Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-08 / 57. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 1 6 2001. Március 8., Csütörtök Lábod A község So­mogy déli ré­szén terül el. a 68-as út mentén Ka­posvártól 45. a horvát ha­tártól 30 kilométerre. Nevét az 1200-as évek végén említi először oklevél Labád, Labod alakban. A régi település, amely mezőváros volt, a mai falutól északkeletre épült, az öreg temető he­lyén. A török pusztítás után Lábod ettől délre épült újjá, és 1951-ben egyesí­tették az addig önálló Hosszúfaluval. A község legértékesebb műemléke az 1332-ben épült kápolna. A Lábodhoz tartozó, lakott külterületek közül Erzsébetpusztán 14 lakóházban 60 la­kost tartanak nyilván. Nagysallér pusz­tán van a Lábod Rt központja és ven­dégháza, a megújult Homokpusztán pe­dig lovastanyát alakítottak ki. Lábodon ma 2250-en laknak, közülük mintegy 400-an vallják magukat cigánynak. A GONDOS GAZDÁK A község fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Lassú István. Az alpolgármester: Kiss Gyula. A képviselő-testület tagjai: Bíróné Király Andrea, Bogdán Já­nos, Dobos Ferenc, Fiilöp István­ná, héber Gyuláné, Luptyák Já­nos, Papp József, Szőke Attiláné, dr. Tóth László. A körjegyző: Fehér Györgyné. A kisebbségi önkormányzat: elnöke Bogdán János, alelnök Csonka József. Tagjai: Balogh Pál, Bogdán János, Máté István. Az iskolaigazgató: Ifi Gézáné. Az idősek otthonának vezetője: dr. Tóth Lászlóné. _____■ LÁ BOD PÉNZE A költségvetés összege: 256.971 millió Ft Lábod: vendégmarasztaló túrák Kincsek több száz cédulán Nem gondolom azt, hogy a turizmus fejlesztése megold­ja Lábod és a térség gazdasá­gi gondjait, de azt igen, hogy mindazt a szépet, amit ez a táj kínál, kötelességünk köz­kinccsé tenni - vallja Lassú István polgármester. Ezek­nek az értékeknek a tisztele­te az ittélők önbecsülését és patriotizmusát is erősíti, en­nek óriási a jelentősége, és mérhető a hozadéka is. Számba vették, hogy mit is adhat a község a vendégeinek, s öröm­mel tapasztalták: máris olyan bő ez a választék, hogy egy hétre va­ló programot kínálhatnak.-Mi a község legfőbb értéke?- Elsődleges kincsünk a kör­nyék kivételes értéke: az erdő és a vadállomány. Az idén is itt lőtték azt a gímszarvast, aminek az agancsa az ország második legér­tékesebb trófeája. Természetes, hogy a Lábod Rt jelentős vadász­vendégköre a község életére is hatással van; vendégházaiban és a Ce-Ma Panzióban 60 szálláshely áll rendelkezésükre. Kellemes ki­Lassu István 1990 éta Lábod polgármestere. 44 éves, agrár­mérnök, tősgyökeres lábodi la­kos. Nős, két gyermeke van: Balázs 16, Gergő 14 éves. rándulóprogram lehet a jelzett tú- raúton a vidra­park vagy a Sefag Rt sziágyi erdei iskolája, ahol ta­valy csaknem ezer gyerek járt. Ez évtől látogatható a falu tájháza, amit egy százéves présházzal s múzeummal bővítenék. Szom­szédságában van az 1300-as évek­ben épült műemlék kápolna. A homokpusztai lovasklub lehető­séget ad a lovaglásra is; három ki­váló étterem és egy népszerű cuk­rászda is várja az idelátogatókat. Mindez egyelőre félkész turiszti­kai terméknek számít, de az ön- kormányzat az érintettekkel együttműködve arra törekszik, hogy egységes kínálattá váljék.- Mi hiányzik a faluból? Mit fej­lesztenének?- A legnagyobb fejlesztés a szennyvízhálózat kiépítése len­ne; ennek a pénzügyi, pályázati előkészítésén dolgozunk térségi összefogással. Beterveztük erre az évre a lépcsős szennyvíztelepünk utószigetelését, ez kö­rülbelül egymillió fo­rintba kerül. Másfél millió forintot szá­nunk a Táncsics Mi­hály utca aszfaltozá­sára és mintegy kétmillió forintot a művelődési ház teljes, belső fel­újítására. Szeretnénk befejezni az iskola tetőszigetelését, és az új plébániahivatal építését is támo­gatja az önkormányzat egymillió forinttal. ■ Nótáztak a gyémántlakodalmon Egy éjszakai pálinkafőzésen is­merkedtek össze, ahová beteg édesanyja helyett ment segíteni a 16 éves cserfes leány. Szóba ele­gyedett a 25 éves legénnyel, s utá­na 60 évig el sem hagyták egymást.- Egy utcában laktunk, alig tizen­két ház volt köztünk, de addig az estéig mintha nem is láttam volna a lányt - mosolyodik el Jakab József, az első találkozóra emlékezve. - Olyan ügyesen segített mindenben, pedig nem volt több 46 kilónál.- Nagyon keveset lehettünk együtt fiatalon, mert mindig háború volt - mondja Jakab Józsefné. - Három hónapos házasként vitték el az uramat a frontra. - S nagyon vár­hatta haza párját, mert Jakab József csodával határos módon megmene­kült, még az aknavető tüzétől is. Hatvan esztendőnyi házasságba temérdek gond és munka fér, még­sem fogyott el a megértés és a sze­retet. A jó házasság titkát sem kutat­ják, csak élik a mindennapokat - együtt a három generáció - együtt a százesztendős házban.- Még veszekedés, szóváltás is Lábod legidősebb házaspárja: Jakab József 86 éves, a felesége 77 éves előfordult, mert olyan nincs, hogy gond ne legyen - mondja Jakab Jó­zsefné. - Mindig megbeszéltük azonban a teendőket, s együtt in­téztük minden dolgunkat. Nemcsak a munkában, hanem az apró örömökben is egymás mel­lett állnak. Jakab Józsefnek minde­ne a nóta, tíz esztendeig énekelt a lábodi dalárdában is. Szerinte a fia­talok már nem is tudnak rendesen mulatni, de ők ketten a feleségével a mai napig szeretnek együtt is dalol­ni. ■ Szárnyaszegett házi gólya Matuzsálemi korra számíthat a lábodi rab gólya. Legalábbis Hor­váth István mindent megtesz, hogy semmiben ne szenvedjen hi­ányt a meglőtt szárnyú madár. Ki­lenc éve találtak rá a Rinya part­ján, és azóta otthon nevelik. Afri­ka melegét most infralámpa idézi a kamrában, jó időben az udvaron sétálgat. Az egész ház kedvence. - A hentestől hozunk neki húsma­radékot, mert mást nem eszik. Egy­két nap alatt elfogyaszt fél kilo­gramm húst - mondta Horváth Ist­ván, a gólya gazdája. Mint afféle háziállat, saját piros lábaskából eszik, külön neki töltött vödörből iszik az elegáns léptű, hosszú lábú asszonyság vagy ura­ság. Mert nem tudni, fiú-e vagy lány. S kilenc év alatt sem vált kezes jószággá. Olykor még a házőrző kutyának a hatáskörét is áthágja, s előfordult, hogy pockot is fogott.- Agyoncsapkodta a csőrével, szétdarabolta, és megette - mesélte az esetet Horváth István. ■ Lábod millenniu­mi díszpolgára, Mike Györgyi soha­sem tétlenkedik. Mostanában kata­lógusba rendezi a családneveket je- ___________ le ütésük szerint, s külön cédulacsoportba kerülnek a ruházatról, csúfolódásból vagy éppen a foglalkozásokból szár­maztatott nevek. Mintha ebben a játékos, de alapos névgyűjte­ményben visszaköszönne a 3C _________tanárnő 72 éves. Harminchat évi peda- gégusi pályáján a csurgói, 2. számú iskolában és Lábodon oktatta a legkisebbeket. A mil­lennium évében Lábod díszpol­gárává választották. évnyi szakadatlan tanítás, az iskolai gyermekzsivaj és a mindennapi névsorolvasások emléke is. Bár Mike Györgyi tanár állítja, nyugdíjasként az oktatás és a munka már nem is hiányzik, a tanításban meg­szokott alapossággal rendsze­rezte és gyűjtötte össze diák­jaival a falu helytörténeti kin­cseit és népszokásait. S ami­kor például találkozóra hívják egykori tanítványai - mint most negyven év után a csur­gói iskolások -, a fáradságot és testi nyavalyákat félretéve ismét átjárja az az igazi taní­tókra jellemző melegség és örök kíváncsiság, hogy mivé lettek egykori kisdiákjai. Az asztalon lassacskán a ______, Tadzs Mahal látké­pévé rendeződnek az apró puzzle- darabok. Rendezett­ség és békés mun­kamegosztás ural­kodik a kis házban is, ahol Mike Györ­gyi közgazdász nő­vérével, Máriával lakik. S mert olvasásra, agytorná­ra, játékos kikapcsolódásra még a napi házimunkák mellett is mindig találnak alkalmat, az unalom és a tétlenkedés itt nem verhet tanyát. ________________■ ín ycsiklandó pacal borral Újabb csodáért zarándokolnak a gasztronómia hívei Lábodra. Ed­dig a vadételremekek, borjúból készült különlegességek, erdei gombával bolondított ínye sík- landó fogások felséges ízeiről re­géltek a Ce-Ma vendéglő torkos vendégei, mostanában pedig csi­kóhúst óhajtanak.- Változik a húsfogyasztás, szinte leállt a vad- és a marha­hús, s előtérbe kerültek a halak, a’számyasok, a strucclíus^ A hús pedig felfutóban vaj; - állítja" Czeglédi László, a község mesz- sze földön híres vendéglőse. Volt alkalma megfigyelni, mi minden történt a konyhák és asztalok világában, mivel éppen negyven éve kezdte a vendéglátó szakmát. ................... A családjában senki nem volt vendéglős. - A szüleim adtak be inasnak - idézte föl a vendégsze­rető pálya kezdetét. S most már akárki megmondhatja, nem volt hiábavaló a szülői óhaj. Előbb a falu központjában kezdett híres­sé válni a Czeglédi-féle vendég­lő, majd 11 éve fölépült a csalá­di fogadó és panzió is. S hogy mit szeret maga a vendéglős? Czeglédi László kedvencének a Czeglédi László magyaros fogásokat, a pacalt, a borjúpörköltet tartja, s jófajta etyeki chardonnayval kísérgeti a legszívesebben. Vágya is csak egy maradt erre az évre: ha sike­rül nyárig tető alá hozni a fedett teraszt és kerthelyiséget, talán jut idő a pihenésre is. Gondta­lan nyaralásra ugyanis már két éve nem nyílt alkalom. _______■ Ös szeállításunk elkészítését támogatta: a lábodi önkormányzat és a Lábod Rt. Vidrapark Petesmalomnál Fürge vízi vadász, bársonyos bundá­ja sosem ázik el, és bármikor szere­lembe eshet. Euró­pában a kipusztu­lás fenyegeti, de Somogybán egyál­talán nem ritka. Ér­téke csak eszmei­leg mérhető; félmil­lió forint büntetés­sel sújthatják, aki kárt tesz a szigorú­an védett állatban. Lábodtól köze­lebb esik gyalog, mint autóvá a So­mogy Természet- védelmi Szervezethez tartozó Petesmalom, ahol mindig lehet vidrát látni. A vidraparkba olyan állatokat mentenek - és nevelnek fogságban -, amiknek az élete sé­rülésük folytán veszélybe került. A mintegy 150 hektárnyi terület Nagy Tibor pár petesmalmi vidrával és a halastórend­szer is azt szolgál­ja, hogy életteret adjon a vadon élő vidráknak és szá­mos más ritka ál­latnak is. Egész Európában egye­dülálló a petes­malmi vidrapark, s ma már nem­csak minta a tevé­keny természetvé­delemben, hanem egyre inkább be­mutató- és oktató­központ is. Nagy Tibor, a park ve­zetője szerint az idelátogató gyerekek kedvence a vidra. Ezekből egy pár és egy ár­ván maradt kis kölyök is látható a védett kifutókban. A madártani és lovastúrákon páratlan élményt nyújt az érintetlen természet és az állatok közelsége. _________■ Ho lland pamlag a pusztán Öreg parasztbútor vagy intarziás műremek egyaránt értő kezekre talál Erzsébetpusztán. Muhametjanov Valentin műbútorasztalos és restaurátor szerint nem okoz gondot, hogy csak nyolc család lakik a Lábodhoz tartozó apró településen: eljut ide mindaz, ami a megélhetéshez kell. Elsősorban a munka, mivel a műhelyében most is több javításra váró szép bútor sorakozik. Nemcsak a kör­nyékről, de még Budapestről is sorra jönnek a megrendelők.- A legértékesebb darab, amit eddig javí­tottam, egy György korabeli, holland intarzi­ás pamlag volt; pótolni kellett a karfáját és az eredeti berakást is - mondta a mester. - Nagy öröm ilyen munkát végezni, ez a megmen­tett öreg bútor most már több millió forintot ér. Hoztak azonban nagyon sok parasztbú­tort, még darabokban is, és kisebb fatárgya­kat, díszes eszközöket.- Tíz éve költöztünk ide Ungvárról, a nagyszüleim idevalósiak - tette hozzá Muhamet- janov Valentinná. - Szeretünk itt lakni; a ház körül megterem, ami csak kell. A pék hetente háromszor kihozza a kenyeret, vásárolni pedig bejárunk a vá­rosba. A férjem egyébként asztaloscsaládból szár­Lábodi legek A legnagyobb gond, hogy na­gyon sok család él lehetetlen helyzetben, egyik napról a má­sikra. A polgármester szerint az ország gazdasági helyzetének ja­vulása sem változtatott minded­dig a lábodi gondokon, a faluban évek óta változatlanul 200-220 a nyilvántartott munkanélküli. A legöregebb fa ígér Ferenc szőlőhegyi pincéjénél áll: egy 130 éves szelídgesztenyefa. A legbosszantóbb, hogy van­nak, akik nem becsülik a rendet és tisztaságot. Tönkreteszik a kiülte­tett virágpalántákat, szemetelnek az utcán, kitördelik a díszfacseme­téket és rongálják a játszóteret. A legnagyobb beruházás a fa­luban a földgáz bevezetése volt 1997-ben. A legcikisebb, hogy vergődik a cigány-seprűüzem, pedig a működtetéséhez több millió fo­rint megyei és alapítványi tá­mogatást is nyert a lábodi ki­sebbség ______________■ ma zik, éz a tanult szakmája, és itt végre azt csinál­hatja, amire mindig is vágyott. Az pedig az egész család vágya, hogy egyszer ma­guknak is készítsen szép bútort. Mert a sok díszes, remek darab között épp a sajátjukra nem jut idő? ■ Muhametjanov Valentinnak szenvedélye

Next

/
Thumbnails
Contents