Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

XII. Évfolyam, 51. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Március 1., Csütörtök ALMANACH Tornatermet a művelődési házból 6. oldal NYUGDÍJASOK Bocipullmantól az Intercityig 13. oldal Hírek SOMOGYSZIL. Kétszáz forint­tal támogatják köbméterenként Somogyszilben a szennyvíz- elszállítás költségeit. A száz- forintos állami támogatást az önkormányzat ugyanennyivel egészíti ki, s a vizet a szomszé­dos településre, Igalba szállítják. Az önkormányzat az illegális leeresztés megelőzése érde­kében döntött úgy, hogy támo­gatja a szippantást, (szg) PORROGSZENTKIRÁLY. El­kezdték az egykori paraszti tár1 gyak összegyűjtését Porrog-szent- királyon. A berendezési és használati tárgyakat a helyi faluházban kialakítandó hagyo­mányőrző szobában helyezik el, amely várhatóan a nyáron nyílik meg a látogatók előtt, (va) LÁBOD. Elsodort egy magyar rendszámú, pótkocsis teherautó egy kerékpárost tegnap délelőtt Lábodon. A szerencsétlenül járt biciklistát könnyű sérüléssel és enyhe agyrázkódással szállítot­ták a mentők a nagyatádi kórház sebészeti osztályára, (szg)' BALATON. Főépítészt neveztek ki a Balatonra, irodája Keszt­helyen működik március 12-től, de munkatársuk dolgozik várhatóan Siófokon is. A bala­toni tájképet rontó építmények szabályozása nem tartozik a hatáskörébe; az a dolga, hogy az átfogó területrendezési tervek megfeleljenek a szigorú Bala- ton-törvénynek. (ca) BALATONLELLE. Egyhangú szavazással mondott igent a leilei képviselő-testület a hajózási tulajdon vásárlására. Ez 27 millió forintos kötelezettséget ró az önkormányzatra, miután a kikötővel rendelkező telepü­lések elosztották maguk között azt a 600 millió forintos tulaj­donrészt, amit a kormány fel­ajánlott számukra. Ezzel a bala­toni települések a cégben döntő többséget, 51 százalékos tulaj- donrészt szereznek, (gm) m Felpörögtek a fűrészek, egyre keresettebb a somogyi fa fotó: láng Róbert üzlet azért, mert a munkatársaink által felbe­csült területen megjelentek az új ajánlattevők, mégpedig pontos információkkal felszerelkezve - mondta az igazgató. - Kevesebbet ígérnek, de számla is jóval kevesebbről készül, vagyis az el­adónak kisebb összeg után kell adóznia. A vá­sárlásoknak ez a formája egyre gyakoribb, per­sze tetten érni nem egyszerű. Ezek a felvásárlók minden befektetés nélkül csak a hasznot veszik ki az erdőből, amely pedig tervezett gondosko­dást kíván. Mint megtudtuk, jelentős állami támogatás segíti az erdőtelepítést, a tavalyinak háromszo­rosa jut most erre a célra az országban. A Sefag az idén felvállalja a magánerdők tulajdonosai­nál a telepítési munkát is, először próbaként 100 hektárnyi területen. Hasznos segítség lehet ez azoknak a birtokosoknak, akik híján vannak a szakértelemnek, hiszen a telepítés jelentős kockázattal jár. ____________________________________________IZMÉNYI ÉVA Lábon veszik, s viszik az erdőt Somogy: bruttó 66 ezer Bár, egyes gazdasági ágazatok­ban némi javulás tapasztalha­tó, a somogyi fizetésekkel to­vábbra sem lehet dicsekedni. 2000-ben 66 851 forint volt a bruttó átlagkereset, országosan ugyanez az adat 87 645 forint Megyei körkép A KSH megyei igazgatóságán teg­nap készült el a legújabb elemzés, amelyből kiderült: Somogybán egy év alatt 13,8 százalékkal nőtt a bruttó és mindössze 11,5 száza­lékkal a nettó átlagkereset. Legjob­ban a pénzügyi szektor munkatár­sait fizették meg, akik - áüagosan - 97 817 forintot kaptak. A villa- mosenergia-iparban havonta mintegy 80 ezer forintot kerestek, az oktatásban dolgozóknak 78 ezer forintot számfejtettek. Külön rangso­rolták a fizikai és szellemi állo­mányt. A csak­nem 132 ezerfo­rintos havi kere­settel a feldolgo­zóipar vezet, a villamosenergia­ipar 121 ezer fo­rinttal a máso­dik helyen vég­zett és dobogós lett a szállítás- posta-távközlés ágazat. Dr. Horváth József, a sta­tisztikai hivatal megyei igazgatója elmondta: elemezték az egyes ágazatok változásait. A legna­gyobb növekedést, 20,8 százalé­kot a feldolgozóiparban mérték. Kicsit furcsa, de a számok azt mutatják, hogy a leggyengébben fizető ágazat a vendéglátás volt. A vállalkozások vezetői 44 148 forintos átlagkeresetről számol­tak be. A nyilvánosságra hozott adatok szerint mintegy 35 ezret kaptak a fizikai dolgozók, a szel­lemi alkalmazottak 68 ezer fo­rintot. Az ágazat sajátossága, hogy 7,4 százalékos volt az át­lagkereset-növekedés, miköz­ben a hivatalos infláció 9,8 szá­zalékot tett ki. A mezőgazdasági dolgozók to­vábbra is rendkívül keveset ke­resnek, bár megyénkben 13, míg orszá­gosan 10,7 százalékkal emelkedett a fizetésük. így is jelentős a különbség: Somogybán bruttó 54 856 forint az átlag, hazánk más megyéiben több mint 59 ezer forint. HARSÁNYI Kistérség, nagy érdeklődés 300 millió forintot remélnek a Sapard-keretből Dráva mente A Sapard-programban bíznak a Dráva menti települések. Hogy sikerrel szerepel­hessenek a pályázatokon, már gyűjtik az ötleteiket. Tegnap Lakócsán, az ezt megelő­ző napokon pedig Vízváron, Szulokban, Darányban és Cso- konyavisontán tartottak mikro- térségi fórumokat a Sapard-prog- ram kapcsán. A szakemberek eze­ken a találkozókon a térségben élők elképzeléseit, fejlesztési ötle­teit gyűjtik össze, amelyek a Drá­va mente stratégiai programjába bekerülve támogatást nyerhetnek a Sapard-keretből. Minden egyes fórumra szép számmal érkeztek vállalkozók, önkormányzati kép­viselők, gazdálkodók.- Idén megnyílik a Sapard- keret, amelyből akár 300 milliós támogatásra is szert tehet Barcs és térsége. Ehhez azonban jól és gyorsan elkészített pályázatokra van szükség. Ezt készítjük elő ezeken a fórumokon - mondta Csertiné Hetzer Bernadett barcsi térségmenedzser. Az érdeklődés is jelzi, hogy a falvakban élőknek vannak ötlete­ik a térségük fejlesztésére. Töb­bek között például a biogazdál­kodás, a termálturizmus és falusi turizmus, illetve az oktatás az a terület, ahol Sapard-támogatással szeretnének kezdeni valamit. A terveket a jövő hét végéig gyűjtik a barcsi térségmenedzseri iro­dán. Ekkor zárul le az előkészí­tés, és legkésőbb áprilisra már kész programmal rukkol elő a Dráva menti kistérség. ______al Tu lajdonos nincs, szag lesz Nagyatád általán lesz eredmény, mert szakmai kö­rökben máris elterjedt, hogy az értékesítés­re kiírt pályázat eredménytelen lesz, hogy újabb fordulót írhasson ki a tulajdonos. A termeltetési szerződéseket teljes fele­lőséggel kötheti meg a termelőkkel most is az atádi vezetés, mivel a MFB vállalta az idei szezon finanszírozását is. A késleke­dés mégis érzékenyen érintheti a nagyatá­di gyárat, s főként a városlakókat, akik rendszeresen szenvednek a nyári feldolgozószezon szenny­vízbűzétől. Idén, a korábbi köte­lezettség alapján július 1-ig üzembe kellene helyeznie a kon­zervgyárnak a csatornaszagot megszüntető új szennyvíz-elő- tisztítóját, amely mintegy 250 millió forintba kerülne. A beruhá­zást heteken belül meg kellene kezdeni, hogy a határidőig és a legnagyobb bűzt okozó borsó- és kukoricaszezonig ez el is készüljön. Ám erről aligha lehet szó addig, amíg nincs új tulajdonosa a gyár­nak. BÍRÓ MÁRIA Új uszályok a Dráván Barcs Két új kavicsszállító uszályt vá­sárolt a vízügyi igazgatóság a Dráva somogyi szakaszára. A vízjárművek már megérkeztek Barcsra, de még egy átfogó kar­bantartáson kell átesniük, mie­lőtt munkába állhatnak. Kalocsai János, a vízügyi igaz­gatóság barcsi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a két kavicshordó uszályra elsőként a bolhói kotrón lesz szükség. A ha­jókat azért vásárolta meg és tele­pítette ide az igazgatóság, hogy biztosítsák a folyamatos munka­végzést. Az új járműveket vízépí­téseknél is használhatják majd, hiszen nem csak kavics szállítá­sára alkalmasak. A jó kialakítású, nagy rakterű járművek majdnem a hajófenékig megpakolhatók ra- kománnyal. _______ n.l. Öt falu, ötvenmilliós hiány Surján völgye Jól működnek a társulások a Surján völgyé­ben. A körjegyzőséget öt település - Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat és Szentbalázs - alakította, de a kü­lönböző feladatok ellátására má­sokkal is szövetkeznek. A gálosfai óvoda fenntartásához például a körjegyzőségen kívüli Bőszénfa is társult, ugyanígy a szentbalázsi ál­talános iskolához, melynek költ­ségvetését hét önkormányzattal kell egyeztetni. Gerstnemé dr. Kiss Ildikó körjegyző szerint most, év elején megsokasodtak az egyeztető mun­kák, készülnek a költségvetések.- Egyre nehezebb a kistelepüléseknek - mondta a körjegyző - ugyanis az állami nor­matíva nem követi az inflációt, saját bevéte­lük pedig nincs. Az önkormányzatok nem rendelkeznek vagyonnal, nincsenek vállalko­zások, a helyi adó jelentéktelen. Három do­loggal próbálunk kilábalni a lehetetlen hely­zetből: pályázunk, pályázunk és pályázunk. A körjegyzőség öt településének évente mintegy ötven pályázatot készítenek a hi­vatalban. Azt mondják, idejük nagy részét a pályázat írása, a szükséges dokumentá­ció beszerzése teszi ki. Mindamellett, hogy számos sikert elkönyvelhet­nek, a központi pályázatok meg­hirdetői gyakran még válaszra sem méltatják őket. Gerstnemé úgy véli, az egyik legfontosabb az önhikis támogatás, amely nélkül már nem tudnak életben maradni a kistelepülések. A normatíva nem elég a működésre, s fejlesz­teni sem képesek, hiszen nincs meg a forrás a szükséges önerőhöz. Szentbalázs nehéz helyzetben van az önhikis támogatás igénylésénél, ugyanis 350 lakosú településként működtet egy nagy iskolát, amire kevés példa van az or­szágban. A most készülő költségvetések­ből kiderül, hogy az öt településnek az idén több mint ötvenmilliós hiánnyal kell számolnia, melynek pótlását az önhikis tá- mogatástól remélik._______________izményi Felértékelődött a somogyi fa. Koráb­ban a minőségi tölgyet is csak nyo­mott áron vették meg az olaszok és az osztrákok, mostanra az igényes német piac is megnyílt. A kereslet egyes fafajták iránt úgy megnőtt, hogy a megye legnagyobb fagazda­sága már lábon vásárol erdőt. Somogy az ország harmadik leg- erdősültebb megyéje. Olyan tölgy ne­velkedik itt, melynek Európában ta­lán csak Franciaországban van vetély- társa. Meg is nőtt iránta a kereslet, és olyan áron kel el, amely már arány­ban van a minőségével. Ezt az értékes alapanyagot természetesen külföldiek vásárolják fel, hiszen a magyar bú­torgyártás ritkábban használ termé­szetes fát. Itt inkább a forgácslapra van igény, amelyhez például kiváló alapanyag a keményfák közül a cser. Ennek kitermelése az alacsony ár mi­att az utóbbi években már teljesen eredménytelen volt az ország legna­gyobb fakitermelő társaságánál, a Sefag Rt-nél, ahol 400 ezer köbméter az éves termelés. Pintér Ottó termelé­si igazgató szerint nagyot változott a helyzet, miután a korábbi olasz part­nert felváltotta egy magyar forgác­slapgyártó cég. Most az országon be­lül, ráadásul jobb áron talál gazdára az alapanyag, sőt az 1500 vagont nem is tölti meg az állami területen kiter­melt fa. A hiányzó mennyiséget a magánerdő-tulaj- donosoktól vásárolják fel, ennek révén juttatva őket is piachoz. Tavaly például ötezer köbmé­ter fát vásárolt lábon a gazda­ság, az idén pe­dig annak négy- szeresét-ötszö- rösét tervezik. Ez nem lesz olyan egyszerű adásvétel, gyak­ran ugyanis megelőzik a fe­ketekereskedők az erdészeti szakembereket.- Többször hiúsult meg az Elkelt az első konzervgyár a Ma­gyar Fejlesztési Bankhoz tartozó négy élelmiszer-ipari gyár közül. Nem rendezett azonban a nagyatádi gyár sorsa, s az esetleges késleke­dés bizonytalanná teheti a szenny- víz-előtisztító megépítését is. Mint arról már korábban beszá­moltunk, a Magyar Fejlesztési Bank úgy határozott, hogy priva­tizálja a Limpex Rt által koordi­nált négy állami tulajdonú kon­zervgyárát. A hatvani gyárat két napja sikerült eladni, közben a második szakaszra kiírt gyárakra is lejárt a pályázati határidő. Az atádi gyárra mindössze két aján­lat érkezett, egyike a konzervgyár jelenlegi vezetéséből, beszállítóiból álló konzorci­um. A pályázat elbírálására 30 nap áll ren­delkezésre a MFB-nek, de mindeddig nem nyilatkoztak az eredményről. Már ha egy-

Next

/
Thumbnails
Contents