Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap EGYHÁZA K E L E T E 2001. Március 1., Csütörtök Klónozzuk-e az Ember Fiát? A személyiséget a lélek adja, amelyet pe­dig Isten teremt bele az emberbe. Ezt nem lehet reprodukálni - mondta Nyéky Kál­mán, a kaposvári Szent Imre-templom káplánja, bioetikus, aki a fenti címmel a Keresztény Értelmiségi Szövetség kaposvá­ri csoportjának legutóbbi rendezvényén tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az előadás számos izgalmas kérdés továbbgon- . dolására késztette a hallgatót. Lehet-e és sza- bad-e klónozni, azaz „embriógyártással” repro­dukálni, netán sokszorosítani az embert? Mi­kortól számítandó az emberi élet kezdete? Élő­lénynek tekinthetők-e a lefagyasztott, megter­mékenyített petesejtek? A klónozott embrióból született ember örökös lehet-e a szó jogi értel­mében? Az így „létrehozott” ember kit tekint­het édesanyjának, például ha abortált magzat­ból nyerték a petesejtet? Egyáltalán hol a kuta­tás emberi normák szerint elfogadható határa? Számonkérhető-e, és mi módon a tudósok fele­lőssége? A megannyi még nyitott tudományos, etikai és jogi kérdés kapcsán Nyéky Kálmánt arról kérdeztük: mi a keresztény ember aggálya a klónozás lehetőségével szemben?- Nem csupán keresztényi aggályról, inkább józan emberi megfontolásról van szó. Az em­ber élete a fogantatásával kezdődik. Ez biológiai tény. Ha beleavatkoznak ebbe a folyamatba s megszakítják az életet, az hagyományosan gyilkosságnak számít. Emellett hitünk szerint Bioetika Az élettel kapcsolatos etikai kérdéseket vizsgáló tudományág. A fogalmat először Van Potter onkológus használta 1970-ben A túlélés tudománya című tudományos közleményében, Egy évvel később jelent meg A bioetika, híd a jövőbe című könyve. Felismerésének lényege, hogy a technikai fejlődés és az etika ketté váltak, és ez az egész emberiség, sőt az élővilág kipusz­tulásához vezethet. Ha meg akarjuk menteni a világot, korlá­toznunk és megfelelően irányítanunk kell a technikai fejlődést. E gondolatok térnyerése nyomán 1995-ben az Interparlamen­táris Unió megállapította, hogy a bioetika az emberi jogokkal kapcsolatban a legfontosabb kutatási területté fejlődött. az embrióban már Isten képe kezd kirajzolód­ni, így a keresztény ember nem fogadhatja el az embriógyártás gondolatát sem.- A torinói lepellel kapcsolatos tudományos kutatási eredmények kapcsán voltak, akik fölve­tették Jézus reprodukálásának lehetőségét. Csakhogy az esetleg üy módon létrejövő ember valóban Jézus lenne-e? A „másolat" aligha ren­Nyéky Kálmán 1975-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai szakán szerzett diplomái A bioetikával kapcsolatos tanulmá­nyait Párizsban folytatta. 1999-ben szentelték pappá. Azóta a kaposvári Szent Imre-templom káplánja. delkezhet azokkal a személyiségjegyekkel ame­lyeket a valaha volt embert ért környezeti hatá­sok és maga a kor determináltak...- Nem csak ezek határoznak meg egy em­bert. Minden egyéniségben van valami sajátos többlet is, ami - vallásos kifejezéssel élve - föl­emel minket az Istenhez. Az ateista ugyanezt az emberi méltóságunkat adó többletnek ne­vezheti. Márpedig az emberi méltóság nyitját hiábavaló lenne pusztán csak a körülmények meghatározottságában vagy egy génállomány­ban keresni. Ennél sokkal többről van szó. Olyan jegyekről, amelyek az embert kiemelik az állatok közül. Ennek a belátása közös megí­télésbeli alap lehet a vallásos emberek és a jó- akaratú ateisták között.- Például háborúk idején a hívő emberek gyakran teszik fői a kérdést: miért engedi ezt meg az Isten? Jézus klónozásának puszta gon­dolatára is alighanem sokan kérdezhetik ugyanezt.- A tisztánlátás érde­kében le kell szögezni: az öregedés megakadá- lyozhatatlan. Ha egyál­talán egy ilyen repro­dukálásra sor kerülhet­ne, akkor az így születő kisded - génjeit tekintve - már születésekor 33 éves embernek felelne meg. Valójában tehát ugyanolyan Jézust nem lát­nánk soha. A személyiség pedig egyáltalán nem klónozható. A kérdés nem az, hogy megengedi­e ezt az Isten. A Teremtő az embernek szabadságot adott, amellyel együtt jár a felelősség. Tudatában kell lennünk ennek a felelősségnek. A törté­nelemben a háborúk és a sok szenvedés kapcsán épp azt ta­pasztalhatjuk, hogy az ember felelőtlenül vi­selkedik. A ma egyhá­zának semmiképp sem feladata, hogy el­vegye az emberek sza­badságát, sokkal inkább, hogy fölélessze a fele­lősségüket egymásért.- Egyáltalán vállalhatná-e bárki a felelősségét annak, hogy eldöntse, a világban hány Einstán és hány Beethoven kell?- Semmiképp. Őrültek azonban mindig is voltak és lesznek. A kérdés csak az, hogy a tár­sadalom felelős vezetői kellő erkölcsi érzékkel és bölcsességgel reagál- nak-e erre, hogy működ- ■hhmb" nek-e a társadalom önvé­delmi reflexei, melyek kor­látozhatják a tudományos kutatás szélsőségeit. A felelősséget általában nem az őrülteken szok­ták számon kérni, hanem a felelős vezetőkön.- Hol van a kutatások etikailag elfogadható határa?- Ezek a határok olyanok, mint az üt szélére festett záróvonal, ami egyértelműen mutatja az Az embrió különböző fejlettségi állapotokban autósnak, hogy hol az út széle. Meglehet, vala­ki kimegy a padkára, ám ha akkor balesetet okoz, a felelősség őt terheli. A tudományos kí­sérletek esetében az emberi élet feltétlen tiszte­lete a záróvonal. A mai társadalomnak keresz­tény gyökerei vannak, s ha ezeket elvetjük, olyan nagy űr támad, amelyben veszélybe ke­rülhet az ember. bíró ferenc Református egyházmegyei mérleg A Somogyi Református Egyházme­gye lelkészi és világi tanácsai Szat­mári A. Lajos esperes és Berkes Sándor elnökletével elemezték a gyülekezetek lelki és anyagi hely­zetét kaposvári ülésükön. Elfogad­ták az egyházmegye számadását, sorra véve azokat az adományokat is, amelyekkel a hívek segítettek a bajbajutottakon. Az esperes elmondta: a lelké­szek hűségesen végzik szolgálatu­kat, ám a hitetlenség miatt olykor beton falakba ütköznek. Bár min­den évben erejükhöz mérten vé­geznek állagmegőrző munkát a templomokon, mégis sok a megol­dásra váró, sürgető feladat. A gyüle­kezetek számos esetben kémek se­gítséget a különböző szervezetek­től. Szatmári A. Lajos emlékeztetett arra, hogy Isten szava, századokon át megtartó erőt jelentett a megye életében. Mint mondta: hinnünk kell, hogy ma sem lehet más a be­lénk oltott mennyei beszéd. Örö­möt csihol az emberek lelkében. A tanácsülés megemlékezett a közelmúltban elhunyt István Jó­zsef kőröshegyi lelkipásztorról. Vladár Gábor előadást tartott a lel­készeknek Jézus életével kapcso­latos kutatások legújabb eredmé­nyeiről.______________________■ Böjtfogadó szerda Tegnap volt hamvazószerda. A katolikus egyházi naptárban ez a farsangot követő szigorú böjti nap a nagyböjt kezdete. Az elne­vezés eredete, hogy az őskeresz­tények vezeklésül hamut szórtak a fejükre. A XII. századtól általá­nossá vált szertartás a hamvazás. A húsvéti szent idő bűnbánati időszakkal kezdődik. Ez a nagy­böjt. Negyven napig tart, hat va­sárnapja van. 325-ben a niceai zsinat már általános gyakorlat­ként beszél a Húsvét előtti nagy­böjtről. A negyvenes szám Izrael 40 éves pusztai vándorlására, Mózes 40 napi sínai-hegyi tartóz­kodására, ám a leginkább Jézus 40 napos böjtjére emlékeztet. Mi­vel vasárnap nem böjtölnek, ezért azokat leszámítva a szent negyven napot hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt kettős ren­deltetése a hittanulók felkészíté­se a keresztség felvételére és a hí­vek általános bűnbánati ideje, amellyel a húsvéti örömökre ké­szítik fel lelkűket. Böjtöl, aki Iti akarja fejezni, hogy Isten az Úr életében, Isten­nel és nem földi javakkal akar el­telni, bár tudja, hogy Isten a föld javait testünk felüdülésére adta minden ember számára. ■ A fiatalok és a Könyvek Könyve A fiatalok közül viszonylag ke­vesen forgatják a Bibliát, s akik megteszik sem biztos, hogy jól értik az ókori ember világ­képét tükröző sorokat. Az is­merethiányt kívánja pótolni, s a zavart eloszlatni az a közép- iskolásoknak szervezett bib­liaismereti előadás-sorozat, amely a kaposvári Munkácsy Mihály gimnáziumban kezdő­dött. Az előadó Bellái Zoltán református lelkész. Az első előadáson harminc érdeklő­dő fiatal vett részt, köztük Hegyi Ka­talin a kaposvári Táncsics gimnázi­um végzős diákja, aki teológiai egyetemre készül.- Minden érdekes számomra, ami a Biblia jobb megértését szol­gálja - mondta. - Magam is sokat foglalkozom a Bibliával, s koránt­sem, csak azért, mert „tananyag”. Szeretem is. Izgalmasak például az irodalom és a költészet bibliai vo­natkozásai. Ady, Arany János vagy Pilinszky versei aligha érthetőek jól a bibliai vonatkozások ismerete nél­kül.- Tapasztalata szerint milyen a fiatalok viszonya a Bibliához, s ma­gához a valláshoz?- Sajnos, sokan egyáltalán nem ismerik a Bibliát, s előítéleteik van­nak. Egyenesen elavult dolognak vélik. Ez részben neveltetés kérdé­se, ám az ismeretek hiányából is fa­kad. De hát maga a hit is rendsze­rint ismeretek révén születik. Aki megismeri a Biblia világát, rátalál­hat Istenre. Akkor is, ha a mai világ stílusa vagy a fiatalok többségének életvitele nem kedvez a lelki értékek kiteljesedésének. Tapasztaltam vi­szont, ha a korombeli társaságban csak egy is van, aki hívő, s ezt meg is vallja a többieknek, érdeklődéssel fordulnak felé. A Biblia tisztelete amúgy nem követeli azt tőlünk, hogy a geocentrikus bibliai világkép alapján keressük hitvallásunkat. Ezt bárki megtalálhatja a maga korának világképe szerint is. A mai előadás­nak több társam számára talán ez is meglepő üzenete volt. Hegyi Katalin szüleivel együtt a romániai forradalom idején került Kaposvárra. Azóta az itteni refor­mátus gyülekezet tagjai.- A legkevésbé sem tipikus fia- taL.. Vannak-e barátai?- Természetesen. A mindenna­pi életem ugyanolyan mint a többi korombeh lányé. Igaz, a diszkók ricsaja nem áll túl közel hozzám, ez azonban nem jelenti azt, hogy el sem megyek. Amúgy vidám ter­mészetű vagyok, s remélem nem látszom koravénnek.- Mikor talált rá remélt hivatásá­ra?- Még gyermekkoromban kez­dődött... A célom határozott, kétsé­geim csak abban voltak, képes le­szek-e valóban példamutató életet élni, s minden egyebet e célnak alá­rendelni. Knoll Erzsébet a Munkácsy gim­názium elsős diákja katolikus csa­ládban nevelkedett, s rendszeresen olvassa a Bibliát.- Semmilyen fenntartást nem okozott bennem, hogy az előadáso­kat református lelkész tartja - mondta. - A lényeg szerintem, hogy ugyanazt az Istent hisszük. Az, hogy a felekezeti hovatartozás - főként régebben - falakat emelt a családok közé vagy hogy a külön­böző vallások teológusai heves vitá­kat folytattak, a fiatal hívők már nem tartják fontosnak.- A Biblia melyik részét érzi ma­gához közelebb állónak?- Főként az Ószövetség fejezete­it, abban is az özönvizet leíró része­ket. Épp azokat tehát, amelyek a legtávolabb esnek a mai ember vi­lágképétől. De hát a Biblia örökér- vényűsége, nem a benne lévő isme­retek tudományos megalapozottsá­gától függ. A most hallott előadás egyik érdekessége épp az volt, ahogy példázta, hogy a legnagyobb modern kori tudósok - köztük Einstein - is mélyen vallásosak vol­tak. A barátaim zöme sajnos úgy mond véleményt a Bibliáról, hogy kézbe sem vette.- Miért lehet fontos - akár egy ate­ista számúm is - hogy olvassa a Bib­liát?- Hozzátartozik az általános mű­veltséghez. Jó például, ha tudja va­laki, hogy az Aki nem dolgozik, ne is egyék, nem magyar közmondás, hanem bibliai idézet. Mindezeknél fontosabb: a világban egyre több a bűn, s ez szerintem összefügg az emberek jó részének lelki sivárságá­val. Bellái Zoltán a 80-as évek végén a kaposvári tanítóképző főiskolán már tartott bibliaismereti előadáso­kat, a mostani evangelizációs soro­zat mégis újszerű kezdeményezés.- Kihívás számomra, hogy mi­ként tudom érdekessé tenni a Bibli­át olyan fiataloknak is, akik alig is­merik. Fiatalokról lévén szó fel va­gyok készülve meredek kérdésekre is. Igaz, ilyet eddig nem szegeztek nekem. Örülök viszont a nyitóelő­adást övező érdeklődésnek.-Ha egy nem egyházi iskolában lelkész áll a fiatalok élé, adódhat a gyanw valójában híveket szeretne toborozni- Ez nem elsődleges szándékom, a bőrömből azonban valóban nem bújhatok ki. Lelkész vagyok, így boldoggá tenne ha sikerülne bárkit is megnyernem, ám legalább érdek­lődést ébresztenem. bíró ferenc Az űrkutató hite a gyerekekért Gazdag családi farsangi dél­utánt szervezett a kutasi plé­bánia és a Szent István lovag­rend, hogy támogatást kérje­nek a gyermekek számára.- Nekem még azt tanították, hogy a tudomány megdöntötte a babonás nézeteket, és az Isten létébe vetett hi­tünket. Azután az ember megta­pasztal mást, egészen lehetetlen dolgokat is. Az élet ettől nem lesz egyszerűbb, de észre kell venni a mindennapi csodákat, s ilyenkor előcsillan minden tudás mögött a te­remtés ereje - vallotta Kutason dr. Ferencz Csaba űrkutató mérnök, aki egyetemi magántanárként a rádió­hullámok terjedéséről, a világűrt für­késző műszerekről, az univerzum ezernyi titkáról tart előadásokat a le­endő mérnököknek, tudósoknak. - Éppen a szakmai munkám, a hihe­tetlennek tetsző új ismeretek vezet­seit is csakis a mindenható te­remtő hitében, az iránta való töret­len bizalommal lehetett elérni. Bizonyára átsugárzik mindez a napi oktató munkáján is. Dr. Ferencz Csaba Kutason is magával ragadta a hallgatóságát a Szent ko­ronáról szóló előadásában. Ezúttal kortörténeti bizonyítékká váltak a századmilliméterek, s az értelmező mérnöki tudás is, amely a magyar korona részeinek egységét és ösz- szetartozását bizonyította. Nem véletlenül telt Szent István korának jegyében a múlt szombat délután Kutason. A Szent István lovagrend tagjai Bicsár László plé­bános és rendtár­suk meghívására érkeztek Kutas­ra, hogy részt ve­gyenek a hagyo­mányos farsangi családi délutánon. Gazdag programra hívták a családokat, hogy a gyermekeknek és szülőknek emlékezetes legyen ez az együttlét. Ennek jegyében dr. Ferencz Csaba Szent koroná­ról szóló előadása mellett Munkácsy-Kovács László, a Szent István lovagrend dél-dunántúli csoportjának parancsnoka a rek­lám szerepéről beszélt, Mancs Jó­zsef berzencei plébános pedig a lovagrendet mutatta be az érdek­lődőknek. A legkisebbeket kéz­műves bemutató és játszóprogram várta, s a kaposvári reneszánsz kórus műsora előzte meg az ünnepi misét, melyet Pavlekovics Ferenc, a pécsi egy­házmegye helynö- ke celebrált.- Ezt a jótékonysá­gi rendezvényt most szerveztük másod­szor, hogy támoga­tást szerezzünk az egyházközséghez tartozó öt település, Kutas, Beleg, Kisbajom, Szabás és Nagykorpád hittanos gyermekei­nek - beszélt a farsangról Bicsár László plébános. - Tavaly az ok­tatás felszereléséhez járultak hoz­zá a résztvevők, az idén pedig a gyerekek nyári táborozásához kértünk segítséget. Örömmel ta­pasztaltuk, hogy már sikerült ha­gyományt teremtenünk. Nem csak a résztvevők száma nőtt, de a farsangi hangulat is. Hajnalig tartott ugyanis a rendezvényt zá­ró bál. bíró Mária Egyházi hírek BESZÉLGETÉS A HITRŐL. Református ifjúsági találkozót rendeztek a hetesi parókián. A hangulatos beszélgetésre és kö­zös éneklésre, Kaposmérőből és Mezőcsokonyából is érkeztek fi­atalok. A lelki foglalkozás fő kérdése az Istennel és az embe­rekkel való kapcsolat volt. (ng) TEMPLOMFELÚJÍTÁS. Har madik szakaszához érkezett a szuloki műemlék templom fel­újítása. Az 1999-ben kezdődött munka során már elkészült a templom külső homlokzatának felújítása, a lábazatra új burko­lat került, és a tetőszerkezet is megújult. Az idén a tető és a csatornák cseréjét, valamint a falak és a templom hajójának felújítását tervezik. Ezek várha­tóan több mint öt és félmillió forintba kerülnek. Az összeg egy részét pályázatok útján szeretnék előteremteni, (ng)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents