Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L MA NAC H 0 0 4 2001. Március 23., Péntek IHHB A GONDOS GAZDÁK A település irányzója és fej­lesztője az önkormányzat. A polgármester: András Zol­tán. Alpolgármester: dr. Burián András. A képviselő-testület tagjai: dr. Bánná Zoltán, Berki Istvánná, Berényi László, Bukovics István, Hosszú László, Kálsecz József, Keszi Tamás, Radics István és dr. Várfalvai Csaba. Az iskola igazgatója: Hosszú László. m Az adottságok jók, a helyzet mégis nehéz Babócsa igen jó adottságú telepü­lés, s évek óta mégsem sikerül egyről a kettőre jutniuk. A kistér­ségben elért meghatározó szerep ma már a múlté, de András Zol­tán polgármester bizakodik, hogy jó adottságait a falu ki tudja hasz­nálni. Babócsát - mondta - az is­ten is a turistáknak teremtette. Gyönyörű környezetben, vad­ban gazdag erdők között bújik meg a falu, termálvize és fürdője van, és a Dráva sincs messze. Bő­velkednek történeti és természeti értékekben. Hogy mást ne mond­junk: a falu határában fekszik az európai ritkaságnak számító nár- ciszos Basakert. Vadászat, horgá­szat, lovasturizmus vonzza a külföldieket, és jönnek is egyre többen.- Sok holland, német és osztrák családnak már háza is van itt, mégsem sikerült eddig átütő eredményt elér­ni az idegenforgalomban - mondta a polgármester. - A fürdő is ma még inkább gond, mint öröm, hiszen egymagában az önkormány­zat nem képes fejleszteni, menedzselni. Aggódva vár­juk a kötelező kiegészítő lé­tesítmények megépítésére adott határidő lejártát. A jó adottságok ellenére is hátrányok sorával küzdenek: harmincszázalékos a munkanél­küliség, és a roma lakosság gond­ja is egyre nagyobb terheket ró a falura. Babócsán ma az 1892 la­kos közül 702 cigány származá­sú. A képzetlen romáknak esé­lyük sincs a megélhetésre, így egymásnak adják a hivatal kilin­csét. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a körzetközpont falunak fej­lett intézményrendszerről kell gondoskodnia. A költségvetés 85 százaléka a bölcsődére, a nap­köziotthonos iskolára, az orvosi, fogorvosi rendelőkre és a művelő­dési házra megy el. Az idén 35 millió forintos hitel felvételére kényszerült az önkormányzat, így csak apró lépésekkel tudnak haladni.- A csatornázás lesz az idei leg­nagyobb munkánk - mondta András Zoltán. - Büszke vagyok a falumra, mert szinte minden la­kosa megértette a beruházás je­lentőségét és vállalta a terheket. András Zoltán polgármester Emellett jut még önkormányzati pénz a védőnői szolgálati lakás és a csecsemő-tanácsadó kialakítá­sára, az orvosi rendelők felújítá­sára. A fürdőben is felállítunk egy kabinsort, és elvégezzük a kisebb útjavításokat is. _____________■ Ba bócsa Az első Írásos em­lék Babócsáról az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék. amely már a plébániát is említi, majd egy 1346-as keltezésű oklevél az itteni Benedek- rendi apátságról emlékezik meg. A település gazdag történeti emlékekkel rendelkezik. A régészeti feltárások nyomán templomok vá­rak, temetők kerültek elő. Koppány családja. majd sokáig a Tlbold nemzetség birtokolta Babócsát Emlékezetes dátuma a történeté­nek 1555. amikor hatnapos ostrom után be­vette a törők a várat ezzel legyőzve a Sziget­vár előtti utolsó akadályt A hódoltság idejét számos emlék őrzi. A tőrök gőzfürdő és palo­ta maradványai, kerámiaégető kemence, la­kóházak. Az egykori török kút ma is ott áll a Várdomb utcában. Ebből a korból való emlék a nevezetes basakert is. Fél évezrede hárem­hölgyeinek telepíttette a basa, és ebből ala­kult ki mára Európa legnagyobb kiterjedésű -12 hektáros - vadon élő nárciszosa. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Nagy László Nem lazsálnak a romák Cigány a portás, romák állnak a gépeknél, ro­ma az ügyvezető igaz­gató. Teljes egészében cigányvállalkozás jött létre Babócsán. A ro­mák találták ki, hogy munkához jussanak és megmutassák: ha segí­tik őket, nem vallanak szégyent.- Az üzem gazdája a Somogyi Cigányokért Kht. 12 alapító tagja a somogyi cigány csúcs­szervezetekből állt ösz- sze - mondta Bogdán Péter ügyvezető. - A társaság egyetlen célja: munkahelyet akarunk teremteni. Most hu- szonhatan dolgoznak itt, de igyekszünk nö­velni a létszámot; hamarosan öt- vennek szeretnénk munkát adni. A babócsai üzem a kht első tele­pe, s létét a sikeres pályázatoknak köszönheti. Elsősorban fát dol­goz fel, s rövid időn belül meg­kezdi a biotégla- és a ládagyár­tást. Ez utóbbi húsz asszonynak ad majd megélhetést. A munka mellett képzéseket is tartunk. Előbb ugyanis ki kell képezni az embereket, hogy azután foglal­A munkapadok mellett lehetőséget kaptak a romák koztathassuk őket. Nemrég feje­ződött be egy faipari tanfolyam, s rövidesen kezdődik a következő. Ma az üzem olyan, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Van mire büszkének lenniük a romák­nak, mert sokat dolgoztak érte, hogy a lerobbant ipartelepet rendbe tegyék.- Az első pillanattól tudtuk: nem működhetünk érzelmi ala­pon. Megválogattuk az embere­ket, itt senki nem lazsál. Biztosra akarunk menni, hiszen ezt a vál­lalkozást mintának szánjuk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy belebukjunk. Voltak össze­ütközések is, mígnem beleszok­tak az emberek. Ma már minden­ki tudja a dolgát - mondta az ügy­vezető igazgató. - Egyre több a megrendelésünk, és a partnere­ink elégedettek. Ez pedig minket igazol. ____ ■ Toldi János a szövetkezet elnöke Tető alá hozták az iskolát Ettől a tanévtől a német mellett angolt is tanulhatnak a babócsai iskolások. Most szakkörként, jö­vőre már választható tantárgy­ként szerepel az oktatási palet­tán. A másik újdonság a felzár­kóztató romaprogram indítása volt. Az ide járó 280 tanulónak több mint a fele cigány. Értük született a kezdeményezés, amely a tantárgyi felzárkóztatás mellett önismeretre nevel, és se­gíti a tehetséggondozást. Vidák Mihályné, a Gábor An­dor Általános Iskola igazgatóhe­lyettese az eredményeiket sorol­ta: nyolc telt házas szakkörük van, és tanulóik sikerrel szere­pelnek a versenyeken. A napok­ban a megyei nyelvtani és he­lyesírási megmérettetésen jutott tovább kilenc babócsai diák. Nincs hiány szakos tanárból, és ebben a tanévben végre már nem áznak be. Eddig ugyanis az iskola laposteteje átengedte az esőt. Nemrég azonban 7,2 millió forintos költséggel megjavíttatta ezt az önkormányzat. A tanuló­létszámban sincs hiány, bár ez főleg a cigány családoknak kö­szönhető. Magyar gyerek az idén csak egy született Babócsán, ennek ellenére évek óta változatlan az iskolások szá­ma. ■ Ritka kivétel a babócsai szövetkezet: évek óta töret­len a fejlődése. A 3500 hek­tár szántó és az erre alapo­zott gazdálkodás 150 em­bert tart el itt és a szomszé­dos falvakban.- Harminckétmillió fo­rinttal több adót fizettünk be tavaly az államkasszá­ba, mint amennyi állami tá­mogatást kaptunk - mond­ta Toldi János elnök. - Amíg így lesz, addig nagy baj nincs. Bár a mezőgazdaság rosszul fizet, panaszra túl sok okuk nincs a Határőr szövetkezetben dolgozók­nak. Bérből és béren kívüli juttatásból átlagosan egy­millió forint az éves jöve­delmük. A havi fix mellett például minden dolgozó­nak tököt termeszt a szövetkezet. Az embereknek annyi a dolguk, hogy megóvják a gyomoktól a ve­tést. - Jó híre van a szövetkezet­nek, és szívesen jönnek ide dol­gozni az emberek - mondta az el­nök. - Érzik, hogy biztos a kenye­rük, létbiztonságot ad a gazda­ság. A megítélésünket példázza az is: nagyon kevés külső üzlet­rész-tulajdonos döntött úgy, hogy kiveszi a részét. Babócsán is az átalakulást ter­vezik. Toldi János elmondta: sze­retnék még megvárni az üzlet­résztörvény hatásait. Ezt követő­en lépnek majd. Teljes átalakulás mellett döntöttek, tehát a rész­vénytársaság létrehozásával megszűnik a szövetkezet. ■ Az oldal elkészítését támogatta a babócsai önkormányzat és a Határőr Mezőgazdasági Szövetkezet. A festők faluja Letűnt baltás diszkók Néhány éve még a baltás diszkókról volt hírhedt Babócsa, ma azonban már jó a közbiztonság. A legutóbbi értékelésen kiderült, hogy míg ko­rábban 60-80 bűncselekmény tör­tént a faluban, tavaly mindössze 19 esetben volt dolguk a rendőröknek. Ez jórészt a fiatal körzeti megbí­zottakat dicséri. Kolics Tamás, a csoport vezetője