Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 4 4 2001. Március 3., Szombat A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Kiss Miklós. Alpolgármester: Bársony János. A képviselő-testület tagjai: La­jos Pál Kiss Ferenc, Rács Gyula, Horváth Gyula, Harangozó Györgyné, dr. Paczolai Péter. A jegyző: Berkes Józsefné. Az 3só tagozatos általános is­kola és óvoda vezetője: Menyhártné Huszár Hajnalka. ■ Ordacsehi sorsfordító évek után Most dől el, hogy csökkenő lé­lekszámú üdülőfaluvá válik-e Ordacsehi, vagy új fejlődési esé­lyeket teremtenek a település­nek azok a tehetősek, akik a szomszédos városokból települ­tek ide, a falusias nyugalmat ke­resve - mondta Kiss Miklós pol­gármester. A polgármester szerint Ordacsehi most ott tart, ahol Ausztria a hatva­nas években. Tíz évvel ezelőtt az osztrákok 1938-as gazdasági színvo­nala volt a jellemző. A falu jelenlegi állapotát mégis ígéretesnek tartja. Kiépültek a közművek, az önkor­mányzat két éve fizeti a szemétszál­lítást. Hiányzik ugyan a csatorna, de ismét pályáznak a kistérséggel közö­sen. Ha ez megvalósul, teljesen komfortos lesz a község.- Jó fölszerelt az iskolánk, kor­szerű a konyhánk is, tulajdonkép­Kiss Miklós polgármester pen jól állunk - mondta Kiss Miklós. Új faluközpontot tervezget a ba­rokk templom körül. Ott van az ön- kormányzatnak területe, és vásárol­kai fejlettség mellett könnyen meg­oldható a gyors és pontos ügyinté­zés - mondta. - Csak az a baj, hogy két város között vagyunk, ám egyik­nek sem kellünk. Rövidesen eldől a 847 lelkes köz­ség sorsa - véli a polgármester. Ket­tős törekvés látható: a városokból kiköltöznek a tehetősebb vállalko­na is hozzá. Odaköltözhetne a mű­velődési házból - amit még Jankovichék építettek - a rendelő, a könyvtár és a posta. S létesülhetne itt néhány üzlet és szolgáltató is. Az iskola tetőterében is kialakíthatnak közösségi helyiségeket. Bár, a pol­gármesteri hivatalra is ráférne a kor­szerűsítés, azzal más tervei vannak a polgármes­ternek.- Nem ilyennek képzelem a hivatalt. Vala­melyik tele­püléssel kör­jegyzőséget kellene alapí­tanunk, s itt egy ügyfél- szolgálati iro­da működne. A mai techni­zók. A 390 házból 82 már nyaraló, a fele külföldi tulajdonban. Uj, igé­nyesebb otthonteremtési mintákat látnak az új ordacsehi polgárok, és ez hasznára lehet a falunak. ■ Yennel segítették az iskolát Kazuko asszony nem­rég megnézte a torna­termet és nagyon örült a látottaknak. Azt ígérte, folytatja a gyűj­tést Kagoshimában. Eddig több mint 1,7 millió forint értékű yent küldött. Az elsősök készségesen bemutatják tudományu­kat a bordásfalon, né­hány kisfiú nekigyürkő- zik a kötélnek, Králik Ba­lázs már a gyűrűn is ügyesen függeszkedik. Élményt ad az iskolások­nak a tornaterem. S a la­kosság is hasznát veszi: esténként jönnek asz- szonytornára, mindenfé­le labdajátékokra. A község elmúlt tíz évének legjelentősebb és legkeservesebb beruházása volt az iskola, de nem adták föl. Hiá­ba volt az állami támogatás, a ki­vitelezők cserbenhagyták őket, elfogyott a pénz, kölcsönt is alig kaptak. Kilátástalannak látszott a befejezés. Maguknak köszön­hetik, hogy mégis sikerült, s erő­feszítéseiket még Japánban is Azt beszélik... ..., hogy még mindig nem sikerült kideríteni, kivel és hol nyaralt a polgármester. Azt már tudjuk, hogy Petneházán üdült és nagyon jól érezte magát. ..., hogy az egyház nem akarja eladni a templomnál levő telkét a falunak, pedig ott alakítanák ki az új községközpontot. ..., hogy időnként felröppen a hír a polgármester lemondásáról, tanúsíthatjuk, hogy a hivatali széke nem túl kényelmes, de megfér rajta. hogy összevonják az osztályokat az általános iskolában. ___■ No rvégiából jött, otthonra talált A természet szeretetéról szólnak Rács Gyula festményei. A norvég tájak után ma már a Bala­ton jelenik meg a vásznain szép színeivel. Or­dacsehiben