Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-19 / 65. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap ALMANACH 1 8 7 2001. Március 19., Hétfő JR Somogyfajsz A település első, írásos említése 1239-es dátumot visel, ám a Somogyfajsz környékén feltárt régészeti leletek jóval régebbi eredetet bizonyítanak. Fájsz fejedelem a v században alakíthatta ki itteni központját. Huszonegy ős- kohét tártak fel a régészek, amelyek feltehetően a fejedelmi udvar és a katonaság számára állítottak elő vasat az eszközökhöz, fegyverekhez. A XIV. században Fajszi Ferenc és Török Bálint volt a földesúr. Később elpusztult a falu, 1726-ban már csak mint puszta került a Lengyel és Ntérey család tulajdonába. 1856-tól a Kund család lett a birtokos. A huszadik század első felében újra virágzott Fájsz: duplája volt a lakossága, mint ma. Cseli. Kürtöscsicser, Nadalos, Kisfajsz és Kund major is a településhez tartozott. A második világháború után előbb körjegyzőséghez tartozott, majd önálló tanácsú község lett. Ma 540-en laknak a faluban, amely öskohúi mellett természetvédelmi munkájáról híres. A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Sáli István. Alpolgármester: Molnár Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Huszics Ferencné, Sáli Éva, Boskovics Sándor, Szántó Zoltán. Iskolaigazgató: zántó Zoltán. Van remény a szűk esztendők után Somogyfajsz eddigi történetében a tavalyi volt a legszűkebb esztendő. Kizárólag a kötelező feladatokra futotta. Az adósságrendezési eljárás idején ugyanis semmiféle fejlesztést nem hajthattak végre. Vagyona nem maradt a falunak, tervei azonban vannak. Az idei költségvetés koncepciójával együtt már elfogadták a fejlesztési terveket.- Egy hosszú távú programot dolgoztunk ki, aminek az első két évében kizárólag az önkormánySOMOGYFAJSZ PÉNZE Önkormányzati Intézmények Oktatás iézmények zati épületek felújítását ütemeztük - mondta Sáli István, Somogyfajsz polgármestere. - Ezenkívül egy hőközpont építését vettük be a tervek közé. Ez fa- és mezőgazdasági hulladékok felhasználásával fűtené az összes önkormányzati intézményt, valamint a szociális otthont. így a tüzelő olcsóbb lenne, márpedig az energiával sokat lehetne spórolni.- Mi a legnehezebb feladat az önkormányzat számára?- Az intézmények fenntartása és a feladatok ellátása. A falu 27 embernek ad munkát. Ez egy ekkora falunak sok, de óvodára, iskolára, orvosra, faj lugondnokra, hivatalra szükség van. Nincs honnan elvenni és a költségvetésből szinte alig futja másra.- Melyek ön szerint a kitörési lehetőségek?- Elsősorban a turizmus. Somogyfajsz rendelkezik ■Iván kuriózumnak számító lékekkel, ami vonzó lehet a luristák számára. Fajszi méSall István, Somogyfajsz polgármestere zet, aszalt gyümölcsöt, mangalicasonkát és gyógynövényeket szeretnénk forgalmazni, ha a pályázatokon sikerrel járunk. A Somogy Természetvédelmi Szervezet és a kohómúzeum pedig olyan programokat kínálnak, amiért megint csak. érdemes Fajszra jönni. Ebben látjuk a jö- vőt és ezért dolgozunk. ■ Már az unióba készül Fájsz Somogyfajsz az élen jár az uniós felkészülésben. Négy európai településsel kötöttek interre- gionális együttműködést, a csatlakozást elősegítő pályázatok sikere érdekében. Tömösvári Tibor a program vezetője elmondta: Magyarországról Somogyfajsz az egyeüen falu, amely részt vesz egy ilyen újfajta, az európai uniós csatlakozásra való felkészülést elősegítő együttműködésben. A nyilatkozat, amit az önkormányzatok aláírtak, azt tartalmazza: szoros együttműködéssel információs hálózatot hoznak létre a települések között a közös uniós pályázatok érdekében, a későbbiekben pedig egy pályázati forrásalapot is. Somogyfajsz a falufejlesztésben számít segítségre, elsősorban turisztikai, szociális és környezetvédelmi területeken. Az első közös pályázat már készül. Pénzt jövő őszre láthatnak belőle a falvak. ■ Tyúk-génbank a falu határában A magyar fajták mindegyikét meg lehet nézni a tanyán Nem Debrecenbe, Somogy- fajszra kéne menni annak, aki pulykakakast akar venni. A falu határában ugyanis, egy 15 hektáros területen minden fajtája megtalálható a pulykának. Vagyis a pulykáknak is és az összes ősi magyar baromfifélének. A Soma-tanyán szinte az összes őshonos, magyar háziállat megtalálható. Az őstyúkok mellett mangalicák, rackák és szürke marhák is láthatóak. Az állatokat pedig a villanypásztoron kívül kuvaszok, komondorok őrzik és pulik terelgetik. Az állatokat egyébként a tyúkok hozták. Csávics András eredetileg az ősi, magyar fajta Az őstyúk törpe volt tyúkokból szeretett volna létrehozni egy génbankot. Vagyis egy olyan gyűjteményt, ahol minden fajtának van egy-egy példánya. Az ötletnek aztán olyan sikere lett, hogy a többi magyar háziállat is csatlakozott a különleges baromfiudvarhoz. A hobbinak induló állattartásból pedig tudományos kísérlet lett.- A Gödöllői Kisállattenyésztő és Takarmányozási Kutató Intézettel kötöttünk szerződést - mondta Csávics András.- Az alternatív gazdálkodás mérhető eredményein és tapasztalatain kívül célunk a háziállatok népszerűsítése és szélesebb körű elterjesztése is. Ezeknek az állatoknak tudományos alapon számított méretek alapján nyújt otthont ez a tanya, és nem kapnaík semmiféle tápot. A természetközeli állattartást a jövőben annyival szeretnénk továbbfejleszteni, hogy a takarmányt is vegyszermentesen állítjuk elő. Az ötletgazda állattartók arra számítanak, hogy a tudományos kísérletek és az érdeklődő látogatók után odáig fejlődik az állomány, hogy piacra is kerülhet a mesterséges anyagoktól és vegyszerektől mentes húsból. A „vadon” tartott tyúkok tojásai iránt nyaranta már most óriási az ér- deklődés a Balaton-parton. ■ Sokan gondolják, hogy az ősi magyar baromfi a kopasznyakú. Pedig nem így van. A kutatók állítják, hogy már a honfoglaló magyarok hoztak magukkal tyúkokat. Ezek a mai japántyúkokra hasonlítottak leginkább. Az ősi baromfiak termete kisebb volt, májuk nagyobb, húsuk pedig izletesebb és egy kicsivel rágósabb, mint a mai szárnyasoké. Őskohó: az egyedülálló emlékhely Honfoglalás kori emlékhely csak kevés van hazánkban. Annak pedig, amelyiket a somogyfajszi erdő mélyén lehet megtalálni, Európa- szerte sincs párja. A jurta alakú építmény az egyetlen őskohómúzeum a világon. Stamler Imre, a somogyjádi iskola egykori igazgatója 1988-ban találta meg az első kohászatra utaló fúvókatöredékeket és vassalakokat a fajszi ívató-tó mellett. 1995- re 21 kohót tártak fel ugyanazon a helyen. A korszerű kormeghatározási vizsgálatok eredményesek voltak, így kiderült, hogy a kemencék 1100 évesek, vagyis bizonyossá vált, hogy Somogyország területén az avar kortól az Árpádkorig intenzív vaskohászat folyt. Egy lovasezred teljes felszereléséhez elegendő vasat tudtak előállítani egy fajszihoz hasonló méretű műhelyben. A fegyvereken kívül a mezőgazdasági vaseszközöket is az itt nyert vasbucákból készíthették. A leletek ipartörténeti jelentőségén túl következtetni lehet belőlük az államszervezet szervezettségére és méreteire is, a faszeA honfoglalás kori emlékhely egyre népszerűbb a látogatók körében nekből pedig a hajdani növényvilágra. A páratlan múzeumot a Dunaferr Rt. támogatásával 1996- ban adták át.- Japánból és Amerikából is volt már látogató Somogyfajszon - mondta Beier Ágnes, a múzeum vezetője. - Legtöbben azonban iskolások érkeznek. Tavaly még októberben is volt csoportunk, pedig a múzeum hivatalosan áprilistól szeptemberig van nyitva. Évente több mint ötezer ember keresi fel az emlékhelyet. Kutatók, kohászok éppúgy jönnek, mint olyanok, akik csak néhány szál virággal akarnak adózni az emlékhelyen. ■ Összeállításunkat támogatta: a somogyfajszi önkormányzat és a Somogy Természetvédelmi Szervezet. AZ ÖREGEK MESÉLNEK... ... arról, hogy a század elején a lányok álma Séta Pista, a fajszi születésű betyár volt. A daliás termetű, nyalka ember bátor cselekedeteivel vívta ki a figyelmet. Meghódítani azonban csak Bödő Böskének sikerült. A szerencsés szolgálólány nem lehetett sokáig boldog. Tetszetős bajuszú kedvesét lelőtték a pandúrok. ...arról, hogy Fekete István szívesen tartózkodott a fajszi vadászházban. Az ottani emlékek ihlették a Hajnal Badányban című írását. Itt őrölt a badányi Fekete Malom, és megtudhatjuk azt is az írásból, hogy az író 16 éves korában a fajszi vadászház mestergerendájába nevét is belevéste. A regény képeit az író rajongója, Lelkes István, hódmezővásárhelyi festőművész festette meg. Alkotásai a helyszínen láthatók. ...arról, hogy a kastélykertben 1956-ig állt egy kápolna. Ezt középkori alaposa, fából építették és az egyik legérdekesebb építészeti emléke lehetne a falunak, ha ma is állna. Alapját megtalálták és tervezik, hogy újra felépítik. ...arról, hogy a település egykori birtokosai, a Kund család tagjai szenvedélyes vadászok voltak. Leghíresebb közülük Kund Béla volt, akit híres Afrika- vadászként tartanak számon. Afrikai trófeáinak egy részét ma a kastély épületében őrzik. ■ Füveznek a kanászok Gyógynövényt termelnek és dolgozni tanítanak a somogyi kanászok. Phare-támogatással, elsősorban a roma lakosság életesélyhez juttatásáért indult egy kétéves, átfogó program Somogyfajsz környékén a Somogyi Kanász Alapítvány jóvoltából. A tapasztalatok kedvezőek. Beier László, az alapítvány elnöke szerint, kézenfekvő, hogy a romák számára készítették el a kömyezetgazda-képzés programját, amely elsősorban a gyógynövény termesztésére, gyűjtésére és kereskedelmére koncentrál. A természetközeli kultúrával bíró népcsoport ugyanis sok olyan ismerettel rendelkezik, a természet gyógyító erejével, fűvel, fával kapcsolatosan, amit szinte megtanítani sem lehet. Az alapítvány a felnőttképzéssel azt szeretné elérni, hogy a romák lakhelyükön, meglévő tudásukat hasznosítva egész évben biztos kereseti forráshoz jussanak. A somogyi program, amelyben a kanászok a barcsi roma szervezettel működnek együtt, egyedülálló hazánkban és óriási érdeklődés kíséri. Olyannyira, hogy egy német tévétársaság is élénken érdeklődik iránta. A cigányság európai helyzetét bemutató sorozatban külön fejezetet szentelnek az új szemléletű somogyfajszi programra. ■ Megmentik a templomot A somogyfajszi templomot 1920- ban építették. A környékbeli hívek egy évig ingyen arattak és dolgoztak az uraság földjén, hogy bérükből megépülhessen a templom. A neogótikus épület legértékesebb látványosságai azok az üvegfreskók, amiket Róth Miksa európai hírű üvegfestőművész készített. Az országban egyébként a somogyfajszi az egyeüen templom, ahol ezeket a festményeket nem nyilvánították védetté. Az egyházközség és az önkormányzat tervei között szerepel, hogy ezt kezdeményezzék, ennél azonban van egy fontosabb tervük is. Az, hogy megkezdik a közel 100 éves épület helyreállítását. A freskók is elpusztulhatnak ugyanis, ha a templom állapotán nem sikerül javítani. A torony fagerendái ugyanis annyira korhadtak, hogy komolyan veszélyeztetik az épületet, és a templom szigetelését is meg kell oldani ahhoz, hogy az értékes épület ne pusztuljon el.__________ Értékmentő természetvédők A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1993-ban telepedett meg Somogyfajszon. A Boronka-melléki tájvédelmi körzet természetvédelmi kezelői 800 hektáros területen és 500 hektárnyi halastavon védik a természetet. Az ökológiai értékek védelme mellett az épített környezet megóvása, értékeinek helyreállítása is fontos célkitűzése a szervezetnek. Hivatal Nándor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet titkára elmondta: faj- védelmi programjukból a rétisasállomány és a vidrapopuláció védelme érdekében kifejtett munkájuk volt eddig a legeredményesebb. Somogyfajsz számára a legtöbb haszonnal a Volt egyszer egy Somogyország elnevezésű program járt. Ezt három évvel ezelőtt indították útjára, és egy helyreállított kápolna valamint a helyi védettséget élvező Kund-kastély parkjának felújítása jelzi eddig az eredményeket.- Szeretnénk kiépíteni a sétányokat, útbaigazító táblákat helyeAz oldalt írta: Fábos Erika. Fotó: Kovács Tibor zünk el, és gondot fordítunk a még feltáratlan műemlékekre is - mondta Hivatal Nándor. - így ebben a parkban Somogyfajsz történetének fontosabb állomásait is fel lehetne keresni. Az Árpád-kori templomtól a középkori földvárig, múlt századi kúriáig s a század elején még működő malomig értékesebbnél értékesebb építészeti, technikai és történeti mű- emlékek várnak jobb sorsra. ■
