Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 9 8 2001. Március 13., Kedd A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgár- mester: ifj. Hoffman Ferenc. Az alpolgármester: Veinper Béla. A képviselő-testület tagja: Simon Imre és Steinbacher Jánosáé. A körjegyzői teendőket Orbánné Zilizi Márta látja el. ■ Az oldalt írta: Krutek József. Fotók: Eszes Andrea A GONDOS GAZDÁK Kára apró lépései Apró lépésekkel haladva igyekszünk javítani a falu lakosainak életkörülménye­it. Az önkormányzat zavar­talan működését takarékos gazdálkodással értük el - mondta ifj. Hoffman Ferenc polgármester, aki 1990 óta tölti be tisztét. Örül az önál­lóságnak, és annak is, hogy évek óta forráshiány nélkül gazdálkodnak.- Mértéktartónak kellett lennünk a célok kitűzésénél, hiszen az ön- kormányzat évi 12-15 millió fo­rintos költségvetése nem enged meg nagyobb beruházást - mond­ta ifj. Hoffman Ferenc. - Mégis, ha kis lépésekkel is, de igyekezzünk folyamatosan fejlesztem. A település azzal is büszkél­kedhet, hogy az út minden utcájá­ban szüárd burkolatú.- Mit sikerült eddig megvalósí­tani?- Másfél kilométer hosszú belső utat aszfaltoztunk 1993-ban; akkor építettük ki a Kölcsey utca, a Hu­szár köz és a Temetői út szüárd burkolatát. Korábban valamennyi ingatlanra bevezetettük az egész­séges ivóvizet, és tizennyolc ház­ban van vezetékes telefon. A ki­lencvenes évek elején avattuk a fel­újított és bővített kultúrházat. Ott tartjuk a falugyűléseket, a házas­ságkötést vagy a lakodalmat. Csendje, nyugalma, szép ter­mészeti környezete miatt a falu az idegeneknek is egyre nagyobb vonzerőt jelent az utóbbi évek­ben: családok költöztek ide az Al­földről, a fővárosból, sőt még kül­földről is. Öt házat németek vet­tek meg, ám három még üresen áll.- Mi a falufejlesztés legfrissebb eredménye?- A vegyesbolt korszerűsítése volt a tavalyi legnagyobb fejleszté­sünk. A munkát csak az elmúlt he­tot is. Itt már a nép­egészségügyi és tiszti- orvosi szolgálat elő­írásainak megfelelő a vizesblokk, illetve a mellékhelyiségek is. A beruházás összege a tűzoltószertár felújítá­sával együtt elérte a négy és fél millió fo­rintot; ehhez másfél milliós támogatást nyertünk a terület- fejlesztési tanács pályázatán. Kisebb javításokat elvé­geztünk a ravatalo­zón is, ezenkívül parkosítottunk a focipálya körül. Ezek ugyan csak apróságok, de mi ezeknek is nagyon örülünk.- Mit terveznek az idén?- Most csaknem tizen­ötmillió forintból gazdál­kodhat Kára. Szeretnénk beton­lapokkal burkolni a Kossuth La­jos utcában az árkokat; így meg­154 lö rv KÁRA LÉLEKSZÁMA \ k 98 fő V. 90 lő 92 lő 90 lő "V 1970 1980 1990 2000 2001 Forrás: önkormányzati Krónika kilencszáz évről Kitartóan kutatott a levéltár­ban Maurer Teodóra, hogy - a község lakóinak vallomásaival kiegészítve - megírja Kára tör­ténetét. A falukrónika elkészí­tésére ösztönözte a megyei honismereti egyesület által a honfoglalás 1100. évfordulójá­ra kiírt falukrónika-pályázat is. A monográfia összeállításá­val az volt a célja, hogy a köz­ség szülötteként 1138-tól fel­dolgozza a falu történetét, és emléket állítson a hajdani káraiaknak.- Az első iskolám, az első tanítóm egyaránt a faluhoz köt; neki köszönhetem a pá­lyaválasztásomat is - mondta Maurer Teodóra. - A kötet­ben feldolgoztam Kára rég­múltját, s legújabb kori ese­ményeit is. Megtalálható benne például az iskola tör­ténete, a tanulmányi értesí­tők másolata, a tanulók szá­mának alakulása, s az egy­kori iskolaépület fényképe is. A községtörténeti fejezetben az egykori kisdiákok valla­nak volt iskolájukról. Szól a krónika a templom építésé­ről, az emlékezetesebb helyi történésekről, a mezőgazda­ság és az erdőgazdálkodás fejlődéséről. A népesség ala­kulásáról és a nemzetiségi összetétel változásairól is gyűjtöttem adatokat. A kis településről megjelent írások, cikkek másolatát is tar­talmazó falukrónikát házak­ról, épületekről készített szí­nes fotók díszítik. A monográ­fia 1996-ig dolgozta föl a falu történetét, ám mint a krónikás elmondta, folytatni kívánja a munkát. Bár Szántódon lakik, a szülőfalujához továbbra is sok szállal kötődik. Kosaraznának a kárai fiatalok Kára egyetlen civil szerveződése a sportegye­sület. Ot éve alakult, Simon Norbert az alelnö- ke. Mint mondta, céljuk az volt, hogy sportolá­si lehetőséget teremtsenek a fiataloknak, emellett csak az egyesületet létrehozva pályáz­hattak támogatásért. így vásároltak sportesz­közöket, és az önkormányzat önerőből kiala­kított egy kispályát. A kultúrház színpadán fölállított pingpong­asztalon gyakran folynak kemény csaták, és kosárlabdáznak is. A palánk azonban nemrég összetört. Az önkormányzat tervezi, hogy a többfunkciós kultúrház mellett kosárlabdapá­lyát alakít ki a sportolni vágyó fiataloknak.- A fiataloknak helyben egyéb szórakozási lehetősége alig van - mondta a 21 éves alel- nök. - A kultúrházban kaptunk egy kisebb he­lyiséget, ott tévézünk, videózunk, magnó­zunk. Ide lejárnak az általános iskolások is. Hétvégeken szinte mindig van itt élet. Diszkó­ra viszont nálunk nincs igazán igény. Bált is csak szilveszterkor tartunk, de a lányok akkor sem jönnek le. így csak a fiúk búcsúztatták az óévet is. ■ A földből akar megélni Negyven hektár földet vett Sós Gábor Kára határában. S gaz­dálkodik; két éve maga mű­velt meg nyolc hektárt, tavaly 12 hektárt, az idén pedig már 37-et. A gépi munkákat eddig a szorosadi szövetkezettel vé­geztette. Két éve 1,3 millió fo­rint volt a bevétele, tavaly azonban a kedvezőtlen időjá­rás miatt csak 840 ezer forin­tot könyvelhetett el. S ennek csak alig a 20 százaléka a ha­szon. Sós Gábor mégis hisz a gazdaság föllendülésében. Re­méli, hogy jövedelme az idén a nagyobb területen meghá­romszorozódik. 19 hektáron vetett őszi árpát, s 18-on ter­meszt majd kukoricát. Szerző­dést nem köt a termények ér­tékesítésére, a piaci kereslet alapján maga akarja eladni. Sós Gábor húsz éve dolgozik a szorosadi szövetkezetben, mellékfoglalkozásban őster­melő.- Mintegy ötmillió forintot költők az idén gépek vásárlá­sára - mondta. - Veszek egy MTZ 82-es traktort, s hozzá munkagépeket. Saját géppel ugyanis jóval kifizetődőbb lesz a föld megművelése. A traktor, az eke, a tárcsa és a műtrágyaszóró vásárlására gazdahitel-pályázaton szerez­tem állami támogatást. Hosz- szú távon szeretnék megélni a földből. Ezért is mertem fej­leszteni A középső fiam gaz­dasági mérnöknek tanul Ka­posváron, így remélhetőleg lesz, aki majd folytatja ezt a munkát. Sós Gábor és családja ma már 60 hektár föld tulajdono­sa. Ebből 37-et az idén már maguk művelnek, a többit a szorosadi szövetkezet ha­szonbérben. ■ Évek óta nem volt keresztelő Otthonra találtak a menekültek Özv. Heffer Gyuláné Tíz évig volt a templom gondnoka Heffer Gyula. Mióta meghalt, ez a fel­adat mintegy örökség­ként a feleségére maradt. Több mint tíz éve ö taka­rítja s díszíti a templo­mot. Harangoz misére vagy temetéskor. Özv. Heffer Gyuláné, Regina néni 71 éves és szíwel- lélekkel végzi a tennivaló­kat. Beszedi az egyházi adót - tavaly összesen 19 ezer forintot -, s nála van a templom kulcsa is. Azt mondta: tavaly három te­metéskor is megkondítot- ta a harangot, ám keresz­telő már évek óta nem volt a faluban. Plébánia is volt valaha Kárán. Az 1700-as évek közepe óta magyarok és németek lakták a telepü­lést, valamennyien katoli­kusok. A mostam templom alapkövét 1947 nyarán rakták le, s 1948 októberében tartották benne az első szentmisét. Akkor még a tornya sem állt, és vakolat­lanok voltak a templomfalak. A lakosság összefogásával azután 1967-ben vakolták be, majd 1984- ben ellátták elektromos fűtéssel is.- Minden vasárnap reggel fél nyolckor tart misét Galbavy Jenő József atya - mondta özv. Heffer Gyuláné. - Sajnos, leginkább már csak a nyugdíjasok járnak a templomba, meg néhány gyer­mek. Alig 12-14-en vagyunk. S nagyon ráférne már a felújítás az Isten házára is, mert több helyen beázik a tetőzete. Egy részen már a vakolat is lehullott a mennyeze­téről. Azt hallottam, talán jövőre felújítják. A kárai önkormányzat tavaly több mint százezer forintot adott az egyháznak, hogy megvehes- sék a műemlék palát. Az idei költségvetésében is félmillió fo­rintot különített el a lécek és to­vábbi tetőpala vásárlására. A tető cseréje ugyanis a számítások sze­rint mintegy kétmillió forintba kerülne. ■ Az oldal elkészítését támogatta a kárai önkormányzat, és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet.- Hamar beilleszkedtünk a faluközösségbe, és jól érezzük itt magunkat - mondta^ Csizmár Zoltán­ná. - Úgy élünk Kárán, mintha az egész életünket itt töltöttük volna. Elfelej­tettük már a régi ottho­nunkat. Csak a 74 éves anyósom maradt kint, ve­le rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Csizmár Zol­tán és családja 1994-ben menekült Ómoravicáról, a Vajdaságból Somogyba, és Kárán telepedtek le. A na­gyobbik fiú már 1993-ban átjött, majd az új élet re­ményében követték a szü­lei és testvérei. Először Zicsben laktak, majd Ká­rába költöztek. - A férjem nemrégiben ellátogatott Ómoravicára. Hat és fél év után újra találkozott az édesanyjával. Itt már há­zat vettünk, bővítettük, és Csizmár Zoltán, felesége és Ervin fiuk a lehetőségeink szerint be is rendeztük - mondta Csizníár Zoltán. - Szerencsére, az egész családnak van munkahelye. A fe­leségemmel a tabi Flextronicsnál dolgozunk; ő takarítónő, én meg a lakkozóban vagyok betanított munkás. A nagyobbik fiunk is Tabra jár az MKB Hungária kft­hez, a kisebbik pedig a kapölyi Cargillhoz. A.két lányunk Kapos­váron tanul, ők a hét végén van­nak itthon. Nyolcán lakunk eb­ben a házban, mert velünk van kisunokánk is. A Csizmár család 1995-ben ad­ta be visszahonosítási kérelmét. Négy év múlva vizsgáztak alkot­mányismeretből, s tavaly októ­berben kapták meg az állampol­gárságot. Elmondták: az egész faluval jó a kapcsolatuk, ám különösen Si­mon Józsefékkel és Veinper Béláékkal alakult ki barátság. ■ A kenyértől a sodrófáig Kára A tíömösi prépost- ság birtokai között említik 1138-ban a Koppány-völgyi Kara néven. 1294- ben a pannonhalmi apátságé és a fehér­vári káptalané a terület. Feltételezhető­en a községben született Mátyás király egykori alkancellárja, Karai László budai prépost, aki a maga költségén állíttatta föl az első magyarországi nyomdát, Hess András irányításával. Itt jelent meg 1473-ban a Budai Krónika, a Magyaror­szágon nyomtatott első könyv. Kárát az 1536-as adólajstrom a pannonhalmi apátság, illetve Dereskei Pál és Ispán András birtokaként tartja számon. 1767- ben már a Zichy-család birtoka. Az 1910- es népszámláláskor még 307-en lakták a falut. Templomának az alapkövét 1947. június 1-jén rakták le. Kárát 1950-ben vonták Szorosaddal együtt kö­zös tanácsi Irányítás alá, ez később be­olvadt a törökkoppányi községi tanács­ba. Kára 1990-ben nyerte vissza önálló­ságát. Törökkoppánnyal és Szorosaddal együtt van körjegyzőségben. Általános iskolája a körzetesítéskor megszűnt, az óvodások és kisdiákok is Koppányba jár­nak. Útjai szilárd burkolatúak. A község belterülete 42 hektár, a külterülete több mint 530 hektár. Jelenleg kilencven la­kosa van. Összefogtunk a faluért Mára visszavonult a közéleti sze­repléstől a 75 éves Simon József. Két évtizede még a Hazafias Nép­front helyi elnökeként tevékeny­kedett. Szakszervezeti bizalmi­ként kapcsolódott a társadalmi munkába, az igali erdészetnél, ahol 38 évig kerületvezető erdész­ként dolgozott.- A hetvenes-nyolcvanas évek­ben csak úgy értünk el valamit eb­ben a kis faluban, ha összefog­tunk s társadalmi munkát szer­veztünk - emlékezett. - Ilyen volt a temető körüli dzsungel irtása is. Egyetlen család sem vonta ki ma­gát a munkából, s pénzt adtunk össze, abból vettük a drótot, az oszlopokat. Még körbe is kerítettük. Népfrontel­nökként sok más munkát és közös ren­| dezvényeket is szerveztem, hogy legyen élet a fa­lunkban. A munkákban legseré­nyebbeknek javaslatomra jutal­mat és kitüntetést adtak; így ka­pott elismerést Mós József és Marin Ferenc is. Sünön József közéleti munká­ját a kárai lakosság is bizalommal és szeretettel hálálta meg.- Visszavonultam a közéletből - mondta. - Belefáradtam, s átadtam a helyemet a fiatalabbaknak. ■ AZ ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁS: háromévesnél fiatalabb: 2 óvodáskorú, 3-6 éves: 2 iskolások, 7-14 évesek: 10 5-55 év közöttiek: 46 56-60 év közöttiek: 5 61 évesnél idősebbek: 25 oldanánk a vízelvezetés gondját, s utána felújítanánk a betonjár­dát. Ennek a költsége több mint kétmillió forint. A régi, pumpás közkút felújítá­sának is nekilátnak, és parkosít­ják a környezetét. Igaz, mindezt csak további pályázati támogatás­tekben fejezte be a vállalkozó. Cse­rélni kellett az épület teljes tetőze­tét. Kialakíttattunk egy kis italbol­Ifj. Hoffman Ferenc polgármester- Örülünk, hogy felújították, kor­szerűsítették ezt a kis boltot; rendes körülmények között vásárolhatjuk meg a napi élelmiszereket - mond­ta özv. Pintér Józsefné. Elégedett az ellátással, mert - mint mondta - műiden alapvető élelmiszert meg­kap. - Ha valami mégsincs, Ildikó meghozza. Havonta mintegy tíz-ti­zenkétezer forintot költők élelemre, mert kevés a nyugdíjam. Nagyon be kell osztani a pénzt. Az épületet Kovács Gellértné vál­lalkozó bérli az önkormányzattól. A lánya vegyesbolti eladónak tanult, így ő vezeti az üzletet. Azt mondta: arra törekszik, hogy alapvető cik­kekkel ellássa a helybelieket A kö­zelmúltban gyúródeszkát, sodrófát és otthonkát is kellett hozatni, mert igényelték az emberek. ________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents