Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-31 / 76. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 1 5 2001. Március 31., Szombat ! | H Balatonszabadl A bronzkor derekán már éltek emberek Szabadi területén, sáncrendszerrel védett lakóhelyen. A kelták és a rómaiak ideiéből is találtak a régészek leleteket. A település 1626-ban elpusztult. megmaradt lakéi költöztek a Sió-csatorna mellé, ahol ma nyújtózkodik a falu. Reformátusok lakták, de a veszprémi katolikus káptalan birtoka volt AII. világháborúban többször cserélt gazdát mert a Sió melletti terület stratégiai fontosságú volt. Balatonszabadl 1950-ben került Veszprém megyéből a somogyi közigazgatáshoz, s ugyanakkor egyesítették a szomszédos Marossal. A település Balaton-partszakaszán jelentős üdülőtelep alakult ki, de ezt a területet Siófok elbltorolta: kellett a terület a várossá váláshoz. Balatonszabadiban ma 2800-an élnek. A belterülete 326. külterülete 3807 hektár. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Szerenka József. Az alpolgármester: Vonnák Károly. A képviselő-testület tagja: Csány István, Garda Károly, Hermecz Bonifác, Kálmán Mihályné, dr. Koch Béla, Kutas Jánosné, Szili Sándomé, Varga Lászlóné. A jegyző: Némethné Vincze Mária. Az általános iskola igazgatója: Balogh Árpádné. Óvodavezető: Jakab Jánosné. m Kirándulóhely lehet a szeméttelep A szennyvízcsatornázást tartja a legfontosabb feladatnak Szerenka József polgármester, aztán lehet rendbe és széppé tenni a közterületeket. Hosszabb távra gondolva új óvodát kell építeni. Örül annak, hogy bezárják a szeméttelepet, ami kirándulóhellyé válhat, ha a helyére erdős park kerül.- Októberben kezdődhet a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, ha jól alakulnak a dolgaink - mondta Szerenka József. - A falunknak több évi elutasítás után végre sikerült pályázaton 73 millió forintot nyerni erre a célra. Ez adott lendületet annak, hogy újabb pályázatot nyújtsunk be; az iratokat magam viszem Kaposvárra, s reménykedünk a parlament kedvező döntésében, amire májusban kerülhet sor. Kedvezőek a terepadottságok, csak három átemelőt kell építeni. A csatorna lefektetését követően elvárjuk a kivitelezőtől, hogy zárt aszfaltburkolattal lássa el a jelenlegi rossz utakat. Azután elkezdhetjük a közterületek rendezését. A polgármester elmondta, hogy a közintézmények közül az óvoda állapota a legrosszabb. Száz éve építhették a főépületet, az éttermet és a tornaszobát buszgarázsból alakították ki. A konyha sem felel meg az igényeknek; kezSzerenka József polgármester detben csak az ovisok ették a főzt- jét, azután az iskolások is, most pedig már a szociális étkeztetést is innen látják el, s az önkormányzati dolgozók is odajárnak ebédelni.- Korábban szerettük volna megvásárolni a református parókia helyét az óvoda új otthonának - mondta Szerenka József. - Időközben azonban rájöttünk, hogy sokkal jobb, védettebb területen is berendezkedhetünk, ez az úgynevezett Zákonyi-udvar a kultúrház mögött. Gyönyörű, nyugodt hely. A fészert és a tömésépületeket el kell bontani, s ott fölépíthetjük majd az óvodát. Ez a távlati tervünk, mert a költségek elérhetik a százmillió forintot is. Örülnek a szeméttelep bezárásának - tudtuk meg a polgármestertől. - A szennyezett talajvíz a Balaton felé folyhatott inkább, de a falu sokszor érezte a bűzt. - Attól tartok azonban, hogy lesznek falusiak, akik az utak végére hordják majd ezután a szemetet, és ott illegális telepek alakulhatnak ki. Ezeknek a felszámolása óriási költséggel jár. Remélhetőleg a rekultiváció során erdős terület alakulhat ki itt, és parkká, kirándulóhellyé válhat az egykori szeméttelep. ________■ Mo dem iskola a kocsma helyén Szeptemberben hosszú idő után újra csak egy első osztálynyi gyerek jön össze az általános iskolában. Most kereken háromszázan tanulnak az intézmény falai között. A mutatós új épületen első pillantásra látszik, hogy iskolapárti az önkormányzat. Ezt megerősítette Balogh Árpádné igazgató is.- Korábban nyolc különböző helyen tanítottunk: egykori buszgarázsban és a művelődési házban is. A központi iskola épületét - ami kocsma volt hajdanán - előbb nyolc, majd hat tanteremmel és tornateremmel bővítették. A háromszáz diákunk közül mintegy ötven Siójutról jár be. Pályázatokkal igyekeznek javítani az iskola fölszereltségén, ez hagy még némi kívánnivalót maga után. Számítógépeik többségét például valahol már leselejtezték, s úgy kerültek az iskolába.- Összeszokott, állandó a pedagógusgárdánk - tette hozzá Balogh Árpádné. - Kétharmaduk Szabadiba járt iskolába; nagyon örültünk annak, mikor az iskola bővítésével méltó körülmények Várai Artúr hulladékfeldolgozót álmodott Szabadiba közé kerültünk. Évek óta nem volt példa arra, amire most: két pedagógus kolléga is elhagyja a pályát. Az igazgató szerint mostanában kevesebb a tanulóik sikerélménye. - A hozzánk hasonló falusi iskolákból ritkán jut el egy-egy diák a megyei tanulmányi versenyekig - magyarázta. - Á közbeeső szint hiányzik. Pedig nagyon kellene; a munkánk eredményét leginkább úgy tudjuk lemérni, hogy a tőlünk kikerülők hogyan állják meg helyüket a középisko- lában.Nem kell szégyenkeznünk. Még mindig az iskola auláját I díszítik azok a rajzok, amiket az [ előző tanévben készítettek a diákok egy pályázatra; azt rajzolták le, milyennek képzelik el néhány | év múltán a falujukat. Többen j uszodát álmodtak, virágos parko- I kát, az egyik kisdiák pedig hűl- | ladékfeldolgozó üzemet. _______■ El kelne egy új óvoda Egy új, korszerű óvoda építése is szerepel Szabadi hosszú távú tervei között.- Nagy szükség volna rá, hiszen a felmérések szerint folyamatosan nő a gyerekek száma - mondta Jakab Jánosné óvodavezető. - A kicsik elhelyezési körülményei most megnyugtatóak. Százhúsz apróságot nevelünk hat csoportban, mintegy ötvenen járnak Siójutról is hozzánk. Olyan óvodát szeretnénk, ahol a kicsik kiélhetik a mozgásigényüket. A természet közelségét kihasználva igyekszünk felhívni figyelmüket környezetünk értékeire, szépségeire. Az óvónők folyamatosan képezik magukat. Fejlesztőpedagógusként és logopédus szakemberként foglalkoztatnák őket, és szükségük volna olyan pedagógusra, aki segít a kicsik tartáshibáinak a javításában._______■ Az oldalt írta: Czene Attila és Fónai Imre. Fényképezte: Eszes Andrea Férfiünnep a Kossuth-körben A politikát nem engedem be; akart itt gyűlést tartani több országgyűlési képviselő is, de nem járultam hozzá - állította Csány István, a siómarosi falurészben 1982- ben alakult Kossuth művelődési kör elnöke. Ápolják a hagyományt; 1894-ben itt állították föl a világ első köztéri Kos- suth-szobrát.- Kemény dolog volt akkoriban, a nyolcvanas évek elején Kossuth-kört Csány István 71 éves, a slómarosi Kossuth művelődési kör elnöke, az országos Kossuth-szövetség elnökségi tagja. A ba- latonszabadi képviselő testület tagjaként mindenkori tiszteletdíját a Kossuth-kör támogatására ajánlotta föl. alapítani - emlékezett Csány István. - Öt-hat nyomozó is itt ólálkodott, ha összejöttünk; azt figyelték, vajon miről folyik a szó. Akkor sem foglalkoztunk azonban a politikával, mint ahogy most sem. Őseink itt állították föl a világ első Kossuth-szobrát; a hagyományt, a szellemiséget akarjuk megőrizni s átadni az utódoknak. Az erőfeszítéseinket siker kíséri. Ezt onnan gondolom, hogy már kétszáz tagunk van, Balatonszabadi minden vezető, meghatározó személyisége tagja á körnek. Á közelmúltban rendeződött a siómarosi épületük tulajdonjoga. Az önkormányzat megállapodott a Siómente Rt- vel, a tulajdonossal: a falu megvette a telket, az 520 négyzetméteres épületet pedig a Kossuth- kör használatába adták. Rendszeresek a közösségi.ren- dezvényeik. így például május 19-én, Ivó napján a férfiakat ünnepük. Jövőre pedig, Kossuth Lajos kétszázadik és a kör huszadik születésnapján Siómaroson tartják az ország művelődési köreinek a találkozóját. Az oldal elkészítését támogatta: a balatonszabadi önkormányzat, a Siómente Rt, a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Bátrak és önzetlenek Milyen a balatonszabadi polgár? Szerenka József polgármester szerint a legjellemzőbb a megértés. Élni akarnak, s tiszteük embertársukat. A falu történetében találtunk erre bizonyítékokat. A II. világháború végén háromszor vonult át a front a falun. Még dörögtek az ágyúk, amikor a helybeliek már elkezdték művelni a földeket. Magyarországon az első népfőiskolán - a siófokin - az első tanulók nyolcvan százaléka balatonszabadi lakos volt. S később, jóval megelőzve az 1990-es rendszer- váltást Balatonszabadiban - az országban elsőként -, már 1984-ben újra indult a népfőiskola. A Tanácsköztársaság bukása után a helybeli katolikus pap mentette meg a bitófától azt a szabadi