új otthonra lelt; nemcsak befogad­ták, hanem képviselőjüknek is megválasztották a helybeliek. A tavalyi falunapon volt Rács Gyula első hazai kiállítá­sa, most Fonyódon láthatók a festményei. Észak-Nor- végia városaiban már megcsodálták a képeit, s mun­kái eljutottak Németországba, Svédországba és Ame­rikába is. 1969-ben dolgozni ment a távoli országba, ahol először zenészként kereste a kenyerét, mint do­bos, énekes. Azután tanult, és 1975-től tagja volt a nor­vég mérnöki társaságnak, majd saját tervezőirodát irá­nyított. Tíz éve hazatérve itt talált otthont a Balaton­hoz közeli, csendes és barátságos faluban. Egy lazac­feldolgozót létesítettek volna itt a norvégok, de mint mondta, nem a magyarok hibája, hogy nem valósult meg.- Becsületesek az emberek. Van, aki szeret, olyan is, aki nem lát szívesen itt engem, mégis megválasztot­tak képviselőnek. A falu jólétét szeretném erősíteni ­A norvég tavak irtán most a balatoni tájakat festi mondta Rács Gyula. S hozzátette: külföldi ismerősei is szívesen jönnek, többen itt kívánnak letelepedni a nyugdíjaséveikben. ___________ , ■ Or dacsehi A község Orda és Balatoncsehi egyesüléséből alakult. Az Orda ősi török erede­tű név, a jelenté­se: horda. Köp- Ordacsehi pány állatcsor­dáit is így nevezhették, de utal az Árpád- kori királyi erdőispánságokra is. A Csehi a cseh népnév birtoklást kifejező t-kép- zős származéka. 1390-ben Chehy alak­ban szerepel a kismartoni levéltár iratai­ban. Ordát az 1536-os török adólajstrom- ban említik először. A hagyomány szerint Orda és Csehi határában két kisebb vár is állt Kisvár és Zardavár. A csehi temp­lomot a Bosnyák család építtette 1763- ban, 1832-ben építették át késő barokk stílusban. A Jankovich család is birtokol­ta a falut házasságkötés révén. A XIX. századi vízrendezés után került öt kilo­méterre a tótéi. A két községet 193Men egyesítették. Helyi adóból tízmillió forint Több mint tízmillió forintos helyi adóbevétellel számolhat a község. A legtöbb pénz az építményadók­ból folyik be a közös kasszába, ez mintegy 5,5 millió forint. Az ipar­űzési adó is jelentős: 3,5 millió fo­rinttal számolhat a költségvetés. A képviselő-testület minden helyi adónemet bevezetett, leg­utóbb a telekadót is, hogy beruhá­zásra serkentse a tulajdonosokat. A külföldi ingatlantulajdonosok az idegenforgalmi építményadón, illetve a kurtaxa révén járulnak hozzá a helyi költségvetéshez. Számon tartják a legjobb adófize­tőket is: Ordacsehiben a Balaton Agráripari Rt, az Uretán-társaság és a polgármester fizeti a legtöbb adót. ■ Összeállításunk elkészítését támogatták: a Fonyód-Ordacsehi Balaton Agrár Rt és az ordacsehi önkormányzat Az oldal cikkeit írta: Gáldonyi Magdolna Fotók: Márton László Tőzsdéznek a gabonával A Balaton Agrár Rt jelentős haszon­ra tett szert azzal, hogy termékeit a tőzsdére vitte. Az elmúlt húsz év legjobb évét zárta a cég, amely 600 család megélhetését biztosítja. Ta­vaszi József, a Balaton Agrár Rt el­nök-igazgatója elmondta, hogy le­het jó eredményeket elérni a nö­vénytermesztésben. Ezt bizonyítja a 600 millió forintos bevételük, és 76 millió forintnyi nyereség. Ez majdnem annyi, mint a község éves költségvetése. Tavaly 60 millió fo­rintos beruházást is megvalósítot­tak: 200 vagonos tárolót, rostüze­met létesítették, ezer négyzetméte­res géptárolót építettek, és korsze­rűsítették a gépparkjukat. Az átlag- kereseteket 20 százalékkal tudták növelni. A cég integrátorszerepet vállalt, és 600 földtulajdonossal áll szerződésben, a saját területein kí­vül 2000 hektáron koordinálja a nö­vénytermesztést. Nemcsak gazdaságosan termel­nek, hanem jó áron adják el a ter­ményeiket. A szőlő jól bejött, 15-60 százalékkal magasabb árat értek el, mint korábban a hat feldolgozónál. A terményeiket kivitték az árutőzs­dére, ezáltal 7 millió forinttal több bevételhez jutott a cég. Az inter­neten folyamatosan figyelik az árak alakulását. Mivel a korábbi szövet­kezet egy éve átalakult részvénytár­sasággá, a céget nem érinti a külső üzletrésztulajdonok kiadásáról szó­ló törvény. Van ugyan egy kis szö­vetkezetük: ott hiánytalanul eleget tesznek a törvény előírásainak. ■ Javasasszony a faluvégen A falu végén lakik Vigh Lajosné, egy kocka alakú házban. S ráülik a régi kifejezés: javasasszony. Vigh Lajosné olyan tapasztalatokkal rendelkezik, amelyekkel segíteni tud másokon. Találkozá­sunkkor magam sem úsztam meg a jövendő­mondást. A kellemes családi eseményt, amit vá­rok, egy éven belül ígérte. A maga készítette rú­nákból olvasta ki: semmit sem ehetnék, amit szeretek, alaposan át kellene alakítani az étren­demet is... Művesekezelésre jár Vigh Lajosné, átültetés­re vár, mint állította, egy orvosi műhiba követ­keztében. Bár lehet, hogy már nincs is rá szük­sége. Az egészségének megóvására tett erőfeszí­tései fordították a természetgyógyászat felé. En­nek már öt éve. S 53 évesen fáradhatatlanul ta­nul. A mesterfokozatot már megszerezte, s ne­gyedik éve továbbképzi magát. A jövő tavasszal szerzi meg a diplomáját. Talpmasszázst végez, és a természet energiáit használja fel a gyógyí­tásban. Mielőtt nekilátna, megnézi, hogy mi­lyen feladattal érkezett a páciens az előző életé­ből. Egy fiatalasszony járt hozzá, aki sokévi pró­bálkozás után végre gyermekáldásnak örven­dezhetett. A javasasszony - állítása szerint - a kisgyerekeket is képes feltölteni energiával. ■ Saját betegsége keltett benne érdeklődést a természetgyógyászat iránt Tésztászacskók viszik a falu hírét Messze földön híres a Csehi tészta. Azt mond­ják az a titka, hogy jó száraz, így még akkor sem ázik el, ha újrame­legítik a cérnametéltes húslevest. Friss tojásból és finom lisztből készí­tik. A csehi tésztaüzem­ben négy asszony gyúr­ja és vágja a kívánt for­mára az aranysárga ha­talmas leveleket. Ma már kevesebb a kézi munka, segítenek a kü­lönböző berendezések, de a recept garantáltan nagyanyáink konyhájá­ból való. Keresztes Jánosné tésztái általá­ban nyolc tojásból ké­szülnek. Hetente hoz­zák a friss belevalót, ha­vonta több mint tízezer tojást dolgoznak föl. Bár, serényen folyt a munka, a tulajdonost borongós hangulatban találtuk.- A piacom megvan, az egész Balaton-partot ellátom - mondta -, szállítok Székesfehér­vártól Marcaliig, min­denhova. Az áfészekkel kötöttem az első szerző­dést, és ez azóta is él. A költségek viszont annyi­ra emelkednek, hogy ve­szélyben a megélheté­sem. Tíz éve fogtam be­le, azért, hogy boldogul­jak. A férjem meghalt, föl kellett nevelnem a gyerekemet. Küencféle tészta kerül ki a kisüzemből. Naponta 60-100 küogrammot cso­magolnak az asszonyok tasakba. Keresztesné a fa­luja nevét adta a terméké­nek. ■ Gazdag Ferencné és Keresztes Jánosné a tésztagyárban Ombudsman közvetít Az oktatási ombudsman közvetít a boglár-ordacsehi iskolavitában. Boglár felmondta a megállapodást, és hárommillió forintot kér a gyerekek oktatásáért. Kiss Miklós szerint az eredeti megállapodásban szó sincs fizetendő pénzről. Ennek ellenére bogiári kö­vetelésre fizettek egymillió forintot. Másfél milliót le­tétbe helyeztek, ha a bogiáriak visszavonják a fel­mondó határozatot. Ez máig sem történt meg. Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman közvetít a felek között, egyelőre kevés sikerrel. A polgármester úgy tudja, a bogiári testület az idén diákonként 100 ezer forintot vár. Ezt Ordacsehi elfogadhatatlannak tartja. nagyra értékelték. Ideue Kazuko, a virágkötészet professzorasszo­nya, aki szerelmese a balatoni tájnak, az ordacsehi gyerekek rajzaiból rendezett hazájában ki­állítást. Azóta jön onnan is a se­gítség. Először a tornaterem ab­lakait rakták be a messziről érke- zett yenből. _________________■ Sz eretik a testnevelést a gyerekek

Next

/
Thumbnails
Contents