Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-18 / Vasárnap Reggel, 11. szám
8 * UTAZÁS it 2001. március 18. Egfiptum: & p országa ma A Kairótól 500 kilométerre délre található luxori Karnak templomot nem szabad kihagynia annak, aki Egyiptomot felkeresi történetre. Ahol a zsidó származású József megfejti a fáraó álmát, s ezzel megmenti Egyiptomot az éhínségtől. Az egyiptológia a tizenkilencedik század húszas éveiben válik tudománnyá. Akkor kezdődnek az ásatások. A francia származású JeanFrancois Champollion megfejti az egyiptomi írás titkát, s ezáltal azokat a fönnmaradt papiruszokat, amelyekből megismerhetjük a mindmáig izgalmas csodákat napvilágra hozó titkokat egy ősi társadalomról, kultúráról, tudományról, hitvilágról, amely nélkül szegényebbek lennénk. Aki a mai Egyiptomba látogat, zavarba kerül, ahogy a múlt és a jelen, a tegnap és a ma világa keveredik. Misztikus egy ország, annyi szent. Egy napfölkelte a sivatagban, egy alkony a szfinx megfejthetetlen mosolya előtt még a legcinikusabb alkatot is elvarázsolja. De elvarázsol és meghökkent az a nyelvi lelemény, ahogy az arab piac - a szűk - árusa minden nyelven képes a portékáját kínálni- Luki, lpki, gyere csak nézni! Nem drága! - fogja meg a magyar turista kezét, és már vonszol is tömjénillatú csöpp boltjába, ahol az ám, legyen az ékszer, fűszer, textil vagy homokkőből faragott vacak, értéknek látszik a kereskedő elbűvölő előadásától. S csak amikor otthon kibontva szemléled a nagyon jól és olcsón vásárolt kincset, ébredsz rá, ő volt az okosabb. Mi több, ugyanez idehaza is kapható - a feléért. De az emlékért megérte. Egyiptom megejt, elvarázsol, függővé tesz. Elég egyszer odajutni, hogy többé ne álmodj másról, mint hogy még egyszer eljuthass Karnak szent kosokkal szegélyezett sétányára, Kairó örökké nyüzsgő, százsávos főutcájára, Asszuán gránitszikláihoz, vagy a denderai Hórusz isten templomába. Molnár Mária „Egyiptom a Nílus ajándéka", írja a görög Hérodotosz i. e. 460 körül. Ahol a Nílus nappal óarany, estefelé kék-ezüst szalagja átszeli a napszítta, sárga rögöket, termőre fordul a föld, életet ad az ott lakók számára, eledelt embernek, állatnak. E tájon található a földgolyó legősibb állama, Egyiptom. Őslakóinak eredete mesék, mítoszok világába vész. Mondják, az elsüllyedt AÜan- tisz megmenekült papjai alapították. Mesélik, az égből érkeztek nagy tudású lények. Valószínűnek mégis az látszik, hogy Ázsia és Afrika őslakóinak keveredéséből származnak a történelem előtti időkből errefelé megtelepedett szép arcú, magas, karcsú sötét bőrű, fekete hajú emberek. Csodálatos építményeik mindmáig elbűvölik a turistát és a kutakodó tudóst egyaránt. A piramisok, a temetkezési helyek leletei hihetetlen gazdag kultúráról tanúskodnak. Olyan életformáról, amelyhez akár a mai tudásuknál is több, szélesebb körű ismeret kellett. Vegyük például az Abu Szimbelben az i. e. másfél évezreddel épített II. Ramszesz-temp- lomegyüttest. Titkos, csak papok által látogatható legbelső termében a trónusán ülő fáraó arcát épp születése napján simította végig a parányi résen beragyogó Ré isten - azaz a Nap sugara. Amikor a hatvanas években a Nílus- szabályozása miatt elárasztott területről kimentették e hatalmas leletegyüttest, tudósok csoportja majd három esztendőn át kereste a megoldást, hogy hasonló módon jusson be a fény a szentélybe. A csillagászat, a matematika mellett az emberi szervezetről is alapos ismerettel rendelkeztek. A megvizsgált múmiákon olyan műtétekből származó nyomokat találtak, amelyeket a ma embere csak a huszadik században vált képessé elvégezni. Az ősi Egyiptom papjai, miközben kezükben tartották a hatalmat a nép, esetenként a gyengébb fáraók fölött, birtokában voltak a - ma ezoterikusnak mondott - tudásnak is. Álomértelmezéseik, jóslataik segítették - befolyásolták - az istenként tisztelt uralkodók, fáraók döntéseit. Gondoljunk csak a Thomas Mann által gyönyörűen megírt JózsefAz egyiptomi kirándulásokat kínáló irodáknál szinte minden műfajú utat leköthet az érdeklődő. A hosszú hétvége Kairóban piramislátogatással éppúgy megtalálható, mint a csak „nyaraljon a festői Vörös-tenger partján" típusú. Egy egyhetes hajóút a Níluson 100 000 forintnál kezdődik. Egy 8-12 napos út háromcsillagos szállodában, félpanziós ellátás mellett 150-200 ezer forint. A látogató készüljön föl az alkudozásra. Mindenre érdemes alkudni. Kezdve a taxitarifától, akár az étteremben mondott árakból is. Az egyiptomi árus jobb emberismerő bármelyik pszichológusnál, megérzi, ki a komoly vevő, olyankor alig enged az irreálisan magas árból. Ekkor kell legyintve elindulni, még ha oly kedves is az ajándéktárgy a szívünknek. Teszünk néhány lépést, és máris fut utánunk, miközben az eredeti ár felét, harmadát kéri. Az arany, az ezüst ára harmada az európainak. Csak valódi boltban, hitelesített mérlegen mért ékszert vásároljunk, és ragaszkodjunk a „certifikathez". Minél délebbre érkezünk, annál kedvezőbbek az árak a piacokon. Bőrholmit Kairóban a vásárlóutcán, nád- és fonott árut az oázisokban, gyümölcsöt, fűszert Asz- szuánban érdemes vásárolni. Telefonálni szállodából tilos, utcai fülkében drága, érdemes megkeresni a postahivatalok telefonközpontját. Minden negyedik biztosít Belépődíj a Matyas-templomba Az elmúlt esztendőben a magyarországi felnőtt lakosság negyede - mintegy 320 ezer ember - kötött utazásához baleset-, betegség- vagy poggyászbiztosítást - állapította meg a GfK Piackutató Intézet felmérése. Az utasbiztosítást kötők között a nők és férfiak aránya csaknem egyforma. Eltérés csupán életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint mutatkozik, hiszen főleg a 20-49 évesek, a diplomások, a magas jövedelműek, a budapestiek és észak-dunántúliak körében terjedt el ez a biztosítási típus. Ugyanakkor a megkérdezettek két százaléka úgy nyilatkozott, ha a következő két évben kötne valamilyen biztosítást, akkor az utasbiztosítás lenne. Ebből a szempontból szintén a 20-49 évesek, illetve a budapestiek aránya haladja meg az átlagot. A nyugati turisták közül jóval többen veszik igénybe a biztosítók szolgáltatásait. A tervezettnél két héttel később, április 2-án vezetik be a belépti díjas rendszert a budavári Mátyás-templomban. Június végéig - bevezető árként - a külföldieknek 400, az egyéni magyar látogatóknak pedig 300 forintot kell fizetniük, míg július 1-jén 600, illetve 400 forintra nő az ösz- szeg. A csoporttal érkezők, a családok, a katonák és a nyugdíjasok kedvezményes árú jegyekkel tekinthetik meg a nemzeti szentélyként számon tartott, több mint 750 éves Nagyboldogasszony- templomot. Továbbra is ingyenesen léphetnek be az istentiszteletek résztvevői, a kizárólag imádkozni vágyók, valamint a hat évnél fiatalabbak. A beléptidíj bevezetésére azért van szükség, mert az épület felújítása halaszthatatlanná vált, és a jelentős turistaforgalmat is valamiképpen szabályozni kell. A templom hétköznaponként 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 13 óráig, vasárnap pedig 13-tól 17 óráig fogadja a turistákat. KFT 8330 Sümeg, Hunyadi u. 2. tel.: 87/550-158,550-137 E-mall: lacuna@mail.matav.hu Építőipari fővállalkozás, beruházásszervezés és lebonyolítás ISO 9002 és ISO 14001 rendszer által tanúsítva Generálkivitelezés: Teljes körű műemlék-felújítás Teljes körű magasépítési tevékenység Teljes körű mélyépítési tevékenység Javítási, felújítási munkák Teherfuvarozás, munkagépek bérbe adása Felújítják a sümegi püspöki palotát Padányi Bíró Márton címere díszíti évszázadok óta Sümegen a püspöki palota homlokzatát. A város legimpozánsabb barokk stílusú épületét 1745 és 1753 között emeltette a püspök. Az őt követő veszprémi egyházfők két évszázadon át püspöki lakóhelyként, illetve nyári rezidenciának használták. Három és fél évtizeden át a helybeli gimnázium diákotthona volt, és egy éve kezdték meg a helyreállítási munkálatokat. Sümeg város vezetői 1993-ban pályázat útján próbálták hasznosítani a palotát, de akkor nem jártak sikerrel. Ma a Sümeg Püspöki Palotáért Közalapítvány tesz meg mindent annak érdekében, hogy a városvezetéssel karöltve két év múlva látogatható legyen az új kulturális és idegenforgalmi központ, ahol helyet kap az új könyvtár, múzeum, kiállítóterem, vendégszobák és közösségi terem. A felújítással a Lacuna Kft.-t bízták meg. Már készül annak a 275 ablaknak a beüvegezése is, amelyet az évek során vandál kezek tettek tönkre. A felújításhoz az Állami Kincstári Vagyonkezelő is hozzájárul anyagilag, és az átadásra helyükön lesznek azok a régi, fehér és zöld színű, klasszicista stílusban készíttetett, értékes kályhák is, amelyek valamikor az itt pihenő diákoknak is meleget adtak. Ma már csak pénz kérdése, hogy a régi épületet mikor nyithatják meg a turisták és a helybeliek előtt. A munkálatok egymilliárd forintba kerülnek. Nagy Péter János Egyre drágábban? Az utazási irodák legfrissebb prospektusait, hirdetéseiket böngészve úgy tűnik fel, bármerre indulnánk, jócskán drágultak az idei külföldi utak. A cégek elismerik, hogy emelték áraikat, de szerintük az nem túl jelentős. Igaz, ha csak a 10 százalékos inflációval évente felszorozzák az egyiptomi, izraeli vagy éppen marokkói utat, máris jogosan érezhetjük úgy, hogy egyre távolabb kerülünk kedvenc úti célunktól. A csütörtökön kezdődő Utazás 2001 kiállításon erre a kérdésre is választ kaphatnak az utazni vágyó érdeklődők. Csütörtöktől: Az Utazás 2001 kiállításon 46 ország 870 kiállítója vonultatja fel ajánlatait, míg tavaly 42 országból 869-en érkeztek a szakkiállításra. A március 22. és 25. között a Budapesti Vásárközpontban megrendezésre kerülő utazási seregszemle külföldi díszvendége Tunézia, belföldön pedig a Tisza folyó térsége kap kiemelt szerepet. A rendezvény nettó területe 12 500 négyzetméter. A kiállítás délelőtt 10 és este 6 óra között lesz nyitva. A belépőjegy 700 forint, diákoknak, nyugdíjasoknak 500; lesz családi jegy is (két felnőtt, két gyerek) 1400 forintért. A külföldi kiállítók között először, vagy több év kihagyás után ismét ott lesz Algéria, Banglades, Jordánia, Jugoszlávia, Líbia, Luxemburg és Mauritius. Az utazási kiállítással egy időben rendezik meg a Nemzetközi Sport- és Szabadidő Kiállítást, a Budapest Boát Show Nemzetközi Hajókiállítást, valamint a FeHoVa Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítást is a vásárváros területén. A vásárközpont 17-es pavilonjában mutatkoznak be a magyar- országi lovasturizmus képviselői. A standokon látványos show-műsorok, lovasbemutatók is lesznek. Az Utazás 2001 legnagyobb külföldi kiállítója Olaszország, 288 négyzetméteren mutatja be kínálatát, az Ausztriából érkezett kiállítók pedig 255 négyzetmétert kötöttek le. Bezár a hédervári kastélyszálló A hédervári kastélyszálló bérlője bejelentette, nem üzemelteti tovább a hosszabb időre szóló bérleti szerződés ellenére sem a festői környezetben lévő, vendégfogadásra kitűnően alkalmas létesítményt. A védett őspark közepén álló kastély a XVIII. században kapta mai külsejét. A XX. században volt márfőúri otthon, általános iskola, művészek alkotóháza, legutóbb pedig szállodává alakították.- Sajnos most üresen áll - mondja Göndöcs László, a település polgármestere. - A Magyar Alkotóművészek Közalapítványa az épület tulajdonosa. A kuratórium megbízatása decemberben lejárt, azóta még nem alakult meg az új testület. így nincs döntéshozó. Valószínűleg ugyanígy üzemeltetőt fognak keresni, hiszen 1993-ban a működtetés veszteségessége miatt bezárták mint alkotóházat, ezért nem valószínű, hogy most újra ezzel próbálkoznának. Négy lakosztály és tizenhat apartman mellett sok közösségi helyiséget is kialakítottak akkor. Bár a szálloda bezárt, és az ott dolgozóknak megszűnt a munkája, Héderváron nem marad éhes a Szigetközbe látogató, három panzió és két étterem is várja a vendégeket. Az ön- kormányzat pedig mindent megtesz azért, hogy a közterületek egyre szebbek legyenek. Koppány hírek Környezetvédelmi táborok Budapest: Az általános és középiskolás fiatalok környezeti nevelését segítő nyári táborokat támogat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány. Oktatási intézmények, civil közösségek jelentkezhetnek. A nyíregyházi, a püspökladányi, a véneki, a bakonyszentkirály-sövénykúti és a fel- sőtárkányi táborokban várják a fiatalokat. Könyv a vulkánok völgyéről Tapolca: A bauxit fővárosa 818 éves. Ebből az alkalomból jelent meg könyv Tapolca útikalauz a vulkánok völgyében címmel. A 150 oldalas, színes fotókkal illusztrált kötet angol, német és magyar nyelven került a boltokba. A műben a város múltja, jelene olvasható, és természetesen a környék vulkanikus képződményeiről is szó esik benne. Tájak, korok, múzeumok Budapest: 15 éve alapították a Tájak-Korok- Múzeumok egyesületet, amely ma kilencezer tagot számlál. 675. füzete a restaurált visegrádi palotát mutatja be. Ma már csak a nyugdíjasoknak és a diákoknak adnak kedvezményt a múzeumok, s hiába aranyjelvényes múzeumbarát valaki, csak a direktorok jóindulatán múlik, beengedik-e ingyen. Bővítik az igali fürdőt Igái: Az igali, 651 méter mélyből feltörő, 76 fokos, jódos termálvizű strandot a napokban gyógyfürdővé nyilvánították. Az önkormányzat pályázni kíván a Széchenyi-terv- ben foglalt fejlesztésre, viszont nincs pénze, ezért felajánlotta a kisebbségi tulajdonosnak: amennyiben a beruházás megvalósulna, tulajdoni hányadban egyenlítenénk ki a hiányzó összeget. Új fedett medence és fizikoterápiás blokk épül, s a strandot is bővítik.
