Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap G A 2 D A S Á G 2001. Február 6., Kedd HHI Független lesz a jegybank A forint csúszó leértékelésének üteme akár már áprilisban is csökkenhet, de az árfolyam-szélesítésre csak az unióhoz való csatlakozás időpontjában számíthatunk a spekuláció miatt - mondta Járai Zsigmond ex-pénzügyminiszter jegybankelnök­ké történő kinevezése előtt a költségvetési és pénzügyi bizott­ság meghallgatásán. Megtudtuk, jó esetben 6-7 év múlva Ma­gyarországon is az euró lehet a fizetőeszköz. Budapest A jegybank teljes függetlenségé­nek megteremtése az egyik leg­fontosabb feladat az elkövetkező hat évben - ez egyben uniós kö­vetelmény is. Eszerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem a költségvetés hiányát, sem a költ­ségvetési intézményeket nem fi­nanszírozhatja a jövőben. Fel­adata a monetáris politika irány­elveinek meghatározása az inflá­ció csökkentése és a forint erősí­tése érdekében. A feladatokat új­rafogalmazó törvény rövidesen a parlament elé kerül - hangzott el Járai Zsigmond leendő jegy­bankelnök bizottsági meghallga­tásán. Az ex-j)énzügyminiszter egyetért az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) ellenőrzésének beve­zetésével is abban az esetben, ha az nem terjed ki a monetáris po­litika területére. Elképzelhető­nek tartja a jegybanktanács ösz- szetételének, tagjai létszámának megváltoztatását, amennyiben azt a kormány is elfogadhatónak véli. Járai sajnálatát fejezte ki, hogy meghallgatásán az ellen­zék politikai bizalmatlanságról tett tanúbizonyságot, s vissza­utasította a pénzügyminiszteri tevékenységére vonatkozó kriti­kus megjegyzéséket (amelyek a 2000. év inflációs prognózisára vonatkoztak - a szerk.). Végül is 15 igen szavazattal, 9 nemmel, és 2 tartózkodással a bizottság támogatta MNB-elnökké történő kinevezését. A jegybank alelnö­ki tisztségére a Sarányi György által felterjesztett Szapáry Györ­gyöt, a parlamenti bizottság egy­hangú szavazással támogatta. A meghallgatást követően Járai Zsigmond elmondta: ha minden a mostani elképzelések szerint alakul, akkor 6-7 év múl­va az euró lehet a hivatalos fize­tőeszköz hazánkban is. ■ Emelkedő árak, csökkenő veszteség A mérlegkészítések ideje van a mezőgazdaságban is. A somogyi Mezőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetsége is megkapta már 23 gazdaság visszajelzését. Az ő helyzetértékelésük nem si­kerpropaganda, bár még nem tel­jes a kép. Az 1999-es mélyponthoz ké­pest előrelépés volt a tavalyi év. A piaci árak növekedése ugyanis a termelői árak emelkedését is ma­gával hozta. A termelők 22-23 ezer forintot kaptak a búza, és a kukorica tonnájáért egyaránt, ez negyven százalékkal magasabb volt az FVM által meghirdetett ga­rantált árnál. Az árbevétel 9,5 milliárdra tehető, amely négy- százalékos növekedés eredmé­nye, a költségek pedig mintegy 1,5 százalékkal emelkedtek. En­nek ellenére 250 milliós vesztesé­get könyvelhettek el a gazdaságok.- Jelenleg is keve­sebb a termelők beru­házása, mint az amor­tizáció - mondta Hemer Endre, a Teszöv titkára. - Jobb feltételekkel, nagyobb támogatással kell ter­melni 2001-ben, hisz az Európai Unióhoz való csatlakozásig stabi­lizálni kell a mezőgazdaság hely­zetét. Bár tonnánként 30 ezer fo­rintnál is magasabb árak alakul­tak ki december végén mind a bú­za, mind a kukorica piacán, a ter­melők ebből nem húzhattak hasznot. Őket ugyanis nagyon alacsony, a 10 ezer forintot alig meghaladó szerződések kötötték januártól. A kibontakozási és a gazdahi­telprogram is foglalkoz­tatja az érdekvédelmi szövetséget. A tagszerve­zetek egy része ugyanis már megkapta az értesí­tést az eredményről, so­kan azonban még nem. így ők nem tudnak to­vábblépni a 2001. év elő­készítésében, hisz a ban­kok kivárnak a hitelek elbírálásá­val. A mezőgazdasági szövetke­zetek külső üzletrészéről szóló törvény körül is vannak még bi­zonytalanságok. A végrehajtást részletező kormányrendelet ugyanis még nem jelent meg, a határidő pedig szűkös, hisz júni­us 30-én lejár. Amíg nem biztos az állami szerepvállalás és ennek feltételei, addig a szövetkezetek nem tudnak lépni. _________________ STRASSZER VALÉRIA RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 5.) Borsodchem 6 200 Ft B Fotex 282 Ft B Matáv 1229 Ft B Mól 5160 Ft B OTP 15 085 Ft B Rába 2390FÍ o Richter 15405 Ft B Zalakerámia 2 655Ft B BUX: 7801,31-2,25 % eltérés az előző záróértékhez képest BU B200 X INDEX 1. 30-11. 5-IG 8080,94:8145,81! ! 8100 ; ^ (7980,62; 8000 , i 7801,31 7900 ! j 7800 7986,50 | "pont Kedd Szerda Csütörtök - Péntek Hétló _____ TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.4. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 113-114 Mérséklődő Tartott F0B francé kikötő Kukorica 97-93 Mérséklődő Ingadozó F0B Mexikói-öböl Tak.-árpa 97 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Mérséklődő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 210 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,27 Cseh korona 7,61 Euró 265,30 Német márka 135,65 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 69,93 Svájci frank 172,22 Szlovák korona 6,07 USA-dollár 282,08 Döntésre várnak A Microsoft Magyarország Kft. elleni versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését javasolja a vizs­gáló a versenytanácsnak, amely a héten tárgyalás mellőzésével hoz döntést az ügyben. A Micro­soft Magyarország 2000. szep­tember 1-jén új OEM Termék­forgalmazási Szabályzatot kí­vánt életbe léptetni, amelyet mind az 1.500 disztribútor part­nerének még júliusban megkül­dött. Az OEM forgalmazási rendszer lényege: a hardware- forgalmazóknak vállalniuk kell, hogy az operációs jellegű MS software-terméket csak hardwa- re-fődarabokkal értékesítik, ám ez esetben a teljes ár feléért ad­hatják el. A társaság az OEM- szabályzat kísérőlevelében kije­lentette, hogy szeptember l-jé- től csak azon partnereit szolgál- ja ki, akik ezt aláírják. _______■ Nö vekvő garanciaállomány A legtöbb kezességvállalást kibontakozási hitelhez kérték az agrárvállalkozók Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az idén vár­hatóan 15 milliárd forint hitelhez nyújt garanciát az agrár- vállalkozások számára. A Hitelgarancia Rt.-nél is évről évre dinamikusan nő a garanciaállomány nagysága. Budapest Ulrich Anikó, az alapítvány ügy­vezető igazgatója az idei újdonsá­gokról szólva lapunknak elmond­ta: 2001-ben az ötmillió forint alatti hiteleknél a korábbi 80 szá­zalékról 90 százalékra emelke­dett a garanciamérték. További kedvező változás a gazdálkodók számára, hogy a garantált hitel felső határa 80-ról 120 millió fo­rintra nő. A testület szélesítette a garanciavállalási díj alapjául szol­gáló hitelsávokat is: az alsó sáv­határt most 20 millióra emelték. Az igazgatótól megtudtuk: ja­nuárban 255, összesen 2,8 mil­liárd forintnyi hitelre vállalt ga­ranciát az alapítvány. A legtöbb kezességvállalást - 113-at - Itibon- takozási hitelhez kérték az agrár- vállalkozók. A kölcsönök nagysá­ga átlagosan 11 millió forint volt. A legtöbb jótállást káefték, egyé­ni vállalkozók, őstermelők kap­ták, de mezőgazdasági szövetke­zetek is szerepelnek a listán. A megyék közül Jász-Nagykun- Szolnok és Békés járt az élen. A Hitelgarancia Rt. idén 120 milliárd forint kezességvállalással segíti a kis- és középvállalkozá­sok hitelhez jutását. Tavaly 4500 szerződést kötöttek, és 68 mil­liárd forint garanciát vállaltak, amelynek révén a vállalkozások 90 milliárd forint kölcsönhöz jut­hattak. A szerződések kilencven százaléka a mikro- és kisvállalko­zásokat segítette. A kérelmek 80 százaléka kis összegű, minimum 20 milliós kölcsönhöz kapcsoló­dott. A társaság jövőre 150-180 milliárd forint hitelgaranciát ter­vez, ennek fedezete megvan a kétéves költségvetésben. - uc ­m üBÍVáU Mindennap Áröröm Február 5. és 18. között mindennap más friss árut kínálnak nagyon vonzó, friss áron a Match szupermarketek. Üzletünket keresse a Plazában Akciónk 2001. február 6-án a készlet erejéig érvényes Vegyen Kedvére Koncepciót készít a megbízott Barcs Máig nincs közös fejlesztési koncep­ciója a Dráva menti önkormányza­toknak - állítja az új barcsi térségfej­lesztési megbízott. Ezt a hiányossá­got azonban rövid időn belül maga pótolja.- A vázlata már összeállt, és hó­nap végére a polgármesterek elé ke­rül az anyag - mondta Henger János. - A kistérség e közös fejlesztési tervé­ben minden egyes településről sze repel majd, hogy milyen hasznosít­ható adottságokkal rendelkezik, és milyen irányban lenne célszerű a fej­lesztése. Három lényeges feladatot lát maga előtt, s mint mondja, mind­három jól beilleszthető a regionális fejlesztési programba. Ez a három feladat a belső úthálózatok fejleszté­se, a biotermesztés és a turizmus erősítése.- Alig néhány kilométeres út­szakaszok megépítésével köny- nyen átjárhatóvá tehetnénk a Drá­va mentét. Csupán négy kilométer aszfalt kellene a vízparti falvaknak, hogy megnyíljon az út számukra Nagyatád felé, hasonló hosszúsá­gú szakasz hiányzik Homokszent- györgy és a 68-as főút között. Kálmáncsa-Kisdobsza között pe­dig öt kilométeres út kellene ah­hoz, hogy falvak sora kerüljön kö­zelebb Pécshez és Szigetvárhoz. A kistérségi megbízott úgy tart­ja: itt, a nemzeti park közepén a gazdálkodásban a mainál jóval na­gyobb hangsúlyt kell kapjon a biotermesztés. Ezzel a gazdálko­dók lehetőségei nőnének, a gyógy­növénytermesztés beindítása pe­dig a cigányságot juttathatná biz­tos megélhetéshez. Henger János szerint a legtöbb előrelépés a turiz­mus terén érezhető, azonban ez a fejlődés ma még főleg a vízituriz­musra jellemző. Szerinte a lovas- és kerékpáros turizmus is nagyobb hangsúlyt kell kapjon, a legtöbbet pedig a termálturizmustól várja.- Gondolatban kössük össze a csokonyavisontai, babócsai, szulo- ki fürdőt és Barcsot. Tegyük hozzá a kálmáncsait is, ahol ma már nincs fürdő, viszont a gyógyvíz még megvan. Ha mindezt sikerül­ne egy egységes komplexummá fejlesztem, ahol mindegyik telepü­lés mást nyújtana, ezzel magasabb kategóriába léphetne valamennyi fürdő. Ezek a strandok ma gyengí­tik egymás pozícióit, holott össze­hangolt fejlesztéssel, együttmű­ködve erősíthetnék is. n. l Mély csend A héten változatosan alakult a ke­reskedés a BÉT-en. Szerdáig töret­len volt az emelkedés, de a csütör­töki majd 2%-os visszaesés vissza­vetette az indexet. A tőzsdét na­gyobb mértékben befolyásoló hí­rek az elhalasztott gyógyszerár- emelés, a vártnál kedvezőtlenebb amerikai makrogazdasági adatok és a FED kamatcsökkentése voltak. Idén januárban mintegy 45%- kal csökkent a BÉT forgalma, ez mindenképpen azt jelzi, hogy a be­fektetők egyelőre elfordultak a ma­gyar piactól. Az alábbiakban rövi­den vázolnánk azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzetért fele­lőssé tehetők. Nem újkeletű probléma, hogy nincs új bevezetés a tőzsdére, nin­csenek nagyobb számú befektetőt megmozgató sikersztorik. Új belé­pők hiányában marad a jól behatá­rolható kör, a négy nagy részvény (MÓL, Matáv, OTP, Richter), ami­be a külföldi befektetők hajlandó­ak befektetni. Ez a négy vállalat azonban nem teljesen reprezentál­ja az ország gazdaságát, ezért telje­sítményük nem hasonlítható az itt elért sikerekhez. A külföldiek hiányában ugyan­akkor a hazai befektetői kör egy­maga nem képes megélénkíteni a kereskedést. A magyar intézményi befektetők még nem tudtak annyi­ra megerősödni, hogy igazán szá­mottevő tényezőivé váljanak a tő­kepiacnak, míg a kisbefektetőket és a spekulánsokat a bevezetett 20%-os forrásadó kedvetlenéi el. A hazai piacon tapasztalható ér­dektelenség legfőbb oka azonban az amerikai bizonytalanság. Pél­dátlan hosszú gazdasági növeke­dés után most már az amerikai gazdaság lassulásáról tanúskodó makrogazdasági adatok uralják a piacokat, amire a központi bank kamatcsökkentése csak középtá­von jelentheti a megoldást. Addig azonban vélhetőleg marad a csen­desen zajló kereskedés itthon és vi­lágszerte. (SZEPESSY LÁSZLÓ-CAIB)

Next

/
Thumbnails
Contents