vöröskatonát, aki egyébként középbirtokos gazda volt. Rákosi Mátyás idejében ugyanő azt mondta: a nemzeti kommunizmust vállalja, de a bolseviz- must nem. A második világháború idején előfordult, hogy az egyik házban sebesült orosz, a szomszédban pedig német katonát ápoltak. Mégsem kellett attól félni, hogy az egyik elárulja a másikat. ■ Önálló lelkészt akarnak Másfél évtizede nincs már önálló lelkésze a szabadi gyülekezetnek. A múlt évben ugyan közel álltak ahhoz, hogy egy lelkészhölgy a faluba jöjjön, de hiábavaló volt a gyülekezet igyekezete, a jelölt az utolsó pillanatban visszamondta az állást. Most Bozsoki Sólyom János kiüti lelkész jár át vasárnaponként a faluba.- Megnőtt a templomot látogatók száma az utóbbi időben - állította Horváthné Fűrész Valéria, a szabadi gyülekezet vezetőségi tagja. - Régebben csak néhányan jártak istentiszteletre, mióta azonban a kiüti lelkész helyettesít, azóta húsznál is többen vagyunk. S továbbra is az a szándékunk, hogy legyen önálló lelkészünk; most is több jelöltünk van. Százhetvenre tehető a reformátusok száma Szabadiban. A gyülekezet vezetői is szeretnének erről hiteles adatokat. Nem tudják, hogy az új beköltözők, például a Makovecz-telepiek közül hányán reformátusok. Ennél is nagyobb gondjuk azonban, hogy beázik a templom. Három éve hozták létre az alapítványt, hogy gyűjteni tudjanak a felújítására. Folyamatosan pályáznak, de eddig kevés sikerrel. S közben a templom tetőzetének faszerkezete egyre jobban károsodik a beázás miatt. Előrelépést ebben csak az hozna, ha önálló lelkész jönne Szabadiba, s kézbe venné az irányítást és - ahogy Horváthné Fűrész Valéria mondta - a gyülekezet lelke lenne. ■ 2100 kártyája van Tíz éve a falu háziorvosa dr. Koch Béla. Úgy mondta: sokat köszönhet elődjének, a tragikusan fiatalon elhunyt dr. Zapf Tamásnak, aki jó egészségügyi állapotokat teremtett Szabadiban. 2100 beteg adta le a kártyáját dr. Koch Bélának. Naponta mintegy ötvenen jelennek meg a rendelésen, a legtöbben krónikus betegek. S naponta 5-10 alkalommal keü házhoz mennie.- A község lakóinak egészségi állapota nem rosszabb az átlagosnál, sőt egyes gondozási csoportokban, például a magas vémyo- másúak körében és a cukorbetegeknél jelentős eredményeket értünk el - mondta dr. Koch Béla. - Örülök, hogy sikerült megalakítani a cukorbetegek klubját, itt korszerű diétás és terápiás ismeretekre tehetnek szert. S mintegy hatvan olyan ember is lakik itt, akire Dr. Koch Béla háziorvos mindig számíthatunk, ha a siófoki kórháznak vérre van szüksége. ■ Kukorica 650 hektáron Hatszázötven hektáron vet kukoricát a jövő hónapban a Siómente Részvénytársaság.- Arra várunk, hogy a talaj legalább nyolc-tíz fokosra melegedjen föl - mondta Kovács István termelési igazgató. - Sajnos, a március második fele hűvösebb és csapadékosabb volt, mint amire számítottunk. Ezekben a napokban előkészítjük a vetésterületet, s közben a gépeinket a műhelyben felkészítjük a tavaszi feladatokra. Kovács István hozzátette: napraforgót várhatóan mintegy húsz hektáron vetnek. A gépműhely, a vetőmagüzem, a szárító szezontól függően mintegy száz embernek ad munkát a balatonszabadi telephelyen. A Siómente Rt ezzel a falu második legnagyobb munkáltatója ____________ ■ Hú sz pár galamb a hobbija Dűli István félti a galambjait, nem is meri röptetni őket * Húsz pár galambot nevel a portáján Dűli István. Mára, mint mondta, a szomszédok is elfogadták, hogy ez a hobbija. Amúgy nincs pénze belőle, neki ez a foglalkozás ráfizetéses. A felesége nem haragszik rá emiatt, pedig csak általános iskolai karbantartói fizetését viszi a családi kasszába.- Szabadi lakói korábban mindig a földművelésből és az állat- tenyésztésből éltek. Mára ez háttérbe szorult; legtöbben a szomszédos Siófok cégeinél dolgoznak - mondta Dűli István. - Hatan pedig - rajtam kívül Mátyás Ferenc, Kálmán Mihály, Szili Sándor, Vörös József és Gáspár József- galambtenyésztéssel foglalkozunk. Kálmán Mihály meg jómagam országos bírálóként is dolgozunk. Örülünk annak, ha a kiállításokon jól szerepelünk a díszmadarainkkal vagy a postagalambokkal. Vannak, akik röptetik a madaraikat, de én ezt nem merem megtenni, még ha nálam születtek és ragaszkodnak is a portámhoz, ahhoz ugyanis túl értékesek. Amíg egy átlagos galamb ötszáz forintot ha ér, egy tenyészállatot említeni sem lehet ötezer forint alatt. ■