elmondta: a bol­tokban jobb a vagyonvédelem, a visszaeső bűnözőket sikerült rács mögé juttatni. A bűnesetek nagy része volt ko­rábban a szövetkezed lopás. Ezek­nek a száma jócskán megcsappant, mióta Ránics János a főrendész. Szi­gorúan tett rendet néhány hónap alatt, s még az sem tántorította el, hogy telefonon többször megfenye­gették a családját. __________ ■ Ba bócsa az amatőr képzőmű-, vészek faluja. Nincs még egy település, ahol annyi művész­hajlamú és művészetkedvelő ember élne, mint itt. Az ötve­nes években alkotókört hoztak létre, s ez később országos hí­rűvé vált. Mára a kapcsolat meglazult ugyan a művészek között, a lelkesedés azonban a régi maradt. A babócsai festők ma is gyakori vendégei a dél­somogyi kiállítótermeknek. Tíz alkotóra lehet büszke ma a falu: Arató Béla, Vezér De­zső, dr. Bemáth László, Lóján József Pálfy Sándor és Vidócziné Mihálics Erzsébet alapító tagja az alkotókörnek. Legtöbbjük már fél évszázada dolgozik ecsettel. Zombori La­jos, Fuisz Gyula, Kalas András és Zomboriné Gaál Borbála már a fiatalabb generációhoz tartozik. A nemrég elhunyt Zombori Lajos emlékét kis házi galéria- őrzi. Itt az alkotó csak­nem száz képét nézhetik meg a látogatók. Felesége az iskola képzőművész-szakkörét veze­ti, eredményesen. Kalas And­rás vadász-festő, így az erdő szeretetét igyekszik kifejezni a képein. A határőr Fuisz Gyula fénykép-részletességű akvarel- leket készít. Gyermekként is szeretett rajzolni, ám szülőfalu­jában hiányzott a közeg, hogy kifejlődhessen a tehetsége. Babócsára nősült, és itt a jó szemű amatőr alkotók segítet­ték kibontakozását. ■ Babócsai Piedone Korábban is gyakran hívták Piedonénak Kalányos Istvánt, az alkata miatt. Azután pedig, hogy részt vett az egyik keres­kedelmi tévécsatorna Búd Spencer-hasonmás versenyén, végleg rajta maradt a név. Azt mondta: egy csöppet sem bán­ja, hiszen nemcsak külsőben, hanem ízlésében és természeté­ben is sok a hasonlóság közte és az ismert filmhős között.- Hasonló például az étvá­gyunk. Szeretek jókat és főleg sokat enni - mondta. - A babot sem vetem meg, ami Piedonénál is fő fogás. Békés természetű vagyok, nehéz ki­hozni a sodromból, csakúgy, mint a termetes olasz színészt. Kétszer is meggondolom, hogy belemenjek-e a balhéba, mert ha megütöm a másikat, az ma­Uniós vég a disznóknak Európai színvonalú vágóhidat építettek Babócsán. A térségben ez az egyetlen.- Országos vágóhídszemlét rendeltek el az ősszel, s a működ­tetőknek nyilatkozniuk kellett: vagy bezárják, vagy az EU- követelményeknek megfelelővé teszik - mondta Légrádi Árpád, a tulajdonos. - A térségből csak én meg a csurgói vágóhíd gazdája mondtuk azt: fölvesszük a kesz­tyűt, és megfelelünk a rendkívül szigorú feltételeknek. Mára elkészült a beruházás: a vágóhídon mindenütt rozsda- mentes acélberendezések van­nak, csempe a plafonig, higiénia a felsőfokon... A tulajdonos 15 mil­lió forintot költött az átalakításra. - 180 pontos listát kaptunk a köve­telményekről. Ma ez az üzem minden egyes pontnak megfelel. Már a próbaüzemnél tartunk, leg­később áprilisban lesz az átadás ­Napi száz állat vágására alkalmas a létesítmény mondta Légrádi Árpád. Napi száz állat vágására alkalmas a létesít­mény, s tíz embernek ad munkát. Ezt a számot később két-három radandó kárt szenved, engem meg bezárnak. Úgy gondo­lom, a nagy darab, erős em­berek általában békés termé­szetűek. Nem érzik szüksé­gét, hogy állandóan a fölé­nyüket bizonygassák. Ele­gendő számukra a tudat, hogy ha akarnák, megtehet­nék. A babócsai Piedone nem­csak béke-, hanem gyermek­párti is. Hivatásos nevelőszülő­ként mindig azt tartotta a leg­fontosabbnak, hogy tisztessé­ges embert neveljen a rábízot- takból. Korábban vállalkozó volt, most a Somogyi Cigányo­kért Kht babócsai üzemében dolgozik csoportvezetőként. Ma is szívesen emlékezik a ha­sonmásversenyre, ahol egé- szen a döntőig jutott. _______■ Kalá nyos István Tökből lesz a jövedelem hentessel emelné a tulajdonos. Növelnie kell ugyanis a kapaci­tást, hogy megtérüljön az a pénz, amit ráköltött a vágóhídra. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents