Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-04 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2001. március 4. ★ ARCKÉP ★ 7 fontos, amikor a vérnyomás csökkenése miatt a szemnyomás magasabb. A szer nagy jelentőségű kényelmi szempontból is, mivel napi egyszeri csep- pentéssel is hatásos, javítva a beteg életminőségét, hiszen napi feladatai, munkájának ellátása mellett elég egyszer gondolni a kezelésre. Ide tartozik előző kérdésének egyik eleme, hogy gyógyítja-e a glaukómát? Erre a válasz határozott nem, a glaukómát ugyanis ma még nem tudjuk maradéktalanul gyógyítani, ez a szer kezeli, megelőzi a baj elhatalmasodását, a vakságot, ha időben elkezdik vele a kezelést.- Mit lehet tudni a mellékhatásáról?- Természetes az alapanyaga, tehát a mellékhatás jelentéktelen, és másként hat maga a szer. A nyugalmasabb kezelés - naponta egyszeri cseppen- tés - a betegnek is biztonságosabb, kényelmesebb, és jó esély van arra, hogy az élet egész hosszára megmarad a látás - ha nem is teljesen panasz- mentesen - valamilyen fokon. Annyit mondhatok, hogy a betegek elégedettek, a szakorvosok úgyszintén.- Állítólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja, ezért nagyon drága a csepp...- Tisztázzunk néhány dolgot. Amint már jeleztem, 1997 januárja óta hazánkban is kapható, felírható a gyógyszer. Amit a szakma szeretne elérni, hogy bízzanak meg a szemorvosokban, s ha ők jónak látják a szer alkalmazását, akkor támogassák az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) részéről. Ugyanis ma az a helyzet, hogy csak akkor kap a beteg ki-lencvenszázalékos támogatást a cseppekre, ha már előzőleg kezelték a feltétlenül támogatott szerekkel, s kimutatható, hogy azok nem hatásosak. Ez hosszú, sokszor felesleges időveszteséget jelent. A szemorvos számára az a fontos, hogy betege megkapja a legjobb hatóanyagot, s szerintünk nagy kár a támogatott, de korántsem mindig hatásos gyógyszerekkel kísérletezni, amikor azonnal tudja az orvos, hogy ez lenne hasznos. Akinek tehát felírja a szakorvosa, az mindössze 519 forintot fizet, de ehhez az OEP támogatása kell. Küzdünk az elismertetésért, mert tisztában vagyunk azzal, hogy betegeink számára ez nélkülözhetetlen. Az lenne tehát a lényeg, hogy ez a csepp elsőként legyen választható az orvos számára. Még egyszer hangsúlyozom, a leginkább rászorulók ma is megkapják, de kár a kísérletezésre fordított időért, és a gyenge, de támogatott szerekre költött pénzért. Mivel nagyon sok szemész- kongresszuson veszek részt, a hazaiakat csaknem kivétel nélkül én szervezem, így meg vagyok győződve arról, hogy a szakorvosok felkészültsége jó, s csak indokolt esetben írják fel a szert.- Visszatérve a kezdetekre, mindig vidéken élt? Soha nem vonzotta Pest?- Balatonőszödön születtem. Szülőfalum „védelme” érdekében szeretném, ha figyelemmel lennének arra, hogy nem az elmúlt ötven év alatt elterjedt rövid övei írják a nevét, hanem eredeti írással, vagyis az első ő hosszú. Szóval itt születtem 1943-ban. Siófokon és Pécsett jártam iskolába, mint ahogy az orvosi egyetemet is itt végeztem el Pécsett 1967-ben. Harminchárom évi gyógyító munka és tanítás áll mögöttem. Nős vagyok, feleségem is orvos, és tanít, két gyermekem van, Ágnes joghallgató, Illés fiam követ a pályán, szemész szakorvosnak készül ugyanitt, ahol annak idején magam is. Szóval minden ideköt ehhez a szép városhoz. Jól érzem itt magam, miért vágyódnék el innen? Kitüntetéseim ugyan nincsenek, de a szakmai elismeréseim számát ebben a pillanatban nem tudom megmondani. Valameny- nyinek örülök, mert azt bizonyítja, hogy amit vállaltam, amire készültem, azt legjobb tudásom szerint végzem. A tanítás, a műtétek, a járóbeteg-ellátás, a kórházi osztályok, egyáltalán, az egész klinika vezetése, felügyelete nagyon sok feladattal jár.- Hét vége, szabadidő?- Ha jut egy kevés, akkor a természetet járom. Nagyon szeretek kirándulni, fotózni és - halkan jegyzem meg - golfozni is, de ehhez több idő és gyakorlás kellene. No, és amire otthon van alkalmam - kertészkedem. Hogy szakszerűen-e? Nem tudom, de szeretem, és vannak eredményeim - moso- lyodik el Kovács Bálint professzor. Fél négyre jár az idő. Kovács Bálint ma sem ebédelt. Ádám Éva A Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján, a harmadik emeleten ülünk vagy húszán. Valamennyien dr. Kovács Bálint professzor rendelésére várunk. Sok az idős ember, de akad tíz év körüli gyerek is. Egy valami közös a várakozókban - beteg a szemük. Nyugalom van, halk beszélgetés folyik, senki nem háborog azon, hogy a professzor csak később érkezik, miután végez a műtőben. „Engem aztán nem érdekel, mikor jön, csak hozzá kerüljek!” - mondja szinte mindenki nevében az izsai asszony, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy átjöjjön a határon, mert hallotta, hogy rajta csak itt tudnak segíteni. Közben orvostanhallgatói is várják. Beszélgetésükből megtudom: Kovács Bálint követel, de toleráns, nincs hangos szava, de amit kimond, annak súlya van. Az egész klinikán érezni, hogy a professzor a rend és a rendszeresség híve, s hogy nála és beosztottainál első a beteg. Sokszor ebédelni sincs ideje, tanít, rendel, operál. Most a zöld hályog (glaukóma) kezelésében mutat fel sikereket. Délután fél háromkor jutunk be hozzá, amikor az utolsó beteg is elmegy. A férfias ízléssel berendezett igazgatói szobában beszélgetünk.- Professzor úr! Mindig szemésznek készült? Mikor ért meg önben az elhatározás, hogy ezt a hivatását válassza?- Azt hiszem, attól kezdve, hogy felvettek az orvosi egyetemre, ahol 1967-ben szereztem diplomát, s 1971-ben lettem szemész szakorvos. Érdeklődésem kezdettől e szak iránt fordult, minden energiámmal azon voltam, hogy elképzelésemnek és az elvárásoknak megfelelően itt mutassak fel eredményt, s - ami legfontosabb - e területen tehessek meg mindent a betegekért. Ezért tanultam, ezért dolgoztam. A tanulást a mi szakmánkban abbahagyni nem lehet. Az ember az egész életét úgy alakítja, hogy tanulmányokat, publikációkat olvas és ír, s amikor csak lehet, részt vesz a szakmai rendezvényeken, mert a tudományos eredmények, az eszközök rohamosan fejlődnek, lemaradni nem lehet. Mivel ez az első és eddig utolsó munkahelyem, így „természetes” úton jutottam el a mai beosztásomig. 1982-ben megszereztem az orvostudományok kandidátusa címet, 1984 óta a klinika igazgató- helyettese, 1989-től pedig igazgatója vagyok. Közben ösztöndíjasként hasznos tapasztalatokat szereztem Hollandiában és Németországban.- A gyógyítás mellett tanít is. Fontos önnek a tanítás?- A kettőt nem lehet, de nem is szerencsés elválasztani, hiszen egyetemen vagyunk, ahol az orvostudományt művelők tanítanak is. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kutatás, a tudományos munka és a gyakorlat együtt hasznos, együtt egész, s jó, ha a tanítványaink, a leendő orvosok ezt naponta látják.- Egy Amerikában élő magyar orvosprofesszor, dr. Bitó László feltalált egy új szem- cseppet, a Xalatant, amely a zöld hályog kezelésében minden eddiginél ígéretesebbnek tűnik. A tesztelésbe a szemészeti klinika is bekapcsolódott. Úgy tudjuk, a professzor úrnak a kipróbálásban egyéb fontos szerepe is van...- Valóban van feladatom a teszteléssel kapcsolatban, mert hét kelet-európai ország tizenöt klinikáján (köztük a miénken) folyó vizsgálatoknak, tesztelésnek én vagyok a koordinátora. A vizsgálat összegzése bebizonyította, hogy valóban ez a szemcsepp a legjobb azoknak a glaukómás betegeknek, akiknek életvitelét az eddig - és napjainkban is - használt szem- cseppek megkeserítik, hiszen naponta kétszer, háromszor kell cseppenteni, ami bizony kényelmetlen. Ez az új gyógyszer más. Célunk az, hogy ha más szer nem használ vagy nem ennyire hatékony, akkor minden rászoruló beteg megkaphassa.- Professzor úr! Térjünk visz- sza előbb az alapokhoz. Tulajdonképpen mi ez az új szem- Mint jeleztem, a szer nem csodaszer, hanem a glaukómás beteg életminőségét javító olyan gyógyszer, amelyről megállapítást nyert, hogy jelenleg a legjobb. A csepp 1996-ban jelent meg az Egyesült Államokban, 1997 novembere óta nálunk is kapható, s azóta a világ ötvenhét országában több mint 1,5 millió glaukómás beteget kezelnek ezzel a készítménynyel. Tudvalévő, hogy a glaukóma elleni szerek nagy része a csarnokvíz termelését csökkenti, így lép fel a kórosan megnövekedett szemnyomás ellen. Az új gyógyszer természetes úton hat, segíti a csarnokvíz el- folyását, ezzel a szemnyomás csökkenését. Mindezt egy olyan hatóanyag segítségével éri el, amely nagyon hasonló egy - a szervezet által termelt - természetes anyaghoz, a prosz- tanglandinhoz, amelyről bebizonyosodott, hogy a szemben jelenlévő esetlegesen használt csarnokvíz-elvezetö csatornákat is megnyitja. Hatása folyamatos, a szemnyomást 24 órán keresztül - tehát alvás közben is - csökkenti, illetve alacsonyan tartja. Ez főleg hajnalban csepp? Megelőzi a glaukómát? Gyógyítja a kifejlett bajt?- Nos, akkor sorjában a kérdésekről. Először arról, hogy a szemcsepp nem csodaszer, mint ezt maga a feltaláló is hangoztatja minden megszólalásában. Ennek ellenére kiváló gyógyszer. Ma még a glaukóma nem gyógyítható, s azonnal szögezzük le, hogy nem is előzgyon fontos lenne, hogy a negyven felettiek keressék fel az orvost, győződjenek meg arról, hogy van vagy nincs gond a szemükkel. A veszélyeztetettek köre elég széles: figyeljenek azok, akiknek családjában glaukómás megbetegedés fordult elő, jobb, ha ők már 40 éves koruk előtt rendszeresen megvizsgáltatják a szemüket. Veszélyeztetettek továbbá a cukorbetegek, és azok, akiknek nagyfokú a rövidlátásuk. Tudni kell, hogy a glaukómánál nincs olyan tünet, amit erőteljesen érezhetne a beteg. Fájdalomérzet sincs, ezért kell odafigyelni. Sajnos a szem, a látás rövidebb idejű lehet, mint maga az élet.- Kérem, mutassa be az új, Amerikában kikísérletezett szemcseppet! 2' i<\ „A szemcsepp nem csodaszer, ennek ellenére kiváló gyógyszer” Dr. Kovács Bálint Született: Balatonöszöd, 1943. Családi állapota: nős, felesége dr. Gróf Ágnes. Gyermekei: Ágnes és Illés. Pályája: elvégzi a Pécsi Orvostudományi Egyetemet (1967), szemész szakorvos (1971), a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóhelyettese (1984-89), igazgatója (1989-), megszerzi az orvos- tudományok kandidátusa címet (1982). Elismerései: számos bel- és külföldi szakmai kitüntetés. .Hobbija: természetjárás, kirándulás, fotózás, kertészkedés. hető meg. Alattomos kór, a beteg észre sem veszi, hogy szűkül a látótere, „valamitől” rosz- szabbul lát, s egyre több a panasza, de sokaknak ez még mindig nem elég ahhoz, hogy felkeressék a szemorvost. Ebben van az emberek legnagyobb felelőssége saját magukkal szemben. Sokszor látjuk, hogy különböző üzletekben, utcai árusoknál próbálnak a bajukra szemüveget keresni, s lehet ugyan, hogy éppen találnak is, csak ha ugyanezt orvosnál teszik, az orvos kiszűri az esetleges glaukómát, aminek kezelése ugyan egy életen át tart, de nagy bajt, teljes vakságot lehet megelőzni az időben elkezdett kezeléssel. A negyven év feletti lakosság 1-2 százaléka szenved glaukómás elváltozástól. Na
