Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

2001. Március 22., Csütörtök MEGYEI Somogyi Hírlap - 3. oldal KORKÉP VÉLEMÉNYÜNK Fuldokló milliárdok A ivóvíz lassan drágább lesz, mint az alkohol. Ezért sem mind­egy, hogy a mi drága vizünk milyen minőségű. A szakemberek szerint rossz. Az arzén mennyisége ötszöröse a megengedettnek, ennek a határértékre való lecsökkentése szerény becslések sze­rint mintegy 47 milliárd forintot igényel. Egyes helyeken meg kell oldani a nitrit- és az ammónium-ion-tartalmú vizek kiváltását, amely szerény 35 milliárd forintból már megoldható. Általános jelenség a túlzott vas- és mangántartalom, amely ugyan nem je­lent közvetlen veszélyt az egészségre, de komoly esztétikai és gazdasági problémákat okoz. Ezen túlméretezett összetevők le­szorításának várható költsége folyó áron 56 milliárd forintra tehe­tő. Az ivóvízminőség-javító program tíz-tizenöt év alatt kívánja beérni az uniós mércét. De mi lesz addig? Az embernek óhatatlanul is eszébe jut az alapvicc, amikor a doktor a piás páciens elrettentésére gilisztákat dobál vízbe és al­koholba. Az alkoholos giliszta hamar elpusztul, de a tiszta vízbe dobott vígan fickándozik. A beteg megörül, és örömmel mondja: továbbra is iszik, hogy ne legyen gilisztás. Manapság annyiban módosulhat a történet, hogy a vízben landolt giliszta sem érezhe­ti olyan jól magát. Ahhoz tehát, hogy tényleg tiszta vizet öntsünk a pohárba, van tizenöt évünk a terveknek megfelelően. Addig is irány a sarki kocsma, marad az olcsó, ámde tiszta bor. takács zoltán A másság nem akadály Gyékényes Fogyatékos és egészséges gyerekek együttnevelését vállalta a gyékényesi óvoda. Sokszor a kény­szer is ezt diktálja a kisebb telepü­léseken, mert előnyösebb az ön- kormányzatoknak, ha saját intéz­ményeikbe jár a fogyatékos gyerek.- Tíz éve járt az óvodánkba egy down-kóros kisgyermek; a szülők kérésére vettük föl. Annyi szerete- tet kaptam tőle, hogy úgy döntöt­tem: jobban megismerem ezeket a gyerekeket, s beiratkoztam a gyógypedagógiai tanárképző tanfo­lyamára - emlékezett Szilágyi Istvánná óvodavezető a kezdetekre. A gyékényesi óvodába most egy down-kóros és egy értelmi fogyaté­kos gyerek jár. Társaik már elfogad­ták másságukat, de Szilágyiné sze­rint ez nem mindig volt így.- A gyerekek először csodálkoz­tak azon, hogy nem úgy viselked­nek, játszanak, mint ők, és nevet­tek, ha beszéd helyett artikulátlan hangokat adtak. Én viszont azt val­lom: ahogy a felnőtt elfogadja a másságot, elfogadja a gyerek is; ha én megkülönböztetem, ő is. Ma már itt is természetes a viszonyuk. Az óvónő vállalta a dislexia- gyanús gyermekek fejlesztését is, mert logopédus csak hetente egy­szer jön az óvodába. A fejlesztőmunkát is szolgálja az óvoda igényes berendezése. A bil­lenőrács, a gumihenger, a rugós deszka és az egyensúlyozókorong segíti a mozgás fejlesztését. Szilágyiné tanfolyamokra, tovább­képzésekre jár, hogy minél szak­szerűbben segíthesse a problémás gyerekeket. A kicsik szeretetét már elnyerte: ottjártunkkor az egyik óvodás csak úgy volt hajlandó el­aludni, ha ott volt mellette. v.a. _______Postánkból________ Po ntatlan volt A Somogyi Hírlap január 12-i szá­mában megjelent interjúban egyetlen rövid mondatot mond­tam Király Béla és az SZDSZ So­mogy megyében játszott politikai szerepének kapcsolatáról; az eb­ben foglaltakat Király Béla - amint azt a február 3-ai számban kifejtet­te - több szempontból is elfogad­hatatlannak tartja. Elismerem, hogy az a mondat pontatlan volt, és hozzátenném, hogy nem is tükrözte a kérdésről alkotott teljes véleményemet. Sze­retném leszögezni, hogy Király Bélát nagyra becsülöm, hosszú életének különböző szakaszaiban végzett sokirányú tevékenységét rendkívül értékesnek tartom. Tisz­telem az 1956-os forradalomban játszott szerepéért, s nagyra tar­tom, mint történészt és könyvki­adót. 1990-ben rövid ideig együtt dolgoztunk az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportjában: kitűnő, ak­tív katonapolitikust ismertem meg benne. Ugyanakkor úgy vélem, hogy aZ SZDSZ-nek 2002-ben már arra kell törekednie, hogy az egyéni képviselői körzetekben olyan je­lölteket állítson, akik a helyi köz­élet ismert alakjai, lakóhelyük, te­vékenységük által kötődnek a kör­zethez, s a helyi ügyek ismerete is képessé teszi őket arra, hogy vá­lasztóik érdekeit a leghatékonyab­ban képviseljék. Elsősorban ezt a gondolatot kívántam kifejezni a ja- nuári interjúban is. demszky gábor Pályára irányít a számítógép Szita Károlynak a munkaügyi központ igazgatója mutatta be a tanácsadó irodát fotó: láng Róbert A Somogy Megyei Munkaügyi Köz­pont évek óta ki­emelten foglalkozik a pályakezdőkkel, pályaválasztókkal. A program haté­konyságának növe­léséért hozták létre a tegnap átadott Foglalkoztatási In­formációs Tanács­adót Kaposváron. Kaposvár A legtöbb fiatalnak komoly fejtörést okoz a pályaválasz­tás. Sokan még ab­ban sem biztosak, hogy mely területen lenne érdemes ke­resgélni. Az sem mellékes, hogy a ki­választott szakma embereire van-e egy­általán kereslet. Ezen gondok megoldására hozta létre a megyei munkaügyi központ a Foglalkoztatási Informáci­ós Tanácsadót (FIT). A betérő tanulók és szü­lők, pályamódosítók szakemberektől kaphatnak segítséget. Az érdeklődési kört már számítógép segítségével is meg lehet határozni; a program egy teszt kitöltése után a szóba kerülhető szak­mákról ad listát és tájékoztatást. Az egyes mun­kákról, s azok feltételeiről pedig rengeteg kiad­vány, ismertető, videofelvétel nyújt információt.- A FIT szolgáltatást nyújt, segítséget ad a pá­lyaválasztáshoz - mondta dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. - A rendszer nagyban növeli az elhe­lyezkedés és tartós foglalkoztatás esélyét. A megyében évente négyezer fiatal fejezi be az iskolát, fele Kaposváron - ezért is került a megyeszékhelyre a tanácsadó központ.- Kaposváron az iparban szakemberhiány van - mondta megnyitóbeszédében Szita Károly, Ka­posvár polgármestere. - Több szakmában azon­ban túltelített a piac, de egyre több a hiányszak­ma is. Ezeket propagálniuk kell a gazdasági élet szereplőinek és a szakképző intézeteknek. Ez lesz az egyik legfőbb feladata a Foglalkoztatási Információs Tanácsadónak is. A kaposvári FIT-központ kialakítása európai uniós, Phare-pályázati pénzből valósult meg ti­zenkettedikként az