormányzatra. A képviselők megvitatták, s egyöntetűen azt vallják: az iskolát meg kell tartani. Sokszor bebizonyosodott már, hogy ahol megszűnt az iskola, ott hanyatlásnak indult a falu élete is. Tengődön nem akarnak így járni. A kis iskolában - ahol négy főállású pedagógus tanít - nagy gondot fordítanak a tanulók felzárkóztatására és a tehetséggondozásra. Az ötödik tanárt óraadóval és helyettesítéssel pótolják. Az állást meghirdeti az iskola: számítástechnika-biológia szakos tanárt keres, még szolgálati lakást is adna neki. Az oldal a tengődi önkormányzat támogatásával készült. Huszárok, lövészek tanyája Rendbe tették a tengődiek - közhasznú munkások és a helybéli traktorosok segítségével - a község temetőjét. A település két híres szülöttének egyike nyugszik itt; Zsebeházi István százados, aki Kossuth kapitánya volt. Tengődön született Bornemissza János, a törökverő is. A történelmi emlékek miatt is Tengődön vertek tanyát a hazai katonai hagyományőrzők. Két régi udvarházat vettek meg, s évente többször tartanak találkozókat. Ilyenkor a korhű ruhákba öltözött „katonák” csatákat is vívnak. Jelenleg ötven egyesület tagja az országos szövetségnek, ezer taggal. Nincs parádésabb ünnepség, mint amikor évente egyszer, október 23- a táján fölvonulnak az országhatáron innen, s túlról érkező huszá- rok, lövészek Tengőd utcáin. ■ Szívet cserél a kék meteorit Kék meteoritnak hívja Cadar Csaba az öreg járgányt, amit kilenc hónapja vett Kisecsenyben. Ez a legöregebb autó a faluban - a polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint. 1977. július 9-én helyezték forgalomba az 1300-as Ladát, s július 21-én jár le a műszaki vizsgája.- Fiatalabb, vagy új személygépkocsi vásárlására, sajnos, nincs pénzünk - mondta a fiatalember -; ezért is szeretnénk felújíttatni. Úgy számítom: legalább 150 ezer forintot kell rákölteni, hogy átmenjen a vizsgán. Remélem, sikerül összeszedni a pénzt. Fel kell újítani a karosszériát, aztán fényeztetni, új gumik is kellenek rá, és teljesen át kell vizsgálni a motort. Ha ezeket a munkákat elvégeztetem, akkor még tíz-tizenöt évig üzembiztos autó lesz. Nagyon vigyázok rá, babusgatom, hiszen a kicserélése szóba sem jöhet. Cadar Csaba szerint a mostani állapotában legföljebb ötvenezer forintot adnának az öreg Ladáért, ám az autó ennél többet ér. Különösen neki. ■ Egy öreg autó állandóan ad bütykölnivalót Azt beszélik a faluban... ..., hogy nem egy sikeresnek számító politikusnak van Tengődön földbirtoka, és ezek mm veléséhez igénybe veszik a helybéliek segítségét is. Bár azt is hallani, hogy bármekkora is a szegénység, egyre nehezebb napszámost találni. ..., hogy a szénégetők, meglehet, visszaköltöznek a település határába. Sokan nem örülnek ennek, mert kivágják az ér- dő fáit. Más úgy tudja: minden bizonnyal végleg távoztak, mert a faszenet nem, vagy csak nagyon alacsony áron lehet eladni. ..., hogy még mindig népszerűek a tengődi ingatlanok. Egykor módos gazdák lakták a falut és a szép, tornácos épületek sok városi embernek és külföldinek megtetszenek. Amiért mégis csak egy részük költözik ide: nem igazán jók az idevezető utak illetve rosszak a szolgáltatások. ! ■ Barcza Ferenc a gyerekekkel és a csacsival Fát ültetne a jövőnek A polgármester szerint a telepítés távlatot nyithat a fiatalok előtt.- Amikor majd nekik kell gondolkodni a falu fejlesztése érdekében, könnyebb dolguk lesz - mondta. - Addigra megnőnek a fák, és ha kivágják az erdőt, akkor eldönthetik, hogy az árát milyen, a közösség céljait szolgáló feladat el- végzésére fordítják. ___________■ A polgármester faültevényeket látna szívesen Tengőd földjén.- A fatelepítés sok helybélinek adna munkát, márpedig a munka- nélküliség nagy gondja a falunknak - mondta Csicsmann Imre. - Földünk van, sok csemetét tudnánk telepíteni. Az önkormányzat nem gazdag, de fatelepítésre pályázatok segítségével juthat erőnk.
