Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-05 / 54. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L MÁN A C H 2 3 2 2001. Március 5., Hétfő Gondos gazdák Polgármester: Berták László Alpolgármester: Nagy Gábor Képviselők: Szab Zoltán, Varga Béláné, dr. Hajdú Gábor, Zarka György, Nagy István, Magyar Lajos Jegyző: Berták Katalin • Az oldal cikkeit írta: Fábos Erika Fotók: Láng Róbert Vése A települést először 1211-ben említik, az első hiteles adat azonban. 1284- ből származik a faluról. Akkor Erzsébet királyné. Tamás váci püspöknek és testvéreinek adományozta a birtokot. A Vésseyek innét származtatják családfájukat. A család, bizonyíthatóan, a XV. századtól volt tulajdonosa a településnek. Közülük Véssey István nevét őrizte meg legjobban az emlékezet. Ö volt ugyanis akinek azt köszönhetjük, hogy Vése nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. A török dúlás után teljesen kihalt falut újra betelepítette: 1732-ben Szent Ivántáról ötven családot költöztetett Vésére. A család nevét, ma az iskola őrzi. Lakóinak száma: 840 fő. Vése áldoz a fiatalításra Bertók László Vése polgármestere Vésének az a specialitása, hogy nincs specialitása. Ezt Bertók László Vése polgármestere mondta. Szerinte pont olyan gondokkal küzd az ön- kormányzat és az ott lakók is, mint a többi hasonló dunántúli faluban. Véséről egyelőre hiányzik még a gáz és a csatornahálózat. Ez a hátrány rövid időn belül megoldódhat, az előnyt pedig, hogy Vése nem elöregedő, elnéptelenedő település, szeretnék megtartani. Erre áldozni is hajlandó az ön- kormányzat. Vésén jelenleg 350 lakás van, és mindössze hat bérlakással rendelkezik az önkormányzat. Szociális célú lakásból pedig négy van a falu tulajdonában, ezek azonban mind felújításra szorulnának. Az egykori cselédlakások helyén éppen ezért, nyolc új lakást szeretne kialakítani az önkormányzat. A fiatalok letelepedhetnének VÉSE PÉNZE A költségvetés összege: 150 millió forint itt és így talán Vésén alapítanának családot is.- Több fiatal pár lakik együtt a szülőkkel azért, mert nem volt anyagi lehetőségük saját lakáshoz jutni - mondta Bertók László, polgármester. - Az önkormányzat a lakásépítéssel elsősorban fiatal házasoknak, kisgyermekes családoknak szeretne segíteni. A rászorulók maximum öt évre kapnák meg, alacsony térítés fejében a lakásokat. Olyan kivitelezőt is sikerült találnunk, akik a fiataloknak a lakásépítésben segítene és arról is döntöttünk már, hogy az ön- kormányzat ingyen telket bizto- sít az építkezéshez. _________■ Ös szeállításunk elkészítését támogatták: a Jagdfarm Kft., a Lénia Kft., a Merkant Bt. és a vései önkormányzat A tudás és a művészetek iskolája A vései iskolának 134 tanulója van. Varászlóról, Nemesdédről és Terebezdről is ide járnak a diákok. Az intézmény vezetői azon igyekeznek, hogy az itt tanulók ugyanolyan esélyekkel indulhassanak a középiskolába, mint egy nagyobb településről. Az iskola 20 nyolcadikosa közül idén 19-en .tanulnak tovább. A legtöbben nagykanizsai középiskolába jelentkeztek, elsősorban amiatt, mert a buszközlekedés arra a legjobb. Hosszú évek tapasztalata mutatja: a vései iskola diákjai jól megállják a helyüket minden középiskolában, de nem csak az alapkészségek és ismeretek elsajátítására fektetnek nagy hangsúlyt az intézményben.- A művészeti oktatást és a hagyományőrzést is kiemelten kezeljük - mondta Simonná Varga Rózsa az iskola igazgatóhelyettese. - Citerázni és zongorázni lehet tanulni a Tálentum művészeti iskolában, amelyiknek kihelyezett tagozata van az intézményünkben. Aki nem zenélni szeretne, az is hasznosan töltheti tanórák után az idejét. Természetjáró, sport és számítástechnika szakkör működik az iskolában. A felzárkóztatásra is nagy gondot fordítanak délutánonként, és azokkal is többet foglalkoznak akik tehetségesebbek vagy többet szeretnének tanulni. A diákok több mint fele indult valamilyen tanulmányi versenyen. A legnépszerűbb a történelem és a matematika, de számítástechnikából is születtek szép eredmények. Simonné Varga Rózsa elmondta: minden évben jut forrás az iskola épületének javítására, fejlesztésére is. Az idén a vizesblokkokat cserélik, és a sportöltözőket sze- retnék felújítani. _______■ Háro m falu gyerekei koptatják a vései iskola pacijait A tábor már a falu része Fennállása óta 1800 embernek volt átmeneti menedéke a vései menekülttábor. Legtovább a vajdasági magyarok laktak, az eredetileg diákszállásnak épült falak között. Pillanatnyilag 12 nemzet hontalan képviselője él az átmeneti szálláson. A táborban 22 ember gondoskodik az ott lakók ellátásáról. A Belügyminisztérium jóvoltából teljes ellátást kapnak az ott tartózkodók. Az alapvető szükségleteken kívül segítik a menekülteket a munkához jutásban, a tanulásban és jogi dolgaikat is intézik ha kell.- Ebben a munkában az a nehéz, hogy sokféle emberrel találkozik az ember és nagyon toleránsnak kell lennie minden helyzetben - mondta Lébár Béla, a tábor vezetője. - El kell fogadni azt, hogy más kultúrájú emberek, ráadásul életük egy nagyon nehéz helyzetében kerülnek ide. A háborúból érkezők esetében volt a legkönnyebb a befogadás. A kórógyi magyarok hat évig laktak nálunk. A legnehezebb pedig talán a koszovóiakkal volt. A faluban is változó volt a hozzáállás a táborlakókhoz. Mára azonban elfogadták, hogy időről időre más és más nemzetek képviselőivel kell megosztaniuk Vését. ■ Háborúban született testvér Kórógy, Árpád-kori település Kelet Szlavóniában. A kórógyiak, a háború miatt, 1991-ben menekülni voltak kénytelenek otthonaikból. Szeptember 26-án érkeztek a vései táborba. Hat évre a somogyi község lett a hazájuk. 1997-ben térhettek haza. Mindannyian tiszteletbeli véseiek lettek, és testvértelepülési szerződést kötött egymással a két falu. Idén nyáron a véseiek látogatják meg háborúban született testvérüket. Élnek az almás hagyományok Az alma hosszú évtizedek óta fontos szerepet játszik Vése életében. Bár az almáskertek már magánkézben vannak, az almás hagyományok csak erősödtek. A legnagyobb gyümölcsös tulajdonosa a Lénia Trade kft két éve egy modern hűtőházat is építtetett, ezzel is megerősítve: Vésén az alma még sokáig főszerepet kap. A hűtőház német technológiával épült, ami lehetővé teszi, hogy nemcsak a hőmérsékletet és a páratartalmat lehet optimális szinten tartani, de még a levegő összetételét is úgy lehet változtatni, ahogy a benne tárolt gyümölcs fajtája és minősége megkívánja. Ha érettebb gyümölcs kerül be, csökkenthető az oxigén mennyisége, ezáltal a betárolt alma életfunkciói lelassulnak, nem fony- nyad, még hónapok múltán is olyan, mintha akkor szedték volna a fáról. Hagyánek László a cég ügyvezetője elmondta: a hűtőház fontos szerepet játszik abban, hogy a piacon folyamatosan keresett legyen a vései alma. Ameddig ez így lesz, addig mindig lesznek almáskertek a falu határában, és mindig biztos munkát ad ez a gyümölcs több helybéli- A hűtőház biztosítja, hogy a piacon keresett legyen az alma nek. ■ Őzbakrekord Véséről A zsűrizés után, a napokban derült ki, hogy megyénk minden idők eddigi legnagyobb őzbakját a Jagdfarm kft vadászterületén ejtették el. Az új somogyi trófearekord 747 grammot nyom és egy osztrák vadász kapta puskavégre. A Vése környéki erdők régi idők óta hagyományos vadászterületek. Mindig sok embernek adott megélhetést az erdő. Az új vadászati törvény megjelenését követően három társaság is megalakult a faluban. Ezek közül a legnagyobb és legeredményesebb a Jagdfarm Kft. A társaság, hat hivatásos vadásszal, 15 ezer hektáron gazdálkodik.