országban. ______ STRASSZER VALÉRIA A Balatonnál a víz ér a legtöbbet A víz egyre értékesebb, ezt az is mutatja, hogy mind több pénzbe kerül. Balaton- parti személyiségeket; Fejér Vilmost, a vízügyi kiren­deltség vezetőjét, dr. Házas József (MSZP) és Herényi Károly (MDF) országgyűlési képviselőket kérdeztük ar­ról: milyen mondandójuk van a víz világnapján. Dr. Házas József: - Az ellenzéki és a kormánypártok egyaránt tá­madták a vízről szóló új törvény- tervezetet; nem azért, mert rossz, hanem mert kevés. Hiányzik be­lőle például a vízvédelem rend­szerének átfogó felülvizsgálata, a vízbázisok védelme és az is, hogy az önkormányzatokat valamint a lakosságot ez hogyan érinti. Szo­morú a jelenlegi helyzet, misze­rint a 2000 lakosnál kisebb tele­pülések a csatornázáshoz nem kapnak állami támogatást. Egyéb­ként sokszor elhangzik, hogy a víz stratégiai eleme az új évezred­nek, de az emberek nagy része sajnos nem érzi, hogy az élet egyik lételeméről van szó. Az édesvízkészlet megóvása nem­csak az emberi, hanem a teljes élővilág fennmaradásának a felté­tele. Kevés szó esik a vizeket szennyező forrásokról. Annak örülhetünk, hogy a Balatont a vízbázist biztosító érzékeny terü­letek közé sorolták. De még min­dig nem a szennyezők pénzéből van biztosítva a vízvédelem, a tisztítás. Fejér Vilmos: - A Balaton keze­lőjeként két esetben adódik gon­dunk a vízzel: ha kevés van belő­le vagy ha sok. Most kevés víz van a Balatonban, pedig tavaly április óta nem nyitottuk meg a Sió-csatorna zsilipjét. Az ala­csony vízállás a tó élővilágát nem károsítja, de az idegenforgalom szereplőinek hátrányos helyzetet teremthet: gond a hajósoknak és új fürdőzési szokások kialakítá­sát igényelheti. Az 1970-es évek óta átgondolt tevékenység folyik a Balaton vízgazdálkodásával kapcsolatban, a fő szempontok azonban megmaradtak; ezek a szennyvízkezelés és csatornázás, a felszíni vizek elvezetésének szükségessége, a tó belső terhelé­sének csökkentése a kis-balatoni védő beruházások kiépítése által is. Herényi Károly: - A víz és a le­vegő lételemeink. A magzatvíz­ben csírázik az élet, szenteltvíz il­leti az embert a keresztségben és a végső búcsú idején. Isszuk, fő­zünk vele, úszunk benne. Tisztel­nünk és vigyáznunk kell rá, ha szennyezzük, akkor minden szenny visszajut a szervezetünk­be. Tavaly óta törvény óvja a Ba­latont, a szigorú tilalmak a tó tisz­taságát védik. A felelősségre fi­gyelmeztetve legyen intő példa nekünk balatoniaknak az alig egy esztendeje bekövetkezett tiszai tragédia, a katasztrofális cián- szennyezés. A felelősségünk óriá­si, mert a természeti katasztró­fáknál nagyságrenddel _komo- lyabb bajt tud okozni az emberek figyelmetlensége és nemtörő­dömsége. Én azt szeretném, hogy ne csak a víz világnapján tisztel­jük a vizet, hanem életünk min- den percében. czene attila __________Hírek__________ BI ZOTTSÁG A BŰNÖZÉSRŐL Somogy megye bűnügyi és köz- biztonsági helyzetéről tárgyalt tegnap a kaposvári megyeházán a megyei közgyűlés mellett műkö­dő Somogy Megyei Bűnmegelő­zési és Közbiztonsági Bizottság. A testület tagjait dr. Dégi Endre ez­redes, a Somogy Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi igazgatója és Tóth János ezredes, közbizton­sági igazgató tájékoztatta. (Ij) BUSZVÁRÓT ÉPÍTENEK. Folytatják Kaposhomok köz­ponti terének, a Petőfi térnek a parkosítását. Az önkormányzat tavaly fából készült emléktáblát helyezett el a téren, és csemeté­ket is ültettek a parkba. Idén a ré­gi beton buszváró helyett egy esztétikusabb, a térhez jobban il­lő buszmegállót építenek meg fá­ból. A beruházás mintegy 700 ezer forintos költségét a település saját költségvetésből fedezi, (tz) KONZULTÁCIÓ CIVILEKNEK. A Dél-Dunántúli Ifjúsági Regionális Tanács több pályázati lehetősé­get is kínál táboroztatásra, szer­vezetek működésének támogatá­sára, közösségfejlesztő- és mé­diaprogramokra. Március 31-ig, illetve április 30-ig lehet az igé­nyeket benyújtani. Az adatlapok a www.mobilitas.hu honlapról is letölthetők. A Civil Ház ma kon­zultációt tart a pályázati feltéte­lekről a pártok házában, (szk) KOSARAT FONNAK Minden eddiginél több, 19 munkanélkü­linek kínál foglalkoztatási és egyben tanulási lehetőséget az eddei kosárfonó tanfolyam. A ro­maprogram pályázatán nyert másfél millió forintos pályázati pénzből a háromhónapos tanfo­lyam alatt született munkák érté­kesítését is megoldják. A telepü­lés önkormányzata a polgármes­teri hivatal nagytermében adott helyet a kosarasoknak, (tz) ÜNNEPEL A TIT. Május 17-18- án ünnepi, országos tanácsko­zást rendeznek Kaposváron, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulásának 160 éves évfordulója tiszteletére. Az ünnepség előkészítő bizottsága tegnap elfogadta a rendezvény- sorozat forgatókönyvét. Az ülé­sen többek között elhangzott: a nagyszabású eseményre, amely­nek rendezvényei a Kapós Hotel­ban és a Kaposvári Egyetemen lesznek, több mint 450 vendéget várnak a szervezők, s Orbán Vik­tor miniszterelnök is ellátogat Kaposvárra, (szg) BEKE-BOROK SIKERE. Bor versenyt tartottak a helyi szőlős­gazdák Iharosban. A vörösbo­rok kategóriájában Beke Lajos kapott arany minősítést, a fehér­borok közül Beke Gábor borát ítélte legjobbnak a zsűri, (va) Hatékony szerek, jobb életminőség Amennyiben a társadalom- biztosítás a közeljövőben nem ad több támogatást az asztma kezeléséhez szüksé­ges, új, hatékony gyógysze­rekhez, az ilyen esetek gyó­gyításában menthetetlenül lemaradunk a korszerű, gyó­gyító országok gyakorlatától. Ezt dr. Berta Gyula, a mosdósi kórház pulmonológiai osztályá­nak vezető főorvosa mondta teg­nap a tüdő- és szívkórházban, an­nak a regionális továbbképző konferenciának a kapcsán, me­lyen öt megye tüdőgyógyászai és háziorvosai ismerkedhettek meg a fulladásos rohamokkal együtt járó betegség elterjedésével, kiala­kulásának okaival, gyó­gyításának és gondozásá­nak gyakorlatával. A főorvos hangsúlyoz­ta: az asztmások gyógy­szeres kezelése az utóbbi 8-10 évben ugyanolyan korszerű volt, mint bárhol a világon. Egy-két éve azonban olyan új vegyü- letek jelentek meg a gyó­gyítók fegyvertárában, melyek az alapgyógyszerekkel együtt adva bizonyítottan javítják a betegek életminőségét, használatukkal az alapvető gyógyszerek dózisa megtartható azon a szinten, amikor még biztosan nem kell mel­lékhatásoktól tartani. Hiányukban viszont számos betegnél ezt az adagot már veszélyes tartományban kell adni ahhoz, hogy a beteg elfogadható állapot­ban legyen. Olyan új hatásmechanizmusú hörgtágítókról van szó, melyek azonnali hatá­suk mellett tartósan, mintegy fél napig is ki­fejtik hatásukat. Bár, ezek a szerek hazánk­ban is kaphatók, a be­tegek zöme nem en­gedheti meg magának, hogy havi adagjára közel 10 ezer forintot költsön. A szakma és a betegszervezetek most azon fára­doznak, hogy a tb-támogatás ösz- szegét növelje az egészségbiztosí­tó. Megoldást jelenthetne az is, ha a még forgalomban lévő, ám bizo­nyítottan korszerűtlen gyógysze­rek támogatását ruháznák át az új készítményekre. Dr. Berta Gyula szólt azokról, az asztma kezelésében is alkal­mazott, nemzetközi irányelvekről is melyek egységesítik a betegség felismerését, kezelését és gondo­zását. Ezeknek a közmegegyezés­sel való megújítására éppen e ha­tékony gyógyszerek bevezetése miatt van szükség. Olyan szemlé­letváltoztatást sürgetnek, amely különbséget tesz egy krónikus, életre szóló betegség eredeti sú­lyossága és az eredményes keze­léssel elért, aktuális állapota kö­zött. Ennek óriási egzisztenciális jelentősége van a munkára való alkalmasság elbírálásában is. Dr. Ándrásofszky Zsolt adjunk­tus a csecsemők és kisdedek aszt­maszerű állapotának differenciált vizsgálatáról, dr. Szlávik Mária fő­orvos, az asztma gyulladásos ere­detéről, dr. Rakvács Mariann ad­junktus, az asztmás betegeknek a tüdőosztályon való szakkórházi ellátásáról tartott előadást. VÁRNAI ÁGNES Elhunyt dr. Balogh János Életének 76. évében elhunyt dr. Ba­logh János, a Kaposvári Városi Ta­nács volt vb-titkára. Dr. Balogír János 1926. február 9- én született Büssüben. Földműves családból származott, édesapja me­zőgazdasági munkát végzett, édes­anyja férjhezmeneteléig summás- ként dolgozott. Fiatal korától kemé­nyen kellett dolgoznia, 12 évesen családfenntartó lett. A családhoz való kötődése, irántuk érzett szere- tete élete végéig megmaradt. 1944- től nyugdíjazásáig a közigazgatás­ban dolgozott. Életének főbb állomásai: 1939- ben napszámos volt a büssüi ura­dalomban, 1944-től a büssüi jegy- zőségen kisegítő, írnok, majd iroda­tiszt. 1946-ban Somogyszü főjegy­zője, majd a járási hivatal dolgozó­ja, ezt követően a büssüi adóhivatal vezetője lett. 1950-től 1960-ig Fonó, majd öt évig Toponár vb-tit- kára. A Megyei Tanács titkársá­gának munka­társaként dolgo­zott, amikor munka mellett a Pécsi Jogi Egyetemet végezte. 1950- től tanácstag, 1967 márciusától nyugdíjazásáig a Kaposvári Városi Tanács vb-titkára volt. Kitartással, becsületes, kemény munkával vívta ki munkatársai és mások megbe­csülését, szeretetét. Munkájának el­ismeréséül több állami kitüntetés­ben részesült. Kaposvár város, kife­jezve nagyrabecsülését és elismeré­sét, 1986-ban „Kaposvár Városért” - kitüntetésben részesítette. Dr. Balogh Jánost a Polgármeste­ri Hivatal saját halottjának tekinti. _______________________|36327| As ztmások Somogybán Somogybán 2000-ben, 540 új beteget vettek nyilvántartásba a pulmonológiai há­lózatban; a regisztrált asztmások száma pedig megközelíti a 7000-et.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents