Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-18 / Vasárnap Reggel, 11. szám
A CSOMAGOLÁS ARA % Gondolkoztak már azon, hogy mennyit fizetnek ki olyasmiért, amit szinte azonnal kidobnak? Merthogy a csomagolás ilyen kiadás. Magyar- országon a vásárló havonta 1200-1400 forintot fizet ki azért a borításért, amiben a különböző árucikkeket hazaviszi. A csomagolási szakember szerint mi, vásárlók kényszerítjük ki a minél esztétikusabb és drágább megoldásokat, míg a környezetvédők amon- dók: az ipar érdeke, hogy a gyártók minél több csomagolóanyagot használjanak. A csomagolás fő funkciója az ám tartósságának, épségének megóvása, a könnyebb szállíthatóság biztosítása. Ám az utóbbi időben ezeket a szempontokat egyre inkább háttérbe szorítja a termékek eladhatósága. Ha valami szépen van tálalva, azt az emberek szívesebben választják. Ám a vonzó külső és a praktikus kezelhetőség korszerűbb technológiát is követel, s ez az előállítás során többletköltséget jelent. Ezt pedig a gyártók velünk, fogyasztókkal fizettetik meg. Több olyan termék van, ahol a csomagolás többe kerül, mint maga az ám. Ezek közül is a legkirívóbb a 0,33 literes fémdobozban forgalmazott ásványvíz, amelynek árából csak 3-4 forint a víz, a többi költség a csomagolásé, a szállításé illetve a reklámozásé.- Ráadásul a fogyasztó nem csupán a csomagolás költségeit fizeti meg, hanem azt a termékdíjat is, amit 1996 óta a különböző csomagdlóanyagok után kell a gyártóknak fizetni - állítja a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) irodavezetője, Nagy Tamás. - A gyártók ugyanis ezt is beépítik az áraikba. S ha ehhez hozzávesszük a csomagolóanyagok hulladékká válása után az elszállításért felszámított szemétdíjat, illetve a különböző, adóforintokból fenntartott szemétégetők, hulladéklerakók működtetési költségeit is, rájövünk, hogy a vásárlók pénztárcáját négyszeresen megcsapolják. Természetesen nem kell hadat üzenni a csomagolásnak, hiszen az kivitelezhetetlen lenne. Ám a Humusz szerint a környezetbarát megoldások támogatásával, illetve a környezetre különösen káros technológiák tiltásával mérsékelni lehetne a csomagolóanyagok költségeit.- Dániában például nem lehet fémdobozos üdítőt kapni, mivel ott e a csomagolásnak van környezetkímélőbb alternatívája is - állítja Nagy Tamás. Ugyanakkor a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint senki sincs rákényszerítve, hogy drága csomagolású terméket válasszon.- Általában a fogyasztók kívánsága, hogy a gyártók minél szebb, és ezzel együtt persze drágább csomagolóanyagot használjanak - mondja Viszkei György. - A vásárlók ugyanis ezt veszik szívesebben. Az ipar csak alkalmazkodik. Persze a végtelenségig nem lehet a csomagolás árát emelni, mert a termék egy idő után verseny- képtelenné válna. Ám amíg igény van drágább, ám jobb minőségű csomagolóanyagra, addig engedni kell, hogy a piac határozza meg az igényeket. Magyarországon az egy főre jutó csomagolóanyag-hulladék mennyisége egyelőre fele a nyugat-európai szintnek, s negyede annak, ameny- nyi jelenleg a tengerentúlon képződik. D. T. Drágán dobozolunk 0,33 literes üdítősdoboz: 60 Ft 0,5 literes PÉT palack: 30 Ft 2 literes PÉT palack: 40 Ft 1 literes PÉT palack: 20 Ft Samponosdoboz: 15-30 Ft Kombinált doboz tejhez, gyümölcsléhez: 20 Ft FORRÁS: HULLADÉK MUNKASZÖVETSÉG Jönnek a kisebb plazák Idén ősszel adják át a Mammut II. bevásárló- központot (képünkön), s ez azt is jelzi, hogy a plazák építése idén sem lankad. Igaz, szakértők szerint a hazai bevásárlóközpont-piac néhány éven belül telítődhet. Budapesten a második Mammuton kívül a MOM-parkban épülő bevásárlóközpont átadása várható idén. Az Örs vezér téren az Árkád üzletház átadását 2002-re tervezik. Vidéken már a kis plazák hódítanak: Szolnokon, Békéscsabán, Veszprémben, Dunaújvárosban, Szombathelyen, Tatabányán, Egerben és Zalaegerszegen várhatók a legközelebbi beruházások. Szórakoztató forgalomnövekedés Tavaly az inflációt meghaladó mértékben, 10-15 százalékkal nőtt a háztartási elektromos készülékek piaca, a forgalom pedig megközelítette a 200 milliárd forintot. Ennek az összegnek a felét szórakoztató elektronikára költötték a fogyasztók - derül ki a GfK Hungária legújabb felméréséből. A keresleti toplista ebben a körben a következőképp néz ki: videomagnó, audiotorony, stabil audio és hordozható CD. Ugyanakkor a walkmanek és rádiós magnók forgalma némileg csökkent. A „nagy fehér áruk” - hűtőszekrények, mosógépek stb. - piacának növekedése is mind mennyiségben, mind pedig értékben meghaladja a 8 százalékot. Legdinamikusabban a mikrohullámú sütők és mosogatógépek eladása nőtt egyaránt 16-16 százalékkal. tiflriffix Öregek a magánrepülőgépek Jelenleg 620 magánrepülőgépet tartanak nyilván hazánkban, közülük 448 kisrepülő és 172 helikopter. Eme légijárművek közül azonban csupán 437-nek van érvényes alkalmassági okmánya. A magántulajdonban lévő légijárművek többsége 30-40 éves, mivel az űj gépek legkisebbjének ára 15-20 milliónál kezdődik, amit kevesen tudnak megfizetni. Eladó egy százlovas ménes Megválni készül angol telivéreitől a privatizáció előtt álló Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt. A társaság ménese száz lóból áll, amelyek kögül harmincöt a budapesti üge- tőn is versenyez. Ennek ellenére a tartásuk veszteséges, az állomány pedig annyira nem jó, hogy külföldre is el lehessen adni. Egyes források szerint a gazdaság a ménest 100 millió forintért kívánja értékesíteni. Több erdőt telepítenek A tavalyi összegnek több mint kétszeresét, 2,6 milliárd forint után idén 6 milliárdot fordíthat erdőtelepítésre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Szakértők szerint ennek az összegnek jelentős részét szaporítóanyag-termelésre kell majd fordítani. Magyarország területének jelenleg 18 százaléka erdő, ám az erdőtelepítési program szerint ezt 25-26 százalékra kell növelni. A postáé lehet a Postabank A Magyar Posta tulajdont szerezhet a Postabankban - döntött a kormány. A kabinet arról is határozott, hogy a Postabank megvásárolhatja a Földhitel és Jelzálogbankot, vagy annak lakáshitelezési üzletágát. Auth Henrik, a pénzintézet vezérigazgatója szerint működőképes lehetőség a Magyar Postával tervezett együttműködés, mivel a világban erre számos példa van. Siófokon tavaly is dőlt a lé Rekordot ért el tavaly a Sió-Eckes Kft. a gyümölcsfeldolgozás terén: több mint 8 ezer tonna gyümölcsvelőt gyártottak, ami 20 százalékkal meghaladta az előző évi mennyiséget. A tervek szerint idén újabb ízekkel bővül a gyár termékcsaládja, s jelentős eredményként könyvelik el a cégnél azt is, hogy az év elejétől kizárólagos jelleggel átvették egy világmárkának számító teatermékcsalád magyarországi forgalmazását és disztribúcióját. 2001. március 18. -k GAZDASÁG ■* 5 Önkormányzati bérlakásépítések A Gazdasági Minisztérium negyedik alkalommal hirdetett eredményt azon önkormányzatok között, amelyek a bérlakásprogram keretében nyújtottak be pályázatot. Idén negyven önkormányzat 945 lakást építhet, vásárolhat vagy alakíthat át. A pályázat feltétele, hogy az elnyert összeg 30 százalékát az önkormányzatoknak kell állniuk. PM: sikeres a kamattámogatás Sikeres a tavaly februárban bevezetett új lakástámogatási rendszer - tudatta közleményében a Pénzügyminisztérium. Az említett kormányrendelet a közvetlen dotációk helyett a kamattámogatást részesíti előnyben, ezzel is ösztönözve a befektetőket a minél nagyobb forrásbevonásra. A lakáscélú hitelek állománya az elmúlt évben 62 milliárd forinttal emelkedett, a kiadott építési engedélyek száma 44 709-re nőtt. Ez utóbbi adat a PM szerint 2001-ben meghaladja majd a 42 ezret, 2002- ben pedig a 44 ezret. Új ingatlanvásárlási kedvezmény Idén januártól újabb kedvezmény segíti a lakáshoz jutást és a vállalkozói lakásépítést. Az olyan új, első lakás vásárlása, amelyet építésre, építtetésére jogosult vállalkozótól vásárolnak, s a forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, teljes egészében mentes a vagyonátruházási illeték alól. A kedvezmény igénybevétele életkortól és családi helyzettől függetlenül mindenkire érvényes. Eltűnik az Erzsébet téri gödör Rövidesen megjelenhet a kivitelezési pályázat a budapesti V. kerületi Erzsébet téri kulturális központ és park kialakítására. A mintegy 2,5 milliárd forint összköltségű beruházás a tervek szerint 2002. április 15-ére fejeződik be. A kivitelező kiválasztására kiírandó pályázat májusban zárul le. A TULAJDONOSOK GYAKRAN TÉVESEN MÉRIK FEL LAKÁSUK ÉRTÉKÉ' Becsüljük meg, amink van! Egy ingatlan ára nem feltétlenül azonos a bekerülési költséggel. A piaci érték lehet több és kevesebb is, mint a befektetett összeg. Ezt persze néha nehéz elfogadniuk az érintetteknek. Ráadásul az ingatlanértékbecslés sok szubjektív szempontot is tartalmaz. Nem csoda hát, ha az emberek többsége gyakran nem képes reálisan felmérni egy ingatlan árát. A kisebb értékű ingatlanokba fektetett pénz könnyen elúszhat Gyakori eset, hogy egy-egy lakás meghirdetésekor az eladó néhány tízezer forintos befektetésre hivatkozva az ingaüan értékénél sokkal többet kér. Ám ezt nem mindig sikerül elérni.- A legrosszabb esetben az ingatlanért még annyit sem lehet megkapni, mint ameny- nyibe az belekerült - állítja Balsay András, az OTP Ingatlan Rt. vagyonértékelési osztályvezetője. - Az emberek pedig nehezen veszik tudomásul, hogy az ingatlan értéke nem egy egyszerű matematikai művelet eredménye. Ha adott egy telek, amely egymillió forint, és áll rajta egy ház, amely négymillióba került, az az ingatlan adott esetben érhet csupán hárommilliót, de hatmilliót is. Minden a piaci viszonyoktól függ. A szerb háború idején egyes déli határ menü falvakban „fillérekért” lehetett ingatlanhoz jutni. Hasonló a helyzet a magas munkanélküliséggel sújtott vidékeken, Nógrádban avagy Borsodban is. Holott az építőanyag ugyanannyiba kerül ott is, mint máshol - csak épp a környezet lefaragja az ingatlan értékét. A szakértő szerint gyakori az olyan eset, amikor laikusoknak nem sikerül reálisan felmérni egy ingatlan árát. Kevesen tudják például, hogy a lakásokba invesztált befektetések csak egy bizonyos értékhatár fölött térülnek meg.- Egy lakótelepi lakásba, amelynek négyzetmétere csupán 90-100 ezer forint körül van, a nagyobb ár reményében nem érdemes komolyabban beruházni, mert nincs rá fizetőképes kereslet.' Aki pedig meg tudná adni az árát, az valószínűleg már egy jobb kategóriájú ingatlant választ. A legtöbb értéknövelő tényező csak az eladó vágyálmaiban létezik. A vízóra hasznos ugyan, de ma már gyakran alapfelszerelésnek számít. A reluxát nem mindenki szereti. A telefon pedig, amióta a Matáv folyamatosan hirdeti akcióit, teljesen elveszítette a varázsát. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy feltétlenül rosszul számít, aki bízik ezen befektetések értéknövelő hatásában. Ha ugyanis az ingatlan jó helyen fekszik, az apróbb invesztációk többszörösen is behozhatják az árukat. Ilyenkor az ingatlan kedvező piaci megítélése jelenti a húzóerőt, az „extrák” inkább csak lélektanilag hajnak az árra. Ám nem is kell mindig nagy beruházásokra gondolni, ha a szubjektív szempontok pénzben kifejezhető értékét szeretnénk lemérni: egy egyszerű tisztasági festés olykor sokkal többet hozhat a konyhára, mint amennyivel kevesebbet kapnánk az ingatlanért, ha hozzá se nyúlnánk. Ugyanakkor egy befektetésnek még viszonylag jó piaci környezetben is lehet negatív hatása. Hiába például a felújítás, ha a lakás - mondjuk rózsaszín konyhával és fürdőszobával - egyedi ízlésvilágot tükröz. Ez sok esetben ugyanolyan taszító, mintha nem is költöttek volna rá. Az eladó kétszeresen is veszít: egyrészt feleslegesen adott ki pénzt a csinosításra, másfelől pedig e befektetés értéke inkább negatív irányban hat a végső ár meghatározásánál. (Dián) Az emberek többsége nem hajlandó tudomásul venni, hogy 2000-ben véget ért a nagy ingatlanbumm. A többség még ma is tartja a tavalyi árakat annak ellenére, hogy ma már jelentős a túlkínálat használt lakásokból. Persze meglehet, hogy nekik lesz igazuk, s a piac előbb- utóbb igazolja a ma még kissé irreális árat kérők várakozásait, ám sok esetben így is veszteség éri az eladókat, hiszen pénzük hosszú hónapokra, vagy akár évekre is „benneragadt” az ingatlanban. \
