Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap ALMANACH 0 1 1 2001. Március 24., Szombat Fizetnek a fogakért Somogybán, de országosan is egyedülálló, hogy egy község fi­zet a lakosainak egészséges foga­ikért. Keresztáron ez már ötéves hagyomány. Az önkormányzat tavaly 111 ezer forintot fizetett ki a 300 ezer forintos keretből azok­nak, akik a helyi fogorvosnál ke­zeltették fogaikat és benyújtották a számlát. Az idén is van pénz a szép mosolyra, 200 ezer forint erejéig. ____________________■ El egancia a községépítésben Bárdos János 1999-ben el­nyerte a legjobban öltözött polgármester címet. Az ele­ganciát hasznosnak tartja a község arculatának kialakítá­sában is.- Hogy nyerte el ezt a címet?- Részt vettem a Budapesti Mű­szaki Egyetemen rendezett polgár­mester-találkozón. Nem tudtam, hogy divatbemutató is lesz. Egy ke­reskedelmi cég kért föl bennünket, hogy mutassuk be a ruháit. Erről fo­tók is készültek, és a Blikk olvasói szavaztak.- A polgármester tehát jólöltözött. És a keresztúriak?- Ők is. A többségük elegánsan öltözködik. Nem túl divatosan, de tisztán, rendesen.- Az elegancia a községre is jel­lemző?- A település külső megjelenésé­vel soha nem lehetünk elégedet­tek. Az arculata azonban igénye­sen alakult, és reméljük, még ren­dezettebb lesz, hiszen a telepü­lésfejlesztést soha nem lehet be­fejezni. Áprilisban lesz 28 éve, hogy a községért dolgozom. Ez idő alatt modernizáltuk a telepü­lést, összefogva Balatonmáriával.- Mi dolga még az önkor­mányzatnak, amikor minden közművet kiépítettek, és évek óta a falu csinosítása a legfőbb 1 gondjuk? Bárdos János polgármester- A beruházásaink közül fontos a kerékpárút építése az Ady Endre utcában. A 47 millió forintos fejlesz­téshez 37 milliós állami támogatást kaptunk. Minden lehetséges helyre pályázatot nyújtunk be; útépítést Eltökélt az őrsparancsnok Hétfőn begyűjtötték hat prostit, kedden már a bünte­tést is kiszabta a marcali bí­róság. Tóth Róbert rendőr főhadnagy képviselte a rendőrséget. A lányoknak ez az akció 30-80 napos el­zárást jelent. Tóth Róbert nem bánta meg, hogy átigazolt a rendőrséghez, mint mondta, a honvédség zárt világ, hiába nyitott az ember. Sze­rencsésnek vallja magát, mert azt csinálhatja, amit szívesen vállal. Átjáróház a körzete, mondta, és nemcsak a turizmus miatt.- Általában más megyékből ruccannak át ide a bűnözők. Eltö­kélt szándékom, hogy a nyárra kiszorítjuk erről a területről a prostituáltakat. Engem zavar a je­lenlétük, s úgy vélem, kényelmet­len az ide látogató vendégeknek is, akiket zaklatnak a lá­nyok. A prostituáltak szolgálta­tásai mögött ugyanis virág­zik a bűnözés. Ettől igyek­szik megtisztítani a Balaton- partot. Kinevezése után ta­lálkozott a polgármesterek­kel; ők is ezt várják tőle. Ta­pasztalta: segítik is a mun­káját. Tóth Róbert 1965-ben született Kaposváron. Az általános iskolát Nagyatádon végezte: Ka­posváron járt gépész-szakközépiskolába, majd a szolnoki repülőtiszti főiskolán szer­zett diplomát. Taszáron szolgált tiz évig. 1997-től dolgozik a fonyédi kapitányságon, március 1-jétől a keresztúri őrs megbízott parancsnoka. Két kislány édesapja. A kollégái között ugyan nem ő a legfiatalabb, de rendőrként a legkésőbb kezdte. Jó csapat élére 34 millió forint helyi adókból A legtöbb helyi adót a cégek és vállalkozások fizetik Keresz­táron. Tavaly 13,1 millió forint iparűzési adó folyt be a község kasszájába. Gaál László, a polgár- mesteri hivatal adófőnöke el­mondta, hogy ebből az idén 15,5 milliót szeretnének beszedni. Az Az együttérzés forintjai A balatonkeresztúriak az elsők között mozdultak meg a felső-ti­szai árvízkárosultak megsegíté­se érdekében. Az egyházközség 80 zsák ruhaneműt és 80 ezer forintot gyűjtött össze, és ezt a pénzt az árvíz által különösen sújtott egyik falu, Gelénes lakói­nak juttatták el. A polgármesteri keretből ötvenezer és az egyház- község harmincezer forintjából tartós élelmiszereket - lisztet, cukrot, konzerveket - vásárol­tak. A falubeliek más karitatív szervezetek közvetítésével is igyekeztek segíteni a természeti csapás károsultjainak. A héten a képviselő-testület 100 ezer fo­rintos támogatásról szavazott. összes tavalyi helyi adóbevétel 34 millió forint volt, ez évre 41,5 milliót terveztek az önkormány­zat költségvetésében. Az elmúlt négy évben nem emelték azokat az adónemeket, amelyek a falu 1710 lakójának nagyobb részét érinti. Folyamatosan megszűn­nek azonban a korábbi közmű­építések ' után járó kedvezmé­nyek, tehát több adóbevétellel számolhat a község. A legtöbb adót a nagyobb cégek fizetik mint az IKR Rt, a Mól Rt, az Aranyhíd Coop, a Mans Trans Kft, a Ke­resztúr Kft és a Tomisa Kft. ■ Balatonkeresztúr A régészeti le­letek szerint kelták, római­ak. majd a hu­nok lakták ezt a vidéket. Ba- latonkeresztúrt 1400-ban emliti először egy oklevél Possessio Sanctae Crucls (a Szent Kereszt földje) néven. 1506-ban Ke­reszthúrnak írták. A Keresztúry csa­lád birtoka lett. de a legjelentősebb változást a község számára a Feste­tics család hozta. 1698-ban vásárol­ta meg Festetics Pál várnagy, majd fiának Pálnak a tulajdona lett. A leg­kisebb fia. Kristóf - aki somogyi al­ispán volt - építtette a barokk kúri­át, ahol Bél Mátyás, a jeles tudós fogalmazta meg Somogyról szóló le­írásait. Ugyancsak Festetics Kristóf építtette 1753-58 között a barokk stílusú római katolikus templomot. A település idegenforgalmának és fej­lődésének a déli vasútvonal kiépíté­se adott lendületet. 1902-ben alakult meg a helyi fürdöegyesület. A Bala- ton-felvidéki filoxerajárvány után za­lai szőlősgazdák települtek át. ennek emlékét őrzi ma is a Szölőtelep név. Balatonmáriafürdö 1925-27 között vált ki Balatonkeresztúrból, azóta is szoros szomszédságban él együtt a két település. Honvéd kitartás a turizmusban Az oldal elkészítését a balatonkeresztúri önkor­mányzat, a Fábos Eurotrans Kft, a Mán Trans Kft, valamint a Mózer Asztalosipari Kft támogatta. Az oldalt írta: Gáldonyi Magdolna Fotók: Kovács Tibor Azt mondta a Los Angeles-i vendégnek, hogy a napok­ban volt itt valaki a városá­ból. Az illető elképedt, és vizsgáztatta: melyik utcából érkezett az amerikai turista? Böczkös Zoltán megmondta neki, s kiderült, van ilyen az „angyalok városá”-ban. Ritka kivétel a Balaton- parton a Hotel Janette, mert egész évben nyitva van. Svájci és horvát autó állt a parkolójában a hét elején. A nyitva tartás novembertől februárig ráfizetéses, márci­us már hoz egy kis hasznot, így nyáron kell megtermelni a cég bevételeit. Arra vi­szont ez is jó, hogy a törzs­gárdától ne kelljen megvál­ni. Ilyenkor heten, a nyáron 25-en is dolgoznak a Böczkös Kft-nél. Böczkös Zoltán azt mondta, a téli hó­napokban van ideje felké­szülni a vendégek fogadásá­ra, mert az utcáról betérőkre nem lehet számítani. Aki csak május­ban kezdi, annak nem lesz hasz­na. A kft családi vállalkozás: apa, anya, fia dolgozik benne, a hotel pedig Zsanett lányuktól kapta a Böczkös Zoltán és felesége fiukkal közösen vezetik a családi vállalkozást nevét. A házaspár a honvédségtől igazolt át a vendéglátásba, amit a fiuk választott hivatásának. Kény­szervállalkozóként kezdték, ép­pen tíz éve, de a munkanélküli­ségbe nem kellett belekóstolniuk. S a honvédségnél eltöltött idő is hasznos tapasztalatokat adott: ha valamit meg kell oldani, sosem mondják, hogy nem lehet, és a padlóra kerülve is igyekszenek újra felállni. A tervszerűség és a jól szervezett munka is kamato- zik a vendégfogadásban. ______■ A G ONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Bárdos János. Alpolgármester: Takács Sándor. A képviselő-testület tagjai: Bállá György, Horváth István, Kovács Jó­zsef, Kovács László, Meretei János, dr. Moór István, Lázár József és Ta­mási Lajosné. A jegyző: Mestyán Valéria. Az általános iskola igazgatója: Kovács József. A szolgáltató szervezet vezetője: Bocskor Ferenc. A családsegítő központ vezetője: Petkess Komélné. A községi könyvtáros: Bendéné Babodi Csilla. A háziorvos: dr. Moór István. A családgondozó védőnő: Vágnemé Kovács Erika. tervezünk, és a zártkerti utakra is költünk a felújítási keretből. Az újonnan nyitott utcában villamos hálózat épül, összefogva a Dédásszal és a lakossággal. A több­letbevételeinkből további közműve­sítéseket tervezünk, és öt autóbusz- várót telepítünk.- Mennyire fontosak a község számára az európai kapcsolatok? Tavasszal ünnepeljük Hohenbergben a testvérvárosi kap­csolat tizedik évfordulóját, és képvi­selteti magát a hasonló nevű osztrák város is. A tizennyolcadik nemzet­közi fúvószenei találkozó a nyáron ismét lehetőséget ad arra, hogy a külföldi zenekarok barátkozzanak Balatonkeresztúron. Keressük a ha­zai települések barátságát is. Tavaly mi kezdeményeztük a Keresztúr ne­vű települések találkozóját, ezt az ősszel Rákoskeresztúron rendez- zük meg. _________ ■ Ah ol a kereszt az úr Keresztúr nevét sokféleképpen magyarázzák. A legtöbben azt tartják: nem jelent mást, mint azt a földet, ahol a kereszt az úr. Bállá György, akit nemrégiben választott templomatyának a ka­tolikus egyházközség, állítja, hogy a falu lakossága ma is kiáll a hite mellett. A vasárnapi misé­re legalább két-háromszázan jár­nak, s az ünnepi körmenetekben ott van a falu 1710 lakójának 60-70-százaléka. A miséken nyolc-tíz gyermek ministrál, közülük négyet külde­nek Rómába a nyáron a mi- nistránsok világtalálkozójára. A hittant négyen tanítják az általá­nos iskolában, és több mint 150 gyermek vesz részt az oktatáson. A templomnak saját énekkara van. Isten házának rendben tar­tását és szépítését a keresztúri asszonyok vállalták, a férfiak a templom körüli munkát végzik. A templomatya elmondta: a nyá­ron fiatal kántort kapnak, és sze­retnének egy önálló papot. A hit­élet gazdagságát két plébános­nak, Vajay János prépostnak és dr. Szemes József apát plébános­nak tulajdonítják, az elmúlt fél évszázadban ők ápolták a lelke­ket. Hálásak a keresztúriak Feste­tics Kristófnak, aki oly szép templomot építtetett nekik. Több mint kétszáz év múltán posztu­musz kitüntetést adományoztak a nagy ősnek, és utcát is elnevez­tek róla. ■ Csipkézett strucctojások A bajor miniszter asszony egy év múlva újra meglátogatta a müncheni vásárt, és megvette a csipkézett strucctojást. Az árát nem is kérdezte. Egy évig bánkódott ugyanis, hogy an­nak idején sokallotta. Messze földön híresek Ivanicsné Szabó Gitta festett, karcolt, csipké­zett tojásai. S bármilyen furcsa, már a jövő évi húsvétra készíti őket, pedig még hol van az idei... A német exporthoz új mintát küld, mert az előző eltört. Hiába, ez elő­fordul a tojással, még ha hímes is. Szabó Gitta míves munkái szépek, s nemcsak húsvétkor, hanem egész évben szívesen gyönyörköd­nek bennük az emberek. Alkotójuk elismeri, meg lehet unni a sok to­jásfestést is, de néhány nap múlva eszébe jut egy új minta, s kezdi elölről. Ivanicsné Szabó Gittának szen­vedélye a munkája. Egy cég számí­tástechnikai vezetője volt harminc évig. A tojásokat a barátainak fes­tette, mígnem egy neves festőmű­vész megkérdezte: miért nem adja el, ahelyett, hogy elajándékozza? Akkor szánta rá magát, amikor Ivanicsné Szabó Gitta négyéves kislányával nem tudott olasz körútra menni, mert a ható­ság kevesellte a devizáját, mond­ván: nem tudja a gyereket ellátni az úton. Ez többet nem fordulhat elő - gondolta, s mire nyugdíjba ment már nem volt gondja a piackutatás­sal. Tojásait a Néprajzi Múzeum­ban is láthatjuk kiállításokon. Mint mondta, sokan vannak, de mintegy 50 tojásfestőt tartanak számon Ma­gyarországon. Rá a kékre festett, karcolt tojások a jellemzők. ■ Értékteremtő iskolát Iskolaigazgatói posztján Kovács Józsefet a héten erősítette meg a képviselő-testület. Nyugodt szív­vel dolgozhat az új tanterven, mert tudja, hogy ő valósíthatja meg. Kovács József pedagógiai hit­vallásában a múlt értékeinek megőrzése és a korszerűség egy­forma érték. A minőségbiztosítá­si rendszer, amely divatos lett az oktatásban is, nem azt jelenti számára, hogy vadonatúj dolgo­kat kell kitalálniuk. Mint mond­ta, a kultúra által évszázadok óta kiformált értékrendszert kell a mai körülmények között alkal­mazni, az iskolahasználók igé­nyeihez igazítani. S ez azt is je­lenti, hogy az ismeretek át­adása mellett a pedagógus pél­damutatásá­nak, a sokolda­lú nevelésnek meghatározó szerepe van. Alapérték tehát az alapítvány, amely a szü­lői hozzájárulás révén segíü az oktatást, s folytatják a téli-nyári táborozások szervezését is. Az is­kola neveli az utánpótlást a ma- zsorettcsoport és fúvószenakar számára is. Az M & K neve ma már jól cseng Európa országai­ban. ■ állt, igaz, szükségük van új mun­katársakra is, hiszen három stá­tusz betöltetlen. ■

Next

/
Thumbnails
Contents