Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-09 / 58. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L NI A N A C H 2 0 7 2001. Március 9., Péntek ! Somojyesicsó 'Csúrgónagywarton CSURGÓ A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója, fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Berkes Sándor. Alpolgármester: Pápa József. A képviselő-testület tagjai: Czippán Ferenc, Katona János, Révészné Kaszás Hajnalka, Sípos Ferencné. A körjegyző: Nemes János. Az általános iskola és óvoda vezetője: Kiss Béláné. ________■ Szent a Egy 136(fas okirat említi először Szentét a *ré nai perjel birtokaként A falu azonban - a szájhagyomány szerint - már a tatárjárás idején is megvolt a mai helyétől kissé távolabb, a vasútállomás környékén alt tak a házak. Az újabb megbízható adatok a XV. század végéről származnak, amikor Forster György és Bornemisza János volt a falu földesura. majd a Zrínyi-család tulajdonába került Szente néven. A XVIII. század végén már a Festetfcscsalád birtoka. nagy terület tartozott Itt az uradalomhoz egészen a második világháboni végéig. Szenta lakosainak a száma a XX század első évtizedeiben már meghaladta az 1200-at s a község területe a körülötte levő erdőkkel együtt a megyében a második legnagyobb volt A laki lakosainak száma jelenleg 496. A község címerében a fekete gólya a védetté nyilvánított Balátató madara. A tölgy az erdőgazdaságra a búzakalász a mezőgazdaságra utal: mindkettő a szerdaiak fő kenyérkeresed forrása. Szenta élvezi önállóságát Szenta történetében jelentős állomás volt 1970: a Csurgóra vezető út megépítésével megszűnt a falu külvilágtól való elzártsága. Ugyanakkor az addig önálló települést a körzetesítés Csurgóhoz kapcsolta. Az erdőkkel határolt község 1990-ben ismét önálló önkormányzatot hozhatott létre, azóta Berkes Sándor a polgármester.- Az önállóságunkat nem adjuk fel, de Bolhással közös a körjegyzőségünk, mert így kedvezőbb az állami támogatás mondta a polgármester. A pénzre szüksége van a falunak, mert az útépítés még nem fejeződött be, és néhány járda- szakasz is javításra vár. Szenta bekapcsolódott a térség szennyvízprogramjába is. Hogy elképzeléseiket mielőbb megvalósíthassák, a pályázatok figyelésére, megírására külön munkatársat foglalkoztatnak. Az ittélők büszkesége az 1993-ban épült faluház, ahol helyet kapott az óvoda, az iskola, a könyvtár és a művelődési ház.- Mivel segíti az önkormányzat a fala fiataljait1- A fiatalok kérésére berendeztünk egy konditermet, ahol nemcsak sportolnak, hanem tévézhetnek és videózhatnak is. Az önkormányzat idei nagy feladata, hogy a faluház tetőterét közösségi teremmé alakítsuk. Ha ez elkészül, ott rendezvényeket is lehet szervezni.- Felépül idén a falumúzeum?- Jó lenne. Egy döngölt házat képzeltünk el, aminek a tetejét náddal fednénk be, és a padlásokon megbújó régiségekkel rendezzük be. Ebben a házban helyeznénk el a nyári kerámiatáborokban készített alkotásokat is. Szentán a régi mesteremberek már meghaltak, öregszik a lakosság is. Október második vasárnapján azonban összegyűlik a falu apra- ja-nagyja, hogy a közösen főzött kakast és a vadételeket megkóstolják, utána pedig finom rétes koronázza meg a közös lakomát. ■ Berkes Sándor polgármester Kisvasút az erdő mélyén A kisvasút néha kisiklik ugyan, de a turisták így is szeretik Aki nem szeret gyalogolni, ám a természet szépségeit szívesen megcsodálná, felülhet a Kaszó és Szenta között közlekedő keskeny nyomtávú kisvasúira. A kisvasút 1957 óta jár; eleinte fát szállítottak vele, illetve a munkahelyükre igyekvő emberek utaztak rajta. A dízelmozdony még azokból az időkből való. Van azonban egy 1997-es gőzmozdony is, amit csak nagyon ritkán használnak. Csikós Csaba mozdonyvezető elmondta, hogy a környékbeli turizmus megélénkülésével sétavonatként is hasznosítják a kisvasutak áprilistól szeptemberig főként turisták utaznak rajta. A szerelvény erdők között kanyarog, és időnként felbukkan egy róka, vaddisznó, vagy őz szalad a sínek mentén.- Ha az utasok kérik, megállók, és mesélek a tájról is - mondta a mozdonyvezető. Évente 4500-5000 ember utazik a kisvasúton, s aki igényli, menetrenden kívüli járatot is kérhet. Csikós Csaba szerint egy gond van csak a vonattal: időnként kisiklik a szerelvény. Bajt azonban nem okoz, hiszen csak 15 kilométeres sebességgel közlekedik. ■ Az oldal a szentai önkormányzat támogatásával készült Regölés helyett maszkajárás-Nem regölnek már a fiúk, kiment a divatból a kotyolás, és nem kell tartani a lányoknak sem a sibárolástól; a hagyománynál jobban vonzzák a fiatalokat a technika vívmányai - mondta Pápa János nyugdíjas tanár, akitől gyerekek tucatjai tanulták meg a régi szokásokat. Országos híre volt Pápa János regöscsapatának, rádió- és tévéfelvételekre hívták őket, fölléptek a fővárosban az Egyetemi Színpadon is.- Kemény szárú, fekete csizmát húztunk, fehér vászonból készült a bő gatyánk, s ingünkre fekete nyak- ravalót kötöttünk, fejünkbe árva- lányhajas kalapot csaptunk. Mikor felgyúltak a lámpák, kezdődött a műsorunk. A közönség moccanás nélkül ült a helyén - idézte föl a köztiszteletnek örvendő tanár a fellépések hangulatát. A regölő csapat jó néhányszor megújult az évtizedek során, a régiek szétszéledtek, de Pápa János ma is fiatalos lendülettel adja át tudományát az újabb nemzedéknek, s boldog, hogy ha érdeklődnek a népszokások iránt. Örül, hogy Szentán élő hagyomány a maszkajárás.- Húshagyókor gyerekek és felnőttek maskarába öltözve kopogtatnak be ma is a házakhoz, kezükben fakanállal. Ennek kettős szerepe van: szalagos farsangi fánkot böknek rá a háziak, és nagyot lehet suhintani vele azokra, akik netán le akarják lopniaz álarcukat... Manapság inkább pénzt várnak a gyerekek, mint fánkot - mosolygott Pápa János, majd hozzátette: - De ez ré- gen sem volt másként. _ ■ Lovak lettek a csirkékből Török Sándor gyerekkora óta szereti a lovakat, az apujának egész ménese volt. Ő maga Szenta határában alakította ki híres lovastanyáját. A kezdet azonban nem volt egyszerű.- Évekig csirkét neveltem eladásra, azoknak az árából tudtam megvenni a lovakat. A környékbeli gyerekek először csak bámészkodni jöttek, később már mind lovagolni is akart. Jelenleg tizennégy és fél lovam van - tette hozzá tréfásan, majd körülnézett, nehogy a póni meghallja, mert érzékenyen érinti, ha fél lónak titulálják. A Török-tanyán minden ősszel megrendezik a lovasnapot, akkor adják át a Szentai Nagydíjat. Pár éve, 1997-ben pedig országos bajnokságot is tartottak itt.- Népszerűek a nyári lovastáboraink, mert Aliz lányom, aki maga is díjlovagló, mindig kitalál valami újat - mondta Török Sándor. - A gyerekek a lovaglás mellett kézműves-foglalkozáson vesznek részt, és hogy a szabadidejükben se unatkozzanak, arról a játékfelelősünk gondoskodik. Tanítunk nekik idegen nyelvet, s ráadásul a lovaglással kapcsolatos vezényszavak is angolul hangoznak el. A tanyán egy huszonkét tagú lovasklub is tevékenykedik. Itt a gyerekeknek nemcsak a lovaglás gyakorlati tudományát oktatják, hanem a hozzá kapcsolódó elméletet is, ennek a zárásaként pedig vizsgát tesznek a résztvevők. ■ Gyorsan népszerűek lettek a Török-tanya lovai JÓ TUDNI SZENTTÁRÓL*. ...hogy pályázati pénzből elkészült a stúdiószoba, és hamarosan megkezdi adását a helyi kábeltelevízió. A Gelka Hirtec Kft által üzemeltetett rendszeren tíz csatorna műsorát vehetik, és állandó lesz a képújság-szolgáltatás. ...hogy mindössze másfél százalékos a munkanélküliség, az év elején készített felmérés szerint. A munkaképes korúak között csak nyolcán állástalanok. ...hogy változatlanul jó a köz- biztonság a faluban. Ehhez nagyban hozzájárult az önkéntes alapon szerveződött és a képviselő- testület által támogatott védelmi szolgálat is.__________________■ Klub a hagyományoknak Harmincéves a legfiatalabb, hatvanöt a legidősebb tagja a hagyományőrző klubnak. Tarabó Erika, a klub vezetője elmondta, hogy minden héten egyszer összegyűlnek, énekelnek, táncolnak a maguk örömére. Rendszeresen fellépnek a falusi rendezvényeken, és hívják őket a szomszéd településekre is. A tizenhárom nótás kedvű szentai helyi és somogyi népdalokkal, népi tánccal szórakoztatja a közönséget. Ugyan nem korhű a fellépőruhájuk, de csinos, új öltözetet varrattak maguknak az asszonyok. _______________■ Az oldalt írta: Varga Andrea Fotók: Varga György Iskola családi hangulatban Csend van a faluházban. Az óvodások sétálni mentek, az emeleten pedig megkezdődtek a tanórák. Az összevont 1-2. osztályban 11, a 3-4. osztályban 14 kisgyerek tekintete szegeződik a tanítókra. 1992 óta van ismét iskola a faluban; létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a Szentai Iskoláért Alapítvány. Kiss Béláné intézményvezető szerint felszereltségük egy városi iskoláéval vetekedhet. Az asztalon fekvő, igényes könyvekre mutat: - Most kaptuk őket az önkormányzattól, sokat segít nekünk. Évente kétszer tudjuk kirándulásra vinni a gyerekeket; jártunk már Budapesten, Szegeden, Kőszegen, idén a Balatonra készülünk. Összevont osztályt nem nehezebb tanítani, csak más - mondta Kiss Béláné. - De a kis létszám előnyei semmi máshoz nem mérhetők. Családias a légkör, sokkal több idő jut egy gyerekre, mint a nagyobb iskolákban. Minden szülőt személyesen ismerek, és igen jó velük a kapcsolatom. Néhányuk eleinte bizalmatlan volt, úgy gondolta, a gyermekének hátránya lesz abból, hogy falusi iskolába jár. Az indokolatlan aggodalomra rácáfol az iskolában működő számítógépes foglalkozás, a németóra, a táncszakkör. A csurgói zeneiskola tanárai minden héten előkészítő órákat tartanak, hogy jövőre megkezdhessék a furulyaoktatást. Kiss Béláné mindössze egy hátrányát tudja az iskolának: 4. osztály véA kisiskolának több az előnye, mint a hátránya A rétessütés tudomány Ilonka néni rétesének nincsen párja - mondják a szentaiak. Biztos jól tudják, hiszen alig van a faluban, aki ne evett volna Máté Károlyné réteséből. Ő szerényen elhárítja a dicséretet, de örömmel mesél a rétessütés tudományáról.- A jó rétes egyik titka a jó liszt. Sóval, tiszta hideg vízzel alaposan kidolgozom, mert ez a rétes mindene; azután hagyom, hadd pihenjen a deszkán háromnegyed órát. A mi Donyunk - ahogy a rokonság emlegeti - öt tepsinél kevesebbet ritkán süt egy alkalomra. Azt mondta, hogy apró forintban nem fémé egy zsákba, ahány tepsi rétest már kisütött a lakodalmakra és keresztelőkre. Büszke rá, hogy sokan tanultak tőle.-Egy észak-dunántúli asszony áldatott a jóistennel, hogy megtanítottam a rétessütés fortélyaira. Máté Károlyné és férje nemrégiben ünnepelte házasságuk ötvenedik évfordulóját. A férj sem üldögél, amikor a felesége sütéshez készülődik: ő darálja a mákot, egyszerre két kilót. Nem bánja, mert nagyon szereti a rétest. Mindegy, hogy túró, mák, káposzta, meggy, dara vagy tök lesz a tölteléke, de télen az alma a legjobb - vallja a ház ura. A felesége elámlja, hogy azért egy kicsit belefáradt már a réteskészítésbe. A keze sem nagyon bírja, de azért szívesen invitál: szóljunk előre, ha arra járunk, süt nekünk egy- két tepsivel. ___________■ Má té Károlyné ismeri a jó rétes titkát gén kikerülnek a gyerekek az óvó légkörből, s félénkek, visszafogottak, ami- lj.or elkezdenek a csurgói iskolába járni. De, ha legyőzik a kezdeti szoron- gást, hetytállnak a tanulásban. ■