- Társaságunk a megalakulás óta eredményesen gazdálkodik - mondta Szakály Károly, ügyvezető. - Évente 5-600 nagyvad kerül terítékre, és közel 400 vendégvadász hódol a szenvedélyének a területünkön. Legtöbben közülük osztrákok és örömünkre nagyrészt már törzsvendégek. A társaság nem csak gazdálkodásával példamutató. A térség önkormányzataival is együttműködik. Megállapodás szerint mezőőri és vagyonvédelmi feladatokat is ellátnak a társaság hivatásos vadászai, és ha kell, a járőrözésben is segítenek. A környék iskoláinak rendezvényeit is rendszeresen támogatják a vadászok és az itt működő nyolc általános iskola számára, tavaly minden tanterembe megvásárolták a szózatot és himnuszt. ■ Fogságban tanult faragni Leposa József úgy tartja, hogy a Jóistennek köszönheti tehetségét, amit azért adott számára, hogy megmentse az életét. Az orosz fogságban ugyanis a kézügyessége miatt nem kellett kényszermunkát végeznie. Amikor hazajött, úgy gondolta folytatnia kell a munkát. Minden szabadidejét erre áldozott.- Mindig a mezőgazdaságból éltünk, de amikor kis pihenőidő akadt, rögtön hozzáláttam a faraAz emlékpark kapuját is Józsi bácsi faragta gáshoz - mondta Leposa József. - Télen, esős időben készült a legtöbb munka. Most 88 éves vagyok, és szerencsére még mindig van hozzá kedvem is, meg erőm is. Örülök, ha valami szépet csinálhatok, olyat ami másoknak is tetszik. Józsi bácsi munkáját minden vései elismeri. Ezentúl pedig bárki meg is csodálhatja. A millenniumi emlékparkban tavaly avatták fel azt a kaput, amit Leposa József készített. Eddig ez volt a legnagyobb munkája és annyira örült, hogy maradandót alkothat lakóhelyén, hogy amíg nem készült el, szinte abba sem tudta hagyni a faragást. Öt napig szinte egyfolytában dolgozott és büszke volt a végeredményre, mint ahogy a falubeliek is őrá. ■ Vörösborára büszke a borász Aranyérmes pörkölthöz jár az aranyérmes nedű Szabó Zoltán lassan három évtizede foglalkozik szőlővel. A falu egyik legelismertebb borásza Vése első borversenyén, az augusztusi falunapon, bearanyozta vörösborát. A nyertes nedűből nem ihat akárki. Csak a rokonság és a baráti kör kóstolgathatja. Addig ugyanis amíg van a többi borból, altatják az igazán jót.- Csak a nyáron nyitom meg azt a hordót, addig csak igen jeles alkalomra kerül belőle - mondta Szabó Zoltán. - Ilyen például a pinceszer, ahova összejön a baráti társaság. Akkor a szintén aranyérmes vadpörköltet, a legfinomabb vörösborral öblítjük le. A jó bor titka egyébként az, hogy minden eredeti benne. Cukor, aroma és festék még a közelébe sem kerülhet. A gazda amúgy nem nagy ivó. Évente ha 30 liternyi legurul a torkán, persze csakis a saját termésből. Az aranyérmes fogásokat is volt kitől megtanulni. Már Szabó Zoltán nagypapájának is jó bora volt. Az éremgyártás pedig nem szüretkor, hanem József napkor kezdődik. A gondos gazda, hagyományosan akkor metszi a szőlőt, mindig egyedül. Azt mondja, az enyhe tél nem tett jót az idei termésnek. A vessző nem olyan szép, mint tavaly, bor azonban ugyanolyan szép lehet belőle, mint az elmúlt évben. S addig is amíg ez kiderül, hátra van még egy. borverseny. Szabó Zoltán idén is benevez. ■ Szabó Zoltán és az aranyérmes bor
