Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 1 8 2001. Március 10., Szombat « Szentgyörgy a Balaton kapuja Aki nyugat felől jön a Balatonhoz, mindenképpen átmegy Szentgyörgyön, akár autón érkezik, akár vonaton. Sakia Kis-Balaton páratlan természeti értékeire kíváncsi, az is ide jön. Ez a Balaton iparosodó nyugati kapuja; minden adottsága megvan ahhoz, hogy a déli part lendületesen fejlődő kisvárosává váljon - mondta Nagy Lajos polgármester. Balatonszentgyörgy az egyetlen olyan tóparti település, amelynek nincs saját strandja, kikötője, viszont a falu határos a Kis-Balaton különleges vidékével. A Zala vize itt ömlik a Balatonba. Abban is különbözik a többi tóparti helységtől, hogy itt lendületes az ipar fejlődése.- Az önkormányzatot ezek szerint nem nyomasztja a munkanélküliség réme? ___Azt beszélik... .. ., hogy van aki még most sem tudja, melyik maskarában volt a polgármester csonkacsütörtökön, amikor a vidám társaság bekopogott a házakba, hogy ellenőrizze, tartják-e a böjtöt. Olyan jól maszkírozta magát, hogy még azok sem ismerték föl, akik jól elbeszélgettek .vele. ..., hogy az önkormányzat és a családsegítő központ nagy szolgálatot tett, mert hetente szállítják az asszonyokat szűrővizsgálatra a marcali nőgyógyászatra. Szoronganak a kisbuszon, mert nem tudni, mit hoznak a vizsgálatok, de igyekeznek vigyázni az egészségükre. ..., hogy Páli Attila, a focicsapat új edzője jól kézbe vette a fiúkat. Találgatják, hogy szerepelnek a bajnoki fordulóban. A szurkolók, akik hűségesen kitartanak a csapat mellett, nagy reményeket fűznek az edzőhöz. _________ ■ Jó adófizetők a szentgyörgyiek A szentgyörgyiek jó adófizetők. A tavalyi tervet 118 százalékra teljesítették, így 38,5 millió forint folyt be helyi adóból az ön- kormányzat kasszájába. A legtöbb pénz az iparűzési adóból: több mint 28 millió forint. Az építményadóból 6,1 millió forint a bevételük, a magánszemélyek, valamint a vállalkozók kommunális adójából 2,9 millió. Kurtaxát is szednek Szentgyörgyön egyelőre csekély eredménnyel, mert mindössze 211 ezer forintot könyvelhettek el a polgármesteri hivatalban. Ennek az adónak minden forint- jához kettőt ad az állam. ■ Nagy Lajos polgármester- Legalább ezer embert foglalkoztatnak az itteni üzemek, cégek - hangsúlyozta Nagy Lajos. - A legnagyobb munkaadó a posta, a téglagyár, az Érdért, Budafesték, a té- esz, no és az önkormányzat. Innen tehát nem elvándorolnak az emberek munkát keresni, hanem egyre többen ingáznak Szentgyörgyre.- Önök szívesen vállalják a kistérségi központ szerepkört?- Hagyományt teremtettünk a Kis-Balaton szezonnyitójának is, amelyre két megyéből jönnek a települések küldöttei. Szentgyörgy két térségi társulásnak is tagja, mert érdekelt a kisrégiók fejlesztésében.- Mi hiányzik ahhoz, hogy a polgármester is azt mondhassa: elértük, amit akartunk?- Azon gondolkodunk, hogy egy utazási irodát vagy legalább egy információs központot létesítünk. Kapjon meg itt minden tájékoztatást, aki bennünket fölkeres. A kerékpáros-turizmusnak is szeretnénk több lehetőséget teremteni. Itt lehetne a Kis-Balatonhoz induló keréktúrák támaszpontja. Szentgyörgyöt az M7-esnek két leágazása - a balatonújlaki és a baty- tyánpusztai - is érinti. Valószínűleg ennek köszönhetően nőtt meg a befektetők érdeklődése a település iránt. A faluközpont is jelentős átalakulás előtt áll, itt egy szolgáltató központ épül az önkormány- zattól vásárolt ingaüanon. ______■ In ternetet hoz a képviselő Ha bárkinek, bármilyen gondja akad, különösen az informatika területén, forduljon nyugodtan Tijs- kés Balázshoz. Ő a falu nyilvánosságának legfőbb őre; a kuckónyi stúdióból röpíti a szentgyörgyi híreket a világhálóra. Tüskés Balázs a legfiatalabb képviselő a testületben, s ádázán küzd azért, hogy a szentgyörgyiek korszerűbben telefonálhassanak vagy böngészhessék a világhálót. A rossz telefonvonalak ugyanis már gátolják a falu további fejlődését. A Matávval nem jutott dűlőre, de egy keszthelyi cég új távlatokat ígér.- Az a szerencsénk - mondta -, hogy a vasútállomásnál ér véget az üvegszálas kábel. Ide lehetne egy adót felállítani, és az önkormányzat bérelt vonalán az intézményei is rákapcsolódhatnának az internetre. Szerinte a havi százezer forintos díj megéri. Bízik abban, hogy pártolókra lel a testületben. Mert akárhogy számolta, egyébként is kijönne ekkora summa, ha a hagyományos vonalakat használnák. ■ Kitiltották az órákról a mobilt Igazi csitrik. Minden szavuk gurgulázik a nevetéstől, pedig igen felelős posztjuk van az iskolában. A diákönkormányzat vezetői, akik beleszóltak a házirendbe is: az órán például ki kell kapcsolni a mobiltelefonokat. Kovács Katalin és Barják Laura a diákönkormányzat elnöke, illetve helyettese. Érdemes hozzájuk fordulni, mert fontos ismereteket szerezhetünk a diákok közérzetéről. A legkellemesebb élményük az idén a farsang volt, amit diszkó követett, hiszen erre szavazott a diákság. Persze nem mindig foglalkoznak ilyen vidám dolgokkal. Tanáraik kikérték a véleményüket az iskolai házirendről is. A javaslatukra került bele két komoly dolog: rágógumit nem szabad az iskolába vinni és az órákon ki kell kapcsolni a Kovács Katalin és Barják Laura a diákoknak és a tanároknak is segítenek, ha kell Balatonszentgyörgy Már a rómaiak korában is lakott hely volt. Első ismert helységneve a Besenyő, még a XIV. században is így emlitik a települést, S. Georg néven egy XVI. századi térképen szerepel, templomát 1298- ban legyezték le egy oklevélben. Köveiből később a battyáni magtár épült. 1303-ban Szentgyörgyi Bálint és Sárközi Joachim birtokában volt a község. 1335-ben a tűrje! monostor kapja meg. majd a XV. században Mentö-Szentgyörgy és Sárköz- Szentgyörgy néven szerepel. Mai nevén 1722-ben alakult községgé, és a Festeticsek tulajdonába került. Az 1800-as évek végén épült meg a déli vasút, majd a szárnyvonalak, így vált a település a Balaton-part vasúti csomópontjává. Az új téglagyár 1913-ban kezdte a termelést. Balatonszentgyörgy ma a Balaton- part egyetlen települése, amelynek nincs saját strandja, kikötője. Kenyere és öröme a tánc mobiltelefonokat. Az iskolarádió megszólalása még várat magára, mert nem találtak megfelelő helyet és időt. Áprilistól újra lesz iskolatej, amit szeretnek a gyerekek. És szeretik az iskolájukat is.- Mindenki ismer mindenkit - mondta Katalin.- Olyan, mint egy nagy család- tette hozzá Laura. ■ Üst Gyula, a Kisbalaton néptáncegyüttes vezetője hétéves kora óta táncol. Szülei azon kevesek közé tartoznak Szentgyörgyön, akik nem ropták a táncot az együttesben, apai nagyapja azonban cimbal- mozott. Negyvenéves múltja van az Európa-szerte ismert néptáncegyüttesnek. Legalábbis erről az időről vannak do- * kumentumok, de az biztos, hogy korábban is volt tánc- csoportja a falunak, ahol minden család kötődik va- lamüyen módon e szép hagyományhoz. Az együttes 35. születésnapján Somogy megye nívódíját is megkapta. Üst Gyulának ma már foglalkozása a néptánc. Szentgyörgyön kívül öt helyen - Sármelléken, Sávolyon, Somogy- sámsonon, Nemesvidon és Vésén - oktatja a fiatalokat. Van olyan nap, amikor 90 kilométeres kört tesz meg. Ez azonban neki nem teher. Azt mondja: ha megszólal a zene, nincs semmi más, csak a párja és a tánc.- Hét évesen itt ragadtam az együttesben, s ma is közel érzem magamhoz a falusi művészetet - mondta. - A táncban benne van az egyszerű emberek érzése, gondolata. Szeretem a falusi csendet, nyugalmat, és Szentgyörgynek Üst Gyula élete a tánc és annak tanítása mozgalmas a kulturális élete. Az együttesnek ma 21 tagja van, de Szabó Tünde és Tolnainé Schiffer Mária 70-80 kisgyerekkel foglalkozik az utánpótlás csoportban. Már az óvodában elkezdték a táncot. A tavalyi nemzetközi fesztivál után egyre többen jelentkeznek. Kilábaltak tehát a hullámvölgyből - tudtuk meg Üst Gyulától, három éve újra építgetik a csoportokat. Nyáron gyakran találkozhatunk velük a Gulya csárdában és a Balaton pódiumain. Most Nagyidéra készülnek az ottani együttes meghívására. _________■ Az oldal elkészítését támogatta a balatonszentgyörgyi önkormányzat, az Érdért Rt, a Gulya csárda és a Wienerberger Téglaipari Rt balatonszentgyörgyi téglagyára Aktivizálták a nyugdíjasokat Kell egy egyesület, hogy jobban megismerjük egymást - mondta Rigó Jánosáé, a nyugdíjasok nemrég alakult egyesületének elnöke. S hogy mennyire igaz, azzal az idősek is egyetértenek; a héten négyen is csatlakoztak a szervezethez. Rigó Jánosné Sok az egyedül élő, idős ember Szentgyörgyön is, és kevés alkalom vagy szervezet tudta őket hazulról elcsábítani. Az évente tartott idősek napja kevésnek bizonyult. Rigó Jánosnénak most sikerült lelkes csapattá kovácsolni őket. A Szent György Környezetvédelmi és Kulturális Nyugdíjas-egyesületet harminchétén alapították. Az együtt töltött kellemes órákon kívül többet is akarnak tenni a falujukért, ezt jelzi az elnevezés. S ügyesen szervezik az életüket; a röpke egy hónap alatt hálóztak, gyakran gyűléseztek, és a ■ héten kirándultak Sümeg, Nagycenk és Bükfürdő környékére. Itt senki nem mond nemet - állította az elnökasszony, aki még javában focizik a szentgyörgyi női csapatban. Amikor az egyik tag infarktust kapott, szinte mindenki meglátogatta. Most azon törik a fejüket, hogy rábeszélik a polgármestert: keressen alkalmas helyet az idősek klubéletéhez. ■ Berlinből jött a műsorvezető Leinhard Ottó kissé bosszús, mert új hazájában sokszor fölcserélik a nevét. Lám, még a telefonkönyvben is; az Ottó ugyanis a családneve. Mégis azt mondja: hála istennek, hogy ide jöttünk! A berlini elektromérnök 1995. július 8-án költözött Szentgyörgyre. Pontosan emlékszik arra a napra is - május 30-a volt -, mikor megvette az Egri utcai házat. Amint meglátta, tudta, hogy az övé lesz. 36 éve járt itt először. Egy diákcserének, illetve tanár apósának köszönheti. Dr. Ángyán Ferenc, a keszthelyi egyetem professzora hívta meg a Balatonhoz. Akkor vették a Trabantot, azzal jöttek, mondta nevetve. Simon Istvánéknál laktak, és minden évben visszajártak. A rendszerváltás után gondolkodtak azon, hogy új otthont keresnek, már nyugdíjasán. Azt mondja: riasztotta a jobboldali légkör. Hat évig tanulta a magyar nyelvet a berlini Magyar Kultúra Házában. Más mint a német, de a nyelvtana neki sokkal érdekesebb.- Hála istennek, hogy ide jöttünk. A szívünkből lakúnk itt - mondta. - Az emberek csendesek, kedvesek. Nem harcolnak egymással. Ha nem bírják a másikat, legfeljebb nem szólnak hozzá. Itt a polgármester nem csinálja azt, mint másutt, amiről a német újságokban olvasok. A többi külföldi is jól érzi magát. Elektromérnök létére kitanulta a burkolást, a vakolást, minden ház körüli munkát örömmel csinál. A nyári nemzetközi fesztiválon a műsorvezető szerepét is vál- jjjj lalta. Egyszer az egyik német csoportból az egyik táncos megdicsérte, hogy milyen szépen beszél németül— _______________■ Leinhard Ottó otthonra talált Szentgyörgyön El számol a víztársulat Doroszi József a víztársulat elnökeként két éve szervezte az ön- kormányzat és a falu lakóinak közös beruházását. Elkészült a szennyvízcsatorna, s ezzel összkomfortossá vált a település. Mindenki sok áldozatot vállalt ezért; a családok tíz évig törlesztik évi tízezer forinttal a hozzájárulást. Van, akinek ez is gondot okoz - tudtuk meg az elnöktől, akit szeretnek a falubeliek, noha éberen őrködik a részletek beszedésén. Elfoglaltságot könnyen talál, a belterületi vízrendezés is ad majd bőven feladatokat. Legfeljebb most több ideje lesz a szőlőivel foglalkozni, mert két helyen is telepített. A legzamatosabb a merlot és a kisburgundi bora. ________■ Az oldalt írta Gáldonyi Magdolna. Fotók: Kovács Tibor , - ■ Balatonfliá|iafű'rd{ T Kétheti f fX/gh '* mf .. V/ i ::Maráfpu$& 6,411 k __'M_____1 A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója, fejlesztője az ön- kormányzat. A polgármester Nagy Lajos. Az alpolgármester Doroszi József. A képviselő-testület tagjai: dr. Darabont József, Gerse László, Navrasics Ferenc, Rigó Jánosné, Takácsáé Lengyel Valéria, Tóth József, Tüskés Balázs, Vass Béla A körjegyző: dr. Nyéki Péter. Az iskola igazgatója: Vass Béla. Az óvoda vezetője Beősze Tamásné, a művelődési ház veA FALU PÉNZE 1 Fejlesztés 5 6 ••'Forrás: önkormányzat Fa lufenntartás Évi költségvetés: 261 millió forint